Trump egyetlen tollvonása zúdíthat újabb menekültáradatot Európára

Beláthatatlan hatások érhetik el Európát, miután az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) jelenlegi felelőse, Marco Rubio amerikai külügyminiszter néhány hete bejelentette, hogy az ezen az intézményen keresztül folyósított segélyek 83%-át leállítják.

Bár annyira kényes az ügy, hogy már most is hallhatók pletykák a USAID részleges újrastrukturálásáról, a pénzcsapok elzárásának híre önmagában is hatalmas hullámokat keltett a világban. Azon túl, hogy az USA-ban ez komoly leépítésekkel járt, és érdemileg gyengíti a nagyhatalom nemzetközi befolyását, a legközvetlenebb hatása a szegényebb földrészek éhínség által sújtott területein okozhatja a legnagyobb mozgásokat.

Itt a mellet, hogy az egészségügyi helyzet drasztikus romlása várható, érdemes észben tartani, hogy míg a 2015-ös menekülthullám megindulását elsősorban a fegyveres konfliktusok eldurvulása és a politikai üldöztetés okozták, a romló megélhetési körülmények okozták. Az, hogy sokan nem álltak meg Európáig önmagában is mutatja, hogy a jobb élet reménye is egy komoly tényező lehetett sok migrációra kényszerülő ember számára.

Míg előbbi tipikusan a legerősebb „push hatás”, tehát egy ország elhagyására ösztönző faktor, addig elköltözés célországát inkább a „pull tényezők” határozzák meg, amelyek közül a biztonság mellett kiemelkedő a jobb megélhetés, ehhez pedig szorosan fűződik az élelmiszerek elérhetősége is.

Azonnali leállás

Az USAID februári azonnali felfüggesztésekor mintegy 566 millió dollár értékű élelmiszer maradt világszerte amerikai tulajdonú raktárakban. Márciusra már többek közt olyan Éhséggel és szárazsággal sújtott országokban zártak be élelmezéssel is foglalkozó segélyszervezeteket mint Kongó, Etiópia, Szenegál, Szudán, Dél-Szudán, Mali, Kenya és Nigéria.

Így az azonnal leállított vészhelyzeti élelmiszersegélyek miatt, az ENSZ szervezeteinek teljesen át kellett strukturálni a rendelkezésre álló készleteit.

A Portfolio megkeresésére az ENSZ alá tartozó Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) egyik szóvivője elmondta, hogy az átcsoportosítással ugyan sikeresen elodázták a vészhelyzetet, ez egyes esetekben

lehet csak hetekre lesz elég, és közben 200 millió embert élelmiszerbiztonságát veszélyeztetik, akiket eddig is csak egy lépés választott el a "katasztrófától."

Az egyébként most 80 éves FAO alapvetően a helyi mezőgazdaságok fejlesztésével próbál fellépni a legszegényebb országokat sújtó éhínség ellen. Az Egyesült Államok 2024-ben 307 millió dollárral (113 milliárd forint) szállt be a szervezet 2,3 milliárdos költségvetésébe, ami miatt egy 15% körüli kieséssel számolhatnak idén, ha nem indulnak újra a programok.

Jelenleg az ilyen helyi élelem előállításra fókuszáló segélyezés mindössze 2 milliárd dollárt tesz ki abból a 14 milliárdból amit világszinten az élelmiszerbiztonságra költenek. Ha ez tartósan kivonódik, akkor legalább 50 millió ember szorulna a jóval magasabb költségen helybe szállított késztermékekre.

Aggasztó tendenciák

A mezőgazdasági működés már enélkül a fenyegetés nélkül is évről-évre nehezebb a klímaváltozás által leginkább sújtott – Egyenlítőhöz közelebbi – régiókban és mivel a legveszélyeztetettebb csoportok ellátása kétharmad részben erre támaszkodik, egyre többen kényszerülhetnek arra, hogy elhagyják otthonaikat.

Bár a szakirodalom többsége sokáig inkább az országon belüli migrációra fókuszált éhínségek idején, egy FAO tanulmány már 2018-ban megállapította, hogy a

az élelmiszerbiztonság az egyik legkritikusabb mozgatórugója a nemzetek közti migrációnak.

Ezt a jelenséget azóta csak fokozhatta az ukrajnai háború 2022-es kitörése. Az ellátási láncok megszakadására akkor viszonylag gyors válasz érkezett, és az Egyesült Államok rögtön milliókat forgatott az USAID-en keresztül az ENSZ-be, hogy az Ukrajnából vásárolt gabonával segítse egyszerre a lerohant országot, és biztosítsa a tározók töltöttségét Afrikában és a Közel-keleten.

Ezzel együtt most nem csak Kijev és Washington közti kapcsolatok romlásával, és általánosan a élelmiszersegélyek masszív visszaesésével kell számolni, hanem azzal is, hogy míg a FAO esetében 15%-os költségvetés zsugorodás viszonylag kezelhetőnek tűnik, addig az USAID letekerésével, az ENSZ nemzetközi migrációval foglalkozó szervezete (IOM) sokkal súlyosabb leépítésekre készülhet.

Migrációs irányok

A IOM költségvetése 2023-ban 3,5 milliárd dollár volt, amiből 1,4 milliárdot az Egyesült Államok adott, így a szervezet múlt héten azt jelentette, hogy az USAID végleges leállítása egy 30%-os kiesést jelentene a finanszírozásukban, ami globálisan több mint 6000 munkatársukat érintheti.

Míg az IOM sokat foglalkozik a menekültek jogaival, krízishelyzetek elhárításával, és a népvándorlási trendek big data alapú elemzésével, az egyik legfontosabb munkájuk az, hogy az illegális migrációt visszafogják, miközben a legális utakat optimalizálják.

Ebbe a komplex feladatba a modernebb határrendszerek kialakításában való részvételtől a fogadóállamba való integrálódáson át több minden tartozik, de az ENSZ adatai szerint az évek óta tartó elvándorlási válságban, már tavaly 123 millió embert számláltak, és ez a Dán Menekült Tanács (DRC) becslései szerint jövő év végére további 7 millióval nőhet. Utóbbiaknak akár mintegy egyharmada egy országból, a már említett Szudánból vándorolhat.

Mindezek alapján, megvan az esély arra, hogy köszönhetően az USA új vezetésének, középtávon akár egy újabb, messzebbről induló menekültválság is várhat Európára.

Persze a körülmények nagyban különböznek a 2015-ös helyzethez képest. Az akkori német kancellár wilkommenskultur megközelítésének helyébe, a februári választásokon győztes Friedrich Merz épülő koalíciója lép, ami a jelek szerint erősen befogadásellenes lesz.

Emellett már az Olaf Sholtz vezette jelenlegi kormányuk is állított le Afrikába szánt segélyeket, igaz ott egy olyan rezsimnek fordítottak hátat, ami feltételezhetően népirtásban résztvevő csapatokat pénzelt a fejlesztési támogatásból.

Ezt a szigorúbb hozzáállást a korábbi válság tanulságai alapján a legtöbb tagállam, sőt a tavaly egy lényegesen korlátozóbb migrációs paktumot elfogadó uniós intézményrendszer is osztja, de könnyen lehetnek olyan vállalkozók, akik megfelelő kontroll és integrációs programok mentén képesek lennének felszívni az ide érkező csoportokat. Ez pedig hosszútávon sokat segíthet az európai versenyképességnek.

Mindeközben az Európai Unió egyelőre kivár. Megkeresésünkre a Bizottság szóvivői szolgálata megerősítette, hogy

az EU nem tudja betölteni az USA által hagyott űrt, de nem fog visszalépni jelenlegi vállalásaitól.

Jelenleg az Európai Unió és tagállamai a globális fejlesztési segélytámogatások 42% adják, a humanitárius segélyezéseknek pedig 28% származik innen.

Ezek egyik legjelentősebb részét az a 300 milliárd eurós összeg, amit a 2021-2027-es időszakban a Global Gateway program keretében költenek el fenntartható megoldások megvalósítására. Ennek első mérföldköve pont az afrikai beruházási csomag volt, amely mintegy 150 milliárd eurós beruházást irányoz elő az afrikai partnerekkel folytatott együttműködés megerősítésére.

Ennek legutóbbi állomása azonban a jóval szerencsésebb helyzetben – és Európától a legtávolabb – lévő Dél-afrikai Köztársaság volt, és azt is érdemes figyelembe venni, hogy bár az EU valóban hatalmas donornak számít, a legtöbb ilyen segélyszervezetnek semmilyen más forrása nincs, így az USA kilépésével olyan hógolyóhatás indulhat, ami miatt a csökkentett intenzitású működést sem biztos, hogy tudnák finanszírozni.

Teljes leállásukkal a hirtelen kétségbe esés miatt pedig még elképzelhetőbb, hogy tömegek szánják magukat rá otthonuk elhagyására.

Címlapkép forrása: Shutterstock