Weinhardt Attila 2004 óta dolgozik közgazdászként, makrogazdasági elemzőként a Portfoliónál és 2014-ig elsősorban a magyar deviza- és állampapírpiaci, illetve különböző magyar és globális gazdasági folyamatok elemzésével, értékelésével foglalkozott, illetve ezen témákról adott rendszeresen interjúkat televízióknak és rádióknak. Ebben az időszakban (2010-ben) elnyerte a fiataloknak szóló legrangosabb hazai szakmai díjat, a Junior Príma Díjat, majd 2011-ben, illetve 2012-ben megírta a Portfolio Füzet sorozat két szakmai kiadványát "Befektetési stratégiák egyszerűen", illetve "Kereskedési pszichológia egyszerűen" címmel.
Érdeklődése fokozatosan a nemzetgazdasági szempontból egyre fontosabb EU-források terület felé irányult, így 2014-ben létrehozta a Portfolio új rovatát Uniós Források néven. Ennek szakmai tartalma, a hozzá kapcsolódó konferencia-sorozat, valamint a kohéziós politika magyarországi hatásainak bemutatásáról szóló, az Európai Bizottságtól elnyert, általa koordinált, médiapályázat 2019-2020-as sikeres megvalósítása úttörő volt a magyar média világában.
A 2021-ben kibontakozó energiaválság miatt figyelme az európai energiapiacok felé irányult: számtalan cikkben, átfogó elemzésben, és nyilatkozatban követte az orosz-ukrán háború mellett rendkívül felértékelődött energetikai terület fejleményeit. 2022-től kezdve szakmai felelőse lett az Energy Investment Forumnak, illetve a Portfolio energiamenedzsment témájú konferenciáinak. Energetikai tudása elmélyítése, és a rendszerszintű átlátás érdekében 2023-2024 során elvégezte a Budapesti Corvinus Egyetem és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont közös angol nyelvű képzését, így energiagazdálkodási szakközgazdász diplomát szerzett.
Nagyon nagy az érdeklődés a hétfőn megnyitott új lakossági napelemes pályázatra, hiszen eddig „már több, mint 17 ezer előregisztrációt töltöttek fel a honlapra, és így már jól látszik, hogy ez egy nagyon népszerű program lesz” – jelezte egy kedd délelőtti sajtóeseményen Steiner Attila.
Mindössze néhány egységre jár a forint mind az euróval, mind a dollárral szemben attól, hogy kitörjön egy olyan háromszögből, ami már több éve formálódik az árfolyamon. Ha ez a kitörés megtörténik, akkor a technikai elemzés szabályai alapján nagy mozgás jöhet - a kitörés irányába. Bemutatjuk röviden a látványos ábrákat, és néhány tényezőt is említünk, ami kiváltó tényezője lehet a háromszögből kitörésnek.
Bár másfél éve változatlanok a lakossági rezsicsökkentési rendszerben a gáz- és áramárak, mégis érdemi árcsökkenést mutatott ki a KSH az átlagárak terén, és a Portfolio kalkulációi szerint ez is érdemben, 0,7%-ponttal, hozzájárult ahhoz, hogy decemberre már 5,5%-ra esett az éves infláció Magyarországon.
Az enyhe időjárás, a rezsicsökkentési rendszer átalakítása és a reálbér-csökkenés együtt kilencéves mélypontra, 3 milliárd köbméterre süllyesztette a magyar lakossági gázfogyasztást 2023-ban – derült ki az előzetes 2023-as adatokból. Eközben a nem-lakossági gázfogyasztás az elmúlt évtized egyik legmagasabb szintjére, 5,5 milliárd köbméterre ugrott, a magyar gázkitermelés trendje pedig ismét emelkedést mutat az új gáztalálatok nyomán. Az is érdekes, hogy miközben a lakossági spórolás miatt a teljes magyar gázfogyasztás 8,5 milliárd köbméterre, sokéves mélypontra bukott, addig a magyar gázimport magas szinten, 10 milliárd köbméternél stagnált, és így a tárolók „csurig” töltése mellett a magyar gázexport is megugrott.
