A Covid után ismét felívelt a vállalati összetartások korszaka. A csapatépítő tréningek, közös elvonulások azonban számos veszélyt rejtenek, és egyre gyakrabban inkább kiábrándítják az alkalmazottakat, mintsem összekovácsolnák őket.
Elkezdtek fellazulni a munkahelyi öltözködési szabályok a koronavírus-járvány nyomán. Főként a fiatalok mozdultak el a kevésbé formális és konvencionális stílus felé. A jelek szerint a sokkal kényelmesebb, önkifejezésre teret adó ruhadarabok boldogabb munkavállalókhoz vezetnek.
Miután több évtizedet eltöltöttek egy szakmában, mostanában egyre többen váltanak, hogy megvalósítsák önmagukat és álmaikat. A fiatalok mellett immár az X-generáció tagjai is élen járnak a munkaerő-piaci boldogságkeresésben.
Mióta ilyen instabil a gazdasági környezet, a nők még kevésbé merik jelezni, ha munkahelyükön visszaéléssel, zaklatással, helytelen bánásmóddal szembesülnek. Egyébként is tetemes hátrányuk a munkaerőpiacon az elmúlt években csak még nagyobb lett.
Nemrég még egyértelműen karriergyilkos lépésnek számított nyíltan bármilyen negatív felhangú megjegyzést tenni saját munkaadónkra, ami akár egy egész iparágon belül ellehetetleníthette az embert. Ma már a konstruktív, építő kritika létjogosultsága egyre nagyobb teret nyer. Az emberek nem akarnak mérgező, demotiváló helyeken és főnökökkel dolgozni, és mivel álláspiaci alkupozíciójuk erős, tehetnek a változásért - az előrelátó munkáltatóknál legalábbis mindenképp.
Bár a foglalkoztatottsági adatok az egekben járnak, egyes ágazatokban hirtelen óriási leépítések történhetnek, más területeken pedig a munkakörülmények és a fizetések sodorják a pályaváltás felé az embereket. Új szakmát kitanulni azonban most számos - elsősorban anyagi - nehézségbe ütközik. Mégis hogyan érdemes készülni egy B-terv kivitelezésére a munkaerőpiacon?
Egyre több digitális nomád jön rá, hogy a munkát és az utazást összeegyeztetni próbáló "hiperszabad" életmód nem is olyan csodálatos, mint amilyennek gondolták.
Nem csupán modern, térben és időben kötetlen munkakörnyezetre, változatos feladatokra vágynak a Z-generáció tagja, de kiemelten magas fizetést is elvárnak – cserébe hajlandóak akár éjt nappallá téve dolgozni, hogy a Covid sújtotta évek után most az infláció megélhetésgyilkos hatásait ellensúlyozzák. Közben szakmailag igencsak támogatásra, mentorálásra szorulnak, amit általában nem kapnak meg.
Túlóra-hegyek, kiégéshez vezető krónikus stressz, a munka-magánélet egyensúlyának felborulása – a szabályozatlan vagy rosszul szabályozott hibrid munkarend és a nyakló nélküli kötetlen munkavégzés rengeteg hátránnyal jár. Hogyan ne dolgozzuk magunkat halálra a poszt-Covid érában? Mit tehetnek a cégek, és mit tehetünk mi önmagunkért?
Vajon tényleg akkora katasztrófa, ha az embernek megszűnik a munkahelye? Lehet-e pozitívan tekinteni arra a helyzetre, amikor egzisztenciális biztonságunk meginog? Megváltozhat-e az emberek hozzáállása a kirúgásokhoz?
Bár egyelőre utópisztikusnak tűnik, eljöhet a kor, amelyben pontosan szerepelni fog a felkínált munkabér összege az álláshirdetésekben. Mostanában egyre több fiatal teszi közzé önként és büszkén, hogy mennyit keres - igaz, még csak a másodállásában. A tengerentúlon pedig kormányzati szigorral bírják rá a vállalatokat, hogy tegyék átláthatóbbá bérezési rendszerüket.
A mesterséges intelligencia térnyerése nagyon úgy tűnik, hogy egyelőre nem sodorja veszélybe a munkahelyeket, nem okoz tömeges munkanélküliséget, de az kétségtelen, hogy szépen lassan minden dolgozó életére hatással lesz, ahogy beépül a munkafolyamatokba. Akik megfelelően alkalmazzák, sok pénzt kereshetnek vele, a lemaradók viszont idővel gondba kerülhetnek.
Szinte beláthatatlanok a következményei az EU átlátható bérezést erőltető jogszabálytervezetének. Jókora munkahelyi konfliktusok, tisztázatlan jogi helyzetek, GDPR-problémák várhatók. A cél nemes, de a valóság és a munkaerőpiac ennél sokkal bonyolultabb.
A finom manipuláció mesterei. Bár ők az agresszorok, áldozatként tüntetik fel magukat. Aláássák a bizalmat, megmérgezik a kellemes légkört a munkahelyeken. A passzív-agresszív kollégákat nem könnyű kezelni, de ha megértjük tetteik mozgatórugóit és megszabjuk saját határainkat, máris sokat tettünk lelki egészségünk megőrzéséért.
Bóknak álcázott alattomos célzások. Fontos információmorzsák szándékos visszatartása. Félreértelmezhető, homályos válaszok. A csapat többi tagjával való együttműködés megtagadása. Felelősséghárítás. A határok folyamatos - és szükségtelen - feszegetése. Figyelmen kívül hagyott határidők. A passzív-agresszív viselkedésmintát követő kollégák nemcsak az csapategységet veszélyeztetik, hanem a konfliktushelyzetek folyamatos generálásával tulajdonképpen az egész szervezet működését.
A hibrid és távmunka körülményei között a kollégákkal folytatott pletykálkodás, sugdolózás is digitalizálódott. Csakhogy mindez igencsak kockázatos lehet a munkavállalók és az őket megfigyelni vágyó cégek szempontjából.
A vállalatok mostanáig hajlamosak voltak úgy gondolni a kiégésre, mint a munkavállaló felelősségére. Csakhogy a burnout valójában szervezeti probléma, amin a szusiséf és a vállalati mosoda egyáltalán nem segít.
Barátokkal együttdolgozni a nappaliban vagy heti egyszer bejárni a hibrid modellben működő irodába, ahol már egy bögrét sem hagyhat az ember az asztalán: máig tartanak a koronavírus-járvány hatásai, ha a munkahelyi terek újraértelmezéséről van szó.
Kimerültség, cinizmus, eredménytelenség érzés. Közöny, apátia, rutinszerű, unott munkavégzés. Egyre több konfliktus, kiüresedő kapcsolatok - a Covid óta világszerte egyre drasztikusabb méreteket ölt a kiégés (burnout) problémája. De hogyan jutottunk el a csupán néhány managert érintő millió dolláros antarktiszi sabbaticalektől a magukba forduló home officerek tömegéig?
Folyton számon kérnek, ellenőriznek? Félreérthetően, következetlenül és agresszívan kommunikálnak, hárítják a felelősséget? Kiszámíthatatlanul és aránytalanul osztják el a munkaterheket a kollégák között? Mindig másokra mutogatnak, ha egy-egy döntésük rosszul sül el, és elérhetetlenek, ha krízisszituáció adódik? A rossz főnökök számos megjelenési formában keserítik meg beosztottjaik életét, rombolják a szervezet hatékonyságát, amelyben ténykednek. Bemutatjuk, hogy honnan ismerszik meg a rossz vezető, és mit tehetünk, ha a csapdájába kerültünk.
Az elmúlt bő másfél évben, mióta a ChatGPT széles körben elérhetővé vált, a nagy nyelvi modelleken (Large Language...
Egy múlt heti hír nem annyira bolygatta fel az ország közvéleményét, mint kellett volna. Az ukránok megtiltották...
A vállalatok sikeressége nagymértékben a vezetőik kompetenciáin alapul, ezért nagyon fontos a vezetők folyamatos... 
Értelmetlen befektetés az, ami a dráguláson kívül semmire sem képes? Vagy önmagában a drágulás tényétől máris... 
A hét híreit még átjárta a múlt héten bejelentett adóemelés. Milyen hatása lehet a tranzakciós illeték növekedésének?...
Azt sem tudjuk pontosan, hány ember él a Földön, pláne nehéz megbecsülni, hányan fognak száz év múlva. Az ENSZ...
Sok kérdést kapunk olvasóinktól és ügyfeleinktől a HOLD vagyonkezelésére, a számlákra és szolgáltatásainkhoz...
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklsitben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
A Checklist szerdai adásában egyebek mellett ezekről a témákról kérdeztük ifj. Becsey Zsoltot, az Unicredit vezető elemzőjét.
