Uniós források

Márciusban jönnek az új EU-s pályázati menetrendek

Mit sikerült elérni az előző uniós támogatási ciklus során és mire számíthattunk a 2014-2020-as ciklusban? Ezeknek a fő kérdéseknek szentelt ma külön konferenciát a Portfolio "Uniós Források 2016" címmel, ahol Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter is fontos bejelentéseket tett a témában. Az alábbi hírfolyamunkban végigkövettük a legfontosabb információkat, jelzéseket, adatokat.

A közbeszerzéseknél 140-320% közötti túlárazás is lehet

A 2009 és 2015 közötti közbeszerzéseket elemezte a Korrupció Kutató Intézet és ennek a legfőbb eredményeit mutatta be Tóth István János. Már előadásának elején sokkolta a közönséget: ahol van ártorzítás, ott annak a becsült értéke 140-320% közötti.

Nem kell megijedni az új közbeszerzési szabályoktól!

A gyors forráskifizetés nem mehet az átláthatóság rovására, azaz az uniós források mielőbbi kifizetését is szabályosan, transzparens felhasználás mellett kell megoldani - ezt a fő üzenetet fogalmazta meg a Portfolio mai konferenciáján az új közbeszerzési törvényről és tapasztalataitól szóló előadásában Császár Dániel. A Miniszterelnökség közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkára felvázolta a tavaly novemberben hatályba lépett új közbeszerzési törvény (Kbt.) főbb változásait, ezek okait és egyúttal igyekezett megnyugtatni azt a vállalkozói kört, amely a 25 millió forintos új korlát miatt jellemzően belefut a közbeszerzés lefolytatásának kötelezettségébe. Szavai szerint ettől nem kell megijedni, mert az új nemzeti eljárásrend egyszerűsége és átláthatósága segít a cégeknek egy új intézmény (faksz) mellett.

Pálinkás: Ennyi pénz a rendszerben még soha nem volt

2014 és 2020 közötti időszakban 1200 milliárd forint áll rendelkezésre kutatás-fejlesztés-innováció célokra - jelentette ki előadásában Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke a Portfolio csütörtöki konferenciáján. A professzor szerint ezért forráskoordinációra van szükség, ebben a tekintetben a hivatal a szakmai felelős.

Lázár János fontos bejelentéseket tett

A fejlesztéspolitika eddigi eredményei és a fő irányok 2020-ig címmel tartott előadást Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Portfolio Uniós Források 2016 című konferenciáján, majd a szakmai kérdésekre és felvetésekre is válaszolt. Célként emelte ki, hogy az uniós források gazdasági produktivitással járjanak, ez fontos elvárás lesz a pályázatokkal szemben. Csak így javulhat ugyanis az ország versenyképessége. A tárcavezető egyúttal fontos bejelentéseket is tett az uniós források tekintetében.


Fontosabb részletek

  • A könnyű pénzfelhasználás ideje lejárt, okosan, hatékonyan kell a 2014-2020-as forrásokat felhasználni, mert 2020 utáni időszak nagyon bizonytalan
  • A legsúlyosabb kritika a 2007-2013-as időszakkal szemben, hogy 9200 milliárdos keret kifizetése ellenére nem javult az ország versenyképessége az elmúlt években
  • A 7 éves keret nagy részét 2018 végéig ki kell fizetni, de ehhez a kormány számít a pályázati tanácsadói szakma tapasztalatára és tudására is
  • 2018 után lesznek az EU-s forrásokon kívüli növekedési hajtóerők, de emellett is törekedni kell a fenntartható projektek támogatására
  • Két nagybejelentés: hajlandó a kormány az önkormányzatok által felhasználandó TOP-keret elvonására a GINOP javára
  • Egy nyilvános pályázat elbírálói szaknévsort hoz létre a kormány, hogy a bírálatok is nyilvános, transzparens módon történjenek meg

MFB: rövidesen jönnek a visszatérítendő források egy jobb rendszerben

Az a célunk, hogy a lehető leghamarabb és a legszélesebb körben elindítsuk a 2014-2020-as visszatérítendő uniós forrásokat egy jobb elosztási rendszerben és ez várhatóan az idei második negyedévtől meg is történik - hangsúlyozta a Portfolio mai Uniós Források 2016 című konferenciája keretében tartott előadásában Kovács Zsolt. Az alapok alapja funkciót betöltő Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgató-helyettese jelezte, hogy a forráselosztási hálózat felállítását szolgáló MFB Pontokra vonatkozó közbeszerzési pályázatnál rövidesen eredményt hirdetnek és egyúttal jelezte: ha azt látják, hogy az új rendszer sem fedi le tökéletesen az országot, akkor nyitottak a változtatásra.

Fontos szabályokhoz nyúlt hozzá a kormány

A Magyar Közlönyben ma jelentek meg a 2014-2020-as programozási időszakhoz kapcsolódó szabályrendszer módosításáról szóló rendeletek. A legfőbb módosítás a támogatási előleghez kapcsolódik, továbbá meghatározza, hogy a biztosítéknyújtási kötelezettség alól mentes közszféra kedvezményezettei számára azonnal kifizetésre kerül az előleg. Az előleghez kapcsolódó módosítások mellett a projektértékelési-rendszer átalakításáról is döntött a kormány. A projektek értékelése a kormányhatározat alapján objektív szakmai szempontok alapján felállított, nyilvános szaknévsorban vezetett állami értékelők útján történik.

Újabb magyar világsiker az innováció területén

A magyar evopro Innovation Kft. is felkerült a Horizont 2020 innovációs projekteket támogató listájára. A program harmadik fordulójára 403 pályázat érkezett és szoros versenyben a magyar cég, is nyertesként szerepel. Az evopro Innovation Kft. az energiatároló rendszerekkel foglalkozó Greenernet projektben vesz rész, mint konzorciumi tag.

Veszélyben a kormány egyik legfontosabb ígérete

Bár a kormány számtalan alkalommal megígérte, hogy az új EU-s pénzek 60 százalékát közvetlenül gazdaságfejlesztésre fordítja, a Portfolio elemzése szerint ez az arány egyelőre csak 28-47 százalék között alakulhat az idén év végéig megnyíló pályázatok alapján. Azt látjuk ugyanis, hogy rengeteg felhívás csak meghatározott intézményi körnek és jórészt állami feladatok fejlesztésére szól - kiemelt felhívások -, de a standard és egyszerűsített eljárásrendű pályázatok között is sok olyat találtunk, amely a címe alapján nem közvetlen gazdaságfejlesztést szolgál. A jövőre megnyitandó további pályázatokkal persze a legoptimistább esetben még megközelíthetné a kormány a bűvös 60 százalékos arányt, de sokkal nagyobb az esély, hogy ettől végül jócskán elmarad.

Még 102 milliárdnyi EU-pénz hiányzik a kasszánkból

2015 végéig még csak a 42 százalékát fizették vissza annak a hitelalapú visszatérítendő uniós támogatásnak, amelyet a régi uniós ciklusban legfeljebb tíz évre helyeztek ki a pénzügyi közvetítők - derül ki a Portfolio közérdekű adatigénylése alapján készített elemzésből. A Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-től kapott adatok alapján tehát 102 milliárd forintnyi forrást vár még vissza a négy pénzügyi közvetítői csoport, amelyek közül messze a legjobb visszafizetési aránnyal a bankok ügyfélköre jellemezhető. A bankok aktivitása azonban meglepően kicsi volt a szerződött összeg tekintetében: a vállalkozásfejlesztési alapítványok kétszer, a pénzügyi vállalkozások közel hatszor akkora hitel volument tudhatnak magukénak. Éppen emiatt a még hiányzó 102 milliárdnyi forrás döntő része is a pénzügyi vállalkozások könyveihez kapcsolódik, amely pénzek maradéktalan visszafizetése azért is fontos az országnak, hiszen újra kihelyezhető forrásokról van szó.

Több sebből véreznek a legnagyobb közbeszerzések

Majdnem minden közbeszerzésben, amit a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. ír ki, találni legalább három dolgot, ami lehetőséget ad a korrupcióra - olvashatjuk a K- Monitor blogjában. Az összeállított lista alapján kiderült, hogy a legtöbb pénzt elköltő közbeszerzők listáját toronymagasan a NIF vezeti, a rangsorban a Budapesti Közlekedési Központ Zrt. (BKK) és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) követi. A gyanús hirdetményeknek köszönhetően több milliárd forint vándorolt kétes hátterű nyertesekhez.

Közel 1 millió háztartásban lehet internet uniós pénzből

A fejlesztésekre 68 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatás áll rendelkezésre. A beérkezett támogatási kérelmek bírálata már megkezdődött. A pályázati felhívás közel 1 millió háztartás számára biztosítja a szupergyors internetet 2018 végéig. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) pályázatának nyertesei 2016 második félévében 139 járásban kezdhetik meg a fejlesztéseket, a felhívás zárásáig, február 23-ig a 143 meghirdetett járásból 139-re, 41 pályázó 234 kérelmet nyújtott be - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM).

Itt a lista: erre kérünk pénzt az EU-tól

A napokban megjelent kormányhatározatok alapján több száz milliárd forintot kér a kormány az EU-tól közlekedésfejlesztési nagyprojektekre - írja a napi.hu. Hazánk 22 fejlesztéshez közel nettó 300 milliárd forintos támogatást igényel. A projektek megvalósításának összköltsége meghaladja a bruttó 430 milliárd forintot. Többek között megvalósul a Liszt Ferenc repülőtérre vezető gyorsvasút, melyhez az EU 96 milliárdos támogatást ad. Közel 103 milliárdot kaphatunk a Budapest-Hatvan vasúti szakasz korszerűsítésére.

Így gazdagodtak meg a sógoraink az EU-támogatásokból

A magyar határral szomszédos osztrák tartomány az elmúlt 20 évben bámulatos utat tett meg. Egy főre jutóan ugyanakkora támogatást kapott, mint Magyarország, és ebből a fejlődő Ausztria egyik vezető régiójává vált Burgenland két évtized alatt. Mit tett a 280 ezer fős tartomány 2,2 milliárd euró európai uniós támogatásból? Mit tanulhatunk belőle?

Korrupció Magyarországon: nagyobb a csábítás EU-pénz esetén

Magyarországon 2009-15 között az EU támogatásokból finanszírozott 40 százaléknyi közbeszerzés a korrupció magasabb szintje mellett valósult meg, mint azok a beszerzések, amelyekben nem volt ilyen támogatás - mutat rá minap megjelent tanulmányában a Korrupciókutató Központ Budapest. Az elemzés azt is rögzíti, hogy a túlárazás jelensége sokkal gyakoribb, illetve nagyobb mértékű volt az EU-s közbeszerzéseknél, mint a többi közbeszerzésnél. Az anyag további fontos megállapítása, hogy a magyar közbeszerzéseket 2009-2014 között mindvégig a korrupciós kockázatok növekedése jellemezte, majd elindult némi javulás. Az összesítés alapján az is kiderült, hogy a 2009-2015 közötti időszak egészében a magyar közbeszerzések 30 százaléka verseny nélkül bonyolódott le, ezen belül az EU támogatásokkal lebonyolított közbeszerzések 31 százalékánál nem volt verseny. A magyar sajtóban nagy visszhangot kapott az, hogy megromlott a viszony Orbán Viktor kormányfő és Simicska Lajos között, amelyet a tanulmány most a számok nyelvén is bemutat.

Mindenkit sújtana Lázárék javaslata - Mi lesz a balatoni fejlesztésekkel?

A mai magyar uniós pályázati tanácsadói piac három főbb csoportra bontható és a minapi, a Balatont érintő miniszterelnökségi döntés kapcsán érdemes lenne a "kijáróemberek" kártékony csoportjától megkülönböztetni a másik kettőt - reagált a Portfolio megkeresésére egy nagy tapasztalattal rendelkező pályázati szakértő. Ő úgy látja: egyrészt helyes, hogy az első csoport tevékenységét korlátozni akarja a tárca, másrészt hátrányos következményekkel járna a forráskifizetésre, ha a Balatonnak szánt bő 300 milliárd forintnyi támogatásnál a szakmai munkából teljes egészében kizárnák a piaci alapon működő tanácsadói szakmát.

Már közel 500 milliárdnyi EU-pénzt elosztott a kormány

Februárban összesen 26 pályázatot hirdettek meg, 336 milliárdos keretösszeggel - derül ki a Portfolio pályázati összesítőjéből. Adatbázisunkból az is kiderül, hogy az előző hónaphoz képest összesen 32 új nyertes pályázó jelent meg a hivatalos pályázati oldalon, akik összesen 86 milliárd forintnyi támogatást nyertek el. Eddig már 475 milliárdnyi megítélt támogatásról beszélhetünk, mely összesen 2069 pályázó között oszlik meg. Adatbázisunk szerint a meghirdetett pályázatok összege összesen 4082,35 milliárd forint, azaz a teljes hét éves ciklusra tervezett összeg több mint felét már meghirdették. Ha a kifizetések nézzük, akkor még csak 10,7 milliárd forintnál járunk. Az eddig kifizetett összeg csak a 2,25%-át teszi ki a megítélt 475 milliárd forintnak.

900 milliárdnyi uniós fejlesztésről döntött a kormány

Idén 900 milliárd forintnyi, társadalompolitikai célra fordítandó uniós fejlesztési forrásról döntött a kormány - közölte Rétvári Bence államtitkár a Magyar Időkkel. Ebből az összegből a család- és ifjúságügy, az egészségügy és a kultúra is részesül. A legmagasabb összeget az oktatásra fordítják, mindösszesen 315 milliárd forintot. A 2016-os évben a Portfolio adatbázisa alapján összesen 9 pályázati felhívás áll a pályázók rendelkezésére, 25 milliárdos keretösszeggel az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programban (EFOP).

A magyar korrupció továbbra is aggasztja az Európai Bizottságot

Az Európai Bizottság (EB) által kiadott Magyarországról szóló legfrissebb országjelentés szerint a közigazgatási, a közegészségügyi, illetve a közbeszerzési korrupció továbbra is aggodalomra ad okot. A jelentés kimondja: a közbeszerzések terén továbbra is problémát okoz Magyarországon a verseny és az átláthatóság biztosítása. A hazánknak folyósított uniós források felfüggesztésének veszélye nem múlt el. Magyarország korlátozott haladást ért el az 5. országspecifikus tanácsi ajánlás végrehajtásában - olvashatjuk az EB jelentésében.

Minden az EU-pályázatokról a vezető döntéshozóktól

A kormány az uniós források kifizetésének felpörgetésére készül és közben feláll a visszatérítendő uniós források elosztásának intézményrendszere. Többek között ezeknek a kérdéseknek szentel külön konferenciát a Portfolio március 10-én Uniós Források 2016 címmel, amelynek részletes programja itt érhető el, regisztrálni pedig itt lehet.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Új ajándék érkezik az Orbán-kormánytól - Mennyi pénzt kapnak a családok?
Kasza Elliott-tal

3M Company

Május közepén írtam az MMM-ről, mert akkor vágott osztalékot a cég. Érdekes módon akkor a befektetők ezt nem értékeltek...

Ricardo

Könyvet Orbánnak

Ruchir Sharma A sikeres nemzetek tíz szabálya című kötete tanulságos olvasmány. A valuta- és adósságválságról...

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.