Pénteken rendkívül fontos eseményre került sor mind a magyar autógyártás, mind a kecskeméti Mercedes-Benz-gyár jövője szempontjából: elindult az első hazai, tisztán elektromos meghajtású modell, a Mercedes-Benz EQB sorozatgyártása.
Az elmúlt hetekben több olyan eseményre is sor került, amelyek a tervek szerint tovább erősítik Magyarország pozícióját a 250 milliárd euróra taksált európai akkumulátorpiacon: a Hungarian Battery Day alkalmával megalakult a Magyar Akkumulátor Szövetség és nyilvánosságra hozták a Nemzeti Akkumulátor Stratégia alapját jelentő dokumentumot. Utóbbi kiemelt célja, hogy a nagyvállalatok mellett helyzetbe hozza a magyar kkv-kat, egyetemeket, valamint a kutatás és fejlesztést. Ha sikerrel járunk, hazánk Németországgal kerül egy ligába az akkumulátorgyártásban - állította a velük készített interjúnkban Kun Róbert, a Természettudományi Kutatóközpont (TTK), Anyag- és Környezetkémiai Intézet, Szilárdtest Energiatárolók Kutatócsoportjának vezetője és Vígh Zoltán, a JÁK Elektromobilitási Klaszter ügyvezetője, akik maguk is aktív résztvevői voltak az új stratégia megalkotásának.
Vélhetően sokak számára meglepő és váratlan közleménnyel rukkoltak elő a brüsszeli bürokraták, amelyben hat évvel a dízelbotrány kirobbanása után arra szólították fel a Volkswagen csoportot, hogy az ügyben érintett összes járműtulajdonost kártalanítsák az Európai Unióban. A német autógyártó Németországot kivéve ettől mostanáig mereven elzárkózott, mondván, a végrehajtott visszahívási akcióknak, elvégzett javításoknak köszönhetően az összes jármű biztonságos és megfelel a jogszabályi követelményeknek, a tulajdonosok pedig nem szenvedtek anyagi kárt. Az Európai Bizottság és a fogyasztóvédelmi szervezetek viszont most megüzenték, hogy hajthatatlanok és fokozni fogják a nyomást. Amennyiben végül tényleg sikerül elérni, hogy a Volkswagen csoport fizessen több millió tulajdonosnak, köztük számos magyar vásárlójának, az elképesztő összegeket emészthet fel egy eleve kihívásokkal teli időszakban.
A Mercedes-Benz EQB gyártásának előkészítése, felpörgetése kihívást jelent a kecskeméti üzem számára, amelyet tökéletesen teljesíteni fognak - jelentette ki Jörg Burzer egy exkluzív kerekasztalbeszélgetésen, a Portfolio kérdésére válaszolva. A Mercedes-Benz AG igazgatósági tagja, termelési és ellátási láncért felelős vezetője beszélt arról is, hogy Magyarország az egyik alappillére a kompaktautó-gyártásnak a vállalat globális termelési hálózatán belül. És megtudtuk azt is, hogy már javában keresik a megoldásokat, amelyekkel biztosítják a Mercedes-Benz akkumulátoraiba kerülő cellák előállítását.
Néhány hónap leforgása alatt a globális chiphiány az autóipar legégetőbb problémájává nőtte ki magát, mostanra gyakorlatilag nem maradt olyan szereplő, amelynek működésére kisebb vagy nagyobb mértékben ne lett volna kedvezőtlen hatással a jelenség. Ráadásul egyre több jel utal arra, hogy a félvezetők hiánya tartósan velünk marad, a chipellátás csak 2023-ban állhat teljesen helyre. Mindez az autóiparnak és a vásárlóknak egyaránt fájni fog: előbbiek a költségeik emelkedésére számíthatnak, miközben hatalmas kihívást jelent majd számukra a gyártás folyamatos biztosítás, utóbbiak pedig az új autók további drágulására készülhetnek.
Az AVL Hungary sikeresen vészelte át a koronavírus-járvány első három hullámát, munkavállaóinkat megtartottuk, érdi irodaházunk építését befejeztük, Zalaegerszegen és Kecskeméten zajló fejlesztéseink pedig rendben haladnak – jelentette ki Dirk Janetzko a Portfolio-nak adott interjújában. Az osztrák tulajdonban lévő autóipari kutatóvállalat vezérigazgatója beszélt arról is, hogy elkötelezettek Magyarország, azon belül pedig Zalaegerszeg iránt, ahol hamarosan egy hétmillió eurós beruházás keretében új fejlesztőintézetet létesítenek.
Viharos gyorsasággal változik az Európai Unió autópiaca, az újonnan forgalomba helyezett személygépjárművek egyre nagyobb hányadát adják az alternatív meghajtású autók, míg a belsőégésű motorral szerelt járművek eladásai egyre kisebb részarányt képviselnek a teljes értékesítésen belül. A trend kristálytiszta, a részben és teljesen elektromos meghajtású autók előretörése megállíthatatlan, miközben a dízel autók piaca drámaian zsugorodik.
