A koronavírus-válság elleni egyik fontos kohéziós politikai intézkedés volt az ún. REACT-EU kezdeményezés, amelynek keretében 2021-2022-ben összesen 50,6 milliárd euróval „megtoldják” a tagállamok már folyamatban lévő 2014-2020-as fejlesztési programjait és most ennek keretében hagyta jóvá az Európai Bizottság a magyar GINOP nevű program kiegészítését mintegy 881 millió euró összegben.
Két nap múlva, augusztus 13-án délben járt volna le az előminősítés beadhatósága a nagy uniós K+F pályázathoz (a GINOP PLUSZ-2.1.1-21), de most olyan tartalmú közlemény jelent meg az előminősítésekben illetékes Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) oldalán, amely szerint az előminősítési kérelmeket folyamatosan be lehet adni két héttel azutánig, hogy a pályázati felhívás átdolgozott verzióját hamarosan közzéteszik.
Augusztus 13-án bezárul a lehetőség, azaz már csak három napja van a vállalkozásoknak arra, hogy az előminősítési kérelmüket benyújtsák a GINOP PLUSZ-2.1.1-21 Vállalati kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységek ösztönzése című pályázatra. Ez az első kör a forrás elnyeréséhez vezető úton és Papadimitropulosz Alex, a Via Credit ügyvezető igazgatója arra számít, hogy „több száz, akár 700-800 között lehet a pályázatot benyújtók száma”.
Frissítés: Szerdán délelőtt érkezett a hír, hogy átdolgozzák a pályázatot és miután az új verziót közzéteszik, még ahhoz képest két hétig folyamatosan nyitva lesz az előminősítés beadhatósága az NKFIH felé.
A magyar helyreállítási alap körül elhúzódó viták befolyásolhatják a magyar költségvetés egyenlegét és az államadósság mértékét is, azonban a kockázat kezelhető - jutott erre a következtetésre az OTP Bank elemzőcsapata, akik arra számítanak, hogy legrosszabb esetben is jövő nyárra megállapodhat a kormány az Európai Bizottsággal a feltételekről. Legújabb elemzésükben a közgazdászok azt mutatják be, hogy a kormánynak mekkora mozgástere van az idei költségvetésben és hogy miként reagálhatja le a csúszó uniós kifizetéseket.
A kormány előzetes közlésének megfelelően most megérkezett a felhatalmazás: a helyreállítási tervben szereplő projekteket a központi költségvetés terhére finanszírozhatja meg az állam, amíg nem jön utalás Brüsszelből, a program elfogadásának csúszása miatt.
Az Európai Bizottság kedden bejelentette, hogy első körben három uniós tagállamnak - Belgiumnak, Luxemburgnak, és Portugáliának - folyósít összesen közel 3 milliárd euró előfinanszírozást a koronavírus-járvány okozta károk fedezésére szolgáló helyreállítási alapból.
Az Európai Bizottság hétfőn négy új pályázati felhívást tett közzé 12 millió euró értékben a többi között annak elősegítése érdekében, hogy a polgárok megbízható információkhoz jussanak.
„Arra számítok, hogy még idén ősszel megszületnek a megegyezések és megindul a programok uniós finanszírozása is”, de a tényleges menetrend valójában az uniós szervek belátásán múlik - jelentette ki a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (HET), illetve az új uniós Operatív Programok elfogadásának kilátásairól a Portfolio-nak adott exkluzív nagyinterjúban Ágostházy Szabolcs. Az Miniszterelnökség uniós fejlesztésekért felelős államtitkára felfedte, hogy konkrétan milyen területeken vannak elvárásai az Európai Bizottságnak a HET és az új uniós programok elfogadásáért cserébe, és ezek közül melyeket vállalja a kormány, illetve melyeket utasítja el politikai nyomásgyakorlásra hivatkozva. Ágostházy egyrészt azt hangsúlyozta, hogy ha az Európai Bizottság a jog talaján marad, akkor nem talál majd fogást a magyar gyermekvédelmi törvényen, másrészt azt, hogy nincs pénzügyi kényszerhelyzetben az államháztartás, azaz a HET és az új programok elkezdéséhez idén szükséges mintegy 900 milliárd forintnyi forrást különösebb nehézség nélkül elő tudja finanszírozni. Az államtitkár jelezte, hogy a 2014-2020-as ciklus folyósításainál sem lát „kirívó kockázatokat” és részletesen beszélt a Norvég Civil Támogatási Alap folyósításának eddigi elmaradása okairól is.
Az Európai Bizottság megállapodott Magyarországgal a koronavírus-járvány okozta gazdasági károk utáni helyreállítás tervről szóló tárgyalások határidejének szeptember 30-ig tartó meghosszabbításáról - erősítette meg Veerle Nuyts, az Európai Bizottság illetékes szóvivője csütörtökön.
Az Európai Bizottság hét uniós tagállam, köztük Magyarország esetében hosszabbítja meg a koronavírus-járvány okozta gazdasági károk utáni talpraállás finanszírozását segítő helyreállítási tervről szóló tárgyalások határidejét - közölte Veerle Nuyts, az Európai Bizottság illetékes szóvivője a brüsszeli testület szokásos sajtótájékoztatóján kedden.
Az európai uniós tagállamok gazdasági és pénzügyminisztereinek tanácsa (Ecofin) hétfőn elfogadta négy tagállam, Horvátország, Szlovénia, Litvánia és Ciprus nemzeti helyreállítási tervét, melyek fő célja a koronavírus-járvány okozta gazdasági károk utáni talpra állás finanszírozása; a Tanács elsőként 12 tagállam helyreállítási tervének adott zöld jelzést július közepén.
A munkahelyi ügyek kapcsán az elmúlt közel másfél év másról sem szólt, mint a home office-ról és a távmunkáról. Cikkek és tanulmányok garmadája firtatja a kérdést, hogy vajon a járvány végleg megváltoztatta-e a munkavégzés mikéntjét. Ezen publicisztikák azonban elsősorban csak a hétköznapi élet síkján firtatják a kérdést, miközben arra senki sem figyel, hogy a politikában is cöveket verhet a távmunka. A Politico cikke rávilágít, hogy az Európai Unió két legfontosabb intézményénél, a Bizottságnál és a Parlamentnél jelenleg heves viták folynak a demokrácia jövőjéről az online térben.
Az Európai Parlament nyomásgyakorlása miatt az Európai Bizottság egyelőre késlelteti a magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (HET) jóváhagyását a gyermekvédelmi törvény körüli viták miatt – állapította meg a kormány egy friss határozatban, és ebben azokat a feltételeket is tisztázta, amelyek mentén hajlandó a továbbiakban az egyeztetésekre a Bizottsággal. Egyúttal azt is rögzítette, hogy a magyar gazdaság érdekei miatt a HET elindítása nem késlekedhet, ezért a Nemzeti Helyreállítási Alap névre hallgató előirányzatot is létrehozza az idei büdzsében, és ennek terhére kezd el megvalósítani a kormány a HET-ben Brüsszel felé jelzett reformokat és intézkedéseket: közülük 42-t pályázati rendszerben, további 16 intézkedést pedig pályázati rendszeren kívül.
Az Európai Bizottság 120 millió euróval (mintegy 42,6 milliárd forinttal) támogat a koronavírussal és annak változataival kapcsolatos 11 újabb kutatási kezdeményezést - közölte az európai uniós végrehajtó testület csütörtökön Brüsszelben.
Azzal a múlt heti döntéssel, hogy minden beadott pályázatot befogadtak a GINOP Plusz 1.2.1-es új uniós pályázaton, lényegében összevonta a három beadási szakaszt a szaktárca és a teljes 200 milliárdos pályázati keretet elérhetővé tette, de vizsgálják további beadási kör meghirdetését ehhez a pályázathoz – jelezte az Innovációs és technológiai minisztérium a Világgazdaságnak. Ez azt jelenti, hogy valamely más GINOP-forrásból csoportosítanának majd át, hogy a hatalmas érdeklődést kiváltó pályázaton egyelőre hoppon maradt cégeknek is tudjanak pénzt osztani.
Elfogadta a kormány a 2021-2027-es uniós fejlesztési időszakra érvényes Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégiát – jelentette be szerdán közleményben az Innovációs és Technológiai Minisztérium.
Orbán Viktor kormányfő szerdán bejelentette, hogy öt kérdésben népszavazást kezdeményez a kormány a gyermekvédelminek mondott törvényről azért, hogy érvelése szerint ismét megállítsák Brüsszelt.
Az utóbbi időszakban már kétszer is törölték Ursula von der Leyen Budapestre beütemezett útját, hogy egy közös sajtótájékoztatón jelentsék be Orbán Viktor kormányfővel a magyar helyreállítási program brüsszeli jóváhagyását – tudta meg a Politico bizottsági illetékesektől.
Rendszerszintű problémákat lát a magyar jogállamiság, benne az igazságszolgáltatás és a korrupció elleni küzdelem terén az Európai Bizottság és addig, amíg a magyar kormány nem hajt végre két területen mélyreható reformokat, nem fogadják el a magyar helyreállítási tervet, illetve ezzel párhuzamosan nem utalnak uniós támogatásokat Magyarországra – jelentette ki az EUrológusnak adott interjúban Didier Reynders jogérvényesülésért felelős uniós biztos.
Nem kellően hatékonyak Magyarországon az uniós pénzosztási kontroll mechanizmusok, illetve nem elégséges a korrupció elleni küzdelem, továbbá a bíróságok függetlensége terén is vannak kérdőjelek – lényegében ezeket tartalmazza az az éves jogállamisági jelentés, amelyet ma hoz nyilvánosságra Brüsszelben az Európai Bizottság, és a Politico, illetve a Financial Times már lehetőséget kapott az előzetes betekintésre. Az anyag tehát a tavalyihoz hasonlóan most is fokozottan kritikus többek között Magyarországgal szemben, ami a lapok megjegyzése szerint indokokat adhat ahhoz, hogy a Bizottság késleltesse a magyar helyreállítási terv elfogadását, illetve az egyéb EU-pénzek terén is nyomást tudjon gyakorolni a kormányra. Hivatalosan persze a jogállamisági jelentés és az EU-pénzeket érintő jogállamisági mechanizmus között nincs direkt kapcsolat.
Bár a NIS2 regisztrációs határidő óta még egy hónap sem telt el, de máris rohamosan közeledik a következő kiberbiztonsági... 
A lakásvásárlás előtt állók gyakran szembesülnek azzal a dilemmával, hogy érdemes-e most belevágni az ingatlanvásárlásba...
"Gyakorlatilag négy évünk növekedés nélkül telt" - mondta Michael Böhmer, a baseli székhelyű Prognos, Európa...
Évente dollár száz milliárdokat költünk fogyásra, de az egyéni megoldások rendre csődöt mondanak: a súlyfelesleggel... 
A felhívás tervezet részletesen bemutatja az elszámolható költségeket, nézzük át őket.
Egyes politikai körökben most az a mondás, hogy a BRICS országok (Brazília, Oroszország, Kína, India, Irán, Egyiptom...
Várjuk a felpattanást.
Engedi ezt a költségvetés?
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
