Két dolgon múlhat, hogy ki lesz a következő pápa: ők lehetnek a következő katolikus egyházfők

Már kijelölték a katolikus egyház egyik legfontosabb és legtitkosabb procedúrájának időpontját, a pápaválasztásról értekező konklávét május 5. és 10. között fogják megtartani a vatikánvárosi Sixtus-kápolnában. A szavazás végkimenetét előzetesen szinte lehetetlen megjósolni, mivel a bíborosok egymás után adják le a szavazataikat, ezzel pedig befolyásolni tudják a soron következőt. Visszatérő eset, hogy egyesek megpróbálnak trükközni egy-egy jelölésnél, és direkt a kevésbé esélyes nevet adják le még viszonylag korán, ezzel pedig többek véleményét megváltoztatva.

Rendkívül nehéz felmérni az erőviszonyokat, mivel a belső dinamikákra szinte semmi rálátása nincs a fogadóirodáknak, ezért az előzetesen esélyesnek kikiáltott jelölt könnyen lehet, hogy nem is lesz a legtöbb szavazatot kapó bíborosok között.

Jól mutatja ezt a 2013-as pápaválasztás is, amikor a konklávét megelőzően az argentin Bergogliót nem nagyon tartották számon a top helyeken. Azt is fontos megjegyezni, hogy éppen a 2005-ös konklávé előtti időszak mutathatja meg, hogy a pillanatnyi álláspont gyorsan megváltozhat. Akkor Joseph Ratzinger, későbbi XVI. Benedek, gyorsan növelte esélyeit a fogadóirodáknál, a választás maga már úgy kezdődött, hogy az egyik legtöbbet emlegetett név volt a jelöltek sorában.

Jelenleg a legtöbben úgy gondolják, hogy a következő bíborosok közül kerülhet ki a következő pápa. Összeszedtük, hogy mit kell tudni róluk és mekkora esélyt adnak rájuk (ez gyorsan változik, ezért a cikk írásának pillanatától kezdve meglehet, hogy már át is rendeződött a sorrend).

Luis Antonio Tagle, 67 éves, Fülöp-szigetek

Megválasztása hasonlóan izgalmas újdonságot jelentene a katolikus egyház történetében, mint Ferencé, ugyanis a gyorsan növekvő lakosságszámú Távol-Keletről eddig még sosem érkezett egyházfő. Sok esetben tévesen azt írják, hogy ő lenne az első ázsiai pápa, ám a korai időszakban több katolikus egyházfő érkezett a Közel-Keletről. Szerepe változóban van, korábban egyértelműen őt tartották Bergoglio utódjának, ám az elmúlt időszakban Ferenc már nem annyira helyezte őt előtérbe, ez pedig némi változást mutatott a Vatikán politikájában. Szokták egyébként „ázsiai Ferencként” is nevezni, mivel szemléletében nagyban követi az argentin pápa gondolatait, a progresszív szárny egyik tagjaként tekintenek rá, a Vatikánban több fontos pozíciót is vállalt. Környezete vidámnak és karizmatikusnak tartja, aki a sajtóban folyamatosan a „harmadik világ” katolikusait érintő problémákat helyezi előtérbe, amely gyakran emeli ki a szociális gondokat. A melegeket érintő témákban az enyhítés mellett foglalt állást, viszont az abortusz esetében kemény álláspontot képvisel. Előnye lehet a fiatalsága, mivel megválasztása esetén hosszabb távú stabilitást tudna nyújtani a katolikus egyháznak.

OddsChecker: 40%

OLBG: 7/4

Pietro Parolin, 70 éves, Olaszország

A püspök jól ismert már a Vatikánban, mivel 2013 óta pápai államtitkár, vagyis a katolikus egyház egyik legbefolyásosabb pozícióját tölti be. Ezt a helyet 58 évesen kapta meg, ezzel pedig majdnem az elmúlt egy évszázadban ő lett a legfiatalabb. Kiemelkedően fontos szerepet játszott abban, hogy az Egyesült Államok és Kuba közötti kapcsolatok lassan normalizálódni látszottak a 2010-es évek második felétől. A legnagyobb tettet azonban egyértelműen a 2018-as megegyezés jelentette a Kínai Népköztársaság és a Vatikán között, amellyel lehetővé vált az évtizedek óta illegalitásban működő kínai katolikus egyház helyzetének jelentős javítása, bár a megbeszélések azóta is tartanak. Emiatt egyébként több kritikát is kapott, mivel a helyi egyházi vezetők szerint túlzottan elnéző volt a kommunista párttal szemben. A szemléletére a mértékletesség jellemző, közel állt Ferenchez, ezért esetleges megválasztása esetén a korábbi pápához hasonló irányban vezetné tovább az egyházat. Érik kritikák is a munkáját, a konzervatívok szerint esetében a pragmatikus hozzáállás sokkal fontosabb, mint a teológiai szempontok, szerintük a diplomáciai érdekeket és az ideológiai szempontokat a hit elé helyezi. Támogatói viszont azzal érvelnek mellette, hogy az elmúlt években diplomataként jelentős sikereket ért el, valamint folytatná a Ferenc által megkezdett utat.

OddsChecker: 40%

OLBG: 7/4

2 of the top candidates to become the next Pope are Péter Erdő & Pietro Parolin.The Hungarian Cardinal Erdő is a conservative theologian respected for his great scholarly work.The Italian Cardinal Parolin is the Vatican Secretary of State specialized in internatl. relations. pic.twitter.com/47Cc1idULV

— Visegrád (24) April 21, 2025

Peter Turkson, 76 éves, Ghána

2013-ban szinte mindenütt őt gondolták tuti befutónak, de végül Bergoglio megelőzte őt a szavazásnál. Évszázadok óta ő lehetne az első feketebőrű pápa, ám a jelöltségénél hátrányt jelent az életkora, mivel már kifejezetten öregnek számít. Hasonlóan Tagléhoz, ő is gyakran szólal meg a harmadik világot érintő problémákkal kapcsolatban, kifejezetten a szegénység, a rossz gazdasági helyzet és társadalmi egyenlőtlenségek, a klímaváltozás tartozik a fő témái közé. A legfontosabb teológiai témákat illetően a konzervatívabb szemléletet követők táborához tartozik, így a házasság és a homoszexualitás kérdésében is megerősítette az egyház álláspontját. A bíboros nézeteiben az elmúlt években némi lazulás tapasztalható, különösen az azonos nemű párokat érintő kérdésekben, mivel szerinte Afrikában sok ország túlzottan keményen lép fel a közösség tagjai ellen.

OddsChecker: 5,9%

OLBG: 10/1

Erdő Péter, 72 éves, Magyarország

Az esztergomi érsek már 12 évvel ezelőtt is az egyik legtöbbet emlegetett név volt az egyház vezetésére, ám akkor nem nyerte el a szükséges szavazatmennyiséget. A konzervatív nézeteket vallók táborának egyik vezető személyisége, az ő megválasztása mindenképpen jelentős változást jelentene Ferenc pápa óvatosan progresszív szemléletéhez képest. A nemzetközi sajtó kiemeli, hogy pragmatikus szemlélettel közelíti meg a legfontosabb kérdéseket, ezért hidat tudna képezni a különböző csoportok között. Hangsúlyozzák, hogy a személyisége nem megosztó, valamint a teológiai munkássága miatt nagy tiszteletnek örvend. Ellene szólhat az életkora azok körében, akik inkább egy hosszabb stabil korszak miatt egy fiatalabb jelöltre adnák le a voksukat. Visszatérő téma vele szemben az Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel ápolt kapcsolata, ugyanis 2015-ben úgy tűnt, hogy inkább Budapest álláspontját képviseli a migránskérdésben, mint a Vatikánét.

OddsChecker: 9,1%

OLBG: 8/1

José Tolentino Calaça de Mendonça, 59 éves, Portugália

Bár a fogadóirodák radarján egyelőre nem tűnt még fel a lehetséges jelöltek között, ő tűnik a legfiatalabbnak azok közül, akik esélyesek lehetnek átvenni a pápai trónt. Az életkora azonban egyben hátrány is lehet, mivel éppen a fiatalabb ambiciózus bíborosok körében azzal a veszéllyel fenyeget, hogy akár több évtizedet is várniuk kellhet akár a következő pápaválasztásig, így a stabilitás kérdése háttérbe szorulhat. Nézeteit tekintve toleráns nézőpontot képvisel a melegjogokat illetően, valamint az több helyen is megütközést keltett, hogy egy bencés nővérrel együtt a női papok felszentelésének egyik leghangosabb támogatója. Szerinte a katolikus egyháznak a korábbiaknál jóval több kapcsolatot kell teremtenie a modern kultúrával, a kor jelentette kihívásokra progresszívebb választ kell találnia a Vatikánnak.

Angelo Scola, 83 éves, Olaszország

Korábban az egyik legnagyobb névnek számított, 2005-ben és 2013-ban is kimagasló esélyesnek számított, mégsem ő lett a befutó. Az olasz bíboros korábban Velencei pátriárka is volt, 2011-től 2017-ig pedig Milánó érseke. Scola az egyik legnagyobb támogatója az ökumenikus szemléletnek, kifejezetten az iszlámmal kapcsolatban keresi a közös pontokat, hangsúlyosan a közel-keleti keresztények üldöztetése terén. Támogatja a közeledést az ortodox egyházhoz is, valamint a házassággal kapcsolatos nézetei miatt ismert, a katolikusok egyik legnagyobb tiszteletben álló teológusa. Kifejezetten ellene szól az életkora, mivel vélhetően egy rövid ciklust jelentene az egyház életében, ez már meglátszódik az esélyek latolgatásánál is.

OddsChecker: 4,8%

Matteo Zuppi, 69 éves, Olaszország

Zuppi 2019 óta bíboros, aki Ferenchez hasonlóan a progresszív szárny egyik fontos képviselője. Az argentin egyházfő örökségét folytatva kifejezetten kiemelt figyelmet szentel az elesetteknek és a szegényeknek, valamint kifejezetten megengedő álláspontot képvisel az azonos neműek házasságát illetően. Az elmúlt időszakban a legnagyobb figyelmet azonban nem elsősorban a teológiai, hanem sokkal inkább a diplomáciai munkájának köszönheti. Az előző pápa ugyanis őt nevezte ki az orosz-ukrán háború békenagykövetévé, így Zuppi több alkalommal is Kijevbe, illetve Moszkvába utazott, ahol találkozott a legfontosabb vezetőkkel. A legfontosabb fogadóirodáknál egyelőre még nem jegyzik a top helyeken, amolyan titkos esélyesként merült fel eddig a neve.

Pierbattista Pizzaballa, 60, Olaszország

Szintén az egyik legfiatalabb jelöltnek számít az olasz Pizzaballa, aki Mendonçához hasonlóan akár évtizedeken át be tudná tölteni a katolikus egyház vezetőjének szerepét. 2020 óta ő a jeruzsálemi latin pátriárka, kulcsfontosságú az ő személye a Szentföldön élő keresztény kisebbségek támogatásában. Nagy hírnevet szerzett magának akkor, amikor a 2023. október 7-i iszlamista terrortámadást követően a Hamásznak felajánlotta magát túsznak a Gázában fogva tartott gyerekekért cserébe. Aktív résztvevője a Közel-Kelet egyik legsúlyosabb konfliktusának, 2024-ben például a háborús övezetbe is ellátogatott. Arról viszonylag keveset tudni, hogy pontosan milyen nézeteket vall, erről a nyilvánosság előtt ritkán nyilatkozik, ám a legtöbb forrás azt várja tőle, hogy pápasága esetén folytatná Ferenc által képviselt progresszív irányvonalat. Egyelőre a fogadóirodák kevésbé számolnak vele a legnagyobb esélyesek között, de ez a helyzet a következő időszakban könnyen megváltozhat.

Cardinal Pizzaballa, Latin Patriarch of Jerusalem, has offered himself to Hamas in exchange for all the children being held as hostages. Have you heard of any Rabbis or Imams offering to do the same? #IsraelGazaWar

— Jeff (Cassman) October 16, 2023

Bizonyos helyeken felmerülnek még olyan nevek is, mint a 80 éves kanadai Mark Ouellet, vagy a 68 éves Mario Grech, illetve még többször kerül elő a 79 éves guineai Robert Sarah neve is. Őket azonban egyelőre még nem igazán szokás a fő esélyesek között emlegetni, mivel az egyházi berkeken belül sincs meg a kellő támogatottságuk ehhez. A helyzet viszont a következő hetekben jelentősen változhat, mivel a gyász mellett ezt az időszakot az is jellemzi, hogy az egyház vezetésére pályázók igyekeznek a bíborosokat és a közvéleményt is maguk mellé állítani, emiatt pedig még meglepetés is lehetséges majd a konklávét követően. A pápaválasztás előtt érdemes lesz újra rápillantani a változásokra a fogadóirodáknál, ahol akár jelentős erőegyensúly elbillenés is következhet.

Sokat fog majd számítani, hogy a bíborosok milyen szempontokat fognak majd elsődlegesen figyelembe venni, ebben két tényező tűnik jelenleg döntő fontosságúnak: az életkor és a teológiai szemlélet.

Ezek a szempontok éppen elegendőnek tűnnek, hogy a politikával keverve a következő két hétben megkavarják az erőviszonyokat.

Címlapkép forrása: Franco Origlia/Getty Images

A cikk elkészítésében a magyar nyelvre optimalizált Alrite online diktáló és videó feliratozó alkalmazás támogatta a munkánkat.