Az Európai Bizottság ma este arra tehet javaslatot, hogy a brit-északír határon szűnjön meg az élelmiszerek ellenőrzésének egy jelentős része, és a vámellenőrzések is jelentős mértékben csökkenhetnek - mondta az ír külügyminiszter.
A napokban már kiszivárgott rövid és középtávú intézkedéscsomagot jelentette be szerdán a tagállamok felé az Európai Bizottság azért, hogy a rendkívüli mértékben megemelkedett gáz- és áramárak hatásait minél inkább enyhíteni lehessen a következő hónapokban a sérülékeny lakossági fogyasztói és kkv-körben. Az intézkedéscsomagból jól látszik, hogy egyáltalán nem akar visszafordulni az Európai Bizottság a 2050-es klímacél érdekében nyáron javasolt Fit for 55 csomagból és a karbonárak rendszerének tervezett kiterjesztéséből, mint ahogy azt Orbán Viktor kormányfő javasolta, mert a brüsszeli testület úgy látja, hogy csak előre lehet menni, nem pedig visszafelé, illetve az áram- és gázárak mostani elszabadulásában az ETS-rendszernek csak kis szerepe volt, sokkal inkább a kereslet-kínálat felborulása a fő ok.
Az Európai Unió külügyi főképviselője azt mondta szerdán, hogy az EU határozott választ ad a lengyel alkotmánybíróság döntésére, amely megkérdőjelezte az EU-s jog elsőbbségét bizonyos területeken. Joseph Borell emellett felszólította Lengyelországot, hogy tartsa be a közösség szabályait.
Az Egyesült Királyság az Európai Unióval kötött északír-egyezmény felmondásával fenyeget, ha nem változtatnak rajta - írja a Euronews. A brit kormány brexittel kapcsolatos ügyekért felelős minisztere Portugáliában azt mondta, szerinte 2019-ben Boris Johnson kormánya csak ezért egyezett bele ebbe a feltételbe, hogy ki tudják léptetni a szigetországot az unióból. Ezzel megerősíti azokat a találgatásokat, hogy az egyezményt a britek soha nem akarták végrehajtani.
Az Európai Bíróság lefolytatta a tárgyalást az EU jogállamisági mechanizmusáról, a főtanácsnoki indítvány december elején várható - jelentette be az Európai Bíróság. Az eddigi gyakorlat szerint az indítvány után néhány héten belül jöhet a bíróság döntése is.
A lengyel alkotmánybíróság múlt héten arról döntött, hogy az igazságügyi reform ügyében hozott elmarasztaló Európai Bírósági ítéletet nem kell végrehajtania, a lengyel alkotmány ugyanis elsőbbséget élvez az EU-s jog felett. A döntés heves indulatokat váltott ki, Lengyelország ugyanis - Magyarországgal együtt - az elmúlt időszakban többször is megkérdőjelezte az EU nemzetek feletti jellegét, politikai szempontból így erős üzenet volt a döntés. De jogi szempontból mennyire állja meg a helyét a lengyel érvelés, avagy az uniós vagy a nemzeti alkotmány élvez elsőbbséget? Volt-e már példa hasonlóra? Mennyire erodálja egy ilyen döntés az EU jogrendjét? Ezekről kérdeztük Dr. Vincze Attila egyetemi magántanárt, az európai uniós jog szakértőjét. A jogász szerint a magyar Alkotmánybíróság 2016 óta egyre több határozatában hivatkozik a nemzeti alkotmány szuverenitására, és az alkotmánynak számos olyan módosítása volt, amely az ilyen konfliktusokra kiválóan alkalmassá teszi.
Európában megkísérlik félremagyarázni a lengyel alkotmánybíróság világos döntését, a vita ugyanis nem arról szól, hogy az európai uniós jognak van-e elsőbbsége a nemzeti joggal szemben, hanem arról, hogy hol van elsőbbsége - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter szombaton az MTI-nek.
Jövő héten Magyarországra jön Clement Beaune francia Európa ügyi miniszter, aki arról is beszélt, hogy jogi és pénzügyi szankció is érheti Magyarországot - írja a Reuters. A miniszter a lengyel helyzetet nagyon súlyosnak ítélte.
Az Európai Unió elkötelezett a nyugat-balkáni térségre kiterjedő bővítési folyamat mellett, de továbbra is fontosnak tartja, hogy a régiót alkotó országok folytassák a politikai és gazdasági reformokat - erősítették meg az unió vezető képviselői szerdán a szlovéniai Brdóban tartott csúcstalálkozót követően, amelyen az EU-tagországok és a nyugat-balkáni térséget alkotó országok állam-, illetve kormányfői vettek részt.
A nyugat-balkáni térség az európai családhoz tartozik, közösek az értékek és a sorsok is - jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke szerdán a szlovéniai Brdo pri Kranjuban, az EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó előtt.
Két hete már beharangozta, hétfőn reggel pedig újabb közleményben erősített rá az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), hogy október 1-től megnyílt a cégek munkahelyi képzési programját és bértámogatását célzó 70 milliárdos EU-pályázat első, 15 milliárdos keretére a pályázatok beadási lehetősége. A feltételesen vissza nem térítendő támogatásra szóló támogatási kérelmeket kivételes módon nem a palyazat.gov.hu oldalon keresztül, hanem a Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal hivatali kapuján keresztül kell benyújtani, a részletek pedig itt érhetők el.
A német Spiegel az Európai Bizottság köreiből érkező információi szerint Magyarország és Lengyelország még idén megkaphatja az EU-tól a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak kompenzációjára szánt helyreállítási alapjának első 13%-os részletét, de csak akkor, ha bizonyos feltételeket teljesít. Az egyik ilyen feltétel az Európai Bíróság ítéleteinek kötelező betartása, ami Lengyelországnak lehet fájdalmas a fegyelmi kamara megszüntetése miatt, a másik pedig Magyarország esetén a gyermekvédelminek nevezett törvény visszavonása lenne, mert a lap információi szerint egyes tagállamok enélkül blokkolnák Magyarország felé a kifizetéseket.
Novemberben jóváhagyhatja az Európai Bizottság a magyar, illetve lengyel helyreállítási terveket, viszont jogállamisági kritériumokhoz kötik majd a kifizetéseket – írja a Reuters bennfentes források alapján.
Néhány napja már jelezte Nagy István agrárminiszter, hogy szeptember végén várhatóan megjelenik a takarmány előállító üzemek fejlesztéseit támogató 50 milliárd forintos keretösszegű uniós pályázati felhívás, csütörtökön pedig arra hívta fel a figyelmet a tárca közleménye, hogy ez meg is történt, közzétették a pályázatot, amely majd október 27-én nyílik meg.
A Portfolio minapi összefoglalójával összhangban most arról ír brüsszeli forrásai alapján az EU-Monitor és a Népszava, hogy bár a szeptember 30-i határidőig nem sikerült megállapodni a magyar helyreállítási tervről a kormánynak az Európai Bizottsággal, de ez heteken belül összejöhet. Ha ez így lesz, akkor még év végéig befolyhat a magyar államkasszába a 2511 milliárdos terv 13%-os előlege, azaz 326 milliárd forint.
A gazdaság újraindításának megvannak az alapjai. A kormány álláspontja, hogy a válságban is folytatni kell a beruházásokat, mert így bővül a foglalkoztatás és nő a gazdasági teljesítmény - mondta az agrárminiszter szerdán Gyermelyen, a Gyermelyi Zrt. 50 éves fennállása alkalmából rendezett ünnepségen.
Négy lengyelországi vajdaság közgyűlése módosította a családok védelmében hozott határozatokat, amelyeket azért bírált az Európai Bizottság, mert ellenezték az LMBT-mozgalom ideológiájának hirdetését - közölte kedden a lengyel sajtó.
Albánia jövője az Európai Unión belül van, és Brüsszelen múlik, hogy megkezdi-e a csatlakozási tárgyalásokat Tiranával - jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden Tiranában, nyugat-balkáni látogatásának második állomásán.
Az Agrárminisztérium 2021-ben a Vidékfejlesztési Program keretében 527 milliárd forint összegben ír ki új pályázatokat - jelentette be Nagy István agrárminiszter a napokban az MTI-hez eljuttatott közleményben.
„Én nagyon pozitívan nézek a jövőbe, és teljesen racionálisnak látom azt, hogy akár szeptember 30-áig, akár az azt követő hetekben a megállapodásra sor kerülhessen” – jelentette ki a Közgazdász-vándorgyűlésen rendezett fejlesztéspolitikai panelbeszélgetés keretében Ágostházy Szabolcs a 2511 milliárd forintos magyar helyreállítási terv brüsszeli elfogadásának várható időzítése kapcsán. A Miniszterelnökség uniós forrásokért felelős államtitkára a minapi devizakötvény-kibocsátásokra is utalva megjegyezte, hogy „van pénz” a költségvetésben és különösebb gond nélkül már el is indult a brüsszeli vitáktól függetlenül is a helyreállítási tervünk, illetve a 2021-2027-es fejlesztési ciklus végrehajtása. A panelbeszélgetésben az Európai Bizottság magyarországi képviseletvezetője, Zupkó Gábor is részt vett, aki megerősítette, hogy folyamatosak és konstruktívak a tárgyalások a magyar kormány és a Bizottság között a helyreállítási tervről, és a közelmúltban volt is előrelépés. Ezért az államtitkár által is jelzett pozitív kilátás kapcsán úgy fogalmazott, hogy „az optimizmus indokolt lehet, és nyilvánvalóan mindenkinek az az érdeke, hogy eredményesek legyenek ezek a tárgyalások.”