Egy magyar start-up cég fejlesztette ki a pilótáknak szóló okosszemüveget, melyre 1,1 millió eurós (közel 350 millió Ft) uniós támogatást nyert H2020 forrásból. Az Aero Glass névre hallgató szemüveg lényege, hogy nagy távolságra eső objektumokat, információkat terjeszt ki valósághűen, 3D mélységben a még belátható térre vetítve. A jóslatok szerint 2016-ra 10 millió, 2020-ra pedig 100 millió darab fogyhat évente a szemüvegből.
Már több mint 20 ezer pályázat érkezett az Otthon Melege Program Hűtőgépcsere alprogramjára - olvashatjuk a kormány hivatalos oldalán megjelent közleményben. A pályázatot nagycsaládosok és nyugdíjasok adhatják be, mely keretében új hűtő- vagy fagyasztógépek vételárának 50 százalékát támogatják. A következő régiós nyitás 2016. július 18-án 8 órától lesz a nyugat-dunántúli régióban.
Eddig tíz Európai Parlamenti képviselő csatlakozott az S&D frakció kezdeményezéséhez, ami felszólítaná az Európai Bizottságot, hogy az EU-s Csalás Elleni Hivatal közelmúltbeli jelentésének fényében járjon utána az uniós felzárkóztatási források felhasználását övező korrupció gyanújának Magyarországon - számol be a fejleményről a Bruxinfo.
A kormány lazított a pályázatértékelői rendszerrel szemben támasztott feltételein, mivel feltehetően nem elégedett a jelentkezők számával. A pályázók talán azért nem "tolonganak" a pozícióra, mert tartanak a lehallgatástól és a nemzetbiztonsági átvilágítástól, a díjazás pedig nem eléggé kompenzálja ezt a félelmet.
Összesen 35,7 milliárd forintnyi uniós támogatás odaítéléséhez járult hozzá friss döntéseivel a kormány 20 projektjavaslatra, amelyek két nagy K+F-pályázatra érkeztek be - derül ki a legfrissebb Magyar Közlönyből. Ez azt jelenti, hogy a táblázatokban megjelölt projektekre meg lehet kötni a támogatási szerződéseket és kiutalhatók a darabonként legalább 1-1 milliárd forintnyi uniós támogatások.
Súlyos összegeket fizetünk be magunk is a közös kasszába, és saját érdekeink rovására kellett megnyitnunk piacainkat, lemondva nemzeti agrár- és iparpolitikánk hazai támogatásáról - jelentette ki a Figyelőnek adott interjújában Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. A holnap megjelenő lapszámban a tárcavezető beszél a kormány átalakításának hátteréről is.
Rövid tájékoztatás jelent meg ma délután a kormány hivatalos uniós pályázati oldalán, amely szerint 2016. július13-án 18:00 órától előreláthatóan 24:00 óráig az Elektronikus Pályázói Tájékoztató Felület (EPTK) karbantartás miatt nem lesz elérhető.
Már csak két napig adhatóak be a Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés című pályázat kérelmei a közép-magyarországi régióban, ugyanis a beadás péntektől átmenetileg szünetel - olvashatjuk a hivatalos pályázati oldalon megjelent tegnapi közleményben. A felfüggesztés 2016. július 15-én 16.00 órától lép életbe a beérkezett támogatási kérelmek értékelésének idejéig. A hivatalos pályázati oldalon található adatbázis alapján közel 3 milliárdos már a túljelentkezés a pályázatra.
A legfrissebb Magyar Közlöny egyik kormányhatározata szerint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap terhére legfeljebb 5-5 millió eurót kell biztosítania a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökének három olyan konzorcium számára, amelyek a Horizon 2020 keretprogram Teaming konstrukciója első fázisában nyertek és amelyeket magyar intézmények vezetnek.
Minimálisan, de növekedtek tavaly a kutatás-fejlesztésre és innovációra fordított kiadások Magyarországon - mutat rá mai anyagában a fejleményre a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal. Ez tehát ellentmond a napokban a sajtóban megjelent hírnek, a háttérben pedig az áll, hogy a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból (NKFI Alap) a jogelőd intézmények kapcsán 10 milliárd forinttal megnövelte kiadásokat és ez 1,36%-ra csökkenés helyett 1,39%-ra emelkedést okozott a nemzetgazdasági GDP-arányos K+F+I kiadások terén. Az NKFI Hivatal egyébként nemcsak ennek az arányszámnak a további emelésén dolgozik, hanem azon is, hogy a kutatóhelyek számának évtizedes mélypontra csökkenését meg tudja fordítani többek között úgy, hogy harcol a H2020 pályázatok bérjuttatási elszámolási szabályainak változtatásáért.
Az eredetileg 20 milliárd forintos keretösszeggel tervezett pályázatot a közelmúltbeli ígéretnek megfelelően végül 40 milliárd forinttal írta ki a kormány, igaz kellemetlen, hogy a támogatási kérelmeket éppen a szüret kellős közepétől, szeptember 12-től lehet majd benyújtani. A közép-magyarországi borászatok számára kedvező, hogy beruházásuk akár 40%-át is elnyerhetik támogatásként, míg a többiek is csak legfeljebb 50%-ra pályázhatnak. A felhívás borászati gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez, meglévő technológia vagy gépek korszerűsítéséhez, illetve építéssel járó fejlesztési beruházásokhoz nyújt támogatást, de kizárja a konzorciumi formában indulást.
A Közgép közbeszerzési kizárását jogerősen megszüntető bírósági ítélet után 1,6 milliárd forintnál sokkal nagyobb büntetés kiszabását mérlegelik Brüsszelben a Világgazdaság értesülése szerint.
Két új pénzügyi eszközt fogadott el ma az Európai Bizottság, amelyekkel az induló innovatív vállalkozásokba és a fenntartható városfejlesztésbe való beruházást kívánja ösztönözni - olvasható a ma kiadott közleményben. A bevezetett két új pénzügyi eszköz a társbefektetési és a városfejlesztési alap, melyek a fiatal vállalkozások és a városfejlesztési projektgazdák számára érhetőek el.
Lengyelország és Románia akár 5-5 milliárd eurót, Csehország pedig közel 3 milliárdot is bukhat a 2007-2013-as uniós ciklus keretéből, mivel az EU-pénzek kifizetése terén elég rosszul álltak tavaly év végén - derül ki a meglepően negatív kép a KPMG régiós elemzéséből. Az anyag egyúttal megerősíti azt, amit már mi is számos alkalommal írtunk: Magyarország nagy valószínűséggel elkerüli az előző uniós ciklusra a forrásvesztést, mivel bőséges plusz pályázati számlaállományt képzett a brüsszeli vitás ügyek elrendezésére. Ennek mértéke 11% volt az anyag szerint, amellyel megvertük a régió 10 másik országát. Nemcsak ebben vertük a régiós mezőnyt, hanem a kifizetett uniós források egy főre vetített állományában is, hiszen az anyag szerint elméletileg minden magyar ember kb. 880 ezer forintnyi EU-támogatásnak örülhetett.
A napokban lépett hatályba az uniós pályázatok módosított tájékoztatási és nyilvánossági szabályait összefoglaló útmutató - olvashatjuk a hivatalos pályázati oldalon megjelent közleményben. A Kedvezményezettek Tájékoztatási Kötelezettségei (KTK) Útmutatójának legfőbb újdonsága egy táblagenerátor program, amelybe be kell vinni a nyertes uniós projektek főbb adatait és az alkalmazás automatikusan nyomdakész állapotba hozza azt a hirdetési táblát, amelyet a nyertes uniós projekt helyszínén ki kell tenni "önreklámozásként".Ezzel elkerülhető az előző ciklusra jellemző "összevisszaság" a nyertes projekteket hirdető táblák körében. A módosított tájékoztató a további szükséges arculati elemeket is részletezi, így a honlapon való megjelenést, a sajtóközlemények és sajtóesemények követelményeit, illetve a fotódokumentáció készítésére és a térképtér feltöltésére vonatkozó szabályrendszert.
Bár folyó áron bő 6%-kal 468 milliárd forintra nőtt 2015-ben a kutatás-fejlesztési tevékenységre fordított kiadások volumene Magyarországon, ez a GDP arányában mégis visszaesést jelent 1,38%-ra - mutat rá mai körképében a Világgazdaság. A lap szerint tehát hiába a kormányzati erőfeszítés és célkitűzés az ilyen kiadások arányának 1,8%-ra emelésére 2020-ig, mivel a kutatóhelyek száma és a foglalkoztatás is megállíthatatlanul csökken. Az 1,38% azt jelenti, hogy sorozatban harmadik éve mérséklődött ez az arány, a kutatóhelyek száma pedig évtizedes mélypontra esett.
A magyarok 70%-a szerint összességében előnyös volt Magyarországnak az EU-tagságunk első bő évtizede, ami 13%-ponttal magasabb, mint egy éve - derül ki a Publicus Intézetnek a Vasárnapi Hírek megbízásából készített országos reprezentatív felméréséből. Az is lényeges, hogy a megkérdezettek közel kétharmada szerint a tagságunkból adódó lehetőségeket inkább ki tudtuk használni, ami 7%-pontos növekedés. A választók kétharmada egy most vasárnapi népszavazáson újra belépne az EU-ba. Ez a biztos szavazók körében még ennél is magasabb: háromnegyedes támogatottságot jelent, ami szintén 7%-pontos növekedés egy év alatt. Lényeges, hogy jelenleg minden fő politikai párt támogatói között többségben vannak az EU-tagságot támogatók, azaz például a Jobbik szavazóinak többsége is belépne most a közösségbe.
A brüsszeli folyosókon mindenki úgy gondolkodik, hogy ha nem kérik a tagállamok az EU-támogatást a közös kasszából, akkor arra nincs is szükség - rázta fel a több száz fős hallgatóságát egy mai pozsonyi konferencián Jan Olbrycht, az uniós kassza felülvizsgálatáért felelős európai parlamenti szakértő. Elárulta ugyanis, hogy a tavalyihoz képest idén 40 százalékkal zuhanhat a brüsszeli kasszából történő támogatás-kifizetés, mert a tagállamok nagyon kevés kifizetési igényt nyújtanak be. Szavai szerint mindenki hatalmas késésben van a 2014-2020-as források lehívásával, így egyrészt tapasztalatok hiányában nehéz elvégezni a büdzsé időközi felülvizsgálatát, másrészt a késés súlyos bajokhoz fog vezetni 2018 körülre. Magyarország remélhetőleg a pozitív kivételek között van a tagállamok körében.
Az Európai Unió közös piacához való hozzáférésnek megvan az ára, amit az is mutat, hogy a piachoz teljesen hozzáférő Norvégia több pénzt fizet be egy főre vetítve az EU közös kasszájába, mint a britek - ezzel az erős üzenettel reagált egy mai pozsonyi konferencián az Európai Bizottság alelnöke arra a kérdésre, hogy tényleg várható-e a 2020 utáni EU-források jelentős csökkenése. Az EU-brit tárgyalások keretét tehát még erősebben kijelölte Brüsszel: ha hozzá akarnak férni a britek a rajtuk kívül közel 450 millió fős közös piachoz, akkor az anyagiakhoz továbbra is hozzá kell járulniuk. Ez Magyarországnak is egyértelműen kedvező lenne, igaz a Régiók Bizottságának elnöke még ezt megelőzően arra figyelmeztetett: jóval kevesebb lesz az elérhető fejlesztési forrás 2020 után.
Legalább 500 milliárd forintnyi uniós pályázat sorsát érinti az a csütörtök délután megjelent kormányhatározat, amely a turizmusfejlesztés céljára felhasználható EU-s források összehangolásáról szól és amely indoklás nélkül visszavonta a Balatonnak tavaly télen rögzített 312,5 milliárd forintnyi forrást is. Könnyen lehet, hogy minisztériumok közötti hatalmi harcok és üzleti körök nyomása áll a háttérben azzal együtt, hogy az egész országban egységesen akarja kezelni a turizmus fejlesztésére szánt forrásokat a kormány és ebből még a példátlanul egységes balatoni fejlesztési keretet sem engedi kilógni. Mindenesetre az újabb irányváltás és a turizmusfejlesztési keretrendszer kialakítása tovább csúsztathatja az ilyen célokra szánt pályázatok meghirdetését és így a pénzek kifizetését is. A balatoniakat meglepte a kormányhatározat, a Turisztikai Ügynökség viszont közölte: a rendelet a turizmusfejlesztésre felhasználható uniós források összehangolását szolgálja, a Balaton fejlesztésére biztosított pénzt koncentráltan a turizmusfejlesztésre, a turisztikai kormánybiztosság koordinálása mellett kívánja elkölteni a kabinet.
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Mi az, ami kötelező banki hitel felvételekor? Sajnos az utóbbi időben...
Az élettársi életközösség megszűnésekor is felmerül az igény az élettársi kapcsolat "jogi" lezárására,... 
Crassus befektetési filozófiája kétségtelenül sikeres volt, de eléggé megkérdőjelezhető, ma már törvénytelennek... 
Donald Trump újra elhozta a vámok korát - szólnak a szalagcímek. Pedig a pénzre lefordítható valóság az, hogy olyan...
Pár részvény, ami jó lehet a közeljövőben. Azért írom ide őket, hogy később rájuk találjak.Medtronic plc. (MDT)47...
November 6-án, Donald Trump választási győzelme "árnyékában" Berlinben beértek a szociáldemokraták, a zöldek...
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
