Szinte egymás kezébe adják a kilincset a globális nagyhatalmak elnökei, hogy találkozhassanak Vietnam vezetőjével. Az ország elkötelezte magát az úgynevezett „bambuszdiplomácia” mellett, ezt ráadásul kifejezetten nagy sikerrel képes művelni. De mit jelent ez, és miért emelkedett meg ennyire a délkelet-ázsiai ország a világ vezetői szemében?
A növekvő globális versenyfutás hatására az ndo-csendes-óceáni térség a nagyhatalmak figyelmének középpontjába került. A régió évtizedeken keresztül megkérdőjelezhetetlenül az Egyesült Államok befolyási övezetébe tartozott, Kína felemelkedésével viszont egyértelműen megváltozott a helyzet. Az egyre kiélezettebb versengést jelzi, hogy európai hadihajók is mind gyakrabban tűnnek fel a területen. Felmerül a kérdés, hogy mégis mi dolguk lehet a kontinens katonai hatalmainak a világ másik felén – pedig határozottan indokolt a megjelenésük, ahogy az amerikai Center for Strategic and International Sudies (CSIS) jelentése is írja.
A világ legnépesebb országának, egyben a Föld legnagyobb demokráciájának a vezetője, Narendra Modi Oroszországban tett egy szimbolikus kétnapos látogatást július 8-tól. A találkozó egy súlyos gyomrost jelent a nyugati erőfeszítések számára, hiszen egyértelműen azt jelzik, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnöknek Kínán kívül is vannak nagyon erős nemzetközi partnerei. Az indiai miniszterelnök látogatásának hátterében a globális geopolitikai játszma egy újabb felvonása áll.
Lezajlott az iráni elnökválasztás második fordulója is azt követően, hogy Ebrahim Raiszi helikopterszerencsétlensége miatt egy évvel előrébb kellett hozni az eseményt. A legnagyobb kérdést nemcsak az új elnök személye, hanem a részvételi arány is jelentette egyben. A válaszok múlt pénteken megszülettek, a java azonban még csak most következik Iránban.
A Hezbollahot a nyugati hatalmak egyértelműen a Föld egyik legveszélyesebb terrorszervezeteként tartják számon, sokáig ehhez az iszlám világ is csatlakozott. Múlt szombaton aztán szinte a semmiből az Arab Liga egyik vezetője sokkal megengedőbb volt az iszlamista radikálisokkal, ezzel pedig jelezte, hogy fordulnak a szelek a Közel-Keleten. A lépéssel Izrael járhat a legrosszabbul.
A 21. században a fokozódó globális versenyfutás miatt a hegemón szerepre törő hatalmak figyelmébe kerülnek olyan térségek is, amelyeket korábban szinte teljesen elfelejtett a világ. Ezek közé tartozik az Afganisztánhoz tartozó rendkívül szegény Wakhan-folyosó is, ahol szinte középkori állapotok uralkodnak. A völgy egyszerre több okból is a döntéshozók figyelmének középpontjába került, ráadásul egyszerre több ország is növelte az aktivitását. A növekvő érdeklődés vélhetően a jövőben sem fog alább hagyni, mivel túl sok potenciál rejtőzik az elszigetelt területben.
Véget ért a kényszerű okokból megrendezett iráni elnökválasztás első fordulója, amelyen meglepetésre a reformpárti jelölt kapta a legtöbb szavazatot a megosztott konzervatív ellenfeleivel szemben. Senki nem érte el viszont a második kör elmaradásához szükséges 50 százalékos eredményt, így július 5-én pénteken ismét a szavazókörökhöz járulhatnak az szavazásra jogosultak, hogy megválasszák Ebrahim Raiszi tragikus halála után a közel-keleti hatalom új államfőjét. A végső ütközetben az ultrakonzervatívok feszülnek neki a reformpártiaknak, a jelöltek háttere viszont ennél jóval árnyaltabb képet rajzol ki.
Mianmarban 2021 februárjában tört ki véres polgárháború, amikor a hadsereg puccsal átvette a hatalmat. A már több mint három éve tartó harcok során több ezren vesztették az életüket és rengetegen menekültek el otthonukból. Az összecsapások eddig kizárólag a délkelet-ázsiai ország területét érintették, bár már előfordult, hogy véletlenül valamelyik szomszédos hatalmat érte találat. A legújabb fejlemények viszont a korábbiaknál jóval direktebbek, és azzal fenyegetnek, hogy akár egy egész ország vonódhat bele a harcokba. A regionális háborúvá szélesedő konfliktus viszont szinte senkinek sem érdeke, ezért már a legnagyobb globális szereplők is megmozdultak az ügy békés rendezése érdekében, ráadásul a két rivális nagyhatalom is egy platformra került a kérdésben.
Iránban június 28-án rendezik meg a kényszerű elnökválasztást, miután a korábbi elnök helikoptere rossz időjárási körülmények között egy hegyoldalnak csapódott. Ebrahim Raiszi halála teljesen felforgatta az országot, mivel eredetileg csak egy év múlva rendezték volna meg a szavazást, amelyet utódlási válság és rekordmagas érdektelenség övez egyszerre.
Kína 2013-ban hirdette meg az egész világ átformálását megcélzó Övezet és Út kezdeményezést (BRI), amely valóban szignifikáns változásokat hozott a globális erőviszonyokban. A projekt azóta tulajdonképpen egy minta, viszonyulási pont is lett, mivel a különböző hatalmak egyre-másra jelentik be a vetélytársnak szánt beruházásokat. A kezdeményezésnek most új kihívója lett, amely ráadásul éppen a keleti nagyhatalom totális megkerülését célozza.
Az Egyesült Államok és Kína közötti globális versenyfutásban egy újabb fejezet indul Dél-Amerikában. A keleti nagyhatalom egy hatalmas méretű tengeri kikötőt épít Peruban, amely jelentős változást hozhat a fejlődő ország életébe, ám a beruházás riadalmat keltett Washingtonban.
Képtelen úrrá lenni a belbiztonsági problémákon Pakisztán, annak ellenére, hogy Kína már egyre többször kifogást fogalmaz meg az országban tomboló helyzet miatt. A kérdés azután vált került ismét a figyelem középpontjába, hogy a két hatalom vezetője találkozott egymással, ahol az eddigi együttműködés elmélyítéséről tárgyaltak egymással a felek.
Jövő hétvégén (június 15-16-án) rendezik az ukrajnai háború lezárását célzó békekonferenciát a Svájc középső részén található Bürgenstockban. Az eseményen várhatóan megjelenik majd Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, és mellette legalább 70 ország delegáltjai vesznek részt a megbeszéléseken. A 160 meghívott kormány jelentős része azonban nem megy el a találkozóra, és nemrégiben kiderült, hogy a béke szempontjából az egyik legfontosabbnak gondolt láncszem, Kína is kihagyja a tárgyalásokat. A háttérben számos ok húzódik meg.
Véget ért a világ legnagyobb és leghosszabb demokratikus választása, az eredmények alapján pedig Narendra Modi a harmadik ciklusára készülhet sorozatban. Az első eredményeket június 4. reggeltől kezdték el folyamatosan közzétenni, ezek végül sokkal szorosabban alakultak, mint ahogy arra előzetesen számítani lehetett. A győzelmet végül nagy küzdelemben az előző ciklusban kormányzó párt vezette szövetség húzta be, de a jövőben sokkal több dolog miatt fájhat Narendra Modi feje, mint eddig korábban bármikor.
Évek óta egyre jobban elmérgesedik a helyzet a Fülöp-szigetek és Kína között a Dél-kínai-tenger területének felügyelete miatt. A durvuló vita egyre erőteljesebb lépéseket eredményez mindkét fél részéről, ez pedig könnyen egy olyan spirálba taszíthatja a feleket, amely kirobbantja a háborút a világ egyik legfontosabb kereskedelmi hajóútvonalait is magába foglaló térségben. A cikkben azt elemezzük, hogy milyen lehetséges forgatókönyvek vannak az egyre durvábbá váló konfliktusban.
A kínai politikával és a Tajvannal foglalkozó szakértők január eleje óta kiemelten foglalkoztak azzal, hogy a május 20-i nap kiemelkedő fontosságú lesz. Ekkor iktatták be ugyanis azt a Laj Csing-töt elnöknek, akinek a személye a legkevésbé sem felel meg Peking érdekeinek. A politikus ugyanis rendszeresen hangoztatja, hogy a sziget sorsáról csak annak lakói dönthetnek, ezt pedig a keleti nagyhatalom vezetői nyílt szeparatista hozzáállásnak tekintik. Az elnöki ceremóniát követően aztán radikális húzással fitogtatta az erejét Kína: kétnapos hadgyakorlat indult a sziget körüli vizeken. A történet viszont itt még nem ért véget, és a jövőben sincs kilátás arra, hogy lényegesen közeledjenek a felek, ez pedig egy potenciális háborúval fenyegeti az egész térséget.
Hétfőn letette az esküjét Laj Csing-tö, Tajvan új elnöke, aki még január elején szoros küzdelemben nyerte meg a választásokat, ráadásul a parlamenti többséget nem is érte el. A Demokratikus Progresszív Párt (DPP) vezetőjének beiktatására számos elemző úgy tekintett, mint a lehetséges választóvonalra Tajpej és Peking között, amely elhozhatja azt a háborút, amelytől a fél világ félt a Dél-kínai-tengernél. Bár a ceremónia nem zajlott diplomáciai csatározás nélkül, az összecsapások egyelőre elmaradtak.
Vasárnap este helikopterbalesetben váratlanul elhunyt Ebrahim Raiszi, Irán elnöke. Nemcsak ő vesztette életét a szerencsétlenségben, hanem a külügyminiszter és más tisztségviselők is. Az eset példátlan politikai válságot idézett elő Teheránban, ugyanis az államfőnek még nagy jövőt jósoltak a Közel-Kelet regionális hatalmában.
Csütörtökön vette kezdetét Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök találkozója Pekingben. A kétnapos eseménytől előzetesen a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok erősítését várták a szakértők, miközben a Nyugattal egyre hidegebb a viszonyt ápol mindkét ország. A megbeszélés annak függvényében különösen fontos Európának, hogy Kína államfője éppen egy héttel korábban járt a kontinensen, és nyíltan megmutathatja, hogy az ottani tárgyalások mennyire jártak sikerrel.
Összecsapások alakultak ki Franciaország csendes-óceáni szigetén, ahol a szeparatista mozgalom tagjai régóta Új-Kaledónia elszakadását követelik. A közelmúltban három alkalommal is népszavazást tartottak a tengerentúli területen, ám akkor az önállóságot követelő hangok elbuktak. A mostani események azt mutatják, hogy az elszakadás vágya még mindig ott van a helyiekben és akár elhozhatja egy új ország létrejöttét a világon.
Az állami lakástámogatási rendszer 2024-ben kétségkívül a gyermeket nevelő, de legfőképp a gyermekvállalás előtt...
Az elmúlt bő másfél évben, mióta a ChatGPT széles körben elérhetővé vált, a nagy nyelvi modelleken (Large Language...
A vállalatok sikeressége nagymértékben a vezetőik kompetenciáin alapul, ezért nagyon fontos a vezetők folyamatos... 
Értelmetlen befektetés az, ami a dráguláson kívül semmire sem képes? Vagy önmagában a drágulás tényétől máris... 
Azt sem tudjuk pontosan, hány ember él a Földön, pláne nehéz megbecsülni, hányan fognak száz év múlva. Az ENSZ...
Sok kérdést kapunk olvasóinktól és ügyfeleinktől a HOLD vagyonkezelésére, a számlákra és szolgáltatásainkhoz...
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
A Checklist szerdai adásában egyebek mellett ezekről a témákról kérdeztük ifj. Becsey Zsoltot, az Unicredit vezető elemzőjét.
