Az elmúlt napokban a magyar kormány bejelentette, hogy az Európai Bizottság jelentős összeggel tartozik Magyarországnak a határvédelmi költségek megtérítése céljából, amelyeket az ország az elmúlt évtized során a saját költségvetéséből fedezett. A magyar fél szerint az Európai Bizottság körülbelül 2 milliárd euróval tartozik az országnak, így nem hajlandó kifizetni a kötelezettségszegési eljárásban, majd az erről Európai Unió Bírósága által hozott ítélet szerint megtérítendő 200 millió eurós bírságát. Az Európai Bizottság jelezte, a magyar kormány már kapott forrásokat, a gigabírságot pedig késedelmi tételekkel együtt hajtják be.
Az árukereskedelmi platformok éles kritikát fogalmaztak meg a földgáz, a hidrogén és a kritikus ásványi anyagok beszerzésének központosítására vonatkozó uniós javaslatokkal kapcsolatban. Az iparági vezetők, például az Enmacc és a MetalsHub bürokratikus túlkapásként ítélték el a terveket, azzal érvelve, hogy az EU-t kereskedelmi versenytárssá változtatnák, és aláásnák a helyi technológiai bajnokok támogatására irányuló erőfeszítéseket.
Vége azoknak az időknek, amikor különböző gazdasági reformok nélkül kaphattak a szegényebb uniós tagállamok felzárkóztatási EU-forrásokat, a 2028-2034-es uniós fejlesztési ciklusban már csak ilyenekért cserébe juthatna forráshoz Magyarország, például egy konkrét országprogram teljesítése esetén – ez rajzolódik ki azokból az erős üzenetekből, amelyeket név nélküli magasrangú források mondtak a Financial Times vasárnapi cikkében. Az egyik illetékes nyugdíj- és adóreformot emlegetett, illetve olyan konkrét reformintézkedéseket, mint amelyeket egyébként is teljesíteniük kell most az országoknak a helyreállítási program forrásainak lehívásához. Megnézve az Európai Bizottság 2024-es országspecifikus ajánlásait Magyarországra, abból az egyik konkrét ajánlás a rezsicsökkentési rendszer teljes átalakítása, célzottabbá tétele volt, illetve a gázár támogatás megszűntetését is ajánlotta a testület. A friss brüsszeli jelek tehát afelé mutatnak, hogy fájdalmas átalakításokért cserébe juthatna majd hozzá 2028-tól EU-pénzekhez Magyarország, hogy az indoklás szerint a pénz még nagyobb, a szándékok szerint, kedvező gazdasági hatásokat válthasson ki. A rezsicsökkentési rendszer és az energiaárak is szóba kerülnek a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, amelynek nyitóelőadója Lantos Csaba energiaügyi miniszter lesz, további részletek itt érhetők el.
Bőven lett volna téma az Európai Unió külüminiszterei találkozóján, de megint Magyarország került a főszerepbe, ami tovább mélyítette a szakadékot a kormány és a többi EU-tagállam között. A fegyverszállítások és Ukrajna támogatása kapcsán megint kiéleződött a feszültség, és ismét napirendre került az oroszok számára megnyitott, kibővített jogkörrel bíró Nemzeti Kártya nevű tartózkodási engedély ügye. A konfliktus elmélyülése még inkább aláássa a magyar EU-elnökség mozgásterét.
A magyar kormány az Európai Bizottság által kiszabott rekordbírság miatt jogi lépéseket tervez, hogy érvényesítse igényeit Brüsszellel szemben. A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, Rétvári Bence bejelentette, hogy Magyarország a határvédelemmel kapcsolatos költségekért 900 milliárd forint kártérítést követel. Ezt ütköztetnék a Magyarországra az Európai Unió Bírósága által kiszabott 200 millió eurós egyszeri, és napi 1 milliós bírsággal.
Egyre biztosabb, hogy Magyarország több mint 1 milliárd eurónyi uniós forrást elveszít az év végén, mivel decemberben lejár egy határidő a jogállamisági eljárás által felfüggesztett támogatásoknál. Eközben a magyar kormány és az Európai Bizottság tárgyalásai a még felfüggesztett kohéziós pénzek kiszabadításáról, valamint az Erasmus-ügyről hónapokkal ezelőtt megrekedtek. Várhatóan az őszig, az új uniós végrehajtó testület felállításáig nem is folytatódhatnak. A magyar kabinet az EU-s tisztviselőkre mutogat ezügyben, míg több hitelminősítő is osztályzatrontási kockázatnak tartja az EU-források részleges vagy teljes elvesztését.
Josep Borrell, az Európai Unió külügyi vezetője csütörtökön nyilvánosságra hozta, hogy javasolta a blokknak, hogy fontolja meg két izraeli miniszter elleni szankciók bevezetését a palesztinok ellen irányuló „gyűlöletüzenetek” miatt, amelyek szerinte sértik a nemzetközi jogot. Bár Borrell nem nevezte meg a minisztereket, a közelmúltban megfogalmazott bírálatok Itamar Ben-Gvir biztonsági minisztert és Bezalel Smotrich pénzügyminisztert érte ellentmondásos kijelentéseik miatt – számolt be az Euractiv. Magyarország elutasítja a szankciókat.
Hónapok óta tartó politikai bizonytalanság után Bulgária újabb előrehozott választást tart, amelyet október végére terveznek. Ez lesz a hetedik parlamenti választás mindössze három év alatt – írja a Politico. A helyzet ráadásul az Európai Bizottságot is megbéníthatja.