A 2023-as évben összesen 1632 megawattal nőtt a magyarországi naperőművek beépített kapacitása, ami több, mint másfélszerese a 2022-es egész éves növekedésnek, és messze új történelmi rekordot jelent – közölte a MAVIR előzetes adatai alapján csütörtökön az Energiaügyi Minisztérium. A hatalmas bővülési ütemet jól érzékelteti, hogy a tavalyi kapacitásnövekedés meghaladta azt, amennyi naperőműves kapacitás összesen kiépült 2020-ig az országban (1415 MW), és éppen ezért szokatlan módon a tárca arra is rámutat, hogy mennyire súlyos kihívásokat okozott a rendszerüzemeltető MAVIR-nak tavaly ennek a hatalmas kapacitásnövekedésnek, illetve az abból adódó hálózati kiegyenlítetlenségnek a kezelése.
Fontos szabályok léptek hatályba 2024. január elsején a háztartási méretű kiserőművek elszámolásánál, mert a két ünnep közt megjelent kormányrendelet tisztázta az összes részletszabályt, így egyfajta korszakhatárt is kijelölt a szaldó és a bruttó elszámolási rendszer között; az újonnan bevezetett havi szaldó körüli félreértéseket pedig egy friss energiaügyi minisztériumi közlemény oszlatta el. Mindezek alapján az alábbiakban bemutatjuk, hogy milyen változásokról döntött a kormány, és így kire pontosan milyen szabályok vonatkoznak. Jó hír, hogy a korábbi kormányzati szándékkal összhangban a Portfolio információi szerint a helyreállítási programból finanszírozott lakossági napelemes pályázat több tízezer nyertese is az éves szaldó elszámolásba kerülhet a belengetett bruttó elszámolás helyett abban az esetben, ha 2025 végéig üzembe helyezi a rendszerét.
A rezsiemelés első teljes évének látványosra sikeredtek az eredményei Magyarországon, amit a legjobban talán úgy lehet összefoglalni: ha érzi a lakosság a pénztárcáján keresztül a túlfogyasztás következményeit, akkor igenis spórol, aki csak tud. Márpedig nagyon sokan tudtak, azaz ha a piaci árakra kap valamilyen szignált a lakosság, akkor az igenis jócskán hat a fogyasztásra. Látványos, ritkán látható ábrákat mutatunk ennek bemutatására.
Közel 4 ezerrel csökkentette a kormány a lakossági napelemes pályázat nyerteseinek számát a korábbi brüsszeli vállalásához képest, és az így felszabaduló 21 milliárd forint támogatást középületek energiahatékonysági fejlesztésére adja oda – vette észre a Portfolio az Európai Bizottság által nyilvánosságra hozott anyagokban. Az idehaza egyáltalán nem kommunikált változás hátteréről megkérdeztünk két minisztériumot is, de nem kaptunk választ, egy bizottsági félmondat azonban utal rá, hogy az elszállt magyar inflációra hivatkozott kifelé a kormány. A gyakorlatban ezt úgy kell érteni: a lassú pályázati elbírálás és a még mindig rendkívül körülményes pályázati lebonyolítás alatt annyira elszálltak a kivitelezési költségek, hogy sok család egyszerűen nem tudta vállalni a sok százezres, vagy akár több milliós önerőt a fix támogatási összeg mellé; emiatt elállt a lehetőségtől, és ennek az információnak az ismeretében adott le csökkentett vállalást Brüsszel felé a kormány.
Példátlanul konkrét felmentéseket kapott a Paks II. projekt a 12. uniós oroszellenes szankciós csomagban, hiszen összesen tíz helyen nevesítik a beruházást a kivételek között a friss brüsszeli határozatban – szúrta ki a Portfolio. Mivel a Paks II. projekt az egyetlen, az EU területén orosz fővállalkozó részvételével tervezett beruházás, így a tíz helyen történő nevesítéssel számos kulcsfontosságú területen elhárította a magyar kormány az orosz részvételre, az eddig ismert konstrukcióban megvalósításra leselkedő veszélyeket. Ez értelmezésünk szerint azt is jelenti, hogy jöhet a német Siemens Energy vezetésével az irányítástechnikai rendszer, amit egy mai lapinterjú üzenete meg is erősít, jöhet az orosz hátterű nyersanyagok és építőanyagok egész sora a paksi építkezéshez, illetve zavartalanul behajózhat orosz zászló alatt az a hajó, amely Paks II.-nek hoz nukleáris fűtőelemet.
Több, mint háromszor akkora fejlesztési keretet szabadított fel a minap az Európai Bizottság a magyar kormány számára, mint amennyi pályázati kifizetést itthon már megvalósított a 2021-2027-es ciklusban, így tehát legalább két évre előre van szabad, lehívható brüsszeli keret a hazai fejlesztések utófinanszírozásához – derült ki a Portfolio rövid vizsgálatából. Ez afelé mutat, hogy a kormány jövőre fel fogja pörgetni a pályázatok meghirdetését, elbírálását és kifizetését, hogy az uniós pályázatok szokásos előfinanszírozási stratégiájával is lendületet adjon a gazdaságnak. Úgy tudjuk azonban, hogy még mindig maradt egy egy jelentős bizonytalansági tényező a történetben, ami óvatosságra inti a kormányt, és így összességében egyelőre visszafogott pályáztatási tempóra van kilátás.
A magyar infláció jelentős lassulását, az EU-pénzek részleges kiszabadítását, illetve az e heti Fed- és EKB-döntések tartalmát látva jócskán felerősödtek az MNB-vel kapcsolatos kamatvágási várakozások a piacon. A határidős árazások jövő év őszére a mostani irányadó ráta (11,5%) felét árazzák (6,5% körül), és ez is szerepet játszhat a forint pénteki esésében az esti Fitch-döntéssel kapcsolatos esetleges spekuláció mellett.
Miután a Portfolio elsőként írta meg, hogy Európában messze Magyarországon volt a legmagasabb a közepes és nagyfogyasztók áramára az idei első félévben, ma lényeges bejelentést tett a Magyar Energetikai és Közmű-szolgáltatási Hivatal (MEKH), illetve ehhez kapcsolódan az Energiaügyi Minisztérium államtitkára. Jócskán csökken ugyanis az áramár egyik lényeges összetevője, a rendszerhasználati díjak (az átviteli díj és az elosztói díj), sőt az új villamosenergia tárolók 100%-os átvitelidíj kedvezményt kapnak. Mindez több tízezer cégnek jelent jó hírt, és a 2024-es áramköltségük mérséklődéséhez az is hozzájárul, hogy mostanában alacsonyabb az energia nagykereskedelmi ára, mint tavaly ősszel-télen jellemző volt.
Műszaki akadálya nincs annak, hogy a négy egyforma paksi blokk valamelyikébe az orosztól eltérő, akár francia, akár amerikai nukleáris fűtőanyag kazettákat helyezzenek be, de ezt majd csak akkor érdemes megtenni, amikor az üzemidő-hosszabbítás miatt egyébként is leáll egy adott blokk, tehát majd csak 2028-2030 tájékán – ezt nyilatkozta Horváth Péter János a vg.hu-nak.
Az elmúlt napokbeli rendkívüli fejlemények után hétfőn bejelentették a bolgár kormánypártok: feladják az orosz gázt célzó energia hozzájárulás elképzelését, illetve a bizonytalan jövőbe tolják az alkalmazását. Úgy tudjuk, hogy ez a bolgár gázipari köröket is teljesen meglepő fordulat, ami magyar szempontból is nagy jelentőségű hír, mert a Bulgárián át vezető Török Áramlaton át érkezik a hosszú távú magyar-orosz gázszerződés döntő része, és a bolgár törvény alapján az orosz Gazpromnak fizetnie kellett volna a köznyelvben adónak nevezett 20 levás bolgár díjat. A Portfolio megbízható szófiai információi szerint azonban egyetlen levát sem fizettek eddig, és óriási kérdés volt, hogy hogyan tovább. A hétfői bejelentéssel ez eldőlni látszik, jórészt azért, mert a Bulgária számára sokkal fontosabb két másik ügyben, az orosz Lukoil finomító átvételében és a schengeni csatlakozásban, előrelépés látszik, és ezért hajlandók elengedni az orosz gázt célzó energiadíj tervét. Sőt, egy friss brüsszeli döntéssel új fegyvert is kapnak a kezükbe, amelyen keresztül továbbra is "odacsaphatnak" az orosz gázszállításoknak, csak éppen már összehangolt uniós keretek mentén.
Az orosz gázmanipulációs lépések és a gázszállítások fegyverként való felhasználása miatt megkapják a tagállamok azt a jogot, hogy átmenetileg korlátozzák az EU területére érkező orosz vezetékes és LNG-alapú gázszállításokat azért, hogy az orosz gázról leválás ne jelentsen számukra biztonsági fenyegetést, azaz ne tudja őket zsarolni az orosz fél a folyamat során – ezt a nagy horderejű politikai alkut sikerült összehoznia az uniós tagállamokat tömörítő Tanács és az Európai Parlament tárgyalódelegációjának.
Az eddigi jogi és műszaki vizsgálatok nem tártak fel olyan körülményt, amely a Paksi Atomerőmű négy blokkja 20 évvel történő További Üzemidő Hosszabbítását (TÜH) akadályozná, gazdasági-pénzügyi szempontból pedig egyértelműen megtérülő beruházásról beszélünk – hangsúlyozta Horváth Péter János kedden Pakson egy sajtótájékoztatón. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója bejelentette, hogy az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos szállítási bizonytalanságok tapasztalatai miatt úgy döntöttek: 3 évre emelik a nukleáris fűtőelemek készletét a törvényileg minimálisan kötelező 2 évről, és a Portfolio kérdésére elárulta, hogy a jelenlegi 2,5 évnyi készletről az idén év végi várható szállítással közel 3 évre emelkedik a készlet, majd a jövő év eleji újabb szállítással „valamivel 3 év fölé megyünk”. Horváth Péter János azt is felvázolta kérdésünkre, hogy az orosz Roszatom megbízható fűtőelem beszállítása mellett hogyan tervezik a fűtőelem diverzifikációt az amerikai Westinghouse és a francia Framatome cégek kapcsán.
Legfeljebb 5 millió forint vissza nem térítendő támogatást kínál az új lakossági napelemes és tárolótelepítési pályázat, amellyel legfeljebb a beruházás 66%-át támogatja a kormány tisztán magyar költségvetési forrásból, egy összetett feltételrendszer mentén – ez néhány kulcselem a hétfő este bejelentett felhívásból. Összességében a pályázat jó lehetőség azoknak, akik 2024-től a még nem minden részletében tisztázott bruttó elszámolási rendszerben szeretnének napelemet és energiatárolót is telepíteni, hogy a villamosenergia felhasználásuk minél nagyobb részét saját termelésből fedezzék, és az előző lakossági napelemes pályázat számos keserű tapasztalatáról hallani se akarnak. Ezzel együtt az új pályázatban is számos megkötés, illetve kizáró tényező van, amelyekre nagyon oda kell figyelni.
Nagyon fontos mondat jelent meg a legfrissebb Magyar Közlöny egyik kormányrendeletében, ami gyakorlatilag megtiltotta a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak, hogy a küszöbön álló 2024-es díjrendeletben megemelje a lakosság számára a rendszerhasználati díjakat. Ezzel a megoldással a jövő évre is változatlan lakossági rezsiárakat tud fenntartani a kormány.
Visszaugrott az elmúlt hetekre jellemző normál szintre a holnapi, szombati, napra vonatkozó nominálás a Török Áramlat Bulgária felé haladó nemzetközi vezetékén, így ez a magyar ellátásbiztonság szempontjából is megnyugtató fejleménynek tűnik.
A csütörtöki 358 millióról a pénteki napra 163 millió kilowattórára zuhant a szállítási menetrend a Török Áramlat Strandzsa2-Malkoclar belépési pontján, amely vezetéken az orosz Gazprom közvetlenül szállítja a gázt Bulgáriába – vette észre a Portfolio. A friss érték a háború kitörése óta messze a legalacsonyabb az éves karbantartási időszakot leszámítva, így rendkívüli jelnek nevezhető a magyar gázellátás szempontjából is. Mindez éppen akkor érkezett, amikor Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter orosz kollégájától, Szergej Lavrovtól ismét arra kapott ígéretet, hogy "az ellenséges bolgár lépés dacára a Gazprom teljesíti a Magyarországra szánt földgázszállításokat a szerződés és a menetrend szerint".