A 2002-es fizikai bevezetése óta nem volt még ilyen magas az eurót használó 19 tagállam lakossága körében az euró támogatottsága, mint most (64%), de a litvánok, olaszok és ciprusiak még most is megdöbbentően pesszimisták a közös pénzzel kapcsolatban - derült ki az Eurobarométer szerdán nyilvánosságra hozott felméréséből. A történelmi csúcs és a gazdasági fellendülés lényeges hivatkozási alap volt a tegnapi brüsszeli bejelentések során arra, hogy most kell lépni az integráció mélyítésében, noha az elmúlt években csökkent a gazdaságpolitikai koordináció fokozását támogatók aránya. A szlovákok és a szlovénok döntő része szerint egyébként jót tesz az euró az EU-nak, de közben csak a lakosság töredéke érzi ettől jobban európainak magát. Közben eléggé látványos az az összefüggés, hogy ha kedvezőek a gazdasági folyamatok, akkor hirtelen optimistábban ítélik meg az emberek az eurót is.
Az októberi 165 milliárd után novemberben 183 milliárd forintnyi EU-pénzt fizettek ki a magyar hatóságok a nyerteseknek, és a hivatalos pályázati adatbázis szerint a legtöbb pénzt most szokatlan módon a környezetvédelmi és energiahatékonysági projektekre adták - derül ki szokásos havi elemzésünkből. Mindez azt jelenti, hogy a 7 évre szóló uniós támogatási keret közel 40%-a már a pályázóknál van, és a kormány két idei fontos számszerű célja is a jelek szerint elérhető szilveszterig. A kormény által megelőlegezett gyors kifizetési tempó mellett azonban az EU-tól alig érkeztek még tényleges források, ebben a régiós országokhoz képest le vagyunk maradva. A legfrissebb információink szerint azonban több százmilliárdos átutalás jön még Brüsszelből az év végéig, így a magyar számok jelentősen emelkedhetnek.
A kis- és középvállalkozások besorolásának uniós szabályait közel 20 éve találták ki, és bár már többször faragtak rajtuk, de még mindig túl merevek a sokszínű céges körhöz képest, így a 2020 utáni uniós támogatási ciklusra át kell azokat dolgozni - értett egyet egy mai budapesti szakmai fórum több résztvevője. Az Európai Bizottság 2019 elején tervezi bemutatni az új fogalommeghatározást és erre készülve nyilvános meghallgatást szervezett a Bizottság budapesti épületében az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, amely egyébként a hét elején az EU 2020 utáni jövőjéről egy másik rangos konferenciát is rendezett a fővárosunkban.
A Portfolio megbízható információi szerint ma megszületett az elvi döntés Brüsszelben: kifizethetik azokat a fejlesztési számlákat Magyarországnak, amelyeket október végéig már kiküldtek a magyar hatóságok. Ez azt jelenti, hogy szilveszterig legalább kb. 330 milliárd forint bezúdulhat az államkasszába, sőt, ha decemberben további nagy tételben kiküldünk számlákat, a mai döntés alapján valószínűleg azokat is elég gyorsan kiutalják.
Elindult a közép-magyarországi régió lecsúszása a kevés uniós támogatás miatt, ezért a régiónak szánt 80 milliárd forintos magyar költségvetési forrást akár ötszörözni is lehetne, ami nagyot lendítene a térségen, és az országot is húzná - hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjúban Krisán László. A KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója, illetve a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara új elnöke szerint nincs veszélyzónában a vállalati hitelezés, a kkv-k tőkehelyzetének megerősítését pedig sürgős feladatnak látja. Megítélése szerint mivel az építési-kivitelezési árak 30-50 százalékkal ugrottak másfél év alatt, így a korábban beadott tervek mentén most jóváhagyott projektek "jelentős része félő, hogy nem, vagy nem az eredeti tervek szerint valósítható meg", amely probléma megoldására már letettek javaslatokat az asztalra.
A Portfolio kalkulációi szerint még akkor is el tudná érni idén a két fontos gazdasági célját - EU-pénz kifizetési cél és adósságráta csökkentése - a magyar kormány, ha a ma kezdődő ötnapos európai bizottsági audit nyomán esetleg "befagyasztanák" Magyarország felé az EU-támogatások kifizetését. Ha ez tényleg így történne, akkor januártól hirtelen hatalmas forrásokra lenne szüksége az államnak, ugyanis az EU-pénzek brüsszeli megszakítását-befagyasztását sok idő "visszacsinálni", a tavaszi választásokig viszont gőzerővel kell pörgetni itthon a pályázati kifizetéseket.
Ahhoz, hogy a decemberi EU-csúcson el lehessen fogadni a brit kilépés utáni átmeneti időszak kereteit, a következő 2-3 hétben színt kell vallania a brit kormánynak, hogy mekkora "kilépési számlát" hajlandó majd teljesíteni - írja a Financial Times uniós forrásokra hivatkozva. Bár ez első ránézésre ultimátumnak tűnik, de nincs benne igazán meglepő, mert a briteknek fontos elsősorban az, hogy végre már a kilépési utáni időszak feltételeiről is kezdődjenek egyeztetések. Annak azonban az az előfeltétele az EU27 részéről, hogy a pénzügyi kérdésekben írásba adják a britek a teljesítendő számla módszertanát. Utóbbi Magyarországot is érdemben érinti, mert végre eldől, hogy veszít-e esetleg menetközben, a 2014-2020-as uniós ciklusban, pénzt a brit kilépés miatt.
Az uniós tagállamok nagy száma támogatja, hogy az eurózónának legyen egy stabilizációs célú külön költségvetése - jelezte a hétfői tanácskozás után Jeroem Dijsselbloem. Ő elég furcsa státuszból mondta mindezt, hiszen egy szűkebb csoportnak, az eurózóna pénzügyminiszteri tanácsának a rövidesen leköszönő vezetője. Az általa tett kijelentés és az eddig napvilágot látott információk azonban mégis különösen fontosak és a formálódó terv hatásai olyannyira messzire vezetnek, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium rögtön kiadott egy szűkszavú közleményt. Ebből kiderült, hol lát poteniális kockázatokat a tárca a magyar érdekek érvényesülésére.
Jövő szerdán újranyílik egy olyan vállalkozói energiahatékonysági uniós pályázat 81 milliárd forintos szabad kerettel, amelyet a nyáron a túl szigorú szabályrendszer és a gyenge érdeklődés miatt felfüggesztettek, hogy átdolgozzák. Ez egy kombinált hiteltermék, azaz az ingyenpénznek mondott vissza nem térítendő támogatás mellett hitelt is fel kell venni legfeljebb 2%-os fix kamattal, de például napelem telepítésével ennek költsége bizonyára könnyen kitermelhető. Ennek a közép-magyarországi régióra érvényes "párja" is rövidesen újranyílhat a cégek számára többmilliárdos szabad kerettel. Sőt, egy újabb, 52,5 milliárd forintos keretösszegű, kizárólag ingyenpénzt kínáló, vállalkozói energiahatékonysági pályázat társadalmi egyeztetése is elindult. Utóbbi várhatóan azt követően nyílik majd meg január közepétől, hogy a 81 milliárdos szabad keretösszegű pályázatot bezárják.
Az Európai Unió összes régiója közül a nyugat-dunántúli produkálta a tizedik legnagyobb gazdasági fejlődést 2008 és 2015 között és részben az uniós források miatt az EU-átlaghoz történő gyors felzárkózás 2030-ig is folytatódhat - derült ki egy friss brüsszeli anyagból. Ezzel párhuzamosan a közép-magyarországi régió egy viszonylag magas fejlettségi szintről elkezdett relatív lecsúszni és mivel kevés EU-s pénzre jogosult a 2014-2020-as ciklusban, így ez nem is nagyon változik, de Pest megye szétválasztása majd segíthet hosszabb távon. A térségi országok közül egyébként az egyik legnagyobb mértékben a magyar GDP-t fogják majd 2023-ig megemelni az uniós források, de itt is látszik az a kettősség, hogy a közép-magyarországi régió lassabban fog fejlődni, mint a többi magyar régió.
Az eddigi eszközorientáltság után most már emberorientáltságra, a humánkapacitások átfogó fejlesztésére van szükség jelentős állami források mellett, hogy a legmodernebb technológiákat átvéve Magyarország versenyképessége akár 10 helyet is javulni tudjon 10 év alatt az EU-ban - hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjúban Essősy Zsombor. A MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója úgy látja: ha a hatékonyság és így a versenyképesség széles körben javul, akkor ez magasabb fizetésekhez vezet, ami boldogabbá és kiegyensúlyozottabbá tudja tenni az évszázadok óta kesergő magyarokat. Ehhez a nagy átálláshoz, társadalmi kultúraváltáshoz tudásközpontokra, támogató vállalkozásokra is szükség van és egy ilyet Essősy is létre akar hozni, sőt idővel a tőzsdére is be szeretné vezetni. Meglátása szerint azért is lényeges az oktatásba-képzésbe jelentős forrásokat fektetni, mert a digitális forradalom sok magyar munkahelyet meg fog szüntetni, ami elméletileg enyhíti majd a munkaerőhiányt, de valójában átképzés és a képességek javítása nélkül ez nem fog megtörténni.
A Fed döntéshozói sosem fogják bevallani a nyilvánosság előtt, hogy nem a buborékokkal van a baj, hanem azzal, ha kidurrannak - pedig már jó ideje nyomasztják őket a végrehajtott hatalmas pénznyomtatás potenciális következményei. Többek között ezekről a kulisszatitkokról is beszélt a Portfolio-nak adott interjúban Thomas Sargent, aki 2011-ben kapott közgazdasági Nobel-díjat az eszközárbuborékok terén végzett munkásságáért. A New York-i Egyetem professzora méltatta az Európai Unió hatalmas jelentőségét az európai béke megteremtésében, a híres tudósokra tekintettel pedig "a világ csúcsának" nevezte Magyarországot, illetve a térség országait. A bitcoint és társait buboréknak tartja, de egyúttal a jelenség mögötti okot is megvilágította a beszélgetés során. Ma jelentik be a 2017-es közgazdasági Nobel-díj nyertesét, így a mára időzített interjúval is tisztelgünk a hat évvel ezelőtti díjazott előtt.
A magyar kormány számára csak a többsebességes Európai Unió modellje az elfogadható, azaz mindenki úgy haladjon a különböző integrációs területeken, ahogy akar - hangzott el a csütörtöki Budapest Economic Forum EU-integrációról szóló panelbeszélgetésén a kormány képviselőjétől. A volt magyar uniós biztosok azt hangsúlyozták, hogy minden tagállam valójában saját maga határozza meg a helyét az EU-n belül, így a maga döntése, ha esetleg a perifériára szorul, a kamarai érdekképviseleti vezető pedig azt szorgalmazta, hogy ez utóbbit mindenképpen el kell kerülni. Az euróbevezetés szükséges és lehetséges időzítéséről is megoszlott a panelbeszélgetés résztvevőinek véleménye. A szakmai közönség szerint nem kell annyira rohanni vele, de nem is célszerű elhúzni. A konferenciáról szóló anyagaink:
Kitartott az eddig is szorgalmazott kétsebességes Európa modellje mellett keddi beszédében Emmanuel Macron francia államfő, de közben számos új javaslatot is "bedobott" az Európa jövőjéről szóló gondolkodásba. 2024-re például teljesen egységesítené a német és francia piacot a vállalati adó- és jogszabályok segítségével, közben egységes európai társasági adósávot és ehhez kötött EU-pénzeket is akar, ami a magyar adóelőnyt akár meg is szüntetné, ráadásul sok évtizedes francia tabut megdöntve megváltoztatná a túlzottan bőkezű és nem hatékony uniós agrártámogatási rendszert is. Utóbbi kifejezetten fontos és egyúttal nyugtalanító jelzés a magyar kormányzati agrárstratégia számára is, amely eddig arra épített, hogy a francia agrárlobbi majd "úgyis kikaparja a gesztenyét" például a minél magasabb szinten megmaradó közvetlen (földalapú) támogatási rendszer érdekében.
Egyelőre nem látunk érdemi esélyt arra, hogy tíz éven belül belép az eurózónába Magyarország és Lengyelország, de a 2020 utáni EU-pénzek döntő része csak a fizetési övezet tagjainak lesz elérhető, így a nagy kép gyorsan megváltozhat és ez nyugtalanságot okoz a régió fővárosaiban - fejti ki meglátását Peter Attard Montalto. A Nomura londoni elemzője szerint az idegesség érthető, hiszen igencsak kellemetlen helyzet elé néznek a régiós kormányok az EU-pénzek, a jogállamiság, a pénzcsere, és az azzal kapcsolatos társadalmi támogatottság "négyszögében". Arra számít azonban, hogy a 2018-as magyar parlamenti választások után enyhül majd a kormány és az EU viszonya, de ezzel együtt is úgy gondolja, hogy a bolgárok és a horvátok előttünk fogják bevezetni az eurót.
Az előző uniós ciklushoz képest a mostaniban átlagosan hatszor akkora összegű EU-s pályázati hitelt igényelnek a magyarországi kis- és középvállalkozások, így a rendelkezésre álló keretek rövidesen kimerülhetnek - derült ki abból a prezentációból, amelyet Dr. Nyikos Györgyi egyetemi docens, a Magyar Fejlesztési Bank EU Kompetencia Központjának vezetője mutatott be a múlt heti Közgazdász Vándorgyűlésen. Az adatok alapján egyúttal az is felmerül, hogy módosítani kell a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programot, mert a megugró hitelméret miatt nem tudnak annyi cégnek forrást nyújtani a magyar hatóságok, mint amennyit 2023 év végéig vállaltak.
Ha nem akartok kétsebességes Európai Uniót, márpedig én sem akarok, akkor mielőbb vezessétek be az eurót és ehhez kétféle anyagi ösztönzőt is társítunk - lényegében ezt ajánlotta fel az eurót még nem használó, jórészt keleti tagállamok számára mai beszédében Jean-Claude Juncker. Az Európai Bizottság elnöke azonban az ösztönzőket egy olyan döntéshozatali reformon keresztül szeretné elérni, ami nagyon messzire vezet. Éppen ezért nem csak az tűnik erősen kérdésesnek, hogy a magyar kormány partner-e az egész kezdeményezésben, hanem az is bizonytalan, hogy a mostani eurózóna-tagok tetszését elnyeri a javaslat.
Mivel idehaza gőzerővel zajlanak az EU-pályázatokhoz kapcsolódó kifizetések, de Brüsszelbe még nem küldött ki számlacsomagot kifizetés céljából a kormány, ezért likviditáshiány lépett fel egyes uniós programoknál, így összesen 700 milliárd forintos mozgástérnövelésről döntött a kormány egy minapi határozatban.
Ha már a görög csődveszély és a francia elnökválasztás kimenetele miatt nem kell aggódni, a folyamatosan aggódók új célpontot kerestek és Olaszországban meg is találták, hiszen több hír szerint is ők most a legnagyobb veszély Európára. De tényleg indokolt ez, vagy csak mítoszok alapján aggódnak egyesek? - tette fel provokatív kérdését minapi elemzésében az UniCredit londoni vezető elemzője, és számokkal alátámasztva levezette, hogy a leggyakrabban emlegetett kockázati tényezők nem igazán megalapozottak. Pár napra rá az IMF is kijött az országelemzésével, ami lényegében ugyanezeket vetítette előre. Azért ne essünk át a ló túloldalára se: nyilván nem nyugodhatunk meg teljesen az olaszok miatt.
Könyvajánló a nyárra: a háború és a béke kíméletlen szabályainak értelmezése kínai szemmel.   Itt a nyár...
Két hónapja van a Top10-ben. Júniusban nem tudtam elemezni, mert a roic.ai valami fejlesztés miatt változtatott a letölthető...
A családjogi kérdéseket feldolgozó blogsorozatunkban a házasság és annak megromlása, a válás, a válóper, vagyonjogi... 
Komoly fellendülést hozott a 2024-es év az ingatlan- és hitelpiacon. A kamatplafon végével ugyanakkor egy bank már...
"Egy tech-cégnél nagyon nehéz megbecsülni, hogy mit hoz a jövő. Lehet, hogy óriási növekedés lesz, de az is lehet... 
Ahogy majd egy hónappal már írtuk a blog hasábjain, a közel-keleti regionális konfliktus a vörös-tengeri szállítmányozáson...
Az ÁKK vezére, az MNB vezető közgazdásza és a VIG befektetési igazgatója volt a Checklist hétvégi különkiadásának vendége.
Az ipar, a kiskereskedelem és a külkereskedelem sem alakult szépen.
Vezetéstechnikai szakértőt kérdeztünk.
