Palkó István

Palkó István

vezető elemző

Palkó István 2007-ben a Budapesti Corvinus Egyetem Pénzügy szakán, majd 2008-ban a hollandiai Dronten Professional Agricultural University European Funds Management szakán szerzett diplomát. 2009 óta a Portfolio elemzője, 2012 óta vezető elemzője, a pénzügyi szektor a szakterülete. Főszerepet vállal a Portfolio Hitelezés, Biztosítás és Future of Finance konferenciáinak szakmai megszervezésében. A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Pénzügyi szakosztályának elnökségi tagja, 2011-ben sajtó kategóriában Junior Prima díjat kapott. 
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 1334

Nem tudják a devizahitelesek, miről maradnak le?

Nem sok panasz érheti a kormányt és a bankokat a devizahitelesek terheit könnyítő lehetőségek számát illetően. Az adminisztráció természetesen nem mindig zökkenőmentes (sőt, elrettentő példák is akadnak), ám aki hajlandó egy kicsit is fáradni pénzügyi túlélése érdekében, az könnyen megtalálja a számára megfelelő megoldást. A bankok kapacitásának jelentős részét a télen tetőző végtörlesztéshez hasonlóan most is a devizahitelek kötik le, arról azonban nem egységes a bankok tapasztalata, hogy az érintettek tisztában vannak-e saját lehetőségeikkel, és ésszerű módon élnek-e is velük.

Az egyes devizahiteles mentőcsomagok állását bemutató cikkünkben az alábbi következtetésekre jutottunk:
- az árfolyamgát a racionális szempontok alapján vártnál lassabban indult, de év végéig jelentős tömeg számára jelenthet menedéket,
- a közszolgákat segítő lehetőségek mértéküket és igénybe vételük volumenét tekintve is kisebb jelentőségűek,
- a hitelek átláthatóvá tételének lehetősége nem érte el a devizahitelesek ingerküszöbét,
- a 90 napon túli késedelemben lévőket segítő programok csak a következő hónapokban hozhatnak eredményeket. Jelen állás szerint akkor is csak szerényeket, így a banki portfóliótisztítás munkájának jó része későbbre marad.

Felvesszük a versenyt a banki informatikában (Interjú)

Informatikai szempontból nem jelentős a magyarországi pénzintézetek lemaradása Nyugat-Európához képest, a magyar IT-cégek pedig "helyismeretüknek" köszönhetően versenyelőnyt élveznek körükben a külföldiekkel szemben - mondja a Portfolio.hu-nak adott interjújában Kő Róbert, a tőkepiaci szoftverrendszerek területén piacvezető Dorsum Zrt. vezérigazgatója. Szerinte a XETRA kereskedési rendszer megjelenése nemcsak kihívás, de új lehetőség is számukra, technológiai szempontból pedig továbbra is a mobil és tablet alkalmazások határozzák meg a közeljövő haladási irányát.

Az év bankbotránya - Kérdések és válaszok az ügy hátteréről

Az év eddigi legnagyobb vihart kavaró, és várhatóan legtöbb kárt okozó botrányával állnak szemben ezekben a hetekben is a világ legnagyobb bankjai. A bankközi kamatlábak (elsősorban a LIBOR) manipulálásával olyan lavina indult el, amely szó szerint alapjaiban rengeti meg a pénzügyi szektort. Sok százmilliárd dolláros nagyságrendet képviselő pénzügyi termékek követték eddig referencia-kamatlábként a LIBOR alakulását. Cikkünkben hét kérdésre adott válasz segítségével mutatjuk be a botrány hátterét és az üggyel kapcsolatos dilemmákat.

Jön az új biztosítási adó - Ki fizeti meg valójában?

A jövőre életbe lépő biztosítási adó nagy erénye a banki tranzakciós adóval szemben, hogy valamennyire európai: más formában ugyan, de a kontinens számos országában ismerik és alkalmazzák. Másik nagy erénye, hogy pénzt hoz az állam konyhájára. Ezzel azonban ki is fogytunk a pozitívumokból: az adó tovább rontja az amúgy is alacsony eredményességgel működő magyar biztosítási piac növekedési esélyeit, és koraszülött konstrukciónak tekinthető a hazai piac fejletlenségét figyelembe véve. A biztosítási adóról szóló törvény csak januárban léphet életbe, cikkünkben addig is összefoglaljuk, mit tudunk eddig az új adónemről, és várhatóan miként oszlik meg a teher a biztosítók és az ügyfelek között.

Lidérces rémálommá fajult a csekkadó

Évente szedne be a kormány közel akkora összeget a bankoktól tranzakciós illeték címén, amekkora egyszeri veszteséget a végtörlesztéssel okozott számukra. Ha nem hárítaná át ennek nagy részét a bankszektor, abba belerokkanna, az áthárítás viszont a nagyvállalatok körében kezelhetetlen folyamatokat indítana el. Jó "piaci" megoldás nincs, ezért a tranzakciós illetéket a jelenlegi formájában nem szabad, hogy elfogadja az Országgyűlés. Az adó mértékét maximálni kell, így azonban a költségvetés bevétele csak a töredéke lehet a megcélzottnak. Cikkünkben összefoglaljuk, mivel járna a bankszektorban a kormány terve.

Tornasorban az OTP - Hová repítette a bankokat a válság?

Hányszor akkora az Erste, mint az OTP? Drágák vagy olcsók a legnagyobb magyar bank részvényei? Mennyivel marad el az OTP hitelezési aktivitása és profitja a lengyel bankokétól? Melyik bank tudott növekedni az elmúlt két évben, és melyik ment össze? Az OTP vagy a Raiffeisen működik költséghatékonyabban? Melyik banknál a legkisebb a nem teljesítő hitelek problémája? Többek között ezekre a kérdésekre adjuk meg a választ alábbi cikkünkben, amelyben hat régiós bank teljesítményét és különböző mutatóit hasonlítjuk össze a legfrissebb, első negyedéves számok felhasználásával.

A bankoktól a fociig - Helyzetjelentés Kijevből

Miközben a lakosság a labdarúgó Európa-bajnokság lázában ég, a gazdaság alacsonyabb fokozatra kapcsolt Ukrajnában. A beruházási aktivitás alacsony, a GDP-növekedés lassul, a hitelezés pedig immár két éve nem mutat fellendülésre utaló jeleket. Kijevi látogatásunk során Pavel Cetkovsky, az Erste Group ukrán leánybankjának cseh vezérigazgatója elmondta: a bankok Ukrajnában is egy új üzleti modellre történő átállás lehetőségeit keresik, és elkerülhetetlen a 180 szereplőből álló szektor konszolidációja. Rövid távon persze az ukrán csapat nagy öregjének számító Sevcsenko fejesei befolyásolják a hangulatot észak-keleti szomszédunknál, a hétfői svédek elleni győzelem biztató kezdés volt.

Bankunió, spanyolok, Soltvadkert: új korszak kezdődik?

Látszólag nincs köze egymáshoz a gyengélkedő spanyol bankok ügyének és a másfél hete bajba jutott Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet esetének. Az elmúlt hetekben azonban egy olyan fordulat történt Európában, amelynek mindkét ügy sajátos színezetet ad. Szomorú tény: a válság kezdete óta 4500 milliárd eurónyi állami támogatást kellett adni Európa bajba került bankjainak. A bankmentések megingatták a gyengébb államok költségvetését, megrendítve egyúttal a piac bizalmát. Csakhogy az állam iránti bizalom eltűnése megrengette az állampapírokba fektető bankokat is, sok esetben épp azokat, akiket állami forrásból mentettek ki. Az államok a bankjaik, a bankok az államok pénzügyi helyzete miatt kezdtek el aggódni. Ördögi kör alakult ki tehát, amely az EU vezetőit arra a felismerésre vezette, hogy a monetáris unió nehezen maradhat fenn bankunió nélkül. Ha az EU bankunióról szóló friss tervei eredményre vezetnek, az új korszakot nyithat az európai bankválságok kezelésében. Ebben már nem az államok állnák a bankmentések költségeit, hanem maguk a bankok, illetve a piaci befektetők. Legalábbis elvileg.

Nem szabad kihagyni a történelmi pillanatot (Interjú)

Idén decemberben hatályba lép a gender direktíva, és ez a történelmi pillanat felpezsdülést hozhat a kockázati biztosítások piacán - véli Kósa Zoltán, az AXA Biztosító vezérigazgatója. Az egészségügyi szolgáltatásfinanszírozással kapcsolatos egyes biztosítói várakozásokat azonban a jelenlegi szabályozás mellett túlzottnak tartja a szakember. Bár csapások egész sora érte a csoportot, maradt az AXA Magyarországon, és tevékenységét a biztosítási tevékenységére kívánja fókuszálni a jövőben - derül ki a Portfolio.hu-nak adott interjúból. Kósa szerint a hagyományosnál rövidebb futamidejű megtakarítások esetében is versenyképesnek kell lenniük a biztosítóknak - jelenleg ezt tartja a piac talán legkomolyabb kihívásának.

Tönkrement egy takarékszövetkezet - Hogy állnak a többiek?

A Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet 17 ezer betétese mellett takarékszövetkezeti ügyfelek százezrei kaphatták fel a fejüket a pénteki hírre, miszerint a PSZÁF visszavonta a takarékszövetkezet tevékenységi engedélyét, és elrendelte az intézmény végelszámolását. Az esemény elszigeteltnek tekinthető, de felveti a kérdést: mennyire erős a magyar takarékszövetkezeti szektor, és előfordulhat-e hasonló eset más takarékokkal is?

Fő megállapításaink az alábbiak:

- A takarékszövetkezeti szektor szerepe és mérete eltörpül Magyarországon a bankszektoré mellett, és a szereplők egymásra utaltsága is alacsonyabb.
- A takarékszövetkezeti szektor egésze egészséges pénzügyi mutatókkal rendelkezik, de heterogén a szektor, és van néhány gyengébb szereplő.
- Hiányzik a takarékoknál egy tőkepótlást végző intézmény, amilyen a kereskedelmi bankok többségénél az anyabank. Mindez rávilágít a jelenleginél erősebb intézményvédelmi rendszer szükségességére.
- A Soltvadkert és Vidéke a legagresszívabb hitelező volt, szélsőséges esetről van szó.

Nem válhatnak tartósan veszteségessé a biztosítók (Interjú)

Az ügyfelek lehetnek az új biztosítási adó legnagyobb vesztesei Magyarországon - figyelmeztet Ladislav Bartonicek, a Generali PPF Holding vezérigazgatója, aki bízik azonban a kormánnyal kötendő kompromisszumban. A Portfolio.hu-nak adott exkluzív interjújából kiderül: a legnagyobb lehetőségeket ma ők is az orosz és a lengyel piacon látják. A biztosítási díjak emelkedése sok területen elkerülhetetlen, az adósságválság pedig nagy probléma, de ennél még nagyobb baj származhat a társadalmi elégedetlenségből - véli a biztosítóvezér.

Veszteséges bankoktól hemzseg az ország

Az elmúlt évtized leggyengébb első negyedéves eredményét érte el idén a magyar bankszektor. A részvénytársasági hitelintézetek adózott nyeresége mindössze 31,3 milliárd forint lett annak ellenére, hogy a végtörlesztés negatív hatásainak döntő részét már tavaly elszámolták a bankok. A szektor szintű nyereség eloszlása nagyon egyenlőtlen: a szereplők 40%-a veszteséges, a nyereséges bankok nyereségének négyötöde pedig két banknál képződött. A nem teljesítő hitelek aránya az egy évvel korábbi 8,7%-ról 12,4%-ra emelkedett, a háztartási hitelállomány egy év alatt 8,2%-kal csökkent, a betétállomány viszont 3,2%-kal bővült.

Devizahitelesek: sokan a hajukat tépik, mások a markukba nevetnek

Ma már közhely, de tény, hogy a végtörlesztés nem a rászorulókon segített. A végtörleszteni nem tudó több mint 75%-nyi devizahiteles törlesztőrészlete viszont emelkedett a végtörlesztés bejelentését követő forintgyengülés miatt. Korábbi cikkeinkhez hasonlóan ezúttal is megvizsgáljuk, vajon forintban, frankban, euróban vagy jenben volt-e érdemes eladósodni, és az elmúlt hónapok fejleményei hatására miként alakult az egyes lakáshitel konstrukciók átlagos törlesztőrészlete. Cikkünk ezzel választ ad arra is, nagyjából mekkora havi teher mellett várja ma a devizahitelesek nagy része az új árfolyamrögzítés által lehetővé tett alacsonyabb törlesztőrészletet.

CIG Pannónia: most inkább zsugorodási sztori

Az elemzői várakozástól elmaradó első negyedéves gyorsjelentést tett közzé hétfő reggel a CIG Pannónia Életbiztosító.

A gyorsjelentés fő pontjai:
- A magyar számviteli szabályok (MSZSZ) szerinti díjbevétel (5,191 milliárd forint) a várakozástól 20%-kal, az egy évvel korábbitól 36%-kal maradt el
- Értékét tekintve 72%-kal kevesebb új értékesítés, mint egy évvel korábban.
- A fenti miatt csökkenő szerzési költségek, és ehhez társuló szigorú költségkontroll. Más megközelítésben: a költségcsökkentő stratégiának az új értékesítések és díjbevételek is áldozatául estek.
- A vártnál mintegy harmadával nagyobb, 956 millió forintos mérleg szerinti veszteség MSZSZ, 1,192 milliárd forintos adózott veszteség nemzetközi számviteli szabályok (IFRS) szerint.

Devizahiteles lavina? - Sok tízmilliárdos játszma a bankokkal

Látszólag egyedi esetről van szó, de ha a hógolyó lavinává duzzad, a teljes magyar bankszektor üzleti terveit maga alá temetheti a Szegedi Ítélőtábla csütörtökön nyilvánosságra hozott jogerős ítélete. A döntés lényege, hogy a devizahitel folyósított forintösszegét és törlesztőrészletét ugyanazon a típusú árfolyamon kell számítani. Az ítélet ráadásul visszamenőleges hatályú, így ha azt a teljes magyar bankszektorra érvényesnek nyilvánítanák, a Portfolio.hu becslései szerint (csak lakossági devizahitelek esetében, késedelmi kamatok nélkül) hirtelen 70 milliárd forintjába kerülne a bankszektornak, majd pedig évi több mint tízmilliárd forinttal csökkentené bevételét a következő években.

Jön az új biztosítási adó - Ki félhet tőle igazán?

A casco biztosítások árát 15%-kal, a lakás- és más vagyonbiztosításokét pedig 10%-kal növelheti az egységes biztosítási adó, melytől "papíron" 15, mindent összeszámolva viszont 50 milliárd forint körüli adóbevételt remél a kormány. Az adó nem csak az ügyfeleket, hanem a biztosítók nem-életbiztosítási üzletágát is sújtja, hisz várható, hogy sokan biztosításuk felmondásával vagy átkötésével reagálnak az új teherre. Úgy tűnik, ez a biztosítók közül a Generali-Providencia, az Allianz és az Union díjbevételét viselheti meg leginkább.

A világ túloldaláról vette új adóötletét a kormány

Argentína, Bolívia, Dominikai Köztársaság, Kolumbia, Mexikó, Peru, Pakisztán és Srí Lanka. E nyolc országhoz csatlakozhat Magyarország, amennyiben a híreknek megfelelően jövőre nálunk is bevezetik a banki tranzakciókat terhelő adót. Mivel a kormány elképzelései még képlékenyek, Európa pedig valójában teljesen más utat jár, a felsorolt országok tapasztalatai még értékes tanulságokkal szolgálhatnak hazánk számára. Ezek többnyire elrettentőek:

- Az adót általában az ügyfelek fizetik meg, de a pénzügyi közvetítő szerep károsodása miatt a bankszektor profitabilitását is komolyan rontja.
- Jellemzően szorult pénzügyi helyzetben, kizárólag bevételteremtő szándékkal vezették be ezt az adónemet latin-amerikai és ázsiai országok.
- Az adó az állam finanszírozási költségeinek emelkedését okozhatja, így magasabb kamatkiadásokat is jelenthet, mint amennyi bevételt hoz.
- Minél tovább marad fenn az adó, jellemzően annál kisebb a bevételtermelő képessége, így az adóbevétel szinten tartásához egyre magasabb adókulcsra lenne szükség.
- Olyan torzulásokat okoz a pénzügyi és gazdasági életben, amelyek aligha egyeztethetők össze egy EU-tagország gazdasági célkitűzéseivel.
- Kolumbia példája sokakat elrettentett attól, hogy az adót a bankközi piacon is alkalmazzák.
-Az adó negatív hatásai mindazonáltal mérsékeltebbek fejlettebb pénzügyi közvetítőrendszerek esetében és minél kisebb adókulcs mellett.

Cikkünkben elhelyezzük a banki tranzakciós adót a földrajzi és az "adótérképen", és röviden összefoglaljuk a nemzetközi tapasztalatokat.

Milliárdokkal kényezteti saját devizahiteleseit az állam

Április 1-jén hatályba lépett az új árfolyamrögzítésről szóló törvény, mely több százezer devizahiteles számára jelent a következő öt évben a mostaninál jóval alacsonyabb törlesztőrészletet. Korábbi cikkünkben már elemeztük ennek a devizahitelesekre, a bankokra és az államra gyakorolt hatásait, most pedig a közszférában dolgozókra vonatkozó három eltérő szabályt foglaljuk össze. Kiderült: a devizahiteles közszolgák által igényelhető kamattámogatás csak pár száz forinttal csökkenti a 2017-től fizetendő törlesztőrészletet. Az idén igényelhető egyszeri támogatás viszont százezer forintos nagyságrendű ajándék is lehet az egyes devizahitelesek számára, ezzel viszont nem mindenki élhet. Az állami kiadás azonban mindkét esetben több milliárd forint.

Szavazott a szakma: kezünkben a biztosítók üveggömbje

Leginkább a kormányzati szabályozástól tart, a kgfb-piacon pedig további díjcsökkenésre számít és liberalizációt vár a hazai biztosítási szakma. Bár több biztosító is az egészségbiztosításokba veti bizodalmát, e piac a következő három évben várhatóan nem nő hatalmasra. Az életbiztosítási közvetítők jutalékának teljes terítésével a többség egyetért, az ügyfél általi díjazás bevezetésével kapcsolatban azonban már megosztottabb a szakma. E témák mellett sok más érdekes kérdésről is véleményt nyilvánítottak a résztvevők a Portfolio.hu múlt csütörtöki Biztosítási Konferenciájának szavazásán, melynek eredményeit az alábbiakban ismertetjük.

Menny és pokol a biztosítási szektorban - Az Aegon tarolt

Folyamatosan csökken a magyar biztosítási szektor díjbevétel szerinti piaci koncentrációja, ennek ellenére továbbra is őrzi dominanciáját az öt legnagyobb hazai biztosító profittermelő képesség alapján. Bár közülük egyelőre csak az Allianz tette közzé tavalyi számait, a korábbi adatok alapján úgy tűnik, a tisztes nyereség eléréséhez komoly részesedésre van szükség a magyar piacon. Korábbi cikkünkben a bankszektor, ezúttal pedig a biztosítási szektor egyes szereplőinek 2003 és 2010 közötti eredményességét vizsgáljuk meg. Kiderült: a biztosítási szektor "OTP-je" az Aegon, amely bár díjbevétel alapján jellemzően csak a negyedik legnagyobb a hazai piacon, eredményességét tekintve szinte legyőzhetetlen volt.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