Zöld utat kapott az Európai Bizottságtól (EB) hétfőn a román nemzeti helyreállítási és ellenállóképességi terv (PNRR), amely a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk felszámolását célzó európai uniós pénzügyi csomagból Romániának jutó 29,2 milliárd euró felhasználási módját részletezi.
A munkavállalói létszám növelése és a kapacitások bővítése céljából vissza nem térítendő uniós támogatásra pályázhatnak a mikro-, kis- és középvállalkozások 13,7 milliárd forintos keretösszeg erejéig - jelentette be Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára egy hétfői budapesti sajtótájékoztatón.
Az Európai Bizottság javaslatot nyújtott be arra, hogy hosszabbítsák meg a vakcinaexportra vonatkozó ellenőrzési rendszert, mely keretében – ha szükséges – korlátozhatják a vakcinák exportját – írja a Reuters.
Idén novemberben elkezdődnek azok a tárgyalások, amelyek azt rögzítik majd, hogy a 2021-2027-es időszakban mekkora legyen Izland, Liechtenstein és Norvégia pénzügyi hozzájárulása az átlagnál fejletlenebb EU országok — köztük Magyarország — gazdasági és társadalmi felzárkóztatásához és mivel ezeken a tárgyalásokon egyhangúság szükséges, így ez lenne az első lehetősége a magyar kormánynak arra, hogy visszavágjon azért, mert a 2014-2020-as időszakban végül egy elosztási vita miatt a norvég állam egy fillért sem adott a 77 milliárd forintnyi megígért támogatásból – írja a Népszava.
Szerdán délután úgy határozott a lengyel alkotmánybíróság elnöke, hogy szeptember 30-án délre elnapolja a meghallgatások folytatását abban az ügyben, amelyben ki kell mondania a testületnek, hogy az uniós, vagy a tagállami jog/bírósági ítélet az elsődleges a lengyel bírósági fegyelmi kamara témájában. Ez nem az első alkalom, hogy a taláros testület elnapolja a forró témáról való döntést.
Október elsejétől pályázhatnak a vállalkozások munkavállalóik továbbképzésére a vállalati belső képzési programban – hívta fel a figyelmet az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára szerdán, a kis- és középvállalkozásokat segítő országos szakmai roadshow kecskeméti állomásán.
Az Európai Bizottság megvizsgálja, hogy a tagállamokban hogyan érvényesülnek az uniós Alapjogi Chartában lefektetett jogok és ezek alapján a magyar és lengyel 2021-2027-es uniós felzárkóztatási (kohéziós) források kifizetése is veszélyben van – tudta meg a Financial Times névtelen forrásoktól, illetve az Európai Bizottság uniós értékekért felelős alelnöke, Vera Jourová is nyilatkozott a lapnak (címlapképünkön) éppen aznapra időzítve, amikor a lengyel alkotmánybíróság kulcsfontosságú döntést tervez hozni az EU-s, illetve nemzeti jog egymáshoz képesti viszonyában. A cikk új megvilágításba helyezi a múlt heti hatalmas magyar devizakötvény-kibocsátások ügyét is, mert a jelek szerint nemcsak a helyreállítási források (kb. 7 miliárd euró) első kifizetéseinek potenciális csúszása miatt ment ki hirtelen az állam a nemzetközi piacokra, hanem amiatt is, mert a 38 milliárd eurót elérő 2021-2027-es kohéziós források (vagy azok egy szűkebb része) kifizetése is csúszhat, sőt akár a 2014-2020-as kifizetésekből fennmaradt kb. 8 milliárd euró (vagy annak egy részét) kifizetése is.
Az Európai Bizottság a minap jóváhagyta Magyarország új, 2022-2027 időszakra vonatkozó regionális támogatási térképét, ami alapján 2022. januártól nem lesznek többé hátrányban a Pest megyei cégek, sőt, ők lesznek a legnagyobb nyertesei a pályázati rendszernek – hívja fel a figyelmet a friss brüsszeli döntés kapcsán a Via Credit.
Alig egy hete jelezte Szijjártó Péter, hogy lesz egy olyan EU-s pályázat, ami a Brexitből eredő veszteségek enyhítésére szolgál, szombaton viszont már azt is bejelentette a külgazdasági és külügyminiszter a Facebookon, hogy közzétették a pályázat főbb szabályait és a regisztrációs szakasz után október közepén mindössze öt napjuk lesz a cégeknek, hogy benyújtsák a kérelmeiket a vissza nem térítendő támogatásra. A nagy sietséget a „kanyarban előzés” jelszavával magyarázta a tárcavezető és az egész konstrukciónak az a háttere, hogy az Európai Bizottság 4 évre elhúzva folyósítja majd a 22 milliárdos támogatási keretet Magyarországnak, de a kormány ezt teljes egészében előfinanszírozza a következő hónapokban, hogy az érintett cégeknek hamarabb segítsen.
Az ökológiai termesztést negyvenmilliárd forint keretösszegű uniós pályázati kiírással segítik jövő év január elsejétől – hívta fel a figyelmet Nagy István agrárminiszter pénteken a Győr-Moson-Sopron megyei Rábcakapiban. Az „Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása” című vidékfejlesztési pályázat társadalmi egyeztetése idén augusztus elején zajlott, és az anyag szerint várhatóan 3 ezer gazdálkodó kap majd támogatást. Frissítés! Később kiderült, hogy ezt a pályázatot már októberben megnyitják egy hónapra.
Az Európai Bizottság az uniós állami támogatási szabályok alapján jóváhagyta Magyarország 2022. január 1.–2027. december 31. közötti időszakra vonatkozó regionális támogatási térképét. A magyar regionális támogatási térkép azon első térképek közé tartozik, amelyeket a Bizottság a regionális támogatásokról szóló felülvizsgált iránymutatás (RTI) keretében jóváhagyott – áll a testület csütörtöki közleményében. Arról, hogy mit jelent az új magyar regionális támogatási térkép (pl. Pest megye leválik Budapestről és így önállóan is támogathatóvá válik), májusi cikkünkben már írtunk.
Európai parlamenti képviselőknek válaszolva ma azt mondta ki az Európai Bizottság elnöke, hogy pár héten belül elindítják a renitensnek tartott tagállamokkal szemben a jogállamisági eljárások első lépéseit, azaz hamarabb, mint arra valószínűleg a magyar és a lengyel kormány számíthatott. Emellett azt is jelezte Ursula von der Leyen, hogy addig nem fogadják el az érintett tagállamok helyreállítási terveit, amíg nem kötelezik el magukat a bíróságok függetlenségével, illetve a korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatos bizottsági javaslatok betartása irányába. Ez jelentősen növeli az esélyét annak, hogy például a magyar helyreállítási tervet egyelőre nem fogadja el a Bizottság, noha délelőtt még azt mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy legalább 50% az esélye a tervünk brüsszeli elfogadásának.
Minden rendelkezésünkre álló eszközzel meg fogjuk védeni az uniós költségvetést a jogállamiságot sértő lépések esetén, mert az EU jövőjéről van szó és ebben az erős elhatározásunkban soha nem fogunk meginogni – jelentette ki az Európai Parlament plenáris ülése előtti évértékelő beszédében Ursula von der Leyen. Az Európai Bizottság elnöke ezzel az EP-képviselők többségének bizonyára tetsző módon erős üzenetet küldött például Magyarország és Lengyelország felé is, hogy az uniós kifizetéseket az uniós alapértékek és a jogállamisági elvek betartása esetén fizeti csak ki a testület. Ursula von der Leyen utalt rá, hogy Lengyelország kapcsán a független bíróságokért továbbra is küzd a Bizottság elsősorban tárgyalások útján, de ha ez nem vezet eredményre, akkor a múlt heti példa alapján pénzbírság útján is. A Bizottság elnöke az egyórás beszédében új vakcinafelajánlást is bejelentett a külső harmadik országoknak, illetve több konkrét új cselekvési tervet, stratégiát is felvázolt. Így például jelezte, hogy év végéig egy új védelmi-biztonsági együttműködésre is javaslatot tesz a NATO-val egyeztetve. A számos új javaslatot, lépést ebben a külön cikkünkben írtuk meg.
Még az utolsó pillanatokban, vasárnap éjjel is voltak szakmai hozzászólások a 3-11 milliós lakossági napelemes uniós pályázati tervezethez, így összesen 219 hozzászólást regisztrált a rendszer, ami az uniós pályázatok körében példátlannak mondható.
Hétfőtől, azaz szeptember 13-tól már lehet pályázni a gomba előállító üzemek fejlesztésére szóló uniós felhívásra, amelynek keretösszege 20 milliárd forint a Vidékfejlesztési Programban – hívta fel kedd délelőtti közleményében a figyelmet az agrártárca vezetője.
Közzétették kedden reggel az első 5 olyan uniós pályázat tervezetét, amely már a 2021-2027-es ciklus TOP Plusz programjához tartozik – hívta fel a figyelmet Facebook-videójában Varga Mihály. A pénzügyminiszter kiemelte, hogy ebben az időszakban mintegy 1700 milliárd forintos keretet szán a kormány a TOP Pluszra, a 2014-2020-as ciklusbeli mintegy 1600 milliárdos támogatási keret után. Frissítés! Kedden délelőtt végül összesen 12 TOP Plusz pályázat társadalmi egyeztetése kezdődött meg.
Egy különleges pályázati kiírás jelent meg a Magyar Multi Programban, amelynek segítségével a kiemelkedően teljesítő cégek minden olyan fejlesztési igényt megpályázhatnak, amelyet egyébként nem tudnának megtenni ilyen nagy összegben, vagy ilyen összetetten – hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjúban Décsi András. A PMG Hungary Kft. pályázati igazgatója rámutatott, hogy az akár 2,5 milliárd forintnyi feltételesen vissza nem térítendő forrás elnyeréséhez vezető út kulcsfontosságú lépése az előminősítés, és több tanácsot is megosztott azzal kapcsolatban, hogy erre hogyan érdemes felkészülnie a cégeknek. Décsi András bemutatta azt is, hogy konkrétan mely pontokon változott lényegesen a Magyar Multi Program az előző két pályázati körhöz képest és a mostanra jelentősen lazított szabályrendszer mellett is megfogalmazott még szakmai javaslatokat, amelyeket érdemes megfontolni a kiíróknak, hogy még több cég tudjon indulni a forrásért.
Angela Merkel német kancellár reményét fejezte ki Varsóban szombaton, hogy párbeszéd útján meg tudják majd oldani a lengyel igazságszolgáltatási rendszerrel kapcsolatban az Európai Bizottsággal szemben fennálló vitákat, mert "a politika több annál, mint hogy csak a bíróságra járjanak".
A magyarok 77%-a úgy gondolja, hogy ne adjanak uniós forrásokat azoknak a tagállamoknak, amelyek nem tartják be a jogállamiság és a demokrácia alapelveit, és ez az arány csak minimálisan marad el a 81%-os uniós átlagtól – derül ki abból az Eurobarométer felmérésből, amelyet egy fontos jövő szerdai, szeptember 15-i beszéd elé időzítve rendelt meg és tett közzé az Európai Parlament.
Már tegnapi összefoglalónkban is rámutattunk, hogy a jogállamisági feltételek teljesítéséhez köti az Európai Bizottság a lengyel és valószínűleg a magyar helyreállítási tervek elfogadását és erre még erősebb üzenetet tartalmaz az az interjú, amely ma jelent meg a Financial Times-ban az igazságügyi uniós biztossal.