Az EU-ba vetett bizalom utoljára 2014-ben állt ilyen magas szinten, és továbbra is meghaladja a nemzeti kormányok vagy parlamentek iránti bizalmat. A bizalom a legutóbbi, 2018. őszi Eurobarométer felmérés óta EU-szerte 2 százalékponttal nőtt, így a 44%-ot éri most el. Magyarországon pedig a válaszadók 55%-a nyilatkozott úgy, hogy "inkább megbízik" az Európai Unióban (+7% az őszi felméréshez képest).
Azoknak a válaszadóknak az aránya is nőtt, akik pozitívan vélekednek az EU-ról, uniós átlagban 45%-ra (+2%). A magyarországi válaszadók még ennél is pozitívabban viszonyulnak az Unióhoz (52%, +9%). A magyarok csupán 11 százalékának a fejében negatív kép él az EU-ról (-8%), 37 százalékuk pedig semlegesen vélekedik az EU-ról. Az EU egészét tekintve a válaszadók 73%-a (+2%) érzi magát az EU polgárának, Magyarországon pedig a megkérdezettek 84%-a (+4%).
Az európaiak 55%-a, míg a magyarországi válaszadók 63%-a elégedett a demokrácia működésével az EU-ban. A válaszadók többsége egyetért azzal is, hogy számít a szava az Unióban (EU: 56%, Magyarország: 55%). Az európaiak többsége optimista az EU jövőjét illetően (61%, +3%). A magyarországi válaszadók még ennél is optimistábbak: 68%-uk optimista (+11%), 28%-uk (-10%) pedig borúlátó az EU jövőjét illetően.
A gazdasági és monetáris unió és az euró támogatottsága új rekordot ért el: az euróövezetben a válaszadók 76%-a nyilatkozott úgy, hogy pozitívan vélekedik az Unió közös valutájáról. Az EU egészét tekintve 62%-ot, míg Magyarországon 57%-ot ért el az euró támogatottsága.
Uniós szinten továbbra is a bevándorlás aggasztja a leginkább az európai polgárokat: a válaszadók 34%-a jelölte meg első helyen ezt a kérdést, ami azonban 6 százalékpontos csökkentést jelent 2018 őszéhez képest. A magyarországi válaszadók szintén a bevándorlást tekintik az első számú kihívásnak az Unió számára (49%, -5%). Az éghajlatváltozás EU-szerte a második legfontosabb kérdéssé lépett elő (22%), míg Magyarországon (szintén 22%-kal) a terrorizmus után (23%) a harmadik helyre került. A magyarországi megkérdezettek nemzeti szinten az egészségügy és a szociális biztonság területét (45%), valamint az emelkedő árak/infláció/megélhetési költségek kérdését (32%) tartják a legfontosabb kihívásoknak.
Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.
