Vezető EP-képviselők várhatóan hétfő este Strasbourgban jóvá hagyják azt a tervet, amely négy új közigazgatási főosztályt hozna létre az Európai Parlamentben. A Politico által júniusban először megszellőztetett javaslatot Alessandro Chiocchetti főtitkár azóta részletesen kidolgozta, és elvileg nem jelentené az EP költségvetésének növekedését.
Az EU Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköze (RRF) keretében eddig 275 milliárd eurót osztottak ki a zöld átmenet támogatására, de a jelentés szerint az RRF valódi hozzájárulása a klímavédelmi célokhoz „nem egyértelmű”, mivel több projekt nem felel meg a zöldkritériumoknak – állapította meg az Európai Számvevőszék.
Súlyos válságban van az európai autóipar, ami miatt az Európai Unió is egyre jobban aggódik. Egyelőre az EU-s gyártók nagy vesztesei az e-autós átállásnak, főként Kína előretörése fenyegeti a belső piac gyártóit, ami az egyik legsúlyosabb veszélyt a magyar gazdaságra jelenti. Noha sokan állami támogatásokat és vásárlási programokat sürgetnek, Mario Draghi friss, uniós versenyképességi reformcsomagja szabályozói lépéseket szorgalmaz a probléma megoldására. Szerinte Európa félreértette eddig az e-autós technológiaváltást, amely sokkal inkább digitalizációs, robotizációs kérdés, semmint szubvenciós probléma. Emellett kiáll a kínai autók importjára kivetett védővámok mellett.
A magyar kormány és az Európai Bizottság közötti vita az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény körül továbbra is kiélezett, jelentős gazdasági és politikai következményekkel fenyegetve Magyarország és az Európai Unió közötti kapcsolatokat. A törvénnyel kapcsolatban Brüsszel komoly aggályokat fogalmazott meg, mivel szerint az nem felel meg az uniós szabályozásnak, különös tekintettel a közbeszerzésekre, az összeférhetetlenségi helyzetekre és az EU-források felhasználására. Mindez pedig több milliárd eurónyi kohéziós forrás elvesztésével fenyeget. Az elmúlt hónapokban azonban a kormány és Bizottság folyamatosan egyeztetett, a magyar fél több módosításról is döntött, de a vita még messze van a megnyugtató lezárástól.
Három komoly témáról tartunk informális tanácskozást pénteken és szombaton Budapesten a magyar soros elnökség keretében az uniós pénzügyminiszterek és jegybankelnökök körében, és minden adott ahhoz, hogy sikeres legyen a tárgyalás – hangsúlyozta pénteken reggel egy rövid doorstep sajtótájékoztatón az esemény házigazdájaként Varga Mihály. A pénzügyminiszter egy újságírói kérdésre adott válasz alapján úgy tűnt, hogy elzárkózik attól, amit a minapi Draghi-riport is felvetett, miszerint az EU előtt halmozódó problémák és a zöld átállás finanszírozásához szükség lenne egy újabb közös uniós hitelfelvételre. A magyar és a régiós gazdasági és versenyképességi kilátásokról részletesen szó lesz a Portfolio október 17-i Budapest Economic Forum konferenciáján, amelyen számos vezető döntéshozó előad, további részletek itt érhetők el.
Az Európai Bizottság elutasította Kína minimumárakra vagy mennyiségi korlátokra tett javaslatait az elektromos járművek (EV) Európai Unióba történő behozatalánál - közölte csütörtöki sajtótájékoztatóján az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Rekordszámú, több mint 3,7 millió első tartózkodási engedélyt adtak ki tavaly az Európai Unió területén nem EU-s állampolgároknak, 4,7 százalékkal többet, mint 2022-ben - derült ki az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat csütörtökön közreadott jelentéséből.
A munkaképes korú európaiak számának feltartóztathatatlan csökkenése az elkövetkező évtizedekben óriási terhet ró majd a jóléti rendszerekre és az államháztartásra - derül ki abból a jelentésből, amely a demográfiai időzített bombáról szóló, e héten folytatandó uniós megbeszélések alapját képezi.
Az Európai Bizottság egyre nagyobb nyomás alá kerül, hogy megoldást találjon a Covid-járvány alatt felhalmozott adósságállomány kezelésére, amelyből a helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF) programjait fizetnék. Az államszövetség a pandémia idején jelentős mennyiségű kötvényt bocsátott ki a NextGenerationEU, ám ennek közel 360 milliárd euróra rúgó visszafizetési kötelezettségei veszélyeztetik az unió jövőbeli költségvetési mozgásterét.
Szerdán az európai fogyasztói jogvédő szervezetek, köztük a BEUC, hivatalos panaszt nyújtottak be az Európai Bizottsághoz, melyben a világ legnagyobb videójáték-cégeit, köztük az Activision Blizzardot, az Electronic Artsot, az Epic Games-t, a Mojang Studiost, a Roblox Corporationt, a Supercellt és az Ubisoftot vádolják a fogyasztók, különösen gyermekek, „szándékos megtévesztésével”.
Ha megvalósul Mario Draghi versenyképességi csomagja, teljesen átalakulhat az Európai Unió közlekedése, amelyben a gyorsított és nagy sebességű vasutak az egész kontinenst behálóznak, kihívót támasztva a légi közlekedésnek és jelentősen hatékonyabbá téve a teherszállítást. Az uniós reformterv a fejlesztések finanszírozását is átalakítaná, hogy akár 10 óra eljussunk Párizsból Varsóba. Mindez nemcsak az emberek kényelmén javítana, hanem hatalmas növekedési potenciállal kecsegteti az EU megfáradt gazdaságát.
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen inkább egy héttel késéssel mutatja be az új testület várható portfolióleosztását. A politikus az utolsó pillanatban elhalasztotta találkozóját az Európai Parlament vezető képviselőivel, így a mai nap helyett a tervezett bejelentésre csak szeptember 17-én kerül sor Strasbourgban.
Már 2018 óta tart Magyarország ellen az uniós jogi atombaként emlegetett hetes cikk szerint eljárás. Az új Európai Parlamentben a holland Tineke Strik veszi át a dossziét és folytatja a procedúrát.
Bár az Európai Bizottság határozottan kiáll amellett, hogy a schengeni rendszer stabil marad, az egyre növekvő határellenőrzési intézkedések komoly kihívás elé állítják a szabad mozgás alapelvét. A német határlezárások bevezetése egy újabb jele annak, hogy szakadozik az egység a tagállamok között, és egy dominóhatással több ország is visszavezetheti az ellenőrzéseket. A Bizottság azt ígéri, hogy mindent megtesz, hogy ez ne történjen meg.
Az Európai Unió versenyképességének megőrzése érdekében Mario Draghi, az Európai Központi Bank egykori elnöke, átfogó javaslatcsomagot nyújtott be a versenypolitika reformjára az Európai Bizottságnak. A tervezete a technológiai szektorban növekvő innovációs versenyt és a globális piaci nyomást helyezi középpontba, ehhez pedig szigorúbb eszközöket adna az Európai Bizottságnak, hogy a külső szereplők – főként Kína és az Egyesült Államok – ellen hatékonyabban léphessen fel az EU, és a tagállamok rivalizálásának is elvegyék az élét.
Az Európai Bizottság élesen bírálta a magyar kormány legújabb bevándorlási fenyegetését, miszerint illegális bevándorlókat szállítanának Brüsszelbe a szerb határról. Anitta Hipper, a Bizottság szóvivője elfogadhatatlannak és az uniós jogot súlyosan sértőnek nevezte a tervet, amely veszélyeztetné a schengeni térség biztonságát is. Hangsúlyozta, hogy a Bizottság minden rendelkezésre álló eszközt bevet, hogy biztosítsa a jogszabályok betartását, és kapcsolatban áll nemcsak a magyar, hanem a szomszédos országok vezetésével is.
Az EU jelentős kihívásokkal néz szembe versenyképességének fenntartásával a tiszta technológiáknál, főként Kína és az Egyesült Államok nemzetközi szabályokra fittyet hányó lépései miatt. Mario Draghi, korábbi EKB-elnök új versenyképességi jelentésében új intézkedéseket javasol, hogy az EU egyenlőbb versenyfeltételeket teremtsen magának, így csökkentheti a kritikus nyersanyagimporttól való függőségét, fokozhatja innovációs és gyártási képességeit, ami hosszabb távon ellenállóbbá teszi az unió gazdaságát és belső piacát. Új elemként egy protekcionistább, harcosabb EU megalkotását szorgalmazza.
Először vált elérhetővé nyilvános felületen, a kormányfő hivatalos Youtube-csatornáján részlet a szombati kötcsei találkozón, zárt körben elmondott beszédéből. Ebben a pár perces videóban a semleges gazdaságpolitika elemeit részletezi, külön hangsúlyozva a finanszírozás kérdéskörét.
Az Európai Unió a jövőjét meghatározó, mélyreható intézményi reformok küszöbén áll, legalábbis ha komolyan veszik a tagállamok Mario Draghi jelentését. Draghi szerint a versenyképesség helyreállításához elengedhetetlen a tagállamok vétójogának felszámolása és a döntéshozatali folyamatok egyszerűsítése. A jelentés sürgeti az uniós intézmények megerősítését, különösen a minősített többségi szavazás széleskörű bevezetését, ami véget vetne a reformokat gyakran akadályozó egyhangú döntéshozatalnak. Európa a növekedést visszahúzó termelékenységi kihívások, az energiaárak elszabadulása, valamint a globális geopolitikai változások közepette nem halogathatja tovább a reformokat. A támogatáspolitika átalakítása, a szén-dioxid-mentesítés előmozdítása és a geopolitikai szerepvállalás is az unió versenyképességének megőrzéséhez szükséges lépések között szerepel.
Az Európai Bizottság fontolgatja, hogy szankciókat vezessen be a Robert Fico vezette szlovák kormány ellen, mivel aggodalmak merültek fel a jogállamiság visszaszorulása miatt. Az intézkedés akár azt is eredményezheti, hogy Szlovákia is részlegesen elveszítheti hozzáférését az EU-forrásaihoz. Brüsszel különösen aggasztónak tartja, hogy Fico kormánya egyre nagyobb nyomást gyakorol az igazságszolgáltatás függetlenségére, és februárban megszüntette a korrupcióellenes hivatalt, amely az EU-támogatásoknál elkövetett pénzügyi csalások megelőzésében is fontos szerepet játszott.