• Megjelenítés
Weinhardt Attila

Weinhardt Attila

Elemző

Weinhardt Attila 2004 óta dolgozik makrogazdasági elemzőként a Portfoliónál és 2014-ig elsősorban a magyar deviza- és állampapírpiaci, illetve különböző magyar és globális gazdasági folyamatok elemzésével, értékelésével foglalkozott, illetve ezen témákról adott rendszeresen interjúkat televízióknak és rádióknak. Ebben az időszakban (2010-ben) elnyerte a fiataloknak szóló legrangosabb hazai szakmai díjat, a Junior Príma Díjat, majd 2011-ben, illetve 2012-ben megírta a Portfolio Füzet sorozat két szakmai kiadványát „Befektetési stratégiák egyszerűen”, illetve „Kereskedési pszichológia egyszerűen” címmel. Érdeklődése fokozatosan a nemzetgazdasági szempontból egyre fontosabb EU-források terület felé irányult, így 2014-ben létrehozta és azóta is vezeti a Portfolio új rovatát Uniós Források néven. Ennek szakmai tartalma, a hozzá kapcsolódó konferencia-sorozat, valamint a kohéziós politika magyarországi hatásainak bemutatásáról szóló, az Európai Bizottságtól elnyert médiapályázat 2019-2020-as sikeres megvalósítása úttörő a magyar média világában.
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 1195

Tízmilliárdok hullanak az ölükbe a forintesés miatt

Egy friss kormányhatározat alapján a magyarországi megyék összesen 50,6, míg a megyei jogú városok további 22,4 milliárd forinttal több uniós támogatásra számíthatnak 2020-ig pusztán amiatt, mert májushoz képest mostanra változott az EU-források tervezési árfolyama. A Portfolio vizsgálatából azonban az is kiderül, hogy míg a megyei önkormányzatok szintjén teljesen arányosan osztotta el a kormány a többletforrásokat, addig az egyes megyék szintjén ettől jelentősen eltért a gazdagabb régiók felől a hátrányosabb helyzetű térségek javára. A járások új besorolása miatt a legnagyobb nyertesek Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés-megyék lettek. Nagy kérdés lesz az, hogy ezzel a pluszforrással élni tudnak-e majd az elmaradottabb térségek, hiszen a több fejlesztés több önerőt is megkövetel. Ebben remélhetőleg a belügyi tárca EU Önerő Alapja képes lesz majd segíteni. A kormány azonban más csatornákon is segít az önkormányzatok általában nehéz helyzetén: már átvállalta az összes település és megyei jogú város adósságát, illetve a 2015-ös költségvetés megnyitja a szabad adókivetés lehetőségét számukra.

Nem úgy kapjuk az EU-támogatást, mint ahogy hisszük

Bár egyre több a figyelmeztető jel, mégis sok kis és középvállalkozás abban a hitben él, hogy az új uniós fejlesztési ciklusban ugyanúgy jön majd az EU-s "ingyenpénz", mint ahogy ahhoz 2007-2013 között hozzászokott. Fontos azonban tudatosítani, hogy számos népszerű pályázatnál kötelező elem lesz a visszatérítendő források alkalmazása, azaz olyan életképes fejlesztésekben kell gondolkodni, amelyek kitermelik például a finanszírozási konstrukciókhoz hozzátartozó kedvezményes hitel visszafizetését is. Ezt az új szemléletet egyrészt a pénz okos felhasználása indokolja, másrészt az Európai Bizottság erőlteti a tagállamokra. Utóbbi ellen, a tőkehiányos kkv-k érdekében kemény küzdelmeket folytatott Magyarország és egy friss fejlemény szerint még mindig vitázunk a témáról. Bár a csata még tart, alapvető változást nem remélhetünk, ehelyett jobb felkészülni arra, hogy például egy energiahatékonysági pályázatnál a csökkenő energiaszámlából, mint megtakarításból, kell majd visszafizetni a kedvezményes hitelt.

Elárulta a kormány, hol készül óriásberuházásokra!

Rendkívül fontos kormányrendelet jelent meg a legfrissebb Magyar Közlönyben, hiszen rögzítette a kabinet azon 75 millió euró feletti, ún. közlekedési nagyprojektek listáját, amelyeket a 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklus terhére kíván megvalósítani. Ezek a hatalmas beruházások alapvetően befolyásolják majd az ország életét a következő években, és egyúttal az építőiparon, illetve a közlekedésen keresztül a nemzetgazdaság teljesítményét is. A nyári Tarlós-Lázár csörte egyik fő oka mellett megtaláljuk a listán azt a régóta rebesgetett fejlesztést is, hogy közvetlen gyorsvasút vezessen a ferihegyi reptérről Budapest belvárosába. Közben nem találjuk a listán a Budapest-Kelebia vasútvonal szintén régóta rebesgetett fejlesztését, így ebben az EU helyett valószínűleg a kínaiak pénzére épít majd a kormány.

Beálltunk a frontvonalba, hogy hitelhez segítsük a kkv-kat

Bár sok kókler pályázatíró volt az elmúlt években, ettől még nem kell megszüntetni ezt a szektort, mert segítenek az uniós források lehívásában, ahogy a Széchenyi Kártya program két finanszírozási konstrukciója is ezt éri el - emelte ki a Portfolio-nak adott interjúban Krisán László. A KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója szerint a kis- és középvállalkozói szektor szereplői hosszú évek óta negatív pénzügyi spirálban voltak és ezt nagyrészt a jegybank Növekedési Hitelprogramja segített megtörni. Az MNB kamatcsökkentése és az "uniós ingyen pénzek" eltűnése Krisán szerint jókorát lendített a hitelezésen, ami a KAVOSZ által közvetített, mostanra közel 1400 milliárd forintra hízott hitelállományon is meglátszott. A vezérigazgató azonban hangsúlyozta: el kell kerülni, hogy a különböző refinanszírozott és kamattámogatott hitelprogramok kiszorítsák egymást, illetve összezavarják a vállalkozásokat. Meglátása szerint a KAVOSZ népszerű termékeinek az az egyik fő oka, hogy beálltak két, egymást ellenségnek látó csoport közé és az állami garancia miatt rendkívül olcsó banki hitelekhez tudják hozzásegíteni a kkv-kat.

Mégsem piszkálják meg a Magyarországnak szánt uniós forrásokat

A legfrissebb fejlemények szerint az Európai Unió közös kasszájának legnagyobb haszonélvezői, így Magyarország is fellélegezhet, mert a holnap bejelentendő nagy európai gazdaságélénkítő csomag forrásainak előteremtése érdekében nem piszkálják meg a nekünk 2014-2020 között szánt felzárkóztatási forrásokat sem. Ettől részben függetlenül azért még mindig izgulhatunk, mert ha a brüsszeli apparátus által megcélzott 150 darab közé nem fér be év végéig a magyar Operatív Programok elfogadása, akkor a Széchenyi 2020 keretprogramból leghamarabb csak jövő nyár-ősz körül tudnánk nagy volumenben meghirdetni a pályázatokat, nem pedig jövő január-február körül. Ez viszont nemzetgazdasági szempontból is érezhető negatív kihatással járna a beruházási folyamatokra is. A Miniszterelnökség bízik abban, hogy mivel megcsináltuk a "házi feladatot", azaz múlt hétfőig benyújtottuk a 8 legfontosabb Operatív Programot, így Brüsszel tartja a szavát és elfogadja azok tartalmát idén év végéig, így nem csúszás a pályázati rendszerben.

Újabb súlyos büntetést kaptunk Brüsszeltől

A Portfolio megbízható információi szerint az ún. aszfaltügyben érintett programokon kívül további három Operatív Programban is vannak olyan területek, amelyekre nem fizeti ki most a támogatási számlákat az Európai Bizottság és az egyik feltárt ügy olyan súlyos, hogy Magyarország kénytelen volt elfogadni egy igen magas, 25%-os pénzügyi korrekciót, ami a gyakorlatban közel 20 milliárd forintos bírságnak felel meg. Az Európai Bizottság magyarországi képviseletének sajtóosztálya, illetve a Miniszterelnökség Fejlesztéspolitikai Tájékoztatási Főosztálya is lényegében megerősítette a három szóban forgó Operatív Programra érvényes kifizetési felfüggesztést, de ennek okairól, illetve a konkrét vitás ügyekről egyik intézmény sem adhatott információkat arra hivatkozva, hogy folyamatban lévő ügyekről van szó. A Miniszterelnökség közben megkeresésünkre pontosította egy friss sajtóértesülés tartalmát az ún. aszfaltüggyel kapcsolatban.

Azért fürdünk az EU-pénzben, mert kicsi a kád

Több szempontból is mi vagyunk az egyik legnagyobb haszonélvezői a 2007-2013-as Európai Uniós költségvetési ciklusnak, amelyből a szabályok szerint még jövőre is érkezik Magyarországra támogatás. Amennyiben viszont kicsit mélyebben megnézzük, hogy miért is tudott 2013 során az EU-csúcsot elérni Magyarország az uniós források lehívásában, a szomorú igazság is elénk tárul.

Rendkívül érzékeny adatokat adott ki az NGM

Ami aranybánya lehet az állampapírpiaci szereplőknek, az a legféltettebb titkok kiadása miatt rémálom lehet a minisztérium, a kincstár és az adósságkezelő dolgozóinak - röviden így lehetne összefoglalni azt a minapi fejleményt, hogy közérdekű adatigénylés keretében a Nemzetgazdasági Minisztérium a jövő évi költségvetési törvényt megalapozó anyagok között rendkívüli fontosságú háttértáblázatokat is nyilvánosságra hozott. Ezek egyikéből kiderül, hogy havi alapon mekkora jövő évi állampapírpiaci forrásbevonást tervez a tárca, egy másikból pedig az a lényegében titkos adat is, hogy hogyan alakul majd havi szinten az állam likvid pénzügyi tartaléka a következő bő egy évben. Egy másik összevetésből kiderül, hogy az államadósság nominálisan közel 1000 milliárd forinttal nő majd, igaz a GDP lendületesebb bővülése miatt az adósságráta kissé csökkenhet. Az egyik táblázatból most azt is megtudtuk, hogy a magyar államot az ún. mérnökügyből eredően közel 44 milliárd forintos bírságtétel sújtotta.

Előbb kihasznált egy "kiskaput" a kormány, majd bezárta azt

A további visszaélések megakadályozása és az Európai Bizottság felől is érkező kritikák kivédése érdekében döntött úgy a kormány, hogy megszünteti a nemzetbiztonsági érdekekre való hivatkozással történő speciális közbeszerzési eljárásrendet - mondta el a múlt heti kormánydöntés indokaként a Portfolio-nak adott interjúban Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára úgy fogalmazott, hogy a visszavont lehetőség "az állam megújításának egyik nagyon fontos lépése, hogy az állam beszerzései esetén csak ott és csak akkor alkalmazzák a nemzetbiztonsági indokokra való hivatkozást, ahol az valós indoknak számít". Érdemes egyébként megjegyezni, hogy múlt csütörtöki Magyar Közlönyben megjelent kormányrendeletet (276/2014) három olyan kormányrendelet előzte meg, amelyben még éppen megengedték ennek a speciális szabálynak az alkalmazását a Miniszterelnökség budavári fejlesztése, az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer, valamint az egységes elektronikus kormányzati érkeztető rendszer kiépítése során.

Megtudtuk: ezért nem tart a kormány az EU-források elvesztésétől

Az nem egy minden áron elérendő kifizetési célszám, ami a februári kormányrendeletben benne van (2002 milliárd forint), így ha "csak" 1700 milliárd forint körül teljesül az összes idei uniós támogatáskifizetés, már akkor is elkerüli a kormány az idei forrásvesztést és nagymértékben csökkenti a jövő évi forrásvesztés kockázatát is - tudta meg a Portfolio egy az ügyre rálátó, névtelenséget kérő forrástól. Tájékoztatása szerint ha tehát az idei utolsó két hónapban felpörög a kifizetési tempó, de elmarad a tavalyi év végi nagy hajrától, már akkor sem kell aggódni. Csepreghy Nándor keddi szavai valóban ugyanezt a viszonylagos nyugodtságot tükrözték, igaz a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára a Portfolio-nak adott rövid interjúban azt is érzékeltette: megfeszített munka vár mind a minisztériumokra, mind a fejlesztéspolitikai intézményrendszerre, hogy centre pontosan "be tudjuk lőni" a Magyarországnak járó összes uniós forrás teljes lehívását jövő év végéig. A helyettes államtitkár szavai szerint nem érzékelnek politikai nyomásgyakorlást Brüsszel felől az uniós támogatások kifizetésében és éppen kedden érkezett meg egy 32 milliárd forintos kifizetés az Európai Bizottságtól.

Rendkívül fontos célt bukhat idén a kormány

Októberben mintegy 139 milliárd forintnyi uniós támogatás kifizetését hajtotta végre a magyar fejlesztéspolitikai intézményrendszer, így a tizedik hónap végéig 1370 milliárd forintot ért el az összes idei kifizetés - derül ki a Portfolio rövid vizsgálatából. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy most már csak kicsi az esélye annak, hogy az idei 2002 milliárd forintos egész éves kifizetési célt teljesíteni tudjuk. Ha idén valóban elmaradunk a céltól, akkor az egyúttal jelentősen növelné a veszélyét annak is, hogy a 2007-2013-as időszakra rendelkezésre álló támogatási keretből a jövő év végéig akár több százmilliárd forintot is véglegesen elveszíthetünk, mert nem tudjuk időben lehívni a forrásokat.

Itt az újabb világraszóló magyar sikertörténet!

Megdöbbentően kevés víz felhasználásával, talpalatnyi földterületen, egy tízezer fős város éves paradicsom fogyasztási igényét képes kielégíteni az a magyar növénytermesztési technológia, amely az elsők között nyert egy új Európai Uniós pályázati lehetőségen. Az űrkutatásból kiinduló, majd a marihuána-termesztők körében népszerű fejlesztés a jövőben városrészek, lakóparkok zöldség- és gyümölcs-termesztési nehézségeit oldhatja meg, ráadásul még ízletesek is lesznek a növények, és szó sincs génmanipulációról - hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjúban Kenyeres István. A Biopolus Technológiák Zrt. egyik alapítója azon három magyar cégvezető egyike, akik hatalmas versenyben, 155 európai cég között elsőként nyertek az Európai Bizottság új, kkv-eszköz névre hallgató pályázatán. Ez a pályázat az első fázisban 50 ezer eurónyi vissza nem térítendő támogatással jár, amelyet arra lehet felhasználni, hogy kidolgozzák az áttörés-jellegű technológia megvalósíthatósági tanulmányát. Ha ezek meglesznek, akkor jó eséllyel indulhat a cég a második fázis pályázatán, amelyen akár 2,5 millió eurót is nyerhet a projekt gyakorlati megvalósítására. A jelentős kockázati tőkebevonási tapasztalatokkal is rendelkező vegyészmérnökkel és biotechnológussal, Kenyeres Istvánnal beszélgettünk.

Itt a bejelentés! - Így megy neki a korrupciónak a kormány

Nagyon komoly problémának látjuk azt, hogy az elmúlt időszakban sokan ingyenpénznek tekintették az uniós forrásokat és emiatt bizonyos esetekben 20-40 százalékkal felfelé árazták a beszerzési költségeket, de ebben gyökeres változást akarunk elérni - hangsúlyozta az új pályázatok minapi meghirdetése kapcsán a Portolio-nak adott interjúban Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség helyettes államtitkára ennek érdekében jelezte, hogy a januártól tömegesen megjelenő pályázatok közül minden eszközbeszerzési jellegű kiírásnál megkövetelik majd a kötelező árajánlat benyújtását. A cél a korrupció elleni fellépés akár a bürokrácia növelésén keresztül is, így tehát az, hogy takarékosabban bánjon a pályázati rendszer az adófizetői pénzekkel, legyen az német, vagy magyar eredetű közpénz.

Ahhoz, hogy a jövőben a vállalkozók ne a pályázati kiírásokhoz igazítsák a projekteket, drasztikus szemléletváltás kell, amelyet több jelentős változással igyekszik elérni a kormány. Ezek közül lesznek adminisztratív korlátozások is például az építési engedélyek terén, de az ügyeskedők és a jól értesültek ellen is tudatos lépéseket terveznek. Csepreghy jelzése szerint a kiszámíthatóságot segíti majd az, hogy nem 3, hanem 12 hónapra előre bejelentik az egyes pályázatok ütemezését. Ugyanígy tudatos döntés, hogy célzott pályázatok kiírásával a potenciális pályázók körét is szűkítik. Emiatt az igényelt források mértéke is lejjebb szorítható, illetve cél az is, hogy azokat csak az igazán jól előkészített projektekre lehessen majd felhasználni.

Két nagy újítással könnyíti a kormány a pályázók dolgát

Két jelentős finanszírozási újítással is segít a kormány a vállalkozásoknak a most elinduló pályázati ciklusban - vetítette előre a Portfolio-nak adott írásbeli interjúban Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára szerint ez a két intézkedés jelentheti "a legnagyobb könnyítést a vállalkozásoknak" az egyszerűbbnek, átláthatóbbnak ígért új rendszerben. Csepreghy arra figyelmeztetett: szemléletváltásra kell felkészülni, mert az új ciklusban "az uniós támogatások nagy tömege visszatérítendő forrás keretében fog a gazdaságba jutni". Éppen emiatt csak az életképes, rentábilis projektek számíthatnak támogatásra, azaz olyanok, akiknek "csak a kezdeti löketre van szükségük, nem pedig hiányzó finanszírozásra".

Államcsőd felé sodródnak a szomszédban

Az orosz-ukrán válság mindkét érintett országot megviseli, de a "rövidebbet" egyértelműen Ukrajna húzza, amely lényegében államcsőd felé halad - mutatott rá a Portfolio-nak adott interjúban Nicholas Spiro. A Spiro Sovereign Strategy alapítója, aki többek között rendszeresen megfordul a CNBC londoni stúdiójában is, úgy látja, hogy az európai növekedés megállása egy újabb pénzügyi válságnak ágyazhat meg, és az eddig meglepően jól teljesítő magyar gazdaság is meg fogja érezni a romló külső környezetet. A stratéga szerint a lengyel szint alá vágott magyar alapkamat és a külföldi hátterű bankok ellen vívott magyar háború óvatossá teszi a befektetőket Magyarországgal szemben és arra számít, hogy az MNB gyengébb forinttal kapcsolatos toleránsabb magatartása és a Fed felőli lépések miatt is tartósan gyenge maradhat a forint.

Kazánvásárlásra pályázol? - Mutatjuk a buktatókat!

Csak a lakás tulajdoni lapján szereplő, magyar adószámmal rendelkező magánszemély indulhat azon a pályázaton, amelyet hétfőn késő délután hirdetett meg a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és amelyhez többek között a kivitelezővel kötött, tételes költségtervet tartalmazó szerződést és a kevesebb szén-dioxid kibocsátást alátámasztó energetikai tanúsítást is csatolni kell. A sok utánajárás miatt érdemes gyorsan nekikezdeni a pályázat elkészítésének, hiszen az október 22-től megnyíló 1 milliárd forintos pályázati "ablakot" bármikor bezárhatják, amint a nem túl nagy keretösszeg kimerül. A részletes útmutató világossá teszi, hogy a pályázat 40 százalékos, legfeljebb bruttó 650 ezer forintos támogatási intenzitás mellett csak új kondenzációs gázkazán beépítésére, illetve meglévő fűtési rendszer hőleadóinak és/vagy csőhálózatának korszerűsítésére vonatkozik, bizonyos elszámolható költségek mellett. Az alábbiakban a 25 oldalas pályázati útmutató főbb elemeit mutatjuk be, így érdemes a teljes kiírást részletesen tanulmányozni.

Putyin rombolása elérte célját

Tartós szembenállás mutatkozik a legvalószínűbb forgatókönyvnek jelenleg Oroszország, illetve Ukrajna és a nyugati hatalmak között, amelyet biztosan megérez az európai gazdaság is - hangsúlyozta a Portfolio rövid írásbeli interjúja keretében Timothy Ash. A Standard Bank feltörekvő piaci részlegének vezetője, aki különösen aktívan követi hónapok óta az orosz-ukrán szembenállást, most úgy látja, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukránok destabilizálásával lényegében elérhette rövid távú céljait, és így moszkvai tárgyalásokra tudja késztetni a másik "tábort" helyzet hosszabb távú rendezése érdekében. A szakértő véleménye szerint az amerikai Fed felőli monetáris szigorítás a feltörekvő piaci eszközök átárazódásához fog majd vezetni és a forint tartósan gyenge maradhat főként az MNB azon törekvése miatt, hogy nagyon alacsonyan akarja tartani az alapkamatot.

Itt állunk a százmilliárdok küszöbén

Elképesztően elhúzott a világ élvonalától Dél-Korea a kutatás-fejlesztésre fordított kiadások terén, közben az Egyesült Államok továbbra is "veri" az Európai Uniót, Magyarország pedig még 2020-ra sem tervezi elérni azt a kiadási szintet, mint ahol most az EU-átlag jár. A tennivaló egyébként nem is feltétlenül a magyar állam oldalán lenne, ha csak a K+F-re költött kiadási összegeket nézzük, igaz ahhoz, hogy az üzleti és egyetemi szféra merjen/tudjon ilyen célokra költeni, igenis lenne mit tennie az államnak. Rövid innovációs körképünk annak apropóján született, hogy gőzerővel zajlik Magyarországon annak az intelligens szakosodási stratégiának (S3) a kidolgozása, amely ahhoz kell, hogy hozzáférhessünk a 2014-2020-as uniós fejlesztési forrásokból ahhoz a mintegy 700 milliárdos összeghez, ami kutatás-fejlesztésre fordítható.

Itt van a legnagyobb elmaradás az EU-pénzek kifizetésében

Három operatív programnál, a környezetvédelmet és energiahatékonyságot, a társadalmi megújulást, valamint a humán közszolgáltatások javítását célzó programoknál mutatkozik fokozott probléma, pontosabban elmaradás a rendelkezésre álló támogatási összegek kifizetésével - derült ki egy minap közzétett miniszterelnökségi prezentációból. Ezen programoknál ugyanis az átlagos pénzfelhasználásnál (mintegy 70%-os) jóval rosszabb, 60% körüli a felhasználás, noha egyre közelebb járunk a felhasználás végső határidejét jelentő 2015 végéhez. Nemcsak erre a dátumra, hanem a 7 éves fejlesztési ciklus közbeni teljesítésre is figyelni kell, és lényegében ugyanezen programoknál áll fenn az idei forrásvesztés veszélye is. Mindezekre tekintettel az csak részben lehet megnyugtató, hogy Magyarország egyébként egészen jól áll a régiós országok között a 2007-2013-as forrásának lehívásában.

Bűvös határon túl Magyarország, zöld a brüsszeli lámpa

Az év első hét hónapjában a tervezett összeg 98 százalékát, azaz 881 milliárd forintot fizetett ki a magyar költségvetés az EU-támogatások kedvezményezettjeinek és a múlt héten már átléptük a kerek 1000 milliárd forintos összes idei kifizetést - mondta el a Portfolio megkeresésére a Miniszterelnökség Fejlesztéspolitikai Tájékoztatási Főosztálya. Utóbbi adat egyébként azt is jelenti, hogy elértük az egész 2014-es évre kitűzött kifizetési cél felét, így az éves cél is jó eséllyel teljesíthető, igaz ez ellen hathat, hogy az intézményrendszerre ősztől további terhek nehezednek. Az idei kifizetési célt egyébként megalapozza, hogy az Európai Bizottság elkezdte kifizetni az intézményrendszeri átalakítások szempontjából fontos április 15.-i dátum után keletkezett támogatási számlákat is. Ezt a lépést a Miniszterelnökség úgy értékelte nekünk, hogy ezzel a Bizottság de facto jóváhagyta a magyar intézményrendszer átalakított verzióját, emiatt a tárca véleménye szerint "az intézményi átszervezési kérdés lezárult", a Partnerségi Megállapodást pedig hamarosan aláírhatjuk Brüsszellel.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kiderült: Magyarország történelmi méretű segítséget nyújt Ukrajnának
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility