Weinhardt Attila 2004 óta dolgozik közgazdászként, makrogazdasági elemzőként a Portfoliónál és 2014-ig elsősorban a magyar deviza- és állampapírpiaci, illetve különböző magyar és globális gazdasági folyamatok elemzésével, értékelésével foglalkozott, illetve ezen témákról adott rendszeresen interjúkat televízióknak és rádióknak. Ebben az időszakban (2010-ben) elnyerte a fiataloknak szóló legrangosabb hazai szakmai díjat, a Junior Príma Díjat, majd 2011-ben, illetve 2012-ben megírta a Portfolio Füzet sorozat két szakmai kiadványát "Befektetési stratégiák egyszerűen", illetve "Kereskedési pszichológia egyszerűen" címmel.
Érdeklődése fokozatosan a nemzetgazdasági szempontból egyre fontosabb EU-források terület felé irányult, így 2014-ben létrehozta a Portfolio új rovatát Uniós Források néven. Ennek szakmai tartalma, a hozzá kapcsolódó konferencia-sorozat, valamint a kohéziós politika magyarországi hatásainak bemutatásáról szóló, az Európai Bizottságtól elnyert, általa koordinált, médiapályázat 2019-2020-as sikeres megvalósítása úttörő volt a magyar média világában.
A 2021-ben kibontakozó energiaválság miatt figyelme az európai energiapiacok felé irányult: számtalan cikkben, átfogó elemzésben, és nyilatkozatban követte az orosz-ukrán háború mellett rendkívül felértékelődött energetikai terület fejleményeit. 2022-től kezdve szakmai felelőse lett az Energy Investment Forumnak, illetve a Portfolio energiamenedzsment témájú konferenciáinak. Energetikai tudása elmélyítése, és a rendszerszintű átlátás érdekében 2023-2024 során elvégezte a Budapesti Corvinus Egyetem és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont közös angol nyelvű képzését, így energiagazdálkodási szakközgazdász diplomát szerzett.
A 100 euró alá szakadó tőzsdei gázár jótékony hatását igyekszik „meglovagolni” a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) azzal, hogy ma megszabta a távhőszektor jövő év első negyedévében elismert gázár költségének szabályait, szakkifejezéssel az indokolt költség alapjaként elismert referencia földgázár szabályait. Ez a lépés a nyári kiváró stratégia miatti rendkívüli helyzet ellensúlyozását is szolgálja azzal, hogy a beszakadó piaci árak mellett jócskán lejjebb lehessen szorítani a mostani fűtési szezon átlagában elismert költség szintjét a távhő szektor felé.
Átlépte a kerek 5 milliárd köbmétert a magyar gáztárolókba összesen betárolt földgáz mennyisége, így a tárolók töltöttségi szintje már a 80%-on túl van, és ez azt jelenti, hogy az elmúlt 5 évi átlagos gázfogyasztásunk 50%-a, tehát fél évre elegendő tartalék már a föld alatt pihen – derül ki a legfrissebb adatokból. Az 50%-os magyar fogyasztásarányos tárolói töltöttség Ausztria (93%) és Szlovákia (64%) adata után a harmadik legmagasabb, és szokatlan módon a töltöttség még az utóbbi hetekben is lendületesen nőtt, amiben a visszafogottabb gázfelhasználás mellett a rendületlen betárolásnak is szerepe van. Abban pedig a plusz orosz gázvásárlás is szerepet játszik, amelyről éppen a tegnap éjjeli közlönyből derült ki, hogy még borsosabb az átlagára, mint eddig tudtuk.
Kétféle gázársapka is jöhet, emellett a közös gázbeszerzés és a vészhelyzeti gázkisegítés alapszabályait is eldöntötték a tagállamok, továbbá egy portugál-spanyol-francia alku a mi régiónk gázellátását is javíthatja, és elvi síkon kinyitották az ajtót a vezetők azelőtt is, hogy akár új közös forrásokból is tompíthassák a tagállamok az energiaszámlákat – röviden így lehet összefoglalni az EU-csúcs első napjának főbb energiapiaci eredményeit magyar szempontból. Összességében a friss megállapodások növelhetik a magyar gázpiaci ellátásbiztonságot, de a végső szabályok még nem ismertek.
Miután a gázársapka kérdésében nem valószínű döntés a ma délután 3-kor kezdődő EU-csúcson a német és holland ellenkezés miatt, a jelek szerint irányt váltott az Orbán-kormány. Az ársapka támadása mellett ugyanis a kormányfő új elemként a közös gázbeszerzési tervet is elkezdte támadni arra hivatkozva, hogy az a közös vakcinabeszerzéshez hasonlóan „lassú és drága” lehet. Emellett azt ígérte a minap elindult nemzeti konzultációval és plakátkampánnyal párhuzamosan, hogy „a háborús szankciós politika átgondolását, ésszerű alapokra helyezését fogjuk szorgalmazni”. Az biztos, hogy mind a gázárak leszorítását célzó témában, mind Ukrajna támogatásában, mind a szankciós politika esetleges folytatásában parázs viták várhatók az elvileg kétnaposra tervezett EU-csúcson, és éppen ezért akár az is lehet, hogy az végül átnyúlik a szombati napba is, mint ahogy arra egy német kormányzati tisztviselő utalt.
Lehet megállapodás az Európai Bizottság és a magyar kormány között a jogállamisági eljárásban, de mivel szemléletváltás történt Brüsszelben, így nem valószínű az, hogy a Bizottság „beéri annyival, ami most az asztalon van” – vázolta a Portfolio-nak adott interjúban Martin József Péter. A Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatóját azután kérdeztük, hogy tegnap Thierry Breton, a Bizottság tagja Budapesten azt jelezte: azokat a szakmai anyagokat is beépítik a magyar kormánnyal való tárgyalási folyamatba, amit a minap a Transparency International Magyarország, a Magyar Helsinki Bizottság és a K-Monitor közösen adott ki a kormány által tett vállalások tartalmáról. Az ügyvezető igazgató úgy látja, hogy a kényszerek hatalma hozhatja el a megállapodást, aminek tartalma kapcsán még azt sem zárta ki, hogy „a kormány eddigi merev elzárkózása ellenére napirendre kerül az Európai Ügyészséghez való csatlakozás kérdése is”.
Sok vállalást tett a magyar kormány a jogállamisági eljárás során, ami egyúttal sok feladatot is jelent, ezek közül néhány kötelező elemet már teljesített, és „bízok benne, hogy mindet teljesíti” – jelezte egy hétfő délutáni budapesti háttérbeszélgetésen Thierry Breton. Az Európai Bizottság belső piacért felelős biztosa - akihez többek között a kondicionalitási eljárás közbeszerzéssel kapcsolatos ügyei is tartoznak - elárulta, hogy a közbeszerzés terén tett magyar kormányzati vállalásokat még ki kell egészíteni és részben ezen "finomhangolás" átbeszélése érdekében érkezett Budapestre, amelynek keretében ma például hosszan tárgyalt Orbán Viktor kormányfővel is.
Elakadt a forint 13 éve legnagyobb egynapi szárnyalása pénteken a 416 körüli régióban az euróval szemben, ami nem volt véletlen – jórészt technikai elemzési okokkal függött össze. Ezért megnéztük, hogy mit üzennek most a grafikonok kizárólag technikai elemzési szemmel.
"Ez a tél nehéz, de a következő tél nagyon nehéz lehet" – jelentette ki a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) vezetője az európai gázellátási kihívások kapcsán szerdán Finnországban. Állításának lényege az, hogy bár most szinte teljesen tele vannak Európa-szerte a gáztárolók, de azok a tavasz végére 25-30%-a le fognak ürülni és az orosz szállítások kérdésessége, illetve a várhatóan felpörgő kínai gázimport miatt óriási kérdés, hogy hogyan lehet majd azokat a következő télre feltölteni. Jelenleg egyébként már 90%-ra feltöltötték az európai gáztárolókat, ami kicsit meghaladja az elmúlt évtized ilyenkor szokásos átlagát, idehaza ennél jobban állunk, de a fogyasztásarányos betárolási mutatóinkra ez már nem igaz, sőt. Éppen ezért is lehetett szükség a plusz 700 millió köbméternyi orosz gázbeszerzésre.
Négy területen fontos áram- és gázpiaci beavatkozásokról döntöttek ma az uniós energiaügyi miniszerek Brüsszelben egy újabb rendkívüli ülésen, amely egyúttal alkalmat adott arra is, hogy a megosztó témában, a gázár sapka kérdésében kifejtsék álláspontjukat. Ezt meghallgatva az Európai Bizottság jövő kedden várhatóan előáll majd a végleges gázár sapka javaslatával, hogy aztán arról jövő pénteken az állam- és kormányfők dönteni tudjanak Prágában.
„Nincsen B-terv, az Európai Bizottsággal való megállapodás A Terv, és ezt meg is fogjuk valósítani” – hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjúban Navracsics Tibor. Az uniós források felhasználásáért felelős miniszter rámutatott, hogy Orbán Viktor kormányfőnek az Európai Bizottsággal folytatott eredményes tárgyalásoktól függetlenül „mindig gondolkodnia kell alternatívákban” és megjegyezte, hogy múlt heti brüsszeli tárgyalásain azt érzékelte: elégedett a Bizottság képviselője a magyar Integritás Hatósággal és a Korrupcióellenes Munkacsoporttal kapcsolatos tervekkel. Azt is elismerte azonban, hogy „jórészt a sajtóból értesültünk arról, hogy az újjáépítési alapról szóló tárgyalásoknál az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos kérdéseket is fel kívánják vetni” és elárulta azt is, hogy egyelőre hiába kérték a teljesítendő feltételek listáját, ugyanis nincs még meg a mandátuma az erről tárgyaló brüsszeli stábnak.
„A magyar kormány nem támogatja a gázársapka bevezetését” az európai importra, mert az a gázhiányt és így az árakat is növelné – hangsúlyozta a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban Steiner Attila. A Technológiai és Ipari Minisztérium energiaügyekért felelős államtitkára a holland TTF gáztőzsdei árakra húzott esetleges ársapkáról – ami a magyar-orosz gázszerződés keretében vett gázra is ársapkát húzna – azt mondta, hogy elsődlegesen az ellátásbiztonsági szempontokat kell mérlegelni. Az, hogy hogyan alakul a TTF tőzsdei gázár a következő időszakban, egyrészt azért nem mindegy, mert a januártól érvényes lakossági nem-rezsicsökkentett tarifa kapcsán kijelentette: „a piaci ár függvénye lesz majd, hogy mennyi lesz a gázár”, másrészt a távhőtermelésben 70%-os a gáz súlya. A most induló fűtési szezon kapcsán viszont ezzel együtt is leszögezte, hogy „a távhő árak a lakossági fogyasztók számára nem fognak változni”, a geotermia alapú fűtést pedig egyre több városban el akarják terjeszteni. Elárulta, hogy a jelenlegi energiapiaci helyzetben a szélenergia felé történő kormányzati fordulat kérdése „megfontolás tárgyát képezi”. Az interjúban szó volt még például a magyar gáztárolók feltöltésének kedvező alakulásáról, az áram- és gázspórolásról, a KÁT-kasszából való kilépés megállításáról, illetve az orosz gázról való teljes leválás időigényéről is, amit a reális forgatókönyvek alapján csak 2030 utánra tett az államtitkár.
Nagyon erőteljes személyi függetlenségi garanciákat és széleskörű jogkört vállalt be a kormány az új Integritás Hatóság november 19-ig történő felállítása kapcsán, amely kulcsfontosságú szerv lesz az uniós pénzek kiszabadításához és majdani itthoni felhasználásához – derült ki egy friss brüsszeli dokumentumból. Az anyag számos olyan részletet feltár, amelyeket itthon még nem jelentett be a kormány, de közben már írásban vállalta az Európai Bizottság felé a végrehajtásukat a jogállamisági eljárás lezárása érdekében. Kiderült például, hogy az utolsó pillanatban felajánlotta a kormány: november 1-ig jócskán kibővíti a vagyonnyilatkozati rendszer személyi és tárgyi hatályát, és a leadott anyagok érdemi vizsgálatát szintén az Integritás Hatóság végzi majd, illetve ha az általa elérhető adatbázisok alapján gyanúja keletkezik, akkor vagyonosodási vizsgálatot is indíthat. Mostantól a politikai felsővezetőknek és az országgyűlési képviselőknek, sőt a velük közös háztartásban élő hozzátartozóknak is vagyonnyilatkozatot kell leadniuk, és már nemcsak a jövedelmi, hanem a tényleges vagyoni helyzetet is kötelezően be kell mutatniuk, amelyet egy digitális adatbázisban bárki böngészhet is majd ingyenesen.
Az a 17 féle komoly vállalás, amit a magyar kormány megírt az Európai Bizottságnak az uniós pénzosztás rendszerszintű jogállamisági problémáinak orvoslására, elméletileg képes lehet minden aggályt orvosolni, amennyiben minden vállalás jogszabályi szinten is megvalósul, de a puding próbája az evés, így idő lehet szükséges a papíron szép, új szabályok működésének értékelésére is – gyakorlatilag ez a kulcsfontosságú üzenet az 57 oldalas brüsszeli friss határozatból. A vasárnap nyilvánosságra hozott anyag egyúttal kijelöli a magyarországi EU-pénzeknél a két főbb lehetséges utat is. Frissítés! Cikkünk megjelenése után felbukkant a magyar parlament oldalán egy olyan törvénymódosítás, ami a 17 féle vállalásból kettő területen tartalmaz konkrét változtatásokat: egyrészt az OLAF-fal való hatékonyabb együttműködés terén, másrészt a kétharmados törvénnyel védett közérdekű vagyonkezelő alapítványok közbeszerzési és összeférhetetlenségi szabályainál.
A legfrissebb jelek szerint súlyos pénzügyi szankciós javaslatot fogalmaz meg vasárnap az Európai Bizottság a tagállamokat tömörítő Tanács felé a magyar jogállamisági eljárásban, de nyitva hagyja az ajtót arra is, hogy ha a következő 1-3 hónapban a magyar kormány felőli felajánlások a gyakorlatban is megvalósulnak, akkor még elkerülhető legyen a szankciók tényleges foganatosítása. Euró tízmilliárdok sorsa, folyósításának ütemezése múlik a következő hónapok fejleményein, és mivel sok a zaj az ügyhalmazban, röviden összefoglaljuk, hogy mire kell igazán figyelni.
Azért léptünk be a szénhidrogén kutatási-termelési tevékenységbe, mert ez a kockázatcsökkentés mellett az értéknövelést is célozza, továbbá támogatjuk a kormány hazai földgázkitermelés növelési törekvéseit és így az ellátásbiztonság fokozását is – mondta el a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban Fritsch László. Az MVM CEEnergy Zrt. vezérigazgatója a Nyékpusztán elindult kutatás kapcsán elárulta, hogy „a fúrás és az azt követő termelési teszt műszaki és geológiai szempontból pozitívnak mondható”. A hazai téli gázellátási kilátások kapcsán pedig leszögezte, hogy „a földgázszállítások szerződésszerűen, ütemezetten zajlanak. A hazai ellátás a jelenleg rendelkezésre álló készletekből is több hónapra biztosított.”
Jövő kedden előállhat az Európai Bizottság az orosz vezetékes gázszállításokra vonatkozó ársapka javaslatával, egy átfogó gázár sapka rendszer részeként, amely arra is figyel majd, hogy ne kerüljön veszélybe az orosz gáztól erősen függő országok gázellátása – ez rajzolódik ki a pénteken lezajlott rendkívüli brüsszeli energiaügyi miniszteri találkozó alapján. Az egyre biztosabbnak tűnik, hogy árbevételi korlátot kapnak a nyakukba a nem fosszilis energiahordozóból áramot előállítók, szolidaritási hozzájárulást kell fizetnie az olaj- és gázipari szereplőknek a profitjukból, önkéntes áramfogyasztás csökkentési intézkedések is várhatók és az energiaszolgáltatók likviditási jellegű megsegítése jönni fog.
Fontos, hogy Magyarország ellátásbiztonsága minél szilárdabb lábakon álljon, és a magyar gazdaság ne veszítse el versenyképességét a régióban – mondta el a Portfolio-nak adott nagyinterjúban Horváth Péter János. A Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke hangsúlyozta, hogy az orosz-magyar gázszerződések mindenképpen növelik a magyar lakossági gázellátás biztonságát, de közben nagyobb hangsúlyt kell helyezni az energiahatékonyságra, valamint az energiafüggetlenség fokozására, ezért az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer újbóli élesítésére van szükség, valamint a hazai áramtermelő kapacitások megőrzése, megújítása és bővítése a következő évek egyik kulcskérdése. Azt is kiemelte, hogy Magyarország mellett a régiós országok, illetve Németország és Olaszország is erősen építettek eddig az olcsó orosz vezetékes gázra, amelyről egyszerűen nem lehet gyorsan leválni kellő egyéb alternatíva hiányában, maga a leválás pedig nagyobb gazdasági áldozatokkal járhat. Közben az máris látszik a heti gázfogyasztási adatokon, hogy mind a lakosság, mind az ipar elkezdett spórolni. Az interjúban szó volt többek között a dekarbonizáció folytatásáról, és a naperőművek hálózati csatlakozási stopjáról is. Az is kiderült, hogy a MEKH elnök szerint a németek kezében van az eszköz az extrém gázárak leszorítására, mégpedig az Északi Áramlat 2 engedélyezésével, az áramárak mérséklésére pedig javasolt lenne uniós szinten a fosszilis erőművek átmeneti mentesítése a kötelező karbonkvóta vásárlás alól.
Mind a magyar, mind az európai uniós gáztartalékok átléptek mostanra egy kulcsfontosságú szintet, amit jóval későbbre határoztak meg kötelező minimumként a tagállamok, így ez első ránézésre megnyugtatónak tűnik. Azt viszont fontos hangsúlyozni, hogy az elmúlt években zavartalan orosz gázszállítások mellett apadtak le a tavaszra a tárolók, most viszont ezt egyáltalán nem lehet biztosra venni. Éppen ezért nem lehet egyelőre kijelenteni, hogy elmúlt volna annak veszélye, hogy a tél második felében esetleg gázellátási zavarok lesznek Európában. Ezt a kockázatot nyilván csökkenti az, hogy az elképesztően magas gázárak mellett jócskán mérséklődik a gázfogyasztás, illetve sorra születnek a nem-orosz hátterű gázmegállapodások. Magyarország egyébként a tagállamok között a negyedik legjobban áll a fogyasztásarányos betárolás terén, de közben az is igaz, hogy a Portfolio adatai szerint az elmúlt években rendszerint jobban álltunk a mostani állapotnál, hiszen most kb. 111 őszi-téli napra elengedő a betárolt gáz, míg az elmúlt öt év átlagában ilyenkor 26 nappal többre elegendő tartalékunk volt.
Miután hétfőn fontos energiapiaci üzeneteket mondott az Európai Bizottság elnöke és a német gazdasági miniszter, elkezdtek szivárogni a részletek arról, hogy miféle vészhelyzeti beavatkozásról lehet szó a gáz- és árampiacon. Egyelőre úgy tűnik, hogy kétlépcsős terv várható, amelynek első lépcsőjében rövid távon árplafont vezetnének be a tőzsdén elszabaduló gázárakra, hogy ezzel megfékezzék az áramárak exponenciális emelkedését is, a második lépcsőben pedig az árampiaci árképzési modellbe nyúlnának bele, közben pedig számos áramtermelő cég extraprofitját uniós szinten is megadóztathatják. Az is kiszivárgott, hogy immár a németek is támogatnák az első beavatkozást a jövő heti rendkívüli energiaügyi találkozón, és a gyors ütemben töltődő európai gáztárolók mellett ez is fontos szerepet játszik abban, hogy a tegnapi szakadás után ma esnek tovább az európai gázárak.
Az ország legtöbb településén a gáz fűtőértéke miatt jellemzően 40-110 köbméterrel több gázt használhatnak fel rezsicsökkentett áron a háztartások, mint az eddig hangoztatott 1729 köbméter – derül ki a kormány keddi bejelentése alapján a Portfolio számításaiból. De vannak olyan települések is Dél-Magyarországon, például Pécs és Baja térségében, ahol a gáz fűtőértéke rosszabb, ezért arrafelé akár 143-406 köbméterrel is többet fogyaszthatnak rezsicsökkentett áron az emberek, mégsem fognak kilógni felfelé az éves fogyasztási korlátból. Sőt, a legrosszabb fűtőértékkel jellemezhető térségben, Orosháza-Kardoskút környékén, akár 420 köbméternyi plusszal is tervezhetnek a háztartások.
