Weinhardt Attila

Weinhardt Attila

Szenior elemző, energiagazdálkodási szakközgazdász

Weinhardt Attila 2004 óta dolgozik közgazdászként, makrogazdasági elemzőként a Portfoliónál és 2014-ig elsősorban a magyar deviza- és állampapírpiaci, illetve különböző magyar és globális gazdasági folyamatok elemzésével, értékelésével foglalkozott, illetve ezen témákról adott rendszeresen interjúkat televízióknak és rádióknak. Ebben az időszakban (2010-ben) elnyerte a fiataloknak szóló legrangosabb hazai szakmai díjat, a Junior Príma Díjat, majd 2011-ben, illetve 2012-ben megírta a Portfolio Füzet sorozat két szakmai kiadványát "Befektetési stratégiák egyszerűen", illetve "Kereskedési pszichológia egyszerűen" címmel. Érdeklődése fokozatosan a nemzetgazdasági szempontból egyre fontosabb EU-források terület felé irányult, így 2014-ben létrehozta a Portfolio új rovatát Uniós Források néven. Ennek szakmai tartalma, a hozzá kapcsolódó konferencia-sorozat, valamint a kohéziós politika magyarországi hatásainak bemutatásáról szóló, az Európai Bizottságtól elnyert, általa koordinált, médiapályázat 2019-2020-as sikeres megvalósítása úttörő volt a magyar média világában. A 2021-ben kibontakozó energiaválság miatt figyelme az európai energiapiacok felé irányult: számtalan cikkben, átfogó elemzésben, és nyilatkozatban követte az orosz-ukrán háború mellett rendkívül felértékelődött energetikai terület fejleményeit. 2022-től kezdve szakmai felelőse lett az Energy Investment Forumnak, illetve a Portfolio energiamenedzsment témájú konferenciáinak. Energetikai tudása elmélyítése, és a rendszerszintű átlátás érdekében 2023-2024 során elvégezte a Budapesti Corvinus Egyetem és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont közös angol nyelvű képzését, így energiagazdálkodási szakközgazdász diplomát szerzett.
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 1273

Görög vergődés - Ez mindenkinek fájni fog

A mai és holnapi görög parlamenti szavazásnak látszólag nagy a tétje, hiszen ettől függ a görögök nyári fizetőképessége. A valóságban azonban a várható "végeredményen", a csőd bekövetkeztén mindez úgysem változtat sokat. Ettől persze még nem mindegy, mikor jön a csőd, és ezért érthető, hogy a görög dráma elkerülése érdekében az Európai Unió mindent megtesz, néha már egészen komikus módon. A nagy kérdés azonban az, hogy a valóság tagadása hova vezet. Egyelőre azt látjuk, hogy a káros mellékhatások egyre szaporodnak.

Jó-e nekünk a kínaiak pénze?

Pozitív és negatív üzenete is van mind a kínai, mind a magyar kormányfő hétvégi szavainak arról, hogy az ázsiai óriásgazdaság hajlandó magyar állampapírok vásárlására is. Ez egyébként nemcsak egy a jövőre szóló ígéret, hanem a kínaiak már megjelentek a magyar állam tavaszi devizakötvény-kibocsátásain is.

Rosszkor jött a magyar bankoknak a görög vihar

A görög csődkockázatok miatti, napok óta látható nemzetközi swappiaci feszültség éppen rosszkor érte el a hazai bankszektort, mert a svájci frank rendkívüli ereje már eleve megemelte a deviza szükségleteit, az említett feszültség pedig tovább nehezítette a devizához jutásukat. Ez a két tényező vezetett oda, hogy a hétfői jegybanki 3 hónapos euró/forint FX-swap tenderen minden eddiginél nagyobb igény mutatkozott az euróforrás iránt - jelezte a Portfolio.hu-nak egy névtelenséget kérő piaci szakértő. Elmondása szerint a jegybanki tender csillapította az erőteljes swappiaci devizaigényt, anélkül jelentősebb piaci turbulencia alakulhatott volna ki a hazai bankrendszerben. Erre azonban továbbra is van esély, mert a görög válság kimenetele nehezen előre jelezhető, a negatív hangulat pedig egyaránt tovább hajthatja a svájci frank árfolyamát, illetve fenntarthatja a feszült helyzetet a nemzetközi swappiacokon. Mindez oda vezethet, hogy a következő hetekben-hónapokban is időről-időre felerősödhetnek a magyar bankrendszer pénzügyi stabilitási kockázatai.

