Keményen nekimenne Magyarországnak az új német kancellár – titkos berlini tervezet szivárgott ki

A lap által ismertetett tervezet szerint a Friedrich Merz vezette konzervatívok és a koalíciós partnerként visszatérő szociáldemokraták (SPD) egyetértenek abban, hogy az EU-nak következetesebben kell alkalmaznia a rendelkezésére álló szankciós eszközöket,

így a kötelezettségszegési eljárásokat, az uniós források visszatartását és a tanácsi szavazati jog megvonását.

Ez a szigorúbb hozzáállás egy átfogóbb alku része, amely többek között a migráció, a szociális juttatások és a szénkivezetés kérdésére is kiterjed.

Az EU 2018-ban indította el az ún. 7-es cikk szerinti eljárást Magyarországgal szemben, de a folyamat politikai megosztottság miatt elakadt. 2022-ben az Európai Bizottság mintegy 22 milliárd eurónyi uniós támogatás kifizetését függesztette fel, jogállamisági aggályokra hivatkozva.

Ebből tavaly több mint 10 milliárdot felszabadítottak, ami komoly vitákat váltott ki Brüsszelben, az Európai Parlament még be is perelte a Bizottságot emiatt.

A német tervezet külön kiemeli azokat az eseteket, amikor Magyarország Moszkvához való közeledése miatt vétóval akadályozta az EU szankciós politikáját (bár állítólag itt sem nevesítik Orbán Viktor kormányát).

Ennek elkerülésére Berlin a minősített többségi szavazás kiterjesztését sürgeti a közös kül- és biztonságpolitikában – így például a szankciók elfogadásánál –, hogy a magyar vétót meg lehessen kerülni.

A német kormány külpolitikai ambíciói túlmutatnak Magyarország ügyén. A tervezet szerint Berlin a francia-német-lengyel együttműködésre, az úgynevezett weimari háromszögre építene, hogy aktívabb szerepet vállaljon az uniós döntéshozatal alakításában. A Merz-kabinet célja, hogy Németország ne csupán megfigyelő legyen, hanem formálója is legyen az európai politikának – ellentétben az SPD korábbi kormányzásának passzívabb hozzáállásával.

Arról még januárban írtunk, hogy az Európai Tanácsban Lengyelország már elkezdte kiterjeszteni a befolyását az EU-elnökséget kihasználva: rendszeresen egyeztetnek a balti és északi országokkal, hogy erősebben képviseljék az érdekeiket.

Végezetül a most a Politico által megszerzett német tervezet azt is célba veszi, hogy megszüntessék a hírhedt „német szavazást”, vagyis azt a gyakorlatot, hogy Berlin tartózkodik az uniós döntések során, ha minisztériumai nem jutnak belső egyezségre. Merz ennek felszámolását ígéri, de a koalíciós partnerek itt még nem jutottak konszenzusra: míg a konzervatívok a kancellár döntési jogkörének erősítését szeretnék, az SPD ragaszkodik a tárcák közötti konszenzus elvéhez. A végső koalíciós megállapodás akár április közepére elkészülhet.

Címlapkép: Friedrich Merz, a CDU kancellárjelöltje és a CDU szövetségi elnöke nyilatkozik a CDU/CSU és az SPD közötti koalíciós tárgyalások folytatása előtt. A fotó forrása: Christoph Soeder/dpa via Getty Images.