Megelőzésre: vakcina, betegségkezelésre: antibiotikum
A hétfőn közzétett adatok szerint július közepén 32 szamárköhögés-gyanús esetet azonosítottak idehaza, ami új rekordnak felel meg a heti jelentések tekintetében. Mostanra már minden megyébe elért a fertőzés.
Mindezek fényében nem véletlen, hogy az NNGYK több járványügyi ajánlást fogalmazott meg a napokban. Ezek szerint a várandós kismamáknak javasolt az emlékeztető oltás, mert az az újszülöttet is védi, valamint a csecsemővel egy háztartásban élő családtagok és a csecsemő gondozásában résztvevők számára is javasolt a védőoltás. Arról is írt a hatóság, hogy a szamárköhögés elleni újraoltáshoz szükséges oltóanyag országos lefedettséggel hozzáférhető a patikák számára, és a vakcina elérhetőségét a hatóság folyamatosan monitorozza.
Kedden a Sonline számolt be arról, hogy nem rohamozták meg oltóanyagért a patikákat Somogyban. "Náluk még nem kereste senki, de ha valaki érdeklődik, akkor utánanéz az oltóanyag beszerezhetőségének" - felelte a lap érdeklődésére Győrbíró László, egy balatonföldvári patika vezetője. Szerinte feltehetően felkészültek rá a gyártók és a nagykereskedések, ha megnövekedne az igény.
"Az ilyen jellegű védőoltások zárt rendszerben működnek az állami népegészségügyi szerv keretein belül,
gyerekeknél a gyermekorvos, illetve a védőnői szolgálat, a felnőtteknél a háziorvos intézi a beszerzést
- mutatott rá a lapnak Szabó Péter Balázs, a Magyar Gyógyszerészeti Kamara somogyi szervezetének elnöke.
A vakcinákból szabad forgalomban nincs is, csak az áll rendelkezésre, amit az állam megvesz stratégiai célból. Eddig jellemzően nem keresték az oltóanyagot, és miután nem volt rá nagy igény, addig nem is volt belőle nagy készlet, csak az újszülöttek számára.
A cikkbő kiderül: Id. Pavlovics György háziorvos praxisában több mint 50 év alatt mindössze egyetlen eset fordult elő, egy oltástagadó családnál. Gyánó Barna kaposvári házi gyermekorvos arról beszélt: a magas átoltottság miatt az ő korosztályába tartozó gyógyítóknak általában tankönyvön kívüli kapcsolata nem volt a szamárköhögéssel.
A betegségnek antibiotikum az ellenszere, vagyis ha valaki megbetegedett, akkor ilyen gyógyszert kell szednie. A fertőzés megelőzése érdekében ajánlott az ismétlő védőoltás felvétele, főleg mivel a 2-3 hónapos oltatlan csecsemők kiszolgáltatottak.
Máshol is terjed és halálesetekkel jár
Tegnapi cikkünkben ugyanakkor rámutattunk arra, hogy Magyarországon a szamárköhögés elleni átoltottság 98%, ami kimagasló, ám mostanra nem mond sokat az ország védekezőképességéről, mivel a védőoltás hatásossága 5-6 év után elkopik, így a felnőttek is megfertőzödhetnek, igaz náluk nem olyan súlyosak a tünetek és a betegség lefolyása.
Közben az is látható, hogy nemcsak Magyarországon terjed a szokásosnál sokkal gyorsabb ütemben a fertőzés, hanem például Csehországban is. Az Újszó arról számolt be kedden, hogy Csehországban két újabb beteg halt meg szamárköhögésben. A hetedik és nyolcadik áldozat egy 48 és 77 éves férfi volt. A fiatalabbik Liberec régióból származott, és március 2-án jelentkeztek nála az első tünetek, ezután otthoni izolációban volt, majd május 13-án tüdőembóliában halt meg. A Pilsen régióból származó idősebb férfi május 22-én észlelte a betegség első tüneteit, kórházba került az intenzív osztályra, majd június 14-én meghalt.
"A krónikus betegségben szenvedő emberek és az idősek általában gyengébbek és fogékonyabbak a fertőzésekre. Tekintettel immunrendszerük gyengülésére, fontolóra kell venniük a védőoltást” - idézi a WHO ajánlását a portál, amely arra is kitér, hogy év eleje óta Csehországban 25 560 fertőzéses esetet regisztráltak, az elmúlt négy hétben 757 és 850 között mozgott a bejelentett fertőzések száma.
Az idei szamárköhögésjárvány több mint 60 éve a legerősebb az országban
- jegyzi meg a lap a cseh helyzet kapcsán.
De miért pont most terjed így?
Arról már többször is írtunk, hogy a korábban csak a tankönyvökből ismert régi-új fertőzés miért most terjed ilyen kiugró sebességgel.
- Bizonyítékok és kutatások vannak arra vonatkozóan, hogy az elmúlt években a Covid-járvány és vakcinák nyomán felerősödött a védőoltásokkal szembeni bizalmatlanság az emberek körében, egyre inkább terjednek az oltásellenes mozgalmak és ennek nyomán a szülők egyre gyakrabban vonják ki gyermekeiket a kötelező védőoltási programokból.
- Az is ismert a vakcinákról, hogy idővel kopik a hatásosságuk, ezért is kapnak ismétlő oltást az érintettek gyerekkorukban, de felnőttkorra ez már megkopik, vagyis csökkenhet az immunitás, ezáltal a 98%-is országos átoltottsági arány sem ad már teljesen valós információt egy ország aktuális védekező képességéről.
- Az is ismert, hogy a szamárköhögés egyike volt azon védőoltással megelőzhető betegségeknek, amelyek gyakorlatilag eltűntek idehaza és Európában is. Az átoltottság magas arányának köszönhetően a kisgyerekkori súlyos betegséglefolyást sikerült kiküszöbölni, vagyis nagyon régóta nem volt szamárköhögéses haláleset (idén viszont már volt két csecsemőhalál is), a baktériumhordozást ugyanakkor nem sikerült megelőzni. A Covid-járvány éveiben a fertőzések elleni védekező intézkedések miatt ez a fertőzés sem "tudott terjedni". Elmaradt a természetes emlékeztető inger, ami korábban számos fertőzéssel szemben megvolt. Ezért nincs egyedül ebben a tekintetben a szamárköhögés, ugyanis ezt lehet tapasztalni a légúti óriássejtes vírussal, a skarláttal. Ezek a betegségek az elmúlt 2-3 évben nem kaptak erőre, és most ezt bepótolják - mutatott rá korábban érdeklődésünkre Mészner Zsófia, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet módszertani igazgatója.
- Azt is érdemes megemlíteni, hogy a fertőzés az elmúlt hónapokban ismét ismertebbé vált, mind a lakosság, mind a szakemberek körében, ezért valószínűleg mostanra jobban odafigyel rá mindenki, és nagyobb valószínűséggel válik egy-egy ilyen betegség gyanús esetté, ennek nyomán a laboratóriumi diagnózis-megerősítés is gyakoribbá vált, és ez már bekerül a jelentési kötelezettségek körébe.
Mi is az a szamárköhögés?
Az Egészségvonal, a hivatalos kormányzati egészségügyi tájékoztató portál azt írja a szamárköhögésről, hogy heveny, súlyos légúti megbetegedés, melyet a Bordetella pertussis és a Bordetella parapertussis nevű baktériumok okoznak. Cseppfertőzéssel (köhögéssel, tüsszentéssel), közvetlen érintéssel, szennyezett tárgyakkal terjed. A tünetek kialakulását a légutak hámrétegének gyulladása okozza.
A betegséget rohamokban jelentkező, húzó jellegű, száraz köhögés és hetekig elhúzódó kórlefolyás jellemzi, életet veszélyeztető szövődményei főleg csecsemő- és kisdedkorban fordulnak elő. A szamárköhögés védőoltással hatékonyan megelőzhető. Tünetei. A betegség lefolyása 3 fő fázisra osztható. Az első a hurutos szakasz, amely általában 1-2 hétig tart. Kifejezetten hasonlít a vírusok által okozott légúti megbetegedésekre. Rossz közérzettel, enyhe köhögéssel, orrfolyással, orrdugulással kezdődnek a panaszok. Általában láz nélkül zajlik, de hőemelkedés kísérheti. A szövődmények (középfülgyulladás vagy hörgő- és tüdőgyulladás) fellépte esetén már jelentkezhet láz is. A második fázisa súlyosabb: rohamokban megjelenő, kínzó, húzó köhögés jellemzi. Ez a szakasz egy hónapnál is tovább tarthat. A köhögési rohamokat követően a beteg kifejezetten kifárad, a megerőltetéstől az arcán vörös vagy kékes bőrszín jelentkezik, hányás is előfordulhat (főleg csecsemőknél és kisgyermekeknél). A tünetek éjszaka fokozódnak, romlanak. A harmadik, utolsó (oldódási) szakasz 3-6 hétig is elhúzódhat. Erre a szakaszra szintén jellemző az epizódokban megjelenő köhögési roham, azonban a rohamok gyakorisága és intenzitása fokozatosan csökken. A betegséget okozó kórokozó kimutatása orr- és torokváladék-mintából történik.
Amennyiben a szamárköhögést korán diagnosztizálják, célzott antibiotikum-terápiával lehet kezelni a betegséget. Késői fázisban már nincs hatása az antibiotikumnak, ilyenkor ugyanis már nincsenek jelen a baktériumok, annak ellenére, hogy a köhögési rohamok még fennállnak. A köhögéscsillapítók hatástalanok.
A leggyakrabban előforduló szövődmények a tüdőgyulladás, a légzéskimaradás (apnoe) és a táplálási nehezítettség, illetve a gyakori hányások miatt kialakuló súlyvesztés. Ritkábban előforduló szövődmények lehetnek többek között a légmell, alvási nehezítettség, agyvelőbántalom, epilepsziás rohamok, orrvérzés, szubdurális hematóma, vizelettartási problémák (inkontinencia) és bordatörés. A szamárköhögés a fokozott légzőizom-használat miatt kimerüléshez, akár halálhoz is vezethet.
A szamárköhögés elleni védőoltás hazánkban a kötelező gyermekkori védőoltások közé tartozik. A csecsemők 2, 3 és 4 hónapos korukban részesülnek a védőoltásban, majd 18 hónaposan, 6 évesen és 11 évesen emlékeztető oltást kapnak. A védőoltás nem nyújt élethosszig tartó védelmet, így felnőttkorban – kifejezetten időskorban – megfontolandó az emlékeztető oltás beadása - olvasható az Egészségvonal információs portálon.
A védőoltás jelentősége
Az európai uniós vakcinációs tájékoztató portál felidézi, hogy a védőoltások megtanítják az immunrendszert arra, hogyan küzdjön le egy adott betegséget, ha érintkezik vele. Ez nagymértékben lecsökkenti a súlyos megbetegedés vagy a mások megfertőzésének kockázatát. A védőoltás nem csak az oltottakat védi. Közvetetten az oltatlan embereket is védi a közösségben azáltal, hogy csökkenti a fertőzésnek való kitettség kockázatát. Ez a jelenség a közösségi immunitás (másnéven nyájimmunitás). A védőoltások megvédik az embereket a védőoltással megelőzhető betegségek által okozott súlyos tünetektől, illetve bizonyos esetekben az elhalálozástól. Védelmet nyújtanak továbbá e betegségeknek a családtagok, barátok, kollégák, osztálytársak és a szélesebb közösség körében történő terjedése ellen is - részletezik.
Ha egy közösségben elegendő számú személyt oltanak be valamely fertőző betegség ellen, sokkal kevésbé valószínű, hogy az szétterjedjen a közösség tagjai között.
Eddig ez jellemezte a szamárköhögés-betegséget is, azonban a fentebb már ismertetett okok miatt az országok, így Magyarország védekezőképességét is kikezdték a fenti tényezők.
A kisgyermekek, az idősek, a gyenge immunrendszerrel rendelkezők, a daganatos betegek és azok, akiket egészségügyi okokból nem lehet beoltani, mind veszélynek vannak kitéve, amikor a betegségek elkezdenek terjedni a közösségekben, ezért őket is védjük, ha beoltatjuk magunkat - írta az EU-s portál általánosságban, amely egy infografikán azt is bemutatja, mennyire fertőző a szamárköhögés. Egyébként arról már mi is írtunk, hogy a szamárköhögés rendkívül fertőző betegség, amelynek a fogékonysági indexe 90 százalékos. Ez a mutató azt jelzi, hogy 100 emberből, akinek nincs védettsége, például oltással vagy egy korábbi szamárköhögés átvészelésével, mennyien lesznek betegek, ha találkoznak a kórokozóval.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
