A német kancellár Sanna Marin finn miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után, kettejük közös tájékoztatóján kiemelte, hogy Németországnak "elemi érdeke" az EU-csúcs eredményessége, azért is, mert ha sikerülne megállapodni a költségvetéséről, akkor nem a német soros EU-elnökségnek kellene foglalkozni vele az év második felében. Mindenekelőtt pedig azért fontos a mielőbbi megállapodás, hogy legyen elég idő a költségvetési programok előkészítésére.
Azonban még nem tudni, hogy lehetséges-e a megállapodás
- mondta Angela Merkel. Aláhúzta, hogy az eddigi javaslatok nem rendezik megfelelően a német szempontból fontos ügyeket.
Hangsúlyozta, hogy
kormánya nem tudja elfogadni a Németországnak és más nettó befizetőknek járó befizetési kedvezmények ügyében tervezett fokozatos csökkentést.
Ez elég erős üzenet és azt jelenti, hogy az Európai Tanács által minap javasolt fokozatos kivezetési rendszert kapásból elutasítja a legnagyobb nettó befizető, és közben ahogy látjuk alább, más kritikái is vannak a büdzsével:
Önmagában is nehéz ügy a költségvetés mérete - tette hozzá, rámutatva: Németországnak az Egyesült Királyság távozása (Brexit) és az infláció miatt akkor is évente 10 milliárd euróval (3400 milliárd forint) többet - 28 milliárd euró helyett 38 milliárd eurót - kellene befizetnie, ha a költségvetés a tagországok összesített bruttó nemzeti termékének (GNI) 1 százalékát tenné ki.
Ha pedig további terhek is nehezednének a nettó befizetőkre, meg kellene vizsgálni, hogy eloszlásuk "méltányos-e, vagy nem annyira méltányos". Ez Németországnak nagyon fontos ügy - mondta.
Azt is tudomásul kell venni, hogy a tagországi kormányok ugyan fontosak, és meg kell állapodniuk egymással a költségvetésről, de
nem csak ők vannak a világon.
A költségvetést ugyanis az Európai Parlamentnek (EP) is el kell fogadnia, és "óriási a szakadék" a GNI 1,3 százalékát kitevő büdzséről szóló parlamenti javaslat, és a tagállami kormányokat összefogó Európai Tanács legutóbbi, a GNI 1,074 százalékát kitevő költségvetésről szóló javaslata között - fejtette ki Angela Merkel. Az 1% és az 1,3% között mintegy 230 milliárd eurónyi különbség van, ami hatalmas és az EP-nek vétójoga van a költségvetés elfogadásakor.
A többi között arról is szólt, hogy Németország nem tudná elfogadni az EU-s mezőgazdasági támogatások "bezuhanását", jelentős csökkentését. A gazdálkodókat a klímaváltozás elleni küzdelemtől a trágyázás szabályainak szigorításán át a rovarok védelméig számos új feladat terheli, ezért továbbra is "forrásokkal jól ellátott" agrártámogatási fejezetre van szükség a közös költségvetésben. Mindennek alapján látható, hogy valamennyi résztvevő részéről nagyfokú kompromisszumkészség kell a költségvetés elfogadásához - mondta Angela Merkel.
Merkel szavaiból, miszerint a költségvetési visszatérítések fokozatos kivezetését elutasítja, akárcsak az agrártámogatások jelentős megvágását, de közben a német befizetések méltányosságára is figyel, az következik, hogy a felzárkóztatási támogatások akár még az eddiginél is nagyobb mértékben eshetnek. Jelen állás szerint Magyarországnak reál értelemben 24%-os vágás néz ki, az agrárkassza első pillérében, a közvetlen kifizetéseknél 15% körüli, a másodikban, a vidékfejlesztési forrásoknál szintén 24% körüli.
Sanna Marin a többi között hozzátette: Finnországnak kiemelten fontos, hogy a jogállami elvek érvényesítése legyen a költségvetési források kifizetésének feltétele.
Azt, hogy a jogállamiság és az EU-pénzek összekötésének ügyében miért rendkívül fontos a szavazás módja, fenti cikkünkben mutattuk be, az elmúlt napokban pedig több cikkben is összefoglaltuk, hogy hol állnak az egyes "frontok", vitás kérdések és azoknak mi a háttere:
Címlapkép forrása: Sean Gallup/Getty Images
