A hírügynökségnek névtelenül nyilatkozó egyik forrás azt mondta: a franciák állították meg ma a folyamatot, azaz azt, hogy már ma eldöntsék a halasztás idejét és feltételeit. A francia nagykövet azt az álláspontot képviselte a kétórás ülés során, hogy meg kell várni: mi történik a következő napokban Londonban.
Ez tehát azt jelenti, hogy mindegyik tagállam megadná a halasztást a briteknek, de ahogy az eddig is történt és most is várható volt: a franciák keménykednek a kérdésben és igyekeznek még nagyobb nyomás alá helyezni a fő politikai pártokat a csatorna túloldalán.
Egy másik, névtelenül nyilatkozó EU-diplomata azt mondta: a tagállamok nagyon szoros figyelemmel követik, hogy mi történik politikai fronton Londonban és ennek tükrében alakítják ki várhatóan jövő hétfő-kedden a döntésüket arról, hogy mennyi és milyen feltételű halasztást adjanak a briteknek.
Tegnapig úgy nézett ki, hogy legfeljebb 3 hónapos, de lerövidíthető, azaz rugalmas halasztást kaphatnak a britek és ez a kép a mai fejleménnyel még nem változott:
Azt, hogy miért hétfő-keddig vár az EU, az magyarázza, hogy aznap szavaztatná meg Johnson a brit alsóházzal az előrehozott választások kiírásával kapcsolatos javaslatát (amihez kétharmados többség kell). Ha ez elbukik (esélyes), akkor még mindig látszik két út: 1) Johnson egy egyszerű többséget igénylő, de módosító indítványokkal kiegészíthető törvényjavaslatot is benyújthat, amelyben kijelöli az előrehozott választások dátumát, 2) a Brexit ratifikációs folyamata felé halad tovább, hiszen november 5-ig nem oszlatná fel a parlamentet Johnson és ha az EU csak például november közepéig adna halasztást, akkor ezzel a nyomással akár még a ratifikáció is összejöhet november közepéig.
A Brexit jelenleg érvényes dátuma október 31-én éjfél, addig tehát az EU döntést hoz arról, hogy ezt mikorra halasszák el és ezt Johnsonnak kötelező elfogadnia, ha másként nem határoz róla a parlament.
Így tehát nagyon valószínű, hogy nem lesz megállapodás nélküli kizuhanás jövő héten, mert még a vonakodó franciák is látják, hogy legalább a brit parlamenti ratifikációs folyamat lezárultáig érdemes megadni a briteknek a halasztást.
Boris Johnson brit kormányfőt arra kötelezte múlt hétvégén a brit alsóház, hogy 3 hónapos, 2020. január 31-ig szóló halasztást kérjen az EU-tól. A tagállamok ezen a héten kivártak a döntés meghozatalával és ezt érzékelve Johnson tegnap bejelentette, hogy december 12-re előrehozott választást szeretne kiírni, de ehhez az alsóház kétharmadának támogatása kell, ami neki nincs meg.
Az ellenzéki Munkáspárt pedig egyelőre halogatja döntést erről, hogy megszavazza-e a Johnson által szorgalmazott előrehozott választást, mert azt mondják: előbb tudni akarják, hogy az EU mennyi és milyen feltételek melletti halasztást ad a briteknek.
Kívülről úgy tűnik tehát, hogy egymásra vár mindenki, mert az EU addig nem dönti el a halasztás idejét és feltételrendszerét, amíg a brit oldalon nem tisztul a kép (összejön-e a többség az előrehozott választások kiírásához, mert az befolyásolja a halasztás idejét), az ellenzéki Munkáspárt pedig addig lebegteti álláspontját az előrehozott választásokról, amíg az EU nem tisztázza a stratégiáját. Johnson pedig folyamatosan szorgalmazza a választásokat, hiszen a felmérések szerint a Konzervatív Pártnak 10-15%-pontos előnye van a Munkáspárttal szemben, és mindkét esetben jól jönne ki a választásokból. Ha ugyanis a Brexit november első felében megtörténne a parlamenti ratifikáció miatt, akkor „döngethetné a mellét” a kampányban, hogy ő volt az a miniszterelnök, aki végrehajtotta a Brexitet, ha viszont a választások utánra csúszna a Brexit, akkor a brit alsóházat a nép ellenségének állíthatná be, amely újra meghiúsította a Brexit (október végi) bekövetkezését.
Egyelőre az nem világos, hogy tényleg csak az előrehozott választások felé mozdulhat-e el a politikai huzavona, vagy esetleg a második népszavazás felé is. A Munkáspárt látszólag ezt támogatja inkább, míg Johnson hallani sem akar erről, így a népszavazás kiírásához nincs meg a többség. Közben a DWS vagyonkezelő friss helyzetelemzése szerint most már 40% helyett 45% a második népszavazáson keresztül annak az esélye, hogy egyáltalán nem lesz Brexit és 15%-ra vágta a megállapodás nélküli kizuhanás forgatókönyvének esélyét.
Jelenleg tehát ott tartunk, hogy van egy a parlament alsóházi többsége által elfogadott brit kilépési törvény (és emiatt hajlandó halasztást adni az EU), de az elfogadott törvény parlamenti ratifikációs folyamata elakadt (az extrém gyors sebességet leszavazta kedd este a ház). Ezért Johnson megpróbál az előrehozott választások felé elmozdulni, de a kormánypárt egyedül nem tudja ezt kiírni, az ellenzék pedig az EU halasztására vár. Az EU pedig attól tenné függővé a halasztást, hogy mi alakul a brit fronton.
Címlapkép forrása: Andrew Parsons - Pool/Getty Images
