Hétfőn közzétette előzetes számait az MNB a hitelpiac decemberi teljesítményéről, ez alapján a lakáshitelek 1351, a személyi kölcsönök 819, a háztartási hitelek összesen 2759 milliárd forintos szerződéses összeggel döntöttek új éves csúcsot a tavalyi év egészében. A babaváró hitelek a tavalyi életkori szigorítás miatt kis mértékben visszaestek, de az idei lazítás ezt is visszafordíthatja. Ami a lakáshiteleket illeti, hatalmas a meglepetés a korábbi várakozásokhoz képest: májusi Hitelezés 2024 konferenciánkon a szakmai közönség mindössze 8%-a szavazott arra, hogy sikerül megdönteni a 2021-es 1303 milliárdos rekordot, végül ez csak sikerült a piacnak.
A vállalati hiteleknél inkább a nettó hitelfelvételeket (vagyis a hitelfelvételek és -törlesztések tranzakciós különbségét) érdemes nézni: a mindössze 200 milliárdos nettó hitelfelvétel 2015 óta nem látott gyenge adatnak számít, részben a recesszióközeli gazdasági környezet, részben a korábbi hitelprogramok által is fűtött vállalati likviditásbőség következményeként.
2024 végén a vállalatok 13 ezer, a háztartások 11 ezer milliárd forintnyi hitellel tartoztak a bankoknak, miközben a vállalatok 17 ezer, a háztartások 13,5 ezer milliárd forintot tartottak betétben náluk. Mind a négy állomány új csúcsot ért el.
A háztartások hitelállománya 9,4%-kal, a vállalatoké 4,7%-kal nőtt tavaly. Ha azonban a forintgyengülés hatásával is korrigálunk (minden céges devizahitelt euróhitelként figyelembe véve), akkor a vállalati hitelállomány mindössze 1,2%-os emelkedését vehetjük észre, jól láthatóvá válik tehát a hitelpiaci dinamika kettészakadása. A háztartási betétek bővülése 2023 őszétől visszatért: tavaly 11,2%-kal gyarapodtak, miközben a vállalatiak 6,3%-kal.
A lakossági hitelezés fellendülése nagyban köszönhető az előző évinél alacsonyabb kamatszintnek: egyrészt megjelent egy éve a 3%-os kamatozású, akár 50 millióig felvehető CSOK Plusz, másrészt a piaci átlagos lakáshitelkamatok a 2023 végi 7,35%-ról 2024 végére 6,46%-ra apadtak. Rossz hír viszont, hogy egy ideje már nincs benne további kamatcsökkenés a pakliban, az első, energiatakarékos lakásukba költöző fiatalokat kivéve, akik áprilistól októberig 5%-os maximális THM-mel juthatnak majd hitelhez.
A személyi kölcsönök is olcsóbbá váltak tavaly: kamatuk 18,5%-ról 16,4%-ra jött le decemberről decemberre, THM-ük 30-40 bázisponttal volt ennél magasabb. A 2008-as válság előtt még nagy slágernek számító, manapság szűk piaccal rendelkező szabad felhasználású jelzáloghiteleknél 8,9% környékén állt meg az átlagos hiteldíj.
Az új lakáshitelek több mint 95%-a minimum 10 éves kamatperiódusú volt tavaly, ha ide számítjuk a CSOK Pluszt is, amely csak az érdekesen viselkedő (inkább csak a bankok és a gyermekvállalást nem teljesítők számára izgalmas) kamattámogatása miatt került a statisztikában a változó kamatozásúak közé.
Ahogy már korábba többször írtunk róla, az átlagösszeg és a szerződésszám emelkedése egyaránt támogatja a hitelezés fellendülését. Az előző évi 53 ezer után 75 ezer lakáshitel-szerződést kötöttek, a személyi kölcsön esetében 245 ezerről 305 ezerre nőtt a darabszám, a babavárónál 27-ről 24 ezerre esett vissza. A lakáshitel-felvételek közel 80%-a használt lakás vásárlásához kapcsolódott, e téren nem következett be olyan áttörés egyelőre, mint amilyet legutóbb 2022-ben az MNB Zöld Otthon Programja hozott. A 10%-os önerő kiterjesztése a zöld ingatlanokra és további néhány lakáspolitikai intézkedés hozhat némi változást ebben idén.
Mindeközben a banki betéti megtakarítások területén tavaly sem sikerült áttörést elérnie a lakosságnak: decemberben átlagosan 1,37%-os kamatot kaptak a lakossági megtakarítók lekötött betéteikre (állománnyal súlyozva), ami még kevesebb is az egy évvel korábbi 1,77%-nál. A vállalatoknál ugyanez 7,3%-ról 5,4%-ra csökkent.
A lakossági betétek 80%-a nincs is lekötve, vagyis nem fizet még ekkora kamatot sem, ennek ellenére emelkedett szépen tavaly az állományuk, ahogy már említettük. Decemberben 199 milliárd forinttal több került a háztartási bankszámlákra, mint amennyi elhagyta őket, és az utóbbi hónapok forintgyengülése ellenére öt hónapja csökken már a devizabetétek állománya tranzakciós alapon. Vélhetően a devizabefektetések javára, de erről hamarosan többet mutatnak majd a jegybanki statisztikák.
A vállalati hitelezés szempontjából ahogy az év egésze, úgy a december hónap is inkább szenvedést hozott: a nettó hiteltranzakció -53 milliárd forint volt. Az év egészében forinthitelből 318 milliárd forinttal kevesebbet vettek fel a cégek, mint amennyit törlesztettek, az alacsonyabb kamatozású devizahitelekből viszont 511 milliárd forinttal nagyobb volt a felvétel, mint a törlesztés.
Ahogy azonban fent láttuk, a 4,7%-os tavalyi vállalati hitelállomány-bővülés mintegy háromnegyede a forint gyengülésének köszönhető átértékelődési hatásból származott. A céges hitelállományon belül a devizaarány tavaly 45%-ról 50%-ra emelkedett, az éven túli hitelek aránya viszont 78%-ról 75%-ra csökkent, miután állományuk mindössze 0,8%-kal bővült, mutatva a beruházási hitelkereslet nehézségeit. E téren a kkv-k számára jó hír, hogy a beruházási célú Széchenyi Kártya hitelek márciustól már 3%-os kamatozással lesznek elérhetők.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
