• Megjelenítés
Weinhardt Attila

Weinhardt Attila

Elemző

Weinhardt Attila 2004 óta dolgozik makrogazdasági elemzőként a Portfoliónál és 2014-ig elsősorban a magyar deviza- és állampapírpiaci, illetve különböző magyar és globális gazdasági folyamatok elemzésével, értékelésével foglalkozott, illetve ezen témákról adott rendszeresen interjúkat televízióknak és rádióknak. Ebben az időszakban (2010-ben) elnyerte a fiataloknak szóló legrangosabb hazai szakmai díjat, a Junior Príma Díjat, majd 2011-ben, illetve 2012-ben megírta a Portfolio Füzet sorozat két szakmai kiadványát „Befektetési stratégiák egyszerűen”, illetve „Kereskedési pszichológia egyszerűen” címmel. Érdeklődése fokozatosan a nemzetgazdasági szempontból egyre fontosabb EU-források terület felé irányult, így 2014-ben létrehozta és azóta is vezeti a Portfolio új rovatát Uniós Források néven. Ennek szakmai tartalma, a hozzá kapcsolódó konferencia-sorozat, valamint a kohéziós politika magyarországi hatásainak bemutatásáról szóló, az Európai Bizottságtól elnyert médiapályázat 2019-2020-as sikeres megvalósítása úttörő a magyar média világában.
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 1195

Hat ábra, ami döntő fontosságú Magyarország felzárkózásában

Az egyik legnagyobb gazdasági fejlettségi előrelépést Magyarország érte el az elmúlt években az uniós tagok közül, ami kedvező, de közben ez vissza is fog ütni a 2020 utáni felzárkóztatási források elosztásnál. Az Európai Bizottság javaslata szerint ugyanis az egyik legnagyobb, fejenként mintegy 166 ezer forintnyi felzárkóztatási forráscsökkenés vár ránk 2021-2027 között a mostani ciklushoz képest. A közel 600 ezer forintnyi fejenkénti felzárkóztatási támogatás azonban még így is az egyik legmagasabb lesz az összes tagállam közül, köszönhetően annak, hogy az EU nagyon erősen a kevésbé fejlett régiókra koncentrál, amelyekből sajnos Magyarországon hat régió is van. Az alábbiakban hat olyan, ritkán látható, ábrát mutatunk be, ami ezen felzárkóztatási források és így Magyarország felzárkózása szempontjából döntő fontosságú.

Szép csendben újabb 52 milliárd forintnyi EU-pénzt átutalt Brüsszel!

Az elmúlt három hétben a Portfolio kalkulációi szerint közel 52 milliárd forintnyi EU-támogatást utalt át az Európai Bizottság Magyarországnak a 2014-2020-as ciklus terhére. Ez a fejlemény is bizonyítja azon értesülésünket, hogy nem általában "függesztették fel" a pénzek kifizetését Brüsszelből, sőt ez még a leggyakrabban megnevezett Operatív Programokra sem igaz teljes egészében, hanem csak bizonyos alprogramokban áll fenn az elszámolási vitákból eredően megszakított kifizetés helyzete, vagy veszélye.

Németország és a magyar autógyártás lehet a nagy vesztes - Akcióban Trump rettegett tárgyalója

A 30-35 évvel ezelőtti logika és agresszív kereskedelempolitikai fellépés jellemzi Donald Trump amerikai elnök adminisztrációját, hisz ugyanaz a személy, Robert Lighthizer, mozgatja most is a szálakat, ez pedig Kína mellett az EU-nak sem jelent sok jót: az európai autószektorra korábban már belengetett megemelt vámok akár télen hatályba is léphetnek - hívta fel a figyelmet a Magyar Közgazdasági Társaság Európai Uniós Szakosztályának tartott minapi előadásában Balás Péter. Az Európai Bizottság Kereskedelmi Főigazgatóságának korábbi főigazgató-helyettese szerint ez a helyzet tehát legalább két csatornán keresztül: a nagyon nyitott magyar gazdaságon és a magas járműipari kitettségen keresztül is fokozott veszélyeket hordoz magában Magyarország számára, és ezekkel kapcsolatos aggodalmainak két volt magyar külügyminiszter is hangot adott. Az sem megnyugtató ebben a helyzetben, hogy Magyarországnak is külkereskedelmi többlete van az Egyesült Államokkal szemben.

Ránk ömlött a sok EU-s pénz, de hova szivárgott el?

Az elmúlt évtizedben az egyik legmagasabb arányú uniós forrásbeáramlás történt évente Magyarországra, de a gazdasági felzárkózásunk, az összesített gazdasági teljesítményünk mégis elmaradt a régiós országokétól, mindez pedig megkérdőjelezi a beözönlött pénzek hatékony elköltését - értettek egyet többen is egy csütörtöki szakmai konferencián. A túlárazással, korrupcióval és egyéb módokon magánzsebekbe vándorló EU-pénzek kapcsán az a kérdés is szóba került, hogy szinte semmit sem lehet tudni ezek méretéről és arról, hogy egyáltalán hol parkolhatnak, mire használhatják ezeket. Az Európai Bizottság illetékes képviselője elismerte: Magyarország azon négy ország között van, ahol megkérdőjelezhető, hogy sikertörténetről beszélhetünk-e az elköltött pénztömeg és a befutott gazdasági pálya alapján, de egyúttal védelmébe is vette a brüsszeli pénzelosztási szabályrendszert. Az EU-pályázatok kapcsán a túlárazási kockázatok elleni friss kormányzati fellépésről egy másik cikkünkben írtunk:

Odacsap a kormány az EU-pályázatok túlárazóinak! (2.)

"Olyan költség elszámolása maradéktalanul nem lehetséges, amelyről bizonyítható, hogy az a piaci árak jellemző szintjét meghaladta" - áll a határozott üzenet abban a tájékoztatóban, amely péntek délután jelent meg a kormány hivatalos uniós pályázati oldalán és két uniós fejlesztési program kapcsán rögzíti, hogy milyen esetekben és hogyan kell egységes szabályok mentén alátámasztani a piaci áraknak való megfelelést.

Napelem, szigetelés, ablakcsere - Brutális könnyítéseket jelentettek be, le ne maradj róla!

Napelem, szigetelés, ablakcsere - Brutális könnyítéseket jelentettek be, le ne maradj róla!

Jelentősen lazultak, az építőipari életszerűség és a kisebb társasházban (jellemzően sorházban) élő magánszemély pályázók igényei felé mozdultak el a lakossági energiahatékonysági hitel feltételei a ma kiadott módosítással, amely szabályok október 4-től lépnek hatályba és már a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell őket. A Pest megyén kívüli térségnek szóló 105,2 milliárdos hitelkeretnek már nem a negyedét, hanem a felét lehet társasházi és lakásszövetkezeti energiahatékonysági és megújuló energiás projektjeire felhasználni, ennek érdekében több szabály is módosult. Közben a jelentős építőipari áremelkedést és a projektek elhúzódásából eredő problémákat is kezeli a mostani módosító csomag, hiszen például az eddigi csaknem dupláját lehet majd nyílászárók fajlagos költségére elszámolni, de a szigetelés elszámolható költsége is jócskán emelkedik. Ezek mellett a projektek befejezésére és a hitel rendelkezésre tartására szolgáló idő is jócskán kitolódik.

Kiszivárgott: lehet, hogy idén már semmi pénzt nem kapunk Brüsszeltől!

A Magyarország és az Európai Bizottság közötti elszámolási viták lehet, hogy idén nem zárulnak le, így későbbre csúszhatnak a brüsszeli átutalások, sőt egyes projektek lehet, hogy nem is jogosultak az uniós támogatásra - jelezte szerdán este egy névtelen európai bizottsági forrás a Reutersnek a magyar államháztartás számára negatív üzeneteket.

Népességrobbanás várható Debrecenben a BMW-beruházás hátán

Meg vagyok győződve arról, hogy a BMW-vel együtt a városba érkező 500 milliárd forintnyi új beruházás hatására két-három évtizeden belül a mostani 203 ezer körülről 250 ezer főre nő Debrecen lakossága és ez már az ingatlanpiacon is jól látszik - hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjúban a készülő demográfiai fordulatot a város polgármestere. Papp László szerint tartható az a menetrend, hogy a város 2019 őszén át tudja adni az egybefüggő területet a BMW-nek, de az emiatt felveendő 44 milliárd forintos hitel visszafizetésének pontos kereteiről még zajlanak az egyeztetések, ahogy az sem tudható biztosan, hogy mikor kezdene termelni az autógyár. Abban viszont biztos a városvezető, hogy az induláshoz szükséges 1000 fős munkaerő rendelkezésre fog állni és leszögezte: bár az elmúlt években számos beruházó választotta Debrecent, de "nem akarunk kis gömböc módjára viselkedni, hogy mindent ide, és másnak semmit".

Brüsszel alig fizet Magyarországnak - Nagy döntéseket hozott a kormány

Éppen azon a napon jelentett be fontos döntéseket a kormány az EU-pénzek terén, amikor közzétette, hogy az alig érkező brüsszeli átutalások miatt itthon rekord magasra futott az államháztartási hiány. A két szál szorosan összefügg és emiatt az történt, hogy múlt szombattól a felére vágta az uniós pályázatok közszférán kívüli kedvezményezett nyerteseinek kifizethető támogatási előleg mértékét a kabinet. Ez azonnali hatállyal spórolást jelent az állami büdzsének, de közben jókora nehézséget okozhat a projektek végrehajtóinak, hiszen eddig nem így terveztek. Számos egyéb fontos szabályt is megváltoztatott szombati hatállyal a kormány, amelyek között olyanok is vannak, amelyek viszont pár hónapos távon inkább a havi uniós támogatás-kifizetés összegének növekedése irányába mutatnak.

A Balaton és a Velencei-tó lehetnek egy világtrend legnagyobb magyar nyertesei

A világ egyik megatrendje, a városokba költözés, a következő évtizedekben Magyarországon is folytatódhat, de közben a távmunka lehetőségek terjedése, mint másik megatrend, fékezi ezt és a kettő együtt oda vezet, hogy olyan élhető térségek lesznek a legnagyobb nyertesek, mint például a Balaton, vagy a Velencei-tó - vetítette előre a következő évtizedek egyik lényeges fejlesztéspolitikai szempontját a Közgazdász-vándorgyűlés egyik panelbeszélgetésében Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója. A nagy trendek kapcsán részben ő, de főként az MNB elnökének főtanácsadója, Szapáry György is beszállt abba a vitába, ami abból kerekedett, hogy az Európai Unió sikeres volt-e eddig, vagy inkább hanyatlik, illetve csökken-e a jelentősége a következő időszakban. Arról is vita kerekedett, hogy a föderalizmus, vagy az erős nemzetállamok közössége-e a megfelelő út az EU számára.

Kiszámolták: Magyarország bukná a legtöbbet, ha összeomlana az EU, vagy kilépne belőle

Az összes EU-tagállam közül Magyarország a legnagyobb nyertese az uniós tagságnak, így ha összeomlana a közösség, azaz "sima" szabadkereskedelmi övezetig lépne vissza az integráció, az minket viselne meg a legjobban - derül ki a Bank de France mélyreható tanulmányából. Az anyag az áruforgalom alapján minden tagállam esetén bemutatja, hogy mekkora lenne az EU-integráció visszafordításának költsége és egy külön vizsgálat arra is rávilágít: a magyar gazdaságnak fájna a leginkább, ha kilépnénk az EU-ból, azaz minden más tagállam kisebb veszteségekkel megúszná a saját távozását a közösségből.

Látványos ábrák, amelyekből megérted, mekkorát nyert a BMW-gyárral Magyarország

A következő 3-5 évben az országos és Hajdú-Bihar megyei adatokban már kimutatható gazdasági hatásai lesznek a Debrecenben épülő BMW-gyárnak, de a megyében élő emberek életszínvonala majd csak 2023-tól kezd el markánsan emelkedni - derül ki a Portfolio átfogó vizsgálatából. Ebben megnéztük, hogy mit okozott anno az adott megyének, illetve az országnak az Audi, a Suzuki és a Mercedes gyárberuházása és termelésének felfutása.

Ezermilliárdokkal tartozik Brüsszel - Benyújtja végre a számlát a kormány

Legalább 3,1 milliárd eurónyi, de lehetőleg 3,58 milliárd eurónyi EU-pénzt le kell hívnia az illetékes minisztériumoknak év végéig az Európai Bizottságtól és közben december végéig a 7 évre szóló összes EU-pénzről itthon döntést kell hozni - ezeket írta elő a kormány egy friss határozatban. A lépések összhangban vannak a Portfolio azon minapi információival, hogy formálódik az egyezség a Bizottsággal a vitás kérdésekről, amelyek után késő ősztől többmilliárd eurónyi brüsszeli átutalás várható. Most tehát ezek elérését adta írásbeli utasításba a kormány és közben akár hathavi céljuttatást is belengetett az ezen dolgozó minisztériumi alkalmazottaknak.

Átlépte a bűvös határt a kormány pénzosztása

A júniusi 141-ről júliusban 183 milliárd forintra, január óta a legmagasabbra, ugrott az uniós támogatások nyerteseknek kiutalása és ezzel átlépte az Orbán-kormány a bűvös 5000 milliárd forintos kifizetett pénzállományt - derül ki a Portfolio szokásos havi elemzéséből. Úgy tűnik tehát, hogy az Európai Bizottsággal vívott, százmilliárdos méretű elszámolási viták és az emiatt extrém nagyra hízott költségvetési hiány mellett sem lassítja az intézményrendszer a kifizetéseket. Sőt az is lehet, hogy mivel már látszik az ősszel Brüsszelből megérkező átutalások esélye, ezért bátran zajlik itthon a nyerteseknek járó támogatások kifizetése.

Példátlan döntést hoztunk, így nem bukik még több pénzt Magyarország

Ha nem hozzuk meg az Európai Unió történetében példátlan döntést a pénzügyi veszteség korlátozására, akkor például Magyarország a maximális 24%-nál jóval több uniós felzárkóztatási és agrárforrást is elveszíthetne a 2020 utáni költségvetésben a mostani ciklushoz képest - hangsúlyozta a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban Marc Lemaitre. Az Európai Bizottság regionális és várospolitikáért felelős főigazgatóságának (DG Regio) múlt héten Budapesten járt főigazgatója emlékeztetett: hazánk a mostani ciklusban minden tagállamnál és így a gazdasági fejlettsége által indokoltnál magasabb GDP-arányos támogatást kap, és ezért jár kifejezetten jól az új korlátozó szabállyal. A főigazgató cáfolta, hogy a Bizottság az új költségvetési javaslattal meg akarná bünteti Magyarországot a menekültválságbeli hozzáállása miatt, miközben elismerte, hogy több mostani uniós programban olyan súlyosnak látja a problémákat, hogy egyelőre nem fizethetik ki Brüsszelből a támogatásokat és a viták mielőbbi rendezése érdekében figyelmeztető leveleket is kiküldtek a magyar hatóságok számára.

Meghátrál a kormány, hogy dőlhessenek végre az EU-pénzek Magyarországra

Meghátrál a kormány, hogy dőlhessenek végre az EU-pénzek Magyarországra

Már nem tartja indokoltnak a közbeszerzési ellenőrzések minisztériumból való kiszervezését Gulyás Gergely, mert azt házon belül is meg lehet oldani mintegy 80 ember felvételével, ezért nem hosszabbítja meg ezt a keretszerződést az érintett cégekkel a Miniszterelnökség - többek között ezt jelentette be a mai Kormányinfón maga a tárca vezetője.

Bűvös számot közelít az EU-s pénzosztás - De mi lesz 2020-tól?

A májusi 113 milliárd után júniusban 141 milliárd forintra ugrott az új uniós támogatás-kifizetések összege, így a ciklus eleje óta már 4860 milliárd forintnál jár az összes kiutalás, azaz közelíti a kormány a bűvös 5000 milliárd forintot - derül ki szokásos havi összesítőnkből. Ez azt jelenti, hogy a 7 évre (310-es euró mellett) járó mintegy 8920 milliárd forintos keretnek az 55%-a már a nyertesek számláján van, de amint a héten rámutattunk: százmilliárdokkal több keret állna rendelkezésre, ha tartósan gyengébb szinten ragadna a forint. Idén és év jövőre az uniós támogatások tényleges felhasználása még növekedhet tavalyhoz képest a Magyar Nemzeti Bank elemzői szerint, így kissé élénkítheti a gazdaságot, 2020-tól azonban jócskán lassulhat a forrásfelhasználás, és ez lehúzhatja majd a gazdaság éves növekedési képességét is.

Amiről senki nem beszél: 330-as eurónál százmilliárdokkal több EU-pénzt költhet Magyarország

Amennyiben a forint tartósan a 330-as szinten ragadna az euróval szemben, akkor mintegy 580 milliárd forinttal több uniós pályázati keretet lehetne szétosztani Magyarországon a 2014-2020-as ciklus terhére - derül ki kalkulációnkból. Ez a plusz pénz, az éves magyar GDP másfél százaléka, tehát tovább élénkíthetné a magyar gazdaságot a következő években, igaz az uniós fejlesztések magas importhányada azért árnyalja a képet. Közben azért az államháztartási egyenleg még kicsit javulna is, mert számításaink szerint a plusz fejlesztések adó- és járulékbevételi vonzata több lenne, mint amennyivel a kötelező magyar állami társfinanszírozás is megemelkedne. Kizárólag az elosztható EU-pénzek szemszögéből nézve tehát Magyarország jól járna a tartósan gyenge forinttal.

Csendben beletörődött Brüsszel, hogy a családi házak helyett a középületekre szórjuk ki az EU-pénzt

Már eddig is sejteni lehetett, a minap pedig nyilvánossá is vált, hogy az Európai Bizottság pénzügyi szankciós lehetőség hiányában nem tudta megakadályozni a magyar kormány azon tervét, hogy a lakosságnak szánt uniós energiahatékonysági ingyenpénzt a középületek felújítására terelje át. Ez egy 90 milliárd forintos átcsoportosítást jelent, amiért cserébe a lakosság csupán uniós ingyenhitelt kapott. Mindennek meg is lett a következménye, hiszen a módosított Környezetvédelmi és Energiahatékonysági Operatív Programban már csak kisebb energiamegtakarítást tudott vállalni 2020-ig Magyarország, és közben döcögősen halad a családi házaknak kiírt EU-pályázat keretének igénylése is, mivel abban kizárólag hitelt kínálnak a lakosságnak az ingyenpénz helyett.

Darabokra szedtük Brüsszel tervét - Ezermilliárdokat veszíthet el Magyarország

Mintegy 7,6 milliárd euróval, kb. 2400 milliárd forinttal kevesebb forrást kaphat Magyarország az EU közös költségvetéséből 2021-2027 között, mint a mostani ciklusban és 3,1 milliárd euróval, 1000 milliárd forinttal többet, kellene befizetnie a kasszába, így az EU-pénzek nettó egyenlege közel 34%-kal, 21,3 milliárd euróra eshet - derül ki a 2018-as árakon végzett átfogó számításainkból. Ezek egyelőre az Európai Bizottság friss terveiből indulnak ki, a végső számok a következő évek tárgyalásain remélhetőleg kedvező irányba változnak még. A brüsszeli pénzosztási tervek alapján jelentősen, 1,4%-ponttal, csökkenne a GDP arányában évente átlagosan megkapható EU-pénzek összege, ráadásul a támogatások lehívásához is sokkal több hazai finanszírozást kell hozzátenni.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kiderült: Magyarország történelmi méretű segítséget nyújt Ukrajnának
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility