Közzétette az EU támogatási rendszerrel kapcsolatos Irányító Hatóságok által elfogadott, kezességvállalást nyújtó garanciaszervezetek listájának hatályos verzióját ma a Miniszterelnökség pályázati közleményeket tartalmazó oldala.
Napokon belül egyszerre két fontos határvonalhoz ér a magyar kormány az Európai Uniótól érkező források felhasználása terén - derül ki a Portfolio kalkulációiból. Egy héten belül ugyanis elérheti az uniós támogatások kifizetését jelző miniszterelnökségi számláló a 6000 milliárd forintos kerek összeget, és ez egyúttal azt is jelenti majd, hogy a 2010-es kormányváltás óta összesen mintegy 5000 milliárd forintot fizetett ki a mostani kabinet által irányított intézményrendszer. Ha az elmúlt egy hónapra jellemző igen gyors tempót (200 milliárd forintos kifizetés) az augusztusi szabadságolások mellett is tartani tudja a rendszer, akkor egy hónap múlva egy harmadik fontos határvonalhoz is elérhetünk: akkorra elmondhatjuk, hogy Magyarország a 2007-2013-as uniós fejlesztési keretből a rendelkezésére álló források háromnegyedét kifizette. A Portfolio számításai szerint most 72%-os kifizetési aránynál tartunk, de két területen súlyos lemaradás látszik, így félő, hogy forrásokat veszít Magyarország a rendelkezésére álló uniós támogatásokból.
A Kavosz Zrt. friss vállalati felmérése azt jelzi, hogy a vállalkozások lassan, de biztosan kezdenek kilábalni a válságból, de a múltbeli tapasztalatok alapján megfontolandó lenne a 2014-2020-as uniós pályázatokhoz az önerő-kiegészítő és a támogatást megelőlegező hitelek lehetőségének bővítése - mondta el a Széchenyi Kártya Programot működtető Kavosz Zrt. vezérigazgatója az MTI-nek. Krisán László szerint a bővülő lehetőségekbe az agrárvállalkozásokat is érdemes lenne bevonni.
Az olaj- és földgázfúrásoknál keletkező folyékony hulladék semlegesítésére épített saját fejlesztésű berendezést a TMK-Automatika Kft. Tiszaújvárosban. A fejlesztés összköltsége 592 millió forint volt, amelyhez 207,97 millió forintos uniós támogatást nyert el a cég pályázaton.
A rendszerváltozást követő társadalmi és gazdasági folyamatok mára teljesen átformálták hazánkat. Magyarország sok szempontból két részre szakadt: egy fejlett, az EU fejlettebb területeihez minden téren egyre inkább kötődő és ahhoz gazdaságilag és társadalmilag is felzárkózó térségre, mely a fővárost és környékét valamint az ország északnyugati részét foglalja magába. Ezzel szemben az ország többi része egyre inkább elkülönül ettől a fejlett térségtől, és így az európai átlagtól is. A MKIK GVI ennek a helyzetnek a megismeréséhez készítette el 2013-ban Magyarország régióinak társadalmi és gazdasági profiljait, melyekből az egyes régiók pályája jól áttekinthető volt. Az MKIK GVI elemzésében a legfrissebb adatok alapján a magyarországi járások 2007-2012 közötti fejlettségi különbségeit tekintjük át és megrajzoljuk az ország járási szintű fejlettségi térképét. Az elemzés az egyes folyamatok, jelenségek térbeli különbségeinek bemutatására összpontosít, és választ ad arra, hogy melyek országunk legfejlettebb, és leghátrányosabb helyzetű járásai.
Ma tette közzé a Miniszterelnökség a Széchenyi 2020 keretében a "Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban" című (ÁROP-1.A.3-2014 kódszámú) pályázati kiírást, amelyre kizárólag járásszékhely települések önkormányzatai pályázhatnak az egy járáshoz tartozó településszám alapján. A program keretében 1,85 milliárd forint áll rendelkezésre, a pályázat benyújtására várhatóan szeptember közepétől nyílik mód az elektronikus kitöltő program által majd jelzett határidőig.
A Portfolio összesítése szerint abban a 7 Operatív Programban, amelyeket a közelmúltban hozott nyilvánosságra a kormány, mintegy 6960 milliárd forintnyi fejlesztési forrás áll rendelkezésre Magyarország számára a 2014-2020-as ciklusban. Ezek persze még nem a végleges számok, hiszen az Európai Bizottságnak még el kell ezeket fogadnia, de jó közelítést adnak arra, hogy mely fejlesztési irányokra (ún. prioritástengelyekre) mennyi pénz áll rendelkezésre és egyúttal a döntő részét lefedik annak a 7200 milliárd forintnyi összegnek, amelyet a minap említett Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter egy sajtótájékoztatón.
Külföldi vállalatok felvásárlásán keresztül próbálnak adót optimalizálni az amerikai cégek, ezt azonban nem nézik jó szemmel a politikusok, pedig részben ők okolhatók azért, hogy az amerikai cégek a kiskapukat keresik.
"Tájékoztatás félrevezető pályázati kiírásról" címmel jelentetett meg rövid közleményt pályázati oldalán a Miniszterelnökség (palyazat.gov.hu), amely egy júniusban megnyílt, akár 10 millió forintos elnyerhető támogatást ígérő, önerő nélküli magyarországi pályázattal kapcsolatos.
Több, augusztus, illetve szeptember végi határidővel ellátott feladatot kapott Orbán Viktor kormányfőtől a mai Magyar Közlöny alapján Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, illetve a Nemzeti Fejlesztési Miniszter az európai uniós fejlesztési programokkal - különös tekintettel a kifizetésekkel, a nagyprojektekkel, a Partnerségi Megállapodással és a 2014-2020 programozási időszak eljárásrendjével - összefüggő intézkedésekről. A lépések egyrészt azt célozzák, hogy a kormány korábbi ígéretével összhangban valóban ne vesszünk egyetlen fillért se a 2007-2013 közötti uniós támogatási keretből, másrészt az uniós nagyprojektek körül minden rendben menjen, harmadrészt a most induló 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusra a megfelelően fel tudjon készülni a magyar intézményrendszer. A tegnapi kormányrendeletből kiderül, hogy a kormány részéről nincs akadálya az Európai Bizottsággal a következő 7 éves uniós támogatási ciklus kereteit rögzítő ún. Partnerségi Megállapodás átdolgozott verziójának brüsszeli kiküldésére.
Bár a Nemzeti Reformprogram vállalásai szerint Magyarország 2020-ra a GDP-arányos K+F ráfordításokat 1,8 százalékra, míg 2030-ra 3 százalékra tervezi növelni, de a Deloitte friss Vállalati K+F Jelentése szerint a cégek többsége sem rövidtávon (1-2 év), sem hosszútávon (3-5 év) nem vár szignifikáns változást K+F ráfordításai tekintetében. Emiatt különösen fontos, hogy az előttünk álló időszakban mind uniós és hazai pályázati lehetőségek, illetve adókedvezményes ösztönzők tekintetében hogyan alakulnak a vállalati K+F tevékenységet ösztönző szabályok. Ezek kedvező alakulása nélkül ugyanis erősen kérdéses, hogy az említett programban lefektetett célok elérhetők-e.
Egy minapi jelzéssel összhangban nem ősszel, hanem már egy hónapon belül kiírják a 2014-2020 közötti új uniós fejlesztési időszak első pályázatait - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) uniós források felhasználásáért felelős államtitkára Kossuth Rádió 180 perc című műsorában kedden.
A napokban lezárt társadalmi egyeztetés után megjelent a palyazat.gov.hu oldalon a Széchenyi 2020 keretében a "Fotovoltaikus rendszerek kialakítása" című (KEOP-2014-4.10.0/N kódszámú) pályázati kiírás. A pályázaton a közép-magyarországi régión (Budapest és Pest-megye) kívüli helyi önkormányzatok, helyi önkormányzati költségvetési szervek és 100%-ban állami, vagy önkormányzati tulajdonban álló nonprofit kft.-k indulhatnak 20-50 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatásért 100 százalékos támogatási intenzitás mellett.
Egy élelmiszeripari, egy egészségügyi és egy alacsony szén-dioxid kibocsátású energiatermelési projektet választott ki ma az Európai Bizottság abból a 166 magyar kis- és középvállalkozásból, amelyek az Európai Unió Horizont 2020 keretprogram kkv-kat támogató eszközére nyújtottak be pályázatot - derül ki a Bizottság közleményéből. Ez volt az első eredményhirdetés ebből az összesen 3 milliárd eurós pályázati keretből, így a kiválasztott magyar projektek egyenként 50 ezer eurót kapnak az innovációs stratégiájukhoz kapcsolódó megvalósíthatósági tanulmány finanszírozására. A nyertes kkv-k emellett egy maximum három napos üzletvezetési tréningen is részt vehetnek.
Két irányból is vizsgálja az Európai Bizottság azt, hogy az uniós támogatások lebonyolításáért felelős magyar intézményrendszer idén év eleji átalakítása után minden rendben van-e és az ezekből születő négy auditori jelentés eredményén múlik majd, hogy a magyar hatóságok által benyújtandó számlák kifizethetők-e vagy sem - értesült a Bruxinfo megbízható forrásból.
Taktikát váltott az EU-források nagy részének elosztása felett "őrködő" Miniszterelnökség, mivel egy tegnapi sajtójelentés kapcsán Lázár János utasította a Magyar Államkincstárt, hogy küldjék ki az elmúlt negyedév uniós támogatással kapcsolatos számláit - írja a 444.hu. A portál információi szerint Brüsszel mérlegeli, hogy ezeket kifizeti-e.
A Magyarország által az elmúlt (2007-2013-as) időszakban elérhető felzárkóztatási keret 66,57 százalékát fizette ki július közepéig az Európai Bizottság - értesült a BruxInfo. Az uniós átlag ugyanekkor 70,33 százalék volt. Ez a teljesítmény az abszorpciós képesség szempontjából a 20-ik helyet jelenti a pillanatfelvétel tanúsága szerint a 28 tagú Európai Unióban. Az EU-források lehívása szempontjából izgalmas volt a tegnapi nap, ennek részletei:
Az Európai Bizottság 2014. április 15. óta, azaz a magyar fejlesztéspolitikai intézményrendszer átalakításának második ütemét követően 30 alkalommal utalt át Magyarország számára uniós forrásokat, összesen több mint 1300 millió euró értékben - reagált a 444.hu reggeli cikkére délben a Miniszterelnökség Fejlesztéspolitikai Tájékoztatási Főosztálya.
Bár április végén az volt a kormányzati ígéret, hogy "június-július fordulóján" születhet döntés az EU-támogatások folyósításának folytatásáról, de a 444. cikke szerint április óta továbbra sem küldtünk egyetlen számlát sem Brüsszelnek a támogatás kifizetését kérve. Az Európai Bizottság továbbra is vizsgálja a magyar intézmények átalakítását, és fenntartja magának a jogot, hogy ha kapna számlát, akkor azt ne fizesse ki. A portál szerint ha nem lenne baj, akkor legkésőbb július közepén le kellett volna adnia Magyarországnak az elmúlt hónapokban összegyűlt kifizetési kérelmeket. A nyári szünet miatt lehet, hogy Brüsszel csal ősszel bólint rá a pályázati rendszer átalakítására, így támogatások utalása akár még hónapokig állhat. Jórészt ezzel függhet össze a költségvetésben múlt héten bejelentett, óvatossági alapúnak mondott 110 milliárd forintos zárolás is.
Az ősztől induló új hétéves (2014-2020) uniós költségvetési ciklus keretében egy 29 milliárd forintos szociális program indul, amelyből 16 milliárd forint a gyermekszegénység elleni küzdelmet szolgálja - tudta meg a Magyar Nemzet a ma bejelentésre kerülő tervet. A lap információi szerint a teljes keretből még idén 2,3 milliárd forintot költenek majd el.
Kínában az alternatív hajtástípusok terjedése már az olaj iránti keresleten is érezteti a hatását, ennek pedig...
Az év vége közeledtével a családi összejövetelek nem csak a szeretetről és a közös pillanatokról szólnak, hanem... 
Az év magyar tőzsdei sztorija Cser Tamás, a HOLD vezető részvényportfólió-kezelője szerint a Magyar Telekom teljesítménye.... 
Melyik tudós teljesítménye kiemelkedőbb? Akinek van 100 olyan tanulmánya, melyre legalább 100-szor hivatkoztak,...
Csökkent az elmúlt években Magyarországon a karácsonyfa-termelésre szánt összterület mérete, a felmelegedés nem...
Változások az Ellenpropaganda oldalon; remek könyvek előkészületben; négy Rothbard cikk a fordításomban.
Alapvetően jó világ jöhet.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
