Beharangozónkban már felvázoltuk Thierry Breton életútját és azt, hogy háttere miatt (üzleti érdekeltségei és így az összeférhetetlenségi kockázatok miatt) kérdéses volt, hogy átmegy-e a szűrőkön. Az Európai Parlament jogi szakbizottsági szűrőjén nagyon szoros szavazással ment át kedden, viszont a csütörtök délutáni meghallgatását követően magabiztos többséggel, gyorsan megkapta a szükséges támogatást. Ugyanígy a román jelölt is megkapta ezt.
Mi van a brit jelölt ügyében?
Ursula von der Leyen megválasztott bizottsági elnök már két felszólító levelet is írt Boris Johnson brit miniszterelnöknek, hogy mielőbb nevezzen meg brit uniós biztosjelöltet, hogy meg tudják hallgatni az EP-ben és haladhasson az új Bizottság megalakulása. A brit kormány azonban nem hajlandó erre, erről most levelet is küldtek Brüsszelbe arra hivatkozva, hogy december 12-én előrehozott választások lesznek az országban, illetve a tervek szerint úgyis kilép az ország legkésőbb január végén az EU-ból. A brüsszeli válaszlevél szerint november 22-ig jelölnie kell valakit a briteknek.
Az ügy azért okoz nehézséget, mert az uniós szabályok szerint elvileg minden tagállamnak kell jelölnie egy biztost, enélkül a Bizottság döntései jogilag akár később támadhatók is. Az új Bizottság hivatalba lépéséhez az kell, hogy minden jelöltet meghallgasson az EP jogi, majd az illetékes szakbizottsága és utána még az EP plenáris ülésének is egyben jóvá kell hagynia a biztosi testületet.
Arról az uniós jogászok között megoszlik a vélemény, hogy az EP szavazhat-e az új uniós bizottság összetételéről a brit biztos jelölése nélkül is. Ha arról születik döntés, hogy szükséges a brit jelölés, további csúszás várható a Bizottság felállásában. Ha azonban minden a tervek szerint halad, akkor a parlamenti szavazásra november 27-én kerülhet sor és így december elsejével felállhat az új Bizottság az eredetileg tervezett november 1-hez képest. A csúszás miatt Jean-Claude Juncker mostani elnök és a biztosi testület jelenlegi tagjai maradtak a posztjukon ügyvivőként.
A Bruxinfo Breton meghallgatása kapcsán azt írta: valamennyi nagyobb középpárti frakció – a néppárti, a szocialista, a liberális és a konzervatív – Breton elfogadása mellett volt. Velük szemben foglaltak állást a szélsőbaloldaliak és az EUszkeptikus pártcsoport, és fenntartásokat hangoztatott a zöld párt is. A lap megjegyzi: Thierry Breton esetében már azon lemérhető volt az EP-képviselők barátságosabb hozzáállása, hogy a két nappal korábbi jogi bizottsági elfogadáskor tapasztalt csekély támogatói többséghez képest is sokkal több szakmai kérdést kapott, és lényegében csak zöld párti és baloldali képviselők firtatták továbbra is leendő biztosi funkciójának összeférhetőségét eddigi üzleti előéletével.
A francia jelölt az utóbbit amúgy határozottan kezelte, nem jött zavarba, egyértelművé tette, hogy valamennyi Atos-részvényét eladta, és azt is közölte, hogy valahányszor olyan cégeket érintő ügy kerül majd napirendre, amelyben korábban neki érdekeltségei voltak, a dosszié automatikusan már biztoshoz kerül majd.
A szakmai kérdések kapcsán szinte minden esetben kialakult elképzeléseket tükröző határozott válaszokat adott. Bevezető előadásában hangsúlyozta, hogy „a holnap gazdasági növekedése a jövő technológiájába való befektetésen alapul”, és ezért
kiemelt figyelmet szentel majd belsőpiaci biztosként az 5G és a 6G-technológiák fejlesztésének, a mesterséges intelligencia terjedésének, a kvantum-technológiának, vagy az olyan területeknek, mint a kiber-biztonság és a felhőalapú adatkezelés.
Érvelésében amúgy úgy vélte, hogy szerinte Európa távolról sem vesztette el a technológiai versenyt a világpiacon, úgymond egy sor technológiai alkalmazásban az élen jár. Zöld technológiák tekintetében például szerinte „vezető kontinens lesz a világon”.
Kérdésekre válaszolva Breton határozottan kiállt a létező belső piaci korlátok felszámolása mellett. „Fel fogok lépni a regionális protekcionizmus ellen” – szögezte le. Általában is maximálisan versenypártinak mutatkozott, aki ellene van minden monopóliumnak, de azért azt is óvatosan kilátásba helyezte, hogy meg kell majd próbálni köztes megoldást találni leendő világpiaci EU-bajnokok támogatására is. Egyetértett ugyanakkor Phil Hogan leendő kereskedelmi biztos azon hitvallásával, hogy az európai piacnyitás a külvilág felé kölcsönösségen kell, hogy alapuljon, ami tehát visszafelé is igaz, azaz
olyan partnerek felé, amelyek nem nyitottak európai termékek felé, az uniós piac is védekezőbb jelleggel lépjen fel.
Egyes képviselői vélemények már meghallgatás közben twitteres üzenetekben elismerően nyugtázták, hogy Breton véleménye úgymond „kiegyensúlyozott”, kész az EU belsőpiacának egységét erősíteni, és a start-alapok meg a kis- és közepes vállalkozások támogatása is figyelme középpontjában áll.
Bretonnal egy időben zajlott amúgy a román pótjelölt, Adina Valean meghallgatása is. A leendő új közlekedéspolitikai biztos a meghallgatás után szintén megkapta a szükséges támogatást, és nem hivatalos információk szerint a frakciókoordinátorok többsége bizottsági tagságra alkalmasnak ítélte őt.
