• Megjelenítés
Weinhardt Attila

Weinhardt Attila

Elemző

Weinhardt Attila 2004 óta dolgozik makrogazdasági elemzőként a Portfoliónál és 2014-ig elsősorban a magyar deviza- és állampapírpiaci, illetve különböző magyar és globális gazdasági folyamatok elemzésével, értékelésével foglalkozott, illetve ezen témákról adott rendszeresen interjúkat televízióknak és rádióknak. Ebben az időszakban (2010-ben) elnyerte a fiataloknak szóló legrangosabb hazai szakmai díjat, a Junior Príma Díjat, majd 2011-ben, illetve 2012-ben megírta a Portfolio Füzet sorozat két szakmai kiadványát „Befektetési stratégiák egyszerűen”, illetve „Kereskedési pszichológia egyszerűen” címmel. Érdeklődése fokozatosan a nemzetgazdasági szempontból egyre fontosabb EU-források terület felé irányult, így 2014-ben létrehozta és azóta is vezeti a Portfolio új rovatát Uniós Források néven. Ennek szakmai tartalma, a hozzá kapcsolódó konferencia-sorozat, valamint a kohéziós politika magyarországi hatásainak bemutatásáról szóló, az Európai Bizottságtól elnyert médiapályázat 2019-2020-as sikeres megvalósítása úttörő a magyar média világában.
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 1195

Újra nagy mozgás jöhet a forint piacán

Bár a piaci szereplők jelentős esélyt adnak annak, hogy a nyilatkozataival többször is forintgyengülést kiváltó Matolcsy György lesz a jegybank új elnöke, mégsem építettek fel érdemi forintellenes pozíciókat eddig - derül ki a Magyar Nemzeti Bank kedd este közzétett ábrakészletéből. Ezt egy a piaci folyamatokra jól rálátó külföldi forrás is megerősítette a Portfolio.hu-nak. A forintgyengülésre vonatkozó várakozások intenzitását tükröző mutató az utóbbi négy évben nem tapasztalt alacsony szintre süllyedt, azaz összességében nagy nyugalommal készül a piac a holnapi jegybankelnöki parlamenti meghallgatásra. Éppen ezek azok a tényezők, amelyek növelik egy jelentős forintárfolyam kilengés esélyét.

Milyen utat választ Olaszország? - A napokban eldől

Kulcsfontosságú választásokra készül az eurózóna harmadik legnagyobb, súlyos gazdasági válsággal küzdő országa, hiszen az ottani eredmény az eurózóna adósságválságának egy nyugodtabb és egy feszültebb periódusát is elhozhatja. A vasárnapi és hétfői kétnapos olaszországi voksolás ugyanis lényegében az Európa-párti balközép erők, illetve a kampányban nyíltan Európa-ellenes Berlusconi-erők között dőlhet el. Akárki is ragadja magához a kormányrudat, nem lesz könnyű dolga, hiszen az ország recesszióval, emelkedő munkanélküliséggel és hatalmas államadóssággal küzd. Éppen a gazdasági nehézségek miatt volt zene sok olasz füle számára a populista ígéretekkel tarkított választási kampány, amelyek egy része a Mario Monti válságkezelő kormánya által végrehajtott reformok egy részének visszafordítását célozza. Befektetői szempontból éppen az lesz lényeges, hogy akár egyedül, akár koalíció segítségével olyan erő jut-e most hatalomra, amely a megkezdett - reformokkal kikövezett - úton halad tovább, vagy a gazdasági nehézségek miatt felülkerekednek a populista, az eurózónából való kilépést is felvető erők.

Gigantikus magyar hitelfelvétel - Mik a következmények?

Minden idők második legnagyobb egynapi piaci forrásbevonását hajtotta végre tegnap a magyar állam, hiszen két kötvénysorozattal 3,25 milliárd dollárnyi (2,5 milliárd eurónyi) forrást szerzett. Ezzel az adósságkezelő több mint felét teljesítette az egész évre tervezett devizaalapú forrásbevonásának és az is elképzelhető, hogy a jövő tavaszi választásokig már nem is jelenik meg újra a nemzetközi tőkepiacokon. A tegnapi gigantikus hitelfelvétel a GDP-arányos bruttó államadósságot több mint 3 százalékponttal újra kissé 80% fölé emeli és közben az államadósság devizaaránya is megugrik. Hangsúlyozni kell azonban, hogy ezek csak átmeneti változások, hiszen ez a devizaadósság még idén "kipörög" a rendszerből a törlesztések miatt. Bár a tegnapi igen erős vételi érdeklődés szorított valamelyest a kötvények kamatain, látni kell, hogy mind a két évvel ezelőtti magyar, mind az idei térségi kibocsátásoknál drágább volt a mostani forrásbevonás. Fontos azonban hozzátenni: a tegnapi kibocsátások enyhítik a kényszert, hogy az adósságkezelő a forintalapú állampapírpiacról szerezzen be forrásokat, így az adósságfinanszírozási összkép nem tűnik rossznak.

Mire célzott Orbán az államadósság témájában?

Bő hároméves mélyponton járt a magyar államadósság devizaaránya tavaly év végén, és Orbán Viktor péntek reggeli nyilatkozata abba az irányba mutat, hogy a kormányfő további csökkenést látna szívesen. Az általa elmondottak és a technikai lehetőségek számba vétele alapján az a legvalószínűbb, hogy idén a csökkenés úgy valósul meg: az állam rövidesen "letud" egy nemzetközi devizakötvény-kibocsátást, a többi devizaadósság refinanszírozást pedig tavalyhoz hasonlóan forintalapú források bevonásával oldja meg, elsősorban a lakossági állampapír vásárlás ösztönzésével. A cél érdekében a kormányfő aktívan számít a háziasszonyok segítségére is.

Kell-e még a deviza Matolcsyéknak?

Az elmúlt hetek jelei abba az irányba mutatnak, hogy a tavaly év végén bemutatott idei államadósság finanszírozási stratégia jelentősen megváltozik. Ebben többek között szerepet játszik az, hogy az új euróalapú államkötvény rendkívüli sikere miatt valószínűleg kevesebb devizát kell beszereznie az államnak külföldről. Egyes nyilatkozatok azonban ennél sokkal többet vetítenek előre: akár az is elképzelhető, hogy az állam idén sem bocsát ki devizakötvényt. Ez viszont azzal a veszéllyel jár, hogy "túlterhelődik" a forintalapú állampapírpiac. Az állam túlzottan drága forrásbevonásának elkerülése érdekében fontos döntéseket kell meghoznia az Államadósság Kezelő Központnak, pontosabban az intézményt irányító Nemzetgazdasági Minisztériumnak. A cél megvalósítása érdekében lehet, hogy a Magyar Nemzeti Bank aktív segítségére is szükség lesz a tavasztól ígért "stratégiai együttműködés" keretében. Mindez azonban az állampapírpiac és a forintárfolyam stabilitására, illetve adósságfinanszírozás biztonságára jelentős kockázatokkal járhat.

Hanyatlik a svájci frank! - Miért és meddig?

Egy hét alatt mintegy 4 százalékkal esett az a svájci frank az euróval szemben, amely bő egy évig lényegében meg sem mozdult. A markáns mozgást több tényező együttes hatása váltotta ki és könnyen lehet, hogy a frank a következő hetekben és hónapokban is gyengélkedni fog. Ennek azonban valószínűleg mégsem örülnek majd maradéktalanul a magyarországi frankhitelesek, mert közben az itthoni jegybankelnök-váltás és újfajta monetáris politika a forint gyengülésén keresztül jelentősen tompíthatja a frankgyengülés kedvező hatását.

Nagyokat rántottak a héten a nemesfémeken, de miért?

Szokatlanul nagy kilengésekkel kezdődött az újév a nemesfémpiaci befektetőknek, hiszen az újév első kereskedési napján az amerikai fiscal cliff probléma részleges megoldása hatalmas emelkedést váltott ki ebben az eszközosztályban is, de már másnap jött a "feketeleves" az amerikai jegybank irányából. Pénteken aztán a folyatódó nagy esést meglepően nagy emelkedés követte, így végül az arany stabilan zárta a hetet, az ezüst pedig emelkedni is tudott egy kicsit. Fontos látni, hogy a nagy mozgásokban nemcsak fundamentális, hanem technikai eredetű tényezők is szerepet játszanak, pontosabban ezek felnagyították a kilengéseket. Ezek között évek óta ismétlődő jelenség is megtalálható.

Duplázódhat Magyarországon a lakosság állampapír-piaci súlya

Bár a magasabb kamatok miatt drágább az adósságkezelőnek a lakossági állampapír értékesítés, de nemzetközi példákhoz hasonlóan "jó lenne elérni a magyar államadósságon belül is a 10 százalék körüli lakossági részarányt" - mondta el a Portfolio.hu-nak adott évértékelő interjújában Borbély László András. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) általános vezérigazgató-helyettesének szavai szerint tehát az idei hatalmas felfutás után sincs megállás, hanem az a cél, hogy a lakosság jelenlegi részarányát még megduplázzák az államadósság finanszírozásán belül. Ennek érdekében bővíteni fogja az adósságkezelő az értékesítési hálózatát és egy - a hosszabb futamidejű megtakarítást elősegítő - új termék piacra dobásán is gondolkodik. Borbély nem tart attól, hogy a külföldi befektetők a történelmi csúcson lévő magyar állampapír állomány nagymértékű eladásába kezdenének, de ha ez mégis bekövetkezne, akkor szerinte racionális lépés lenne a Magyar Nemzeti Banktól, hogy külföldi mintára ismét állampapírokat vegyen a másodpiacon. Elmondása szerint bár az idei forintalapú kötvénykibocsátási tervet jelentősen túlteljesítették, mégsem következett be előfinanszírozás a 2013-as évi szükséglet részleges fedezésére. Azt azonban elárulta, hogy több ok miatt is kisebb lehet majd jövőre a kibocsátandó állampapír mennyiség annál, mint amit csütörtökön hivatalosan bejelentett az ÁKK a finanszírozási tervében. Az egyik ok a parlament által minap elfogadott letelepedési államkötvényben keresendő.

Nagy kilengés előtt áll a forint - Ismétli magát a múlt?

Az utóbbi hetek szokatlanul kis forint mozgásai oda vezettek, hogy nemcsak a napos, hanem a hetes grafikonon is egy szűkülő háromszögbe szorult a magyar fizetőeszköz az euróval szemben. Ez a technikai elemzés szabályai szerint egy nagy árfolyamkilengést vetít előre valamelyik irányba. Közben a devizaopciós piac rendkívüli nyugalomvárásról tanúskodik. 2011 nyarán ugyanilyen jeleket láthattunk és akkor egy magyarországi fundamentális fejlemény (a végtörlesztés bejelentése) kellett ahhoz, hogy elinduljon a nagymértékű forintgyengülés. Alábbi elemzésünkben azokat a tényezőket vesszük sorra, amelyek a szűkülő háromszögből a forint erősödése, illetve gyengülése irányába való kitörés esélyét növelik.

Nyolchavi mélyponton az állam pénzügyi tartalékai - Aggódjunk?

Bár a magánnyugdíjpénztári vagyonelemek megmaradt része felértékelődött novemberben a piaci mozgások következtében, az állam pénzügyi tartalékai mégis bő 100 milliárd forinttal estek a hónap során. Akár a szűken, akár a tágabban értelmezett állami pénzügyi tartalékokat nézzük, akkor is ugyanaz a helyzet: március vége óta nem voltak ilyen alacsonyan. Ez tehát nem jó jel az államadósság jövő évi biztonságos finanszírozása szempontjából, de vannak más tényezők, amelyek miatt mégsem kell aggódni. Az amerikai és az eurózóna jegybankja ugyanis várhatóan olyan beavatkozásokat hajt végre 2013 során (is), amelyek mellett jelentős maradhat az étvágy többek között a magyar állampapírok iránt is, ez pedig jó eséllyel folyamatosan biztosítani tudja azt a friss forrást, ami az államadósság biztonságos finanszírozásához szükséges. Természetesen a magyar gazdaságpolitikai hibák, vagy az új jegybanki vezetéssel kapcsolatos esetleges aggodalmak ennek a forgatókönyvnek az esélyét csökkentenék.

Csak a nélkülözhető pénzből vegyünk lakossági eurókötvényt!

A 3 éves futamidő alatt bármikor értékesíthető lesz a közelmúltban forgalmazni kezdett euróalapú lakossági államkötvény, de a visszavásárlási árfolyamot a piaci viszonyok alakítják ki, így annak nem lesz alsó korlátja - mondta el a Portfolio.hu-nak adott interjúban Takács András. Ez tehát árfolyamkockázatot jelent a vásárlóknak, és ezért az OTP Bank Vagyonkezelési és Befektetési Szolgáltatási Igazgatóság ügyvezető igazgatója azt javasolja, hogy "lehetőleg annyit jegyezzenek, amekkora összeg a futamidő alatt várhatóan nélkülözhető". Ezzel lényegében ugyanazt tanácsolja a vásárlásban gondolkodóknak, mint amit az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgató-helyettese mondott portálunknak néhány héttel ezelőtt. Takács András jelzése szerint eddig az új kötvény vásárlóinak 95 százaléka magánszemély volt, a vételek között pedig "a jelentősebb volumenek a privát és prémium banki ügyfelekhez köthetők". A szakértő az interjú végén felhívta a figyelmet egy januári szabályváltozásra is, amely hasznos információ lehet a nyugdíjmegtakarításban gondolkodóknak.

Két magyarországi történelmi csúcs is megdőlt - Örüljünk-e neki?

A kitartóan erős feltörekvő kötvénypiaci tőkebeáramlás miatt a napokban új történelmi csúcsra emelkedett a külföldi befektetők forintalapú állampapír állománya és az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) legfrissebb adatai alapján ugyanez érvényes az államkötvény piacon belüli részarányukra is. A külföldiek tehát a magyar gazdaságpolitikai problémák mellett is finanszírozzák az országot, ami örvendetes, de a csúcsra érő piaci részarányuk egyúttal az állampapírpiac fokozódó sérülékenységét is jelenti. Más szempontból viszont csökkent idén a piac sérülékenysége: a tavaly év végi történelmi csúcsról jelentősen süllyedt az államadósság devizaaránya. Bár ez is örvendetes, de tudni kell, hogy ez nagyrészt a forint erősödésének, illetve annak a következménye, hogy devizakötvény-kibocsátás hiányában az állam a lejáró devizaadósságait forintalapú forrásokból törleszti. Ez a kényszermegoldás azonban a forintalapú állampapírpiac méretbeli korlátai miatt nem folytatható a "végtelenségig", ezért ebből a szempontból is mutatkoznak sérülékenységi kockázatok.

Ne várjunk részletes tervet az amerikai szakadék elkerülésére!

Az egy hónappal ezelőttihez képest nagyobb a késztetés az amerikai politikai vezetők számára, hogy kössék meg azt a megállapodást, ami lehetővé teszi a januári költségvetési szakadék probléma elkerülését - fejtette ki meglátását a Portfolio.hu-nak az amerikai üzleti élet egyik jeles képviselőjeként Richard Lesser. A Boston Consulting Group (BCG) májusban kinevezett elnök-vezérigazgatója azt azonban optimista feltételezésnek tartja, hogy év végéig egy minden részletre kiterjedő megállapodást össze lehet hozni. Szerinte inkább csak egy keretmegállapodásra van esély, de már az is enyhítené a piacok legfőbb félelmeit. Richard Lesser - akinek apai nagymamája az 1910-es években vándorolt ki Magyarországról az Egyesült Államokba - az elmúlt fél évben kissé optimistább lett a világgazdasági kilátásokat illetően, de azt is látja, hogy távolról sincs még megoldva minden probléma.

Véleménye szerint bár az amerikai tőzsdei vállalatoknál az utóbbi években jelentős hatékonyság-javulás zajlott le, ez folytatódhat és nem feltétlenül megy majd a foglalkoztatottság kárára. Sőt úgy látja, hogy nagyon sok feldolgozóipari kapacitás települhet majd vissza az Egyesült Államokba. A tanácsadó szakember óv attól, hogy az európai kormányok túlságosan csak a rövid távú költségvetési megszorításokra fókuszáljanak, mert az a problémákat súlyosbíthatja. Bár Richard Lesser konkrét válságkezelési tanácsot nem akart adni az európai kormányoknak, azt elárulta, hogy szerinte milyen hozzáállást lenne érdemes tanúsítania az üzleti vezetőknek ahhoz, hogy tartósan megállják a helyüket az egyre csak fokozódó globális versenyben.

Még mindig óriási pénzeken ül az állam - Tavaszra elfogy?

A Portfolio.hu számításai szerint szeptemberről október végére 73 milliárd forinttal 2846 milliárd forintra csökkent a magyar állam különböző eszközökben meglévő pénzügyi tartaléka, amely még mindig hihetetlenül nagy összeg: a magyar GDP kb. 10%-a. Jövő tavaszig azonban hatalmas törlesztési terhekkel néz szembe a magyar állam: számításaink szerint március végéig 2853 milliárd forintot tehet ki a forintban és devizában fennálló tőke- és kamattörlesztési terheink összege. Ez tehát azt jelenti, hogy ha hétfőtől nem tudna új forrásokat bevonni az állam, akkor tavaszra kifutna a pénzből. Ez csak egy elméleti időpont és nem számít nagy újdonságnak: minden magas államadóssággal rendelkező ország nagy refinanszírozási kötelezettségekkel néz szembe. Az igazi kérdés inkább az, hogy ebből a nagy refinanszírozási kötelezettségből mennyit és hogyan tud teljesíteni a magyar állam a bizonytalan piaci környezetben. Az alábbiakban az adósságfinanszírozási kilátásainkat vizsgáljuk meg.

Elszalasztottuk a mézesheteket Magyarországon

Két-három hónapnyi viszonylagos nyugalmat váltottak ki az eurózóna és az Egyesült Államok központi bankjainak nyári gazdaságélénkítési döntései, amely időszakot a magyar gazdaságpolitika továbbra is a szokatlan lépések és a különféle küzdelmek jegyében töltött. Így a rendkívül jó külpiaci környezet mellett sem vontunk be devizaforrást, és EU/IMF hitelkeretünk sem lett, de közben tovább romboltuk a gazdasági növekedés alapjait. Most úgy tűnik, hogy a magyar piacok számára a "mézesheteknek" vége van, és legalább a tavaszi jegybankelnök-váltásig tartó, nyugtalanabb időszak kezdődik, amelynek során akár újabb leminősítés(ek) is jöhet(nek).

Nagyon furcsán viselkedett eddig a forint - Mi jöhet ezután?

Több fontos pénzügyi indikátor már hetek óta erősebb forintot is lehetővé tett volna annál, mint amit láttunk, azaz eleve furcsán viselkedett a magyar fizetőeszköz, ezen a héten pedig éppen akkor kezdett fokozatos erősödésbe, amikor a külpiaci környezet romlott, a kormányzati kommunikáció pedig továbbra is ellentmondásos jeleket küldött az EU/IMF-megállapodással kapcsolatban. A piac azonban a jelek szerint egyre inkább bizakodik a megállapodás viszonylag gyors létrejöttében, ami a héten bő egyéves csúcsra ugrasztotta az OTP Bank árfolyamát és kétéves mélypontra süllyesztette a 10 éves forintalapú kötvényhozamunkat.

Mivel eddig a 2013-as költségvetés tarthatóságával kapcsolatos kérdőjelek és a jegybanki kamatvágások miatt a forint visszafogott erősödést mutatott, könnyen előfordulhat, hogy ezt a lemaradást "pótolja" a következő hetekben. A várhatóan folytatódó jegybanki kamatvágások miatt azonban kérdéses, hogy meddig tarthat a forint viszonylagos ereje. Ráadásul a jövő tavaszi jegybanki személyi változások miatt, illetve a GDP 10%-át kitevő állami pénztartalékok miatt továbbra is kérdéses, hogy a kormány valóban mennyire elszánt az EU/IMF-megállapodás megkötésében. Az árazásokat nézve a piaci csalódásnak már nagyobb lehet az esélye, mint a pozitív meglepetésnek.

Visszakapta augusztusi "bukása" felét a magyar állam

Az augusztusi 410 milliárd forintos pénzügyi tartalék-csökkenés pontosan felét vissza tudta "tölteni" szeptemberben a magyar állam, így tartalékszintje a Portfolio.hu kalkulációi szerint 2902 milliárd forintra hízott. Ez alig marad el a július végi 3105 milliárd forinttól, ami kilenc hónapos csúcsnak számított. A szeptemberi tartalék-emelkedés amellett következett be, hogy múlt hónapban is törlesztett egy hitelrészt az állam az IMF-nek, igaz egy évtizede nem volt többletes a központi költségvetés. A tartalék idősor figyelése többek között azért fontos, mert az jelzést adhat arról, hogy a magyar kormánynak mennyire lehet sürgős/fontos az EU/IMF-tárgyalások (gyors) lezárása.

Borbély: minden forgatókönyvre fel kell készülnünk

A bankszektor devizával való ellátottságát ronthatja a ma bejelentett új lakossági eurókötvény sikeressége, amely kockázatról tájékoztattuk a kormányt is, de "a döntés úgy szólt, hogy mégis jöjjön ez a kötvény" - jelezte a mai sajtótájékoztató után a Portfolio.hu-nak adott villám interjúban Borbély László András. Az Államadósság Kezelő Központ általános vezérigazgató-helyettese azonban pozitív kockázatot is említett: az új papír segíthet megállítani a lakossági bankbetétek külföldre vándorlását is. Borbély hangsúlyozta: az ÁKK-nak minden adósságfinanszírozási forgatókönyvre fel kell készülnie, mivel az adósságkezelő sem lehet biztos abban, hogy idén még valóban lesz külföldi devizakötvény-kibocsátás. Éppen emiatt - bár már az éves terv több mint 100%-át bevonták forintalapú államkötvényekből -, továbbra sem csökkentik az államkötvény aukciókon a meghirdetett mennyiséget. Sőt ha az elmúlt hónapokhoz hasonlóan továbbra is valós többlet kereslet jelentkezik, akkor azokat is elfogadják. A tegnapi hitelminősítői jelzések kapcsán azt mondta: "a költségvetés egyenlege és az adósság alakulása alapján nem várjuk azt, hogy további leminősítés bekövetkezik".

Újabb leminősítési hullám jöhet IMF-megállapodás nélkül

Nem talált különösebb kivetni valót a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi két kamatcsökkentésében hitelességi szempontból Michal Dybula. A BNP Paribas varsói elemzője a Portfolio.hu-nak adott interjúban úgy fogalmazott, hogy jövő tavaszig biztosra vehető további 100 bázispontos további kamatcsökkentés, illetve még legalább több hónapig nagyon erős vételi érdeklődés mutatkozhat a nemzetközi intézményi befektetők felől a feltörekvő piaci államkötvények iránt. Az elemző az interjúban jelezte, hogy a magyar kormány és az EU/IMF-közötti egyeztetési sorozat "már túl hosszúra nyúlt" és zavarják a különböző kormányzati megszólalók egymásnak ellentmondó nyilatkozatai. Véleménye szerint kifejezetten hasznos lenne gyorsan megkötni a hitelmegállapodást, mert az olcsóbbá tenné az államadósság finanszírozását és közben a szintén eladósodott magánszektornak is segítene, így több pénz maradna beruházásokra is. Michal Dybula rámutatott, hogy EU/IMF-megállapodás nélkül mához egy évre a kormány nehezebben tudja majd refinanszírozni a devizaadósságát, pénzügyileg sérülékenyebbé válna az ország és emiatt a hitelminősítők felől nőne az újabb leminősítési hullám veszélye is.

Lehet még kamatcsökkentés - interjú a külső tanácstagokkal

Nem érez ellentmondást a friss inflációs előrejelzés és az általa is megszavazott szeptemberi újabb jegybanki kamatcsökkentés között a Monetáris Tanács két külső tagja: Gerhardt Ferenc és Kocziszky György. A Portfolio.hu-nak adott párhuzamos interjújukban hangsúlyozták: a testület a döntéseinél továbbra is egységesen elfogadja az inflációs célkövetést, mint módszert. Azt is érzékeltették azonban, hogy a mai megváltozott világban rugalmasabban kell értelmezni az inflációs célkövetés keretrendszerét. Mindketten jelezték, hogy azért vált lehetővé augusztusban és szeptemberben a kamatcsökkentés, mert az általuk figyelt piaci indikátorok, illetve a gazdasági kibocsátási rés helyzete és nagysága azt lehetővé tették. Ha ezekben nem következik be drámai változás például külföldi okok miatt, akkor folytatódhat a kamatcsökkentési sorozat.

Mindketten úgy látják, hogy bár egy, vagy két 25 bázispontos kamatcsökkentés még nem váltja meg a világot, de a lépések üzenete fontos és a hitelek olcsóbbá válásán keresztül hozzájárulhat a gazdasági növekedés élénküléséhez. A két jegybankár óvatos optimizmussal tekint a magyar kormány és az EU/IMF közötti egyeztetési folyamatra, szükségesnek tartja a megállapodás létrejöttét és nem látnak abban kockázatot, hogy már ezt megelőzően elindult a kamatcsökkentési sorozat. Az interjú során Gerhardt Ferenc külön hangsúlyozta: rendkívül óvatos monetáris politikát kell folytatni és ennek jegyében "békeidőben" nem mozoghat 25 bázispontosnál nagyobb mértékben egy-egy döntésnél az alapkamat. Véleménye szerint ez lehetővé teszi azt is, hogy ha utólag kiderül, hogy hibát követett el a Monetáris Tanács, akkor könnyebben lehet azt korrigálni.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kiderült: Magyarország történelmi méretű segítséget nyújt Ukrajnának
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility