A bő egy éve közzétett európai bizottsági javaslat szerint a KAP első pillérére (közvetlen támogatások) szánt források a mostani ciklusbeli 8,89 milliárd euróról folyó áron 8,76 milliárd euróra (-1,4%), de a közgazdaságilag helyes összevetés szerint 2018-as fix áron 9,82-ről 7,79 milliárd euróra esnének (-20,7%). A második pillérére (vidékfejlesztési források) folyó áron csak az EU-támogatásokat nézve 3,43 milliárd euróról 2,91 milliárd euróra csökkenne a támogatás (-15,1%), fix áron 3,79 milliárd euróról 2,59 milliárd euróra szakadna (-31,6%).
A kettő együtteseként jönne tehát ki a nagyjából 25%-os vágás a Brüsszelből érkező agrártámogatásokra, amely vágás mértékét enyhítené, ha a magyar állam társfinanszírozását meg kellene emelni a jelenlegi 15%-os részről például 30%-ra, így tehát a magyar gazdák támogatás-vágását a magyar államnak kellene részben enyhítenie. A bizottsági javaslat emellett számos forrásfelhasználási szabályváltozást, decentralizálást, illetve például a zöldítési támogatási rendszer teljes átalakítását is vázolja, igaz azóta is nagy viták vannak a tagállami szakminiszterek között ezen részletszabályokról és az előrehaladás szükséges irányáról.
a megfelelő KAP költségvetés mellett legalább olyan lényeges, hogy egyszerűbb legyen a források gazdákhoz történő eljuttatása.
Hozzátette: csökkenteni kell az olyan uniós előírások számát, amelyek szükségtelenül bonyolítják a forrásokhoz történő hozzáférést. "Egyetértettünk francia kollégámmal abban is, hogy az új KAP végrehajtási szabályainak valódi egyszerűsítést kell hozniuk mind a gazdák, mind pedig a kifizetésben közreműködő nemzeti hatóságok számára" - emelte ki az agrárminiszter.Az új hét éves uniós költségvetés és a KAP jogszabályi javaslatok vitája ősszel folytatódik Brüsszelben, amelyek során Magyarország Franciaországgal és a V4-ekkel közösen határozott álláspontot fog képviselni az agrárforrások megtartása és a megfelelő KAP szabályozás elfogadása érdekében.