Már senkit sem izgat a görög csőd?

Miközben az S&P felőli tegnapi görög leminősítés miatt új történelmi csúcsra emelkedett ma a görög és ír csődkockázati mutató, illetve a 10 éves kötvényhozamok, aközben a részvény-, deviza- és nyersanyagpiacokon úgy tűnik, mintha már "senkit sem érdekelne" a görögök egyre elkerülhetetlenebbnek tűnő csődje. A vezető fejlett részvénypiacok ugyanis emelkednek, az euró a dollárral és a svájci frankkal szemben is erősödni tudott, a csődaggodalmak mellett előszeretettel vásárolt arany pedig egyre gyengébb. Természetesen nem állíthatjuk, hogy a görög ügy már "súlytalan lenne", mindenesetre abba az irányba mutatnak a jelek, hogy változóban a piaci kockázatérzékelés.

Tovább lobog a görögtűz - Nagyító alatt a PIIGS-országok

Jóideje az eurózóna adósságválságtól hangos a világ, ennek nyomán összefoglaltuk a periférikus országok válságkezelésének fontosabb mozzanatait, a térség makrogazdasági kilátásait, valamint a PIIGS-részvénypiacok teljesítményét és értékeltségét. Vizsgálódásaink azt mutatják, hogy továbbra is túlnyomó többségben vannak a lefelé mutató kockázatok, amit jól jelez a CDS-felárak töretlen emelkedése és az állampapírpiacok diszfunkcionális működése is. A magas kockázati faktorok miatt a befektetőknek továbbra is inkább kerülni érdemes ezeket a piacokat, bár rövid távon akár egy jelentősebb hozamkorrekció is benne van a levegőben (ha az adósságfélelmek átmenetileg enyhülnek). A strukturális problémák viszont még hosszú ideig rányomhatják a bélyegüket a térség megítélésére és így a pénzügyi eszközök árfolyamára is.

A kormányon múlik, hogy begyűrűzik-e a görög válság

A nyugdíjrendszer átalakítása miatt az állampapírpiacon emelkedő külföldi részarány sebezhetőbbé teszi a magyar gazdaságot, de ha a kormány következetesen végrehajtja a bejelentett intézkedéseket, akkor "az jelentősen korlátozza a görög válság begyűrűzésének valószínűségét" - hangsúlyozta a Portfolio.hu-nak adott interjúban Salgó István. A közelmúltban lebonyolított két, euróalapú kötvénykibocsátásban részt vevő ING Bank vezérigazgatója úgy látja: jelenleg megvan a piacon a bizalom az Orbán-kormány iránt és a befektetők most a tervezett lépések végrehajtására várnak. Véleménye szerint jelenleg az jelenti a kockázatot, hogy egyszerre sok területen hajt végre átalakításokat a kormány, és az, hogy "a szakmai és egyéb erőforrások valóban elegendők lesznek-e ehhez, az a kockázatos". Salgó szerint "Lehet csűrni-csavarni, hogy a kibocsátások (az euró és dolláralapúak - a szerk.) olcsóak, vagy drágák voltak, de tudomásul kell venni, hogy a piac most így értékelte Magyarországot." A bankvezető bizakodásának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy az átalakítások következetes végrehajtásával javulhat Magyarország hitelminősítése, az pedig további finanszírozási csatornákat nyit majd meg.

A MÁV-adósság előtörlesztésére is juthat a nyugdíjmilliárdokból

A magánnyugdíjpénztáraktól az államhoz átkerülő vagyontömeg értékesítése során az elsődleges cél 529 milliárd forintnyi bevétel előteremtése lesz az idei költségvetés számára, amelynek érdekében "először várhatóan a nagy likviditású külföldi piacokon indul majd meg az értékesítés" - mondta el a folyamat első lépését a Portfolio.hu-nak adott interjúban Borbély László András. Az Államadósság Kezelő Központ általános vezérigazgató-helyettese hozzátette: ha az eszközeladásokból ezen felül is befolyik még idén pénz, akkor az "nagy valószínűséggel csak az év vége felé fog realizálódni", amelyet - egyes londoni elemzők feltételezésével ellentétben - nem intenzív állampapír visszavásárlási programra költ majd az ÁKK, hanem a MÁV és a BKV bizonyos hiteleinek esetleges előtörlesztésére, vagy a PPP-programok kivásárlására. A mostanában látható terv feletti államkötvény értékesítésekből származó pénz sorsát év vége felé vizsgálja meg az ÁKK és "ekkor dől majd el, hogy milyen adósságelemek kibocsátási összegei kerülnek csökkentésre, illetve emelt összegben visszavásárlásra" - fogalmazott Borbély. Az adósságkezelő vezérigazgató-helyettese hangsúlyozta: a tavaly decemberben bemutatott idei egész éves finanszírozási terv "felülvizsgálatára egyelőre nincs szükség". Az már most biztos, hogy amit az emberek az államadósság csökkentését szolgáló alapba önként befizetnek, azt valóban erre a célra is fordítja az ÁKK.

Feszültebb hónapok jönnek a forintpiacon!

Május közepére történelmi csúcs közelébe ugrott a külföldi befektetők magyar állampapír állománya, amellyel rekord közeli magasságba emelkedett a piaci részarányuk. Utóbbi a magányugdíjpénztárak június közepi csaknem teljes piaci kiesésével tovább fog nőni. Mivel a külföldiek állampapír állománya és a forint euróval szembeni teljesítménye között rendkívül szoros az együttmozgás, a magyar piac teljesítménye még az eddigieknél is nagyobb mértékben függ majd a külföldi befektetők döntéseitől, illetve a külpiaci hangulattól. Az elmúlt egy-másfél hónapra jellemző forintpiaci állóvíz ugyanis bármikor könnyen "felkavarodhat" például akkor, ha a görög válság negatív hullámai profitrealizálást, tőkekivonást okoznának a külföldiek körében a magyar állampapírpiacról. A nyugdíjpénztárak kvázi kiesése mellett azonban marad még fontos stabilizáló erő a piacon: az ország egyelőre igen kedvező külső egyensúlyi pozíciója és a csökkenő államadósság kormányzati ígérete. A növekvő külpiaci befolyás miatt is különösen fontos, hogy ne érje csalódás a költségvetési kiigazítás, illetve a reformlendület terén a befektetőket.

Most érdemes eurót venni a nyaraláshoz?

Két hete szokatlanul stabil és bő egy éve a legerősebb szintje körül jár a forint az euróval szemben, a nyár pedig közeledik, így sokakban felmerülhet a kérdés: érdemes-e most megvenni a külföldi utazáshoz a valutát. Több érv szól amellett, hogy érdemes minél haramabb beszerezni az erre a célra szánt pénz egy részét, de amellett is, hogy lehet még várni a lépés megtételével.

Életveszélyes lehet a csőd - Mégis jöjjön minél hamarabb?

Egyre inkább úgy tűnik, hogy az eurózóna döntéshozói a rossz és a még rosszabb forgatókönyvek közül választhatnak azt követően, hogy a görög államcsőd esélye a közbeszéd tárgyává vált és ezzel az övezet adósságválsága egy újabb fázisba lépett. Nyomós érvek szólnak amellett, hogy az egyesek szerint életveszélyes láncreakciókat hozó eseményt minél későbbre halasszák, de amellett is, hogy ezen jobb minél hamarabb túlesni azért, hogy a későbbi még nagyobb fájdalmakat mérsékelni lehessen. De álljunk meg egy pillanatra! Valóban ott tart a helyzet, hogy elkerülhetetlen a görögök csődje? És ha igen, akkor annak milyen tovagyűrűző hatásai lehetnek Görögországban és az eurózónában? Alábbi elemzésünkben ezekre a súlyos kérdésekre mutatjuk be a gyakran nem túl szívderítő válaszokat.

Kiderült, mi áll a forint sorozatos csúcsdöntésének hátterében

Az elmúlt egy hónapban mintegy 350 milliárd forinttal nőtt a külföldi befektetők nettó forintpiaci kitettsége és ez segítette áprilisi első felében újabb és újabb csúcsokra a forintot a vezető devizákkal szemben - derült ki a Magyar Nemzeti Bank hétfőn este közzétett friss ábrakészletéből. A grafikonok tanúsága szerint a tőkebeáramlás egyaránt megjelent az állampapírpiacon, a részvénypiacon és az MNB-kötvények terén. A nem-rezidensek - példátlan módon az elmúlt hat év alatt - sorozatban már a nyolcadik egymást követő hónapban nettó vevők voltak az állampapírok másodpiacán, azaz tavaly ősz óta folyamatosan "töltik a zsákjukat".

Ezért szeretik a magyar adósságot a külföldiek

"A kormány kifelé, a befektetői közösség felé jól strukturált módon kommunikált a szerkezeti reformokról és ez hozta meg a sikert" - emelte ki a közelmúltbeli, három rekordot is megdöntött magyar dollárkötvény-kibocsátás fő okát a Portfolio.hu-nak adott interjúban a BNP Paribas magyarországi vezetője. Aymar De Liedekerke Beaufort, illetve a kibocsátást ténylegesen lebonyolító kollégái úgy látják, hogy valóban komoly sikerről beszélhetünk a szóban forgó kibocsátás kapcsán. A líbiai és japán fejlemények, illetve a jelentősen romló nemzetközi befektetői hangulat semmilyen módon nem zavarta meg az eseményt, ami nagyban magyarázható a magyar gazdaság javuló fundamentumaival - hangsúlyozta Alexis Taffin De Tilques, a globális bank kelet-közép-európai hitelpiaci üzletágának igazgatója. A Széll Kálmán Tervet hitelesnek találták a befektetők, akik döntő része hosszú távra gondolkodó, a pénzt tartósan a magyar papírokba fektető intézményi szereplő volt - jegyezte meg a befektetői találkozókat végigkísérő Sergey Sudakov, a hitelpiaci üzletág szakértője.

Nem rajongnak a forintért a külföldiek

Úgy erősödött múlt héten csaknem egyéves csúcsra a forint az euróval szemben, hogy közben a külföldi befektetők nettó forintpiaci kitettsége érdemben nem nőtt az utóbbi egy hónapban - derül ki a forinterősödés törékenységére utaló fejlemény a Magyar Nemzeti Bank hétfőn este kiadott friss havi ábrakészletéből. Az a tényező is a törékenységet jelzi, hogy a forinterősödéssel párhuzamosan élénkült az árfolyammal kapcsolatos várakozások gyenge irányba eltolódása. A forint erejét, sőt további erősödését támogathatja azonban, hogy a magyar állampapírpiaccal kapcsolatos külföldi befektetői érdeklődés kifejezetten tartósnak mutatkozik: az ábrakészletek publikálásának (2005. június) kezdete óta nem volt még példa arra, hogy hét egymást követő hónapban nettó értelemben vevőként jelenjenek meg a nem-rezidensek a magyar állampapírok másodpiacán.

Letörheti a japán reményeket az óriási csapás

Kifejezetten rosszkor érte minden idők ötödik, Japán történetében pedig a legnagyobb földrengés péntek reggel a távol-keleti országot, hiszen a gazdasági válságból kilábalás folyamata akár derékba is törhet, illetve újra fokozódhatnak a deflációs kockázatok az országban. A japán jegybank éppen emiatt azonnal jelezte, hogy kész mindent megtenni likviditási szempontból a gazdasági-pénzügyi kockázatok enyhítése érdekében. Az idő rövidsége és az ismeretlen mértékű károk miatt a japán eszközpiacokon eddig nem mutatkoztak heves negatív reakciók, a tőzsdei kereskedést az utolsó órában érte a földrengés híre, és várhatóan hétfőn már újra rendben kinyit a börze.

Vége a játszmának? - Holnap eldőlhet a portugálok sorsa

A holnapi eurózóna csúcstalálkozó előtt újra rendkívüli mértékben felerősödtek a perifériához sorolt eurózóna tagállamok állampapírpiaci feszültségei, amelyeket csak tovább fokozott a ma reggeli Moody’s felőli spanyol leminősítés. A portugál 10 éves állampapír hozamfelára azon kritikus szint körül, illetve felett mozog, amely mellett a nagy elszámolóházak Írország esetén már pótfedezetet követeltek meg az állampapírkereskedés során és utólag látható, hogy ez gyorsította fel az ország mentőcsomagra szorulásának folyamatát. Ebből kiindulva az eurózóna ügyekben kiemelten tájékozott egyik elemzőcég azt mondja: vége a játszmának, a portugálok elkerülhetetlenül az eurózóna védőernyője (EFSF) alá kell, hogy meneküljenek. A holnapi csúcstalálkozón születő (háttér)megállapodások, eredmények alapvetően befolyásolják az ügy kimenetelét, illetve a március végi EU27 csúcstalálkozó sikerének esélyeit, így végső soron az egész eurózóna megítélését is.

Hatalmas a készülődés a forintpiacon - Mit lép a kormány?

Idén januárban jelentősen, mintegy 500 milliárddal növelték a forintpiaci kitettségüket a külföldiek és így az a Portfolio.hu kalkulációi szerint két és fél éves csúcsra emelkedett. Nemcsak ez mutatja a hatalmas a készülődést, illetve a felfokozott várakozásokat a forintpiacon a magyar kormány intézkedéscsomagjával kapcsolatban, hanem az is, hogy a forintárfolyammal kapcsolatos várakozások gyenge irányba eltolódása egy éve a legcsekélyebb - derült ki a Magyar Nemzeti Bank hétfőn este közzétett friss ábrakészletéből. A legfrissebb fejlemények szerint a jövő hét elején jelenti be a kormány a hetek óta készülő költségvetési kiigazító, illetve egyéb strukturális intézkedéseket és a Portfolio.hu információi szerint a kabinet egy 700-800 milliárd forintos közép távú hiánycsökkentő programot tehet majd közzé, de elképzelhető ennél akár nagyobb intézkedéscsomag is. Amennyiben ez így lenne és a tartalmát hitelesnek találja a piac, akkor az segíthet elkerülni a megelőlegezett bizalom után a befektetők csalódását és a magyar eszközárak esését.

Kiderült: fontos célt bukhatott a kormány

Egy tegnap közzétett nemzetgazdasági minisztériumi közlemény megalapozta, egy ma közzétett jegybanki statisztika pedig megerősítette azt a gyanút, hogy minden igyekezete ellenére minimálisan elvétette a tavalyi évi államháztartási hiánycélt a kormány. A Magyar Nemzeti Bank előzetes pénzügyi számlák statisztikája szerint ugyanis 4,7%-os volt az államháztartás tavalyi nettó finanszírozási igénye, míg a kormány a GDP arányában a 3,8%-os hiánycél betartását tervezte. Bár a két szám nem vethető össze közvetlenül, de a jegybanki statisztika alapján tovább nőtt az esélye, hogy elsősorban az önkormányzatok miatt néhány tized százalékpontos elcsúszás következhetett be a tavalyi deficitnél. Az MNB mai adataiból azért jó hír is kiolvasható: a leszorított állami forrásigényt lényegében teljes mértékben finanszírozni tudták a magyar lakosság pénzügyi megtakarításai. Ilyenre 2001 vége óta nem volt példa. A háztartások számára viszont rossz hír, hogy "hiába" fizették rendesen a hiteleiket, a forint gyengülése miatt a hitelállományuk több mint 400 milliárd forinttal átértékelődött (azaz papíron ennyit buktak egy negyedév alatt), így hitelállományuk bő 300 milliárddal ugrott meg.

Óriási üzletet láttak bennünk - Ez történik a nyugdíjmilliárdokkal

Bár számos negatív vélemény is megjelent Magyarországról 2010-ben, a befektetők közül voltak, akik "óriási üzletet láttak a magyar állampapírokban", ezért emelkedett mostanra bő két éves csúcsra a külföldiek magyar állampapír állománya - fejtette ki meglátását a Portfolio.hu-nak adott interjúban Borbély László András. Az Államadósság Kezelő Központ általános vezérigazgató-helyettese úgy véli: ezek a befektetők, ha biztosítva látják a közép távon is megfelelő költségvetési pályát, akkor "nem foglalkoznak azzal, hogy az adott évben hogyan éri el a kormány ezt a kedvező helyzetet". Borbély elmondása szerint a külföldiek mellett fontos lenne, ha például a hazai biztosítói szektor, illetve a lakosság intenzívebben kivenné a részét a magyar államadósság finanszírozásából. Az ÁKK most azzal kalkulál, hogy a magánnyugdíjpénztárban maradók vagyona és a reálhozam-kifizetés együttesen mintegy 400-600 milliárd forinttal csökkentheti azt a vagyontömeget, amelyet az állam majd megkap a teljes magánnyugdíjpénztári vagyonból. Ebből 1100-1200 milliárd forint csökkenti majd az államadósságot. A többi vagyonelem értékesítése a lehető legkisebb piaczavarással történik majd, a magyar részvénypiac védelme pedig "a kormány számára létfontosságú" - hangsúlyozta Borbély.

Keserű pirulákkal gyógyítaná Magyarországot az IMF

A jövőre és 2013-ra beharangozott nagyarányú adócsökkentések elhalasztását is felvetette megoldási irányként a Nemzetközi Valutaalap stábja az elmúlt hetekben a magyar kormánnyal folytatott egyeztetéseken - derül ki a tegnap megjelent anyagból. Az IMF azért javasolta ezt a kormánynak, mert hatalmas költségvetési hiánynövekedést vetít előre, amely mellett az államadósság 2012-től újra gyorsan emelkedő pályára állna, akárcsak a kamatkiadások mértéke. A washingtoni szakértők a GDP 4,0%-át (más megközelítés szerint a GDP 5,5%-át) kitevő költségvetési kiigazítást tartanának szükségesnek 2014-ig, miközben a kormány az egyeztetéseken eddig mindössze 2,5% körüli kiigazítási tervet jelzett. Kedvezőtlen az is, hogy a nyilvánossággal ellentétben a kormány az IMF felé azt kommunikálta: a csomagban előnyt élveznének majd a bevételnövelő elemek.

Vihar volt a bankrendszerben - az MNB lépett közbe

A külföldi befektetők hirtelen megváltozó piaci viselkedése 2010 végén átmenetileg jelentős likviditási feszültségeket okozott a hazai bankrendszer devizacsere piacán. Az év utolsó napjaiban a likviditási feszültségek enyhítése érdekében a Magyar Nemzeti Bank - az éppen ilyen célokra létrehozott egynapos FX-swap eszközén keresztül - jelentős méretű devizalikviditást nyújtott. Mivel a likviditási problémák kialakulását átmeneti tényező, a külföldi szereplők év végi mérlegeinek optimalizálása okozta, így 2010. december 31-ét követően a feszültség teljesen elmúlt.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Ügyfélkapu-mizéria: egy újabb szolgáltatás kiesése fenyeget ügyintézési káosszal
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.