Észtország csatlakozott azokhoz az európai uniós tagállamokhoz, amelyek az új, kiterjesztett karbonpiac (ETS 2) bevezetésének elhalasztását vagy akár teljes eltörlését sürgetik. Az észt kormány attól tart, hogy az intézkedés jelentősen megemelné az energiaárakat, ezáltal súlyos terhet róva a háztartásokra és a vállalkozásokra - írta meg a Bloomberg.
Európa egyedül maradt. Az 1945 utáni világrend összeomlott. És ahogy Friedrich Merz, leendő német kancellár fogalmaz: „öt perccel éjfél előtt” vagyunk. Merz és Emmanuel Macron francia elnök is amellett érvel, hogy „stratégiai autonómiára” kell szert tennie Európának. Ez sok pénzbe fog kerülni, és jelentős kompromisszumokra lesz szükség. Európa számára már régen eljött az ideje annak, hogy átgondolja az eddigi megközelítését, miszerint pénzt éget el egy olyan megfizethetetlen és hatástalan klímapolitikára, amelyet egyetlen más kontinens sem követ.
Valóságos hullámvasúton van az európai földgáz ára, ma éppen lefelé indult el az árfolyam.
Az év elején számos hónapot követően ismét emelkedett a napelem modulok ára egyebek mellett a kereslet erősödése, a termeléscsökkentések és az újabb fejlesztések előretörésének hatására. Hosszú távon várhatóan folytatódhat az esés, de az árak alakulása és a prémium termékek keresletének fellendülése a kínálat és a kereslet közötti kiegyensúlyozottabb dinamikára utal. Az emelkedő modulárak felhasználói szempontból kedvező hatása, hogy jobb minőségű nyersanyagok használatára késztetheti a gyártókat, ami a napelemes rendszerek megbízhatóságát is növelheti.
Az eddig megszokott 32-33 ezer forint helyett 73 ezer forintos, tehát több, mint duplázódó áramszámlát kapott a 24.hu egyik olyan olvasója, aki 2023-ban áttért az elektromos fűtésre okosmérő használatával, és a jelek szerint "beütött nála" a tartósan hidegebb tél, illetve az, hogy januártól felváltotta az átalány fizetést az új idősoros elszámolási mód. A lap azt érzékelteti, akár 150 ezer háztartás is hasonlóval szembesülhet ezekben a hetekben.
Szerda délutánra már 30%-os mínuszban is volt az európai gáztőzsdén (TTF) jegyzett gáz ára az idei év legmagasabb szintjéhez képest. Noha azóta visszakapaszkodott a 2025-ös mélypontjáról, az nem egyértelmű, hogy ez egy tartós trendforduló kezdete vagy csupán átmeneti korrekció zajlik, amelyet újabb csúcsok követhetnek. A zuhanáshoz számos tényező járulhatott hozzá, az enyhe időjárástól és az uniós intézkedésektől kezdve egészen a gázpiacot fokozatosan bekebelező piaci spekulációig. Írásunkban most mindezeket összeszedtük és megnéztük, hogy milyen jövő várhat az európai gázpiacon jegyzett fosszilis energiahordozóra.
Az Európai Bizottság szerdán bejelentette a Megfizethető Energiáról szóló Akciótervét, amely nyolc fő intézkedési terület mentén csökkentené az energiaköltségeket, gyorsítaná a megújulók terjedését, és erősítené az ellátásbiztonságot. Az új terv többek között a villamosenergia-adók mérséklését, a hosszú távú áramvásárlási szerződések elterjedését és a gázpiaci visszaélések szigorúbb felügyeletét célozza - rövid összefoglalónk az akciótervről. Ez az akcióterv a szintén ma bemutatott, átfogó Tiszta Ipari Megállapodáshoz kapcsolódik, amelyekről részletesen szó lesz a Portfolio április 8-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján, amelynek egyik nyitóelőja az Európai Bizottság Energiapiaci Főigazgatóságának szakértője lesz, így elsőkézből tud tájékoztatást adni a készülő változásokról. A konferencia részletei itt érhetők el, jelentkezni itt lehet.
Megjelent a Magyar Közlönyben a kormány által korábban társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelet, amely a nem lakossági felhasználók víziközmű-szolgáltatási díjainak emelését tartalmazza. A jogszabály végleges változata nem tartalmaz módosításokat az egyeztetésre feltöltött verzióhoz képest, így a tervezet szerinti számokkal lép hatályba.
Az Európai Bizottság bemutatta a Tiszta Ipari Tervet, amelynek célja az uniós ipar versenyképességének növelése és a dekarbonizáció felgyorsítása. A terv az energiaintenzív iparágak és a tiszta technológiák támogatására összpontosít, miközben csökkenti az energiaköltségeket, ösztönzi a tiszta termékek iránti keresletet és erősíti az európai ipari ellátási láncokat. Az EU több mint 100 milliárd eurót (40 000 milliárd forintot) mozgósít a zöld átmenet finanszírozására, valamint egyszerűsíti az állami támogatási szabályokat és az ipari beruházások engedélyezési eljárásait. A kritikus nyersanyagokhoz való hozzáférés biztosítása és a körforgásos gazdaság megerősítése szintén kulcsszerepet kap, hogy az unió fenntarthatóbb és önellátóbb ipari modellt alakíthasson ki.
A spanyol Iberdrola és a portugál EDP energiaipari vállalatok felhívást intéztek az európai döntéshozókhoz azt kérve, hogy csökkentsék a villamosenergia-számlákra kivetett adókat és illetékeket. A vállalatvezetők hangsúlyozzák: az Egyesült Államokban az áramhoz kapcsolódó adók csupán a töredékét teszik ki az európai terheknek, ami jelentősen hozzájárul az EU versenyképességi problémáihoz - írta meg a Financial Times.
Az Európai Bizottság csütörtökön közzétett egy áttekintést az állami támogatási intézkedések alkalmazásáról az ideiglenes válság- és átállási keret (TCTF) keretében. A jelentés szerint a tagállamok aktívan éltek a lehetőséggel, de a jóváhagyott forrásoknak csak egy részét használták fel eddig. GDP-arányos Magyarország folyósította a legtöbb támogatást a vállalatoknak és a háztartásoknak.
Az Európai Bizottság szorosabb együttműködésre törekszik az LNG-beszállítókkal az energiaárak mérséklése és az ellátásbiztonság növelése érdekében – írta meg a Reuters egy uniós tervezetre hivatkozva. A február 26-án bemutatásra kerülő intézkedéscsomag a közös LNG-beszerzés lehetőségeinek kihasználására összpontosít, valamint külföldi infrastrukturális projektekbe történő befektetések terveit is tartalmaz, amelyek hosszú távon előnyös szerződéseket biztosíthatnak az unió számára.
Az Európai Bizottság tervei szerint bevezetné a „Made in the EU” kvótákat és karbonkibocsátási termékcímkéket, hogy fellendítse a szenvedő uniós gyártóipart és elérje a klímavédelmi célokat. A Bizottság Tiszta Ipari Megállapodásának (Clean Industrial Plan) tervezetében foglalták össze, amelyet a Politico a február 26-i bemutatója előtt megszerzett. A dokumentum az Európai Unió stratégiáját vázolja fel, amely összekapcsolja a blokk klímavédelmi és iparrevitalizációs erőfeszítéseit.
Egy friss tanulmány teljesen új magyarázatot ad a németországi gazdasági válságra vonatkozóan: arra hívja fel a figyelmet, hogy a német gazdaság válságának megoldása nem csak külső tényezőkön múlik, hanem a vállalatok belső szerkezetén és innovációs képességén is. Az DWS elemzése szerint épp a német cégek aludták át az elmúlt 20 évet, halmoztak hibát hibára, és éppen emiatt a válság sem olyan súlyos, mint azt láttatni akarják.
A kormány oldalára társadalmi egyeztetésre feltöltött rendelettervezet alapján a nem lakossági felhasználók víziközmű-szolgáltatási díjai átlagosan 3,7%-kal emelkedhetnek, mind az alapdíjak, mind a fogyasztással arányos díjak tekintetében - szúrta ki a Portfolio.
Az Európai Bizottság azt fontolgatja, hogy ideiglenes gázárplafont vezet be, hogy ellensúlyozza az Egyesült Államokkal szembeni jelentős árkülönbséget - tudta meg a Financial Times több brüsszeli forrástól. A javaslat azonban már most ellenállásba ütközik az iparági szereplők részéről, akik attól tartanak, hogy egy ilyen lépés alááshatja a piacba vetett bizalmat és negatívan befolyásolhatja az energiaellátás biztonságát. A gázpiacon fokozott aggodalmak mutatkoznak azzal kapcsolatban, hogy a tartósan hidegebb, szélcsendesebb téli időszak végére leapadó európai gáztárolókat hogyan lehet feltölteni őszig, és a norvég Equinor gázkereskedési egységének vezetője azt vázolta a Bloombernek, hogy akár 350-nel több LNG-hajót kell majd Európába vonzani idén tavalyhoz képest, hogy ez sikerülhessen; ez viszont masszív árversenyt is okozhatna az ázsiai piacokkal, ami felhajthatná az árakat. Egy ilyen helyzetet is igyekezne megakadályozni a Brüsszelben meglebegtetett árplafon, de kérdés, hogy nem sül-e el rosszul.
További részletek derültek ki a brüsszeli korrupciós botrányról, a Transparency már évekkel ezelőtt figyelmeztetett.
A stabilitásra is gondoltak.
Érkezik az első kamatdöntés Varga Mihály kinevezése óta.
Átfogó felmérés látott napvilágot.
Mindenhol jön a zéró tolerancia az alkoholra.
Mi történik Törökországban?
Tiltott támogatásokat keresnek.
12 naponta 2 milliárd fekete katonalégy lárvát nevelnek, majd dolgoznak fel Magyarország első ipari léptékű rovarfehérje-üzemében.
