Miután a legfrissebb jelek szerint 30% közeli felzárkóztatási forrásvágást is elszenvedhet a következő EU-s költségvetésben Magyarország, az EU kohéziós politikáját több szempontból is bíráló véleményt publikált a Magyar Nemzet hasábjain Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese. Az alábbiakban ezt a két fejleményt foglaljuk össze értelmező keretbe rendezve.
Bár egy főre vetítve az egyik legtöbb EU-forrást kapja Magyarország a mostani fejlesztési ciklusban is, mégis évek óta állítja azt a magyarok nagyjából egyharmada, hogy még mindig nem hallott a környezetében megvalósult EU-s fejlesztésről - derül ki a minap közzétett Eurobarométer felmérésből. Közben az, hogy a magyaroknak csak a kétharmada tud megnevezni a környezetében ilyen projektet, az uniós tagállamok rangsorában csak a nyolcadik legmagasabbnak számít. Európai szinten egyébként 5%-ponttal 40%-ra nőtt az EU-s fejlesztésekkel kapcsolatos tudatosság, és az emberek döntő többsége mind az EU-ban, mind Magyarországon egyértelműen kedvezőnek mondja a megvalósuló fejlesztések hatásait. A magyarok körében egyébként kiugróan nőtt azok aránya, akik a saját életükben is érzik a megvalósuló uniós fejlesztések kedvező hatását és a magyarok 97%-a támogatja azt, hogy uniós pénzből oktatási, egészségügyi és szociális fejlesztések jöjjenek létre.
Kétéves alkudozás után bejelentette csütörtökön az Eurócsoport elnöke (képünkön), hogy megszületett a megállapodás a közös eurózóna költségvetés főbb paramétereiről, amelynek kialakításában a jelek szerint a magyar érdekek egy részét is figyelembe vették. Összességében azonban felemásak a most megszületett alku következményei hazánknak, így talán nem véletlen, hogy most elmaradt a Pénzügyminisztérium közleménye, noha korábban sorozatosan adott ki ilyeneket az egyeztetések különböző fázisaiban a magyar tárca.
Bár az elmúlt hetekben sok önkormányzati EU-s projektet adtak át a híradások szerint, de jóval több lehet az, amelyet a csúszások miatt nem, vagy csak részben tudtak átadni. Arról, hogy ez miért lehet, és a pályázati kiírás tervezésétől a döntéshozatalon át a megvalósításig hány helyen adódhat össze az egyes projektek akár 2-2,5 éves csúszása, Szebeni Dáviddal, az Enrawell stratégiai igazgatójával beszélgettünk.
Bár augusztus végén és szeptember első heteiben összesen mintegy 500 milliárd forintnyi EU-támogatás ömlött be Magyarországra, ami jócskán javította a magyar költségvetés helyzetét, mégsem kezdett szeptemberben újabb pályázati „osztogatásba”, tömeges eredményhirdetésbe, illetve pályázati kifizetésekbe a kormány – derül ki szokásos hónap eleji elemzésünkből. Ennek főként az lehet az oka, hogy nincs már tömegével bírálatra váró pályázat bent a rendszerben, illetve főként a projektek előrehaladásától függ, hogy a kormány hatóságai mikor mennyit tudnak kifizetni a nyerteseknek.
Már hetek óta azt ígérte a kormány, hogy durván, akár 80-130%-kal is megemelik az erdőtelepítési uniós pályázatban elérhető támogatásokat, és péntek délután valóban át is írták a pályázat szabályrendszerét. Ebből kiderült azonban az is, hogy a pályázat keretösszegét 50,32 milliárd forinton hagyták és továbbra is csak 300 nyertes projekttel számolnak, amelyek majd 25 ezer hektárral növelik az ország erdővel borítottságát. Így tehát aki belevág a telepítésbe, jóval nagyobb támogatásokra számíthat, de érdemes vigyáznia, mert ha október 31. előtt adja be a pályázatát, azt még a régi tartalmi értékelési szabályrendszer szerint értékelik. Érdemes tehát egy kicsit kivárni.
Jelenleg még zajlanak az értékelések a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban, „ősz végén, jövő év elején lehet majd konkrét számokról beszélni” – jelezte a Portfolio azon kérdésére Rákossy Balázs, a Pénzügyminisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkára a tárca mai sajtótájékoztatóján, hogy a gyenge forint és a visszahulló források milyen új uniós pályázatok előtt mekkora volumenben nyithatják meg az utat.
Ma megjelent és november 11-től várhatóan 2020. január 15-ig lesz majd nyitva az a 20,42 milliárd forintos keretösszegű új uniós pályázat, amely megújuló energia használatát és energiahatékonyságot növelő épületenergetikai fejlesztések támogatását célozza a mikro-, kis- és középvállalkozások számára – hangzott el a Pénzügyminisztériumban tartott sajtótájékoztatón. Jó hír a cégeknek, hogy a nyáron megjelent kisebb napelemes pályázathoz képest most bővült a támogatható fejlesztési célok köre és bővült a támogatható vállalkozások köre is.
A Brexit még bármelyik irányba kifuthat, a magyar-horvát és magyar-osztrák határmenti EU-s program példaértékű, a Magyarországnak is fontos kohéziós és agrártámogatásokat pedig nem szabad drasztikusan megvágni 2021-től, mert az elmaradottabb régiókat igenis fokozottan támogatni kell – többek között ezekről beszélt a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban Luca Jahier. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság közelmúltban Magyarországon járt elnöke hangsúlyozta, hogy az EP-választások után az európai politikai elitnek sürgősen lépnie kell és meg kell erősítenie az európai projektet, fenntarthatóbbá kell tennie a gazdaságot és szociálisabbá a társadalmi berendezkedést, mert enélkül az emberek frusztrációja a sérülékenyebb társadalmi csoportokon fog csattanni és a populista, antidemokratikus erőket fogják hatalomra juttatni.
Bár hivatalosan csak az október 3-án véget érő konzervatív párti kongresszus után tervezi közölni a brit kormány az Európai Unióval az északír-ír tartalékmegoldás helyetti javaslatát, több brit lapban már kiszivárogtak ennek körvonalai. Ezek afelé mutatnak, hogy mind a londoni kormánynak, mind az EU27-nek jelentős engedményeket kellene tennie a megállapodás nélküli Brexit elkerülése érdekében, hiszen egy speciális gazdasági övezetté válna Észak-Írország, hogy így lehessen leküzdeni az uniós és a kilépő Egyesült Királyság szabályai közötti különbségeket. Az, hogy ez sikerül-e, erősen kérdéses egyelőre, mert sok részletkérdést kellene még tisztázni, miközben az idő szorít. Mindezek miatt továbbra is reális veszély, hogy végül megállapodás nélkül zuhan ki az ország (október végén) az EU-ból és éppen erre figyelmeztetett ma délelőtt az Európai Bizottság elnöke is.
Az elmúlt 5 hétben csaknem 500 milliárd forintnyi EU-támogatást utalt át a magyar államnak az Európai Bizottság, és az extrém mértékű pénzáramlásnak még nincs vége. A Portfolio számos forrásának jelzései azonban afelé mutatnak: súlyos ára van ennek a kedvező fejleménynek. Ahhoz ugyanis, hogy újra ömölhessenek a brüsszeli pénzek a magyar államhoz, előtte jelentős, összességében sok tízmilliárd forintos pénzügyi büntetést kellett bevállalnia a kormánynak, hogy több, a szabálytalan pénzfelhasználásból eredő elszámolási vitát végre le tudjon zárni. A friss helyzet afelé mutat, hogy a következő hónapokban akár masszív többletbe is átcsaphat a magyar államháztartás pénzforgalmi egyenlege.
Mivel a 2,5 éve megnyitott vállalati infokommunikációs EU-pályázat keretéből még mindig bőven van szabad forrás, ezért a minap arról jelent meg közlemény a hivatalos uniós pályázati oldalon, hogy a felhívást nem most szeptember 10-én, hanem csak jövő január 15-én zárják be. Ezzel együtt arra is több időt adnak a már nyertes projektek vezetőinek, hogy azokat befejezzék, illetve pénzügyileg elszámoljanak a felhasznált pénzzel.
Az ír miniszterelnökhöz Dublinba látogatott ma Boris Johnson brit miniszterelnök és kettejük sajtótájékoztatójának az a lényege, hogy bár Johnson a szavak szintjén nagyon azt akarja, hogy megállapodással tudjon kilépni az Egyesült Királyság az Európai Unióból, az ezt szolgáló konkrét, működőképes tartalékmegoldási terve azonban egyelőre nincs az északír-ír határ kérdésére – legalábbis nem mutatta be azt még se Brüsszelnek, se Dublinnak.
Érdemi előrelépés nélkül zajlik immár második éve a 2021-2027-es uniós költségvetésről szóló vita a tagállamok között, de a tárgyalások a következő hónapokban várhatóan jelentősen felgyorsulnak és esélyes, hogy a téli hónapokban már húsbavágó döntéseket hoznak meg a tagállamok - vázolta a következő hónapok keretköltségvetéssel kapcsolatos kilátásait a Közgazdász-vándorgyűlésen pénteken tartott előadásában Iván Gábor. Az Európai Tanács Általános Politikai Igazgatóságának vezetője szerint októberben és decemberben jöhetnek a fontosabb döntések, de benne van a levegőben, hogy végül áthúzódik a keretköltségvetésről szóló végső tagállami alku a jövő év első felére.
"Én arra számítok, hogy lesz egy hosszabbítás még akkor is" a Brexitben, ha október közepén egy előrehozott választásra kerül sor az Egyesült Királyságban - válaszolta a Portfolio lehetséges forgatókönyvekkel kapcsolatos kérdésére Takács Szabolcs Brexit-ügyi miniszteri biztos az 57. Közgazdász-vándorgyűlésen. Ugyanilyen, a Brexit november 1-jére megcélzott dátumának halasztásával kapcsolatos várakozást fogalmazott meg kérdésünkre Iván Gábor, az Európai Unió Tanácsának általános politikai igazgatóságának vezetője is, akinek meglátása szerint a halasztás még az új Európai Bizottság kinevezésének folyamatában is okozhat bonyodalmakat.
18 hónapja zajlik Franciaországban 27 nagyvállalat összefogásával és a hatóságok-társadalom széleskörű bevonásával egy olyan átfogó stratégia megvalósítása, amelynek célja, hogy 2050-re karbonsemleges legyen Franciaország - jelezte a Közgazdász-vándorgyűlés csütörtöki előadásában Bertrand Bonhomme.
Gigantikus fenntarthatósági kihívások előtt áll a világ 2050-ig, és ezek szükséges megoldása nagyon vonzóvá teszi a magyar agrárgazdaságba való befektetéseket - hangsúlyozta az 57. Közgazdász-vándorgyűlés nyitó szekciójában Nagy István. Az agrárminiszter lényegében új forrásokat és új agrárbefektetéseket szorgalmazott az ágazatnak, hiszen a már ismert uniós forrásokon felül új uniós források várhatóan csak 2023-ban érkeznek, a 3-4 évig tartó finanszírozási rés pedig szavai szerint nem megengedhető egy ennyire fontos ágazat számára.
2018-ban Magyarország kapcsán zárta le a legtöbb (9) vizsgálatát az EU Csalás Elleni Hivatala, az OLAF, a tagállamok között, a 2014-2018-as időszakban lezárt vizsgálatok során pedig toronymagasan nálunk javasolta a legtöbb pénzügyi büntetést a szervezet a 2013-2017 között kifizetett felzárkóztatási és agrárpénzek arányában - derült ki az OLAF ma közzétett 2018-as éves jelentéséből. Utóbbi szomorú helyzet egyébként már az egy évvel ezelőtti OLAF-jelentésben is így volt, a 2018-as évről pedig ma azt is megtudtuk, hogy mindössze egyetlen csalásgyanús bejelentés érkezett hatósági frontról, de közben 32 esetben magánvonalon értesült ilyen gyanúról az OLAF.
Egyértelműen az az alapforgatókönyve az Európai Bizottságnak, hogy megállapodás nélkül fog kizuhanni október végén az Egyesült Királyság az Európai Unióból, mert nincs életképes tárgyalási alternatívája a brit kormánynak az északír tartalékmegoldás helyett és emiatt Brüsszel holnap kiadja a hatodik no-deal Brexit felkészítő anyagát, illetve az EU-s költségvetést érintő fájdalmas döntéseket is előkészít - írja ma reggeli brüsszeli hírösszefoglalójában a Politico.
Ha nagyon röviden akarjuk összefoglalni, hogy miért gyenge a forint, azaz miért gyengült történelmi mélypontra az euróval és annak közelébe a dollárral szemben, akkor azt mondhatjuk, hogy két főbb ok miatt: egyrészt a külpiaci feszültségek sokasága, másrészt a magyar monetáris politika extrém lazasága miatt. Arról, hogy meddig gyengül a forint technikai elemzés alapján, és mit mondanak az elemzők a forint kilátásairól, ezekben a cikkeinkben írtunk:
Kínában az alternatív hajtástípusok terjedése már az olaj iránti keresleten is érezteti a hatását, ennek pedig...
Az év vége közeledtével a családi összejövetelek nem csak a szeretetről és a közös pillanatokról szólnak, hanem... 
Melyik tudós teljesítménye kiemelkedőbb? Akinek van 100 olyan tanulmánya, melyre legalább 100-szor hivatkoztak,...
Csökkent az elmúlt években Magyarországon a karácsonyfa-termelésre szánt összterület mérete, a felmelegedés nem... 
Változások az Ellenpropaganda oldalon; remek könyvek előkészületben; négy Rothbard cikk a fordításomban.
A forint gyengülése és erősödése minden magyart érint. Vörös Attila Benjamin és Argyelán József elemzik az árfolyam...
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