Egyelőre nem vet ki ideiglenes vámokat az Európai Unióból importált likőrökre Peking, annak ellenére, hogy a vizsgálat szerint az európai szeszfőzdék 30,6-39%-os árréssel értékesítették termékeiket a kínai piacon, kárt okozva ezzel a hazai iparnak – írja a kínai kereskedelmi minisztérium bejelentésére hivatkozva a Reuters. Kína azok után akart büntetővámokat kivetni az EU-s termékekre, hogy Brüsszel emelt tarifákat vetett ki az ország e-autós importjára.
Az eurócsoport elnöke, Paschal Donohoe, Írország közkiadási minisztere a jövő hétig dönt arról, hogy megtartják-e az eurózóna pénzügyminisztereinek budapesti találkozóját – jelentette a Politico két, névtelenséget kérő uniós tisztviselőre hivatkozva. A magyar soros EU-elnökség egyre több eseményét bojkottálják a tagországok és az Európai Bizottság.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, intenzív kampányt folytat, hogy a végrehajtó testületben több nőt nevezhessen ki biztosnak. Különösen kisebb országokat igyekszik rávenni, hogy alternatív női jelölteket állítsanak, cserébe vonzóbb portfóliókat ígér nekik. Segítségére lehet, hogy több jelölttel is problémák lehetnek az Európai Parlamentben – így például Várhelyi Olivérrel is –, akik helyett majd női szakembereket ajánlhatnak a tagállamok.
Összesen több, mint egymilliárd eurónyi uniós pénzügyi támogatást fizethet ki az Európai Bizottság öt tagállamnak az elmúlt időszaki árvízkárai enyhítésére, a legtöbb pénzt Szlovénia és Olaszország kaphatja – jelentette be kedden a brüsszeli testület.
Cseh vezetők hétfőn arra figyelmeztettek, hogy az európai egység és biztonság gyengítésére irányuló orosz kísérletek meghozzák gyümölcsüket: már most is egyre megosztottabbak az európai országok társadalmai, ami súlyos veszélyt jelent a demokratikus rendszerekre is. Bírálták a magyar kormány lépését is, hogy egyszerűbbé tette a tartózkodási engedélyek megszerzését az orosz és fehérorosz állampolgároknak, ezért azonnali lépéseket sürgettek – számolt be az Euractiv.
Az Európai Bizottság várhatóan a kibocsátáscsökkentés egyik leghangosabb harcosát, a spanyol Teresa Riberát fogja kinevezni az éghajlat- és környezetvédelemért felelős következő biztosnak. A lépés már konfliktusokat szült, mivel sokan attól tartanak, hogy a túlzott zöldítés kikezdheti az EU versenyképességét.
Az Európai Unió új, ötéves ciklusában teljesen felborulhat az eddigi status quo, mivel a keleti tagállamok éppen hatalomátvételre készülnek. A kelet-európai nemzetek kialakulóban lévő, „szárnyállamoknak” nevezett koalíciója arra készül, hogy jelentősen befolyásolja az EU döntéshozatalát és a transzatlanti politikát. A hatalmi dinamikát az északi országok, a balti államok, Lengyelország, Csehország és Románia rúgná fel, összehangolva közös politikai törekvéseiket, hogy leszámoljanak vagy rivalizáljanak a most domináns német–francia-tengellyel. Noha Orbán Viktor magyar miniszterelnök az elmúlt tíz évben sokszor szorgalmazta, hogy álljon össze egy V4-es vezetésű keleti blokk, amely a nyugati tagállamok ellensúlya lehetne, Magyarország minden jel szerint teljesen kimarad az új hatalmi erőtérből.
Európa egy cukorbetegség-válsággal küzd, amelynek következtében a betegséggel kapcsolatos kiadások meghaladták az Ukrajnának az orosz invázió óta nyújtott összes uniós támogatás összegét. A cukorbetegség, különösen a 2-es típusú diabétesz előfordulása riasztó mértékben növekszik az EU-ban, amit olyan tényezők, mint az elhízás és az öregedő népesség okoznak, és azzal fenyeget, hogy az egészségügyi rendszereket túlterheli és a gazdasági fejlődést is visszafogja.
Már csak néhány napja maradt az uniós országoknak a biztosjelöltek kiválasztásának határidejéig, és egyre reménytelenebbnek tűnik, hogy a tagállamok teljesítik Ursula von der Leyen bizottsági elnök kérését a nemek közötti egyensúly megteremtéséről. Mostanáig a 27 tagállamból csak 22 tagállam terjesztette elő a jelöltjét, Portugália, Belgium, Dánia, Olaszország és Bulgária még nem jelentette be az aspiránsát. Az eddig jelentkezők többsége pedig csak egy embert, főként férfiakat jelöltek.
Új-Kaledónia, Franciaország tengerentúli területe a Csendes-óceán déli részén, a geopolitikai manőverezések célpontjává vált. A 2024 májusában kirobbant erőszakos tüntetések rávilágítanak a belső és külső tényezők összetett összjátékára, amelyben jelentős szerepet játszottak Kína és más külföldi szereplők – mondta el a Portfolio-nak Emmanuel Veron, Kína és az indo-csendes-óceáni térség francia geopolitikai szakértő, aki rávilágított arra is, hogy az Európai Unió számára gazdasági és geostratégiai létkérdés lehet a helyzet deeszkalálása.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kemény fenyegetést fogalmazott meg Brüsszelnek, miszerint, ha nem támogatják Magyarország határvédelmi kiadásait, a migránsokat egyenesen az uniós fővárosba küldhetik. Az Európai Bizottság reagált a magyar kormány üzenetére, nem látszik, hogy engednének a kabinet követelésének.
Az Európai Bizottság engedélyezte az mResvia nevű, a Moderna által mRNS vakcina beadását, amely a légúti óriássejtes vírus (RSV) által okozott alsó légúti fertőzések ellen olthatják vele a 60 év feletti felnőtteket.