A cseh kormány egy lépéssel közelebb került ahhoz, hogy a hathatós támogatásával új akkumulátorgyár épüljön fel Csehországban. A durván 2,4 milliárd eurós beruházás mintegy 2300 embernek adhat munkát az autóiparban, amely átalakulása rohamléptekben zajlik.
Az Európai Bizottság bemutatta a "Fit for 55" uniós klímacsomagot szerdán, amelyből az is kiderült, hogy a brüsszeli döntéshozók először jelentősen szigorítanák a járművek megengedett szén-dioxid-kibocsátását az előttünk álló évtizedben, majd be is tiltanák a benzines és dízel autók értékesítését 2035-től. Amennyiben a javaslatokat a tagállamok és az Európai Parlament is elfogadja, felgyorsulhat a tisztán elektromos autózásra történő átállás, amely jelentős kihívások elé állítja majd az iparág szereplőit. A várható áldozatok ellenére ráadásul előfordulhat, hogy Brüsszel szigora kevésnek bizonyul és nem sikerül határidőre teljesíteni a vágyott célokat.
Kedden rendeztük meg a Portfolio és a Magyar Gépjárműipari Egyesület (MAGE) közös szakmai konferenciáját, a Járműipar 2021-et, amelynek keretében a hazai járműipar helyzetével, kihívásaival és jövőjével kapcsolatban nem csak az iparág meghatározó szereplői mondhatták el véleményüket. A legfontosabb témákban sor került közönségszavazásra is, amelynek köszönhetően a résztvevő szakértők is állást foglalhattak.
A koronavírus-járvány okozta sokk után végbement a visszarendeződés a magyar járműiparban, az egyes szereplők között viszont különbségek tapasztalhatók abban a tekintetben, hogy sikerült-e elérniük a pandémia megjelenése előtti termelési szinteket, vagy sem. A járvány váratlan megjelenése egyértelműen rávilágított a beszállítói láncok gyenge pontjaira, a szigorú költségkontroll és az idő rövidsége viszont nem tette lehetővé azok sokak által várt rövidítését. Az Ipar 4.0 vívmányainak alkalmazása viszont még inkább előtérbe került, annál is inkább, mert a várakozások szerint a jövőben egyre fontosabb szerepet játszanak majd a magyarországi autóipari vállalatok versenyképességének megőrzésében. A jövő legnagyobb kihívása pedig a gyártás biztosítása lesz, ugyanis a globális chiphiány negatívan érinti az autóipari vállalatokat és ez várhatóan az előttünk álló években is fennmarad. Többek között ezek a megállapítások hangzottak el a Portfolio és a Magyar Gépjárműipari Egyesület (MAGE) közös szakmai konferenciáján.
A 2020-as év és a koronavírus-járvány okozta helyzet az eddigi legnagyobb teszt volt a digitalizált gyártás számára, mely során beigazolódott, hogy az Ipar 4.0-ban előrébb járó cégek vállságállóbbak és rugalmasabban tudnak reagálni a különféle keresletingadozásokra. Egyértelműen kijelenthető az is, hogy a vírus előtt is jól ismert ipari trendek tovább erősödtek és még nagyobb igény alakult ki az automatizálás, a digitalizáció és a robotizáció iránt. Többek között ezek derültek ki abból az exkluzív körinterjúból, amelyet a június 15-én megrendezésre kerülő Járműipar 2021 konferencia résztvevőivel, Weisz Szilviával, Ács Istvánnal, Balán Péterrel, Godány Tamással, Makkai Csanáddal, Purgel Csabával, Tisza-Kiss Lászlóval, Dobos Péterrel és Kalmár Balázzsal készített a Portfolio.
A koronavírus-járvány váratlan megjelenése, a megfékezése érdekében hozott szigorú intézkedések rendkívül nehéz helyzetbe hozták a globális autóipart tavaly. Az eseményektől természetesen a magyar autógyártás sem tudta függetleníteni magát, amelynek eredményeként jóval kevesebb személyautó készült hazánkban 2020-ban, mint egy évvel korábban. A gyártás tekintetében a prémiumautó-gyártók, az Audi és a Mercedes-Benz kevésbé érezte meg a válságot, termelésük viszonylag magas szinten maradt, míg a volumengyártó Magyar Suzuki jelentős visszaesést szenvedett el. Üzleti szempontból is látványos különbségeket hozott 2020: az Audi Hungaria meglepetésre rég nem látott nyereséggel zárta az évet, a menedzsment pedig úgy határozott, hogy gigászi, 2000 milliárd forintot meghaladó osztalékot fizet. A Mercedes-Benz Manufacturing Hungary és a Magyar Suzuki nyeresége viszont jelentősen csökkent 2020-ban.
A koronavírus-járvány arra kényszeríti a magyar járműipart, hogy hihetetlen ütemben alkalmazkodjon a kihívásokhoz. Ebben a borzasztóan nehéz működési környezetben a pandémia előtti termelési szinteket ugyan sokesetben még nem sikerült elérni, viszont erős kereslet tapasztalható a szektor termékei iránt. Az erőteljes növekedés legnagyobb gátja az ellátási lánc kiszámíthatatlansága, a világban tapasztalható chiphiány, amely a hazai járműipar teljesítményére is hatással van. Többek között ezek derültek ki abból az exkluzív körinterjúból, amelyet a június 15-én megrendezésre kerülő Járműipar 2021 konferencia résztvevőivel, Marc Ecksteinnel, Kis Istvánnal és Krisztián Róberttel készített a Portfolio.
Hétfőn végre megjelentek az elektromos autók új támogatási programjának részletei. Az új kiírásban is marad a sávos támogatási rendszer, viszont a sávok némiképpen módosultak: az 1 és 12 millió forintos autóbeszerzési ár között akár 2,5 millió forintos támogatás is járhat, a 12 és 15 millió forintos vételár között 1,5 millió forintos támogatást kaphatnak a vásárlók, 15 millió forint felett pedig nincs támogatás ezúttal sem. Új eleme a programnak a hét vagy többszemélyes elektromos járművek megvásárlásához biztosított állami támogatás sávos rendszere, amellyel az autóbeszerzési ár függvényében 1,5 vagy akár 2,5 millió forintos támogatás is elérhető lesz.
Hamarosan újra pályázhatnak a taxisok kormányzati támogatásra elektromos autók beszerzéséhez - jelentett be Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) miniszterhelyettese. A módosított tájékoztatás szerint az állam akár 6,75 millió forintos támogatást is adhat elektromos autó vásárlására.
Hiába pörgött fel látványosan az elektromos autók értékesítése Európában, jelen állás szerint a vártnál gyorsabb elterjedésük is kevés lenne ahhoz, hogy az Európai Unió elérje nagyszabású célját, a közlekedésből származó kibocsátások 90%-os csökkentését 2050-ig. A Boston Consulting Group szakértői szerint ugyanakkor van egy drasztikus, nagy áldozatokkal járó módja annak, hogy az EU sikerrel járjon: be kellene tiltani a benzines és dízel autók értékesítését 2030-tól.
Az autóipar meghatározó vezetői és iparági elemzők egymás után figyelmeztetnek arra, hogy a globális chiphiány sokkal nagyobb méreteket ölthet a második negyedévben, amellyel jelentős károkat okozhat az egyes szereplőknek. Az ellátás ráadásul egész évben nagyon szűkös lehet, amely veszélybe sodorhatja a 2021-re vonatkozó növekedési terveket, várakozásokat is.
A kecskeméti Mercedes-gyár és a magyar autógyártás jövője szempontjából is kivételesen fontos bemutatóra került sor vasárnap: Sanghajban a világ megismerhette a Mercedes-Benz EQB-t, azt a hétüléses kivitelben is kapható kompakt SUV-t, amely az első sorozatgyártott elektromos autó lesz Magyarországon.
Csütörtök este a Mercedes-Benz végre megmutatta, hogyan is képzeli el az elektromos autózásra épülő jövőjét, amelyben a minél magasabb értékesítési darabszámok hajhászása helyett a nyereségesebb működés elérése és a tehetős vásárlók igényeinek legmesszemenőbb kielégítése kap főszerepet. Bevallom, régen vártam annyira egy új modell világpremierjét, mint a most bemutatott Mercedes-Benz EQS-ét.
Három hónapja írtam róla, akkor abban reménykedtem, hogy menni fog fölfelé 28 dollárig. Ment is, na nem addig,...
Ezt a cikket 11 éve irtam, Levente kérte, hogy jelenjen meg újra, mert neki úgymond nagyon betalált a mondanivalója....
Az év vége felé a nappalok rövidülése rányomja bélyegét a hangulatunkra, hajlamosabbak vagyunk depresszióba esni....
A gazdasági csúcsminiszter szereti hangoztatni, hogy alacsonyabb kamatszint kell Magyarországon, mert akkor nagyobb lesz... 
A transzferárhoz kapcsolódó teendők részeként az adóhatóság felé beadandó országonkénti jelentési (CBC riport)... 
Nagyjából 1700 milliárd forint szabadul fel a PMÁP-ból jövőre, a teljes pénzügyi szektor erre az összegre utazik....
Megjöttek a részletes harmadik negyedéves GDP-adatok.
Érkeznek még hitelminősítői döntések.
Alakul az új magyar gazdasági vezetés.
