Helyes használatII.
4. Vétel, mikor az indikátor erős, és újra teszteli előző maximumát Az előző példában már láthattuk, hogy erősen emelkedő piacon az indikátor tartósan a túlvett tartományban maradhat, most egy fokkal tovább lépünk, hiszen az Stohastic indikátor a túlvett tartományban vételi jelzést is adhat. Amikor az indikátor a túlvett tartományban egy kicsit korrigál de a 80-as szint felett marad, majd újra elrugaszkodik, és eléri előző csúcsát, akkor vételi jelzést kapunk, és az indikáció "bullish" piacot vetít előre. Látható, a Dow Jones grafikonján, hogy az index azután kezdett csak igazán emelkedni, hogy indikátor tesztelte előző csúcsát.
Gyakori jelenség, hogy az indikátor fordul a túladott tartományban, elkezd emelkedni, de az emelkedés megtörik, nem ér el a túlvett zónába, és az indikátor újra esni kezd. Amennyiben az eső indikátor nem éri el a túladott zónát, hanem ismét fordul, és emelkedni kezd, és eléri korábbi maximumát, akkor az vételi jelzést ad a befektetőnek. Az OTP grafikonján jól látszik, hogy az indikátor megtört emelkedést, majd megtört visszaesést követően jön csak igazán lendületbe a részvény.
6. Figyeljük a divergenciákat
Divergencia hatásról akkor beszélünk, ha az indikátor és az árfolyamgörbe különböző irányba mozdul. Amennyiben az árfolyamgörbe csökken, miközben az indikátor az adott időszak alatt emelkedett, akkor pozitív divergenciáról beszélünk, ellenkező esetben pedig negatív divergenciáról. A divergencia azt mutatja, hogy a meglévő trend nem tartható, ezért ilyen esetekben azt várjuk, hogy az árfolyam követi az indikátort. A pozitív divergencia bullish, még a negatív divergencia bearish jelenség. Ezek a divergencia hatások az indikátorok legmegbízhatóbb jelzései közé tertoznak, és valamennyi indikátor esetében használhatóak. A Pannonplast grafikonján jól látható a pozitív divergencia, ami előszele volt az árfolyam kitörésének.
Leggyakoribb paraméterek, amelyekkel a Stohastic indikátort használják, a 14,3,3 és a 5,5,3 beállítások. Mit jelentenek ezek a számok? Az első adat a vizsgált időintervallum hosszát adja meg, a második a szignál egyenesre vonatkozik, megadja, hogy a lassú vonal a gyors vonal hány napos mozgóátlaga legyen, még a harmadik szám megadja, hogy milyen mozgóátlaggal simítsuk ki a gyors vonalat. Ez utóbbiról már beszéltünk, ettől válik a gyors Stohastic-ból lassú.
Némely grafikonrajzoló programon állítható, a túladott és túlvett szintek elhelyezkedése. Részvény és index technikai elemzésben leggyakrabban a 20-as szint jelöli a túladott, még a 80-as a túlvett tartomány kezdetét. Ha valaki a 70-es vagy 30-as szinteket használja, akkor a többi piaci szereplő előtt kaphat jelzéseket, ám jelentősen megnő annak az esélye hogy fals jelzéseket kap az indikátortól. A Portfolio.hu-n megjelenő technikai elemzésekben mi a 20-as és 80-as szinteket használjuk.
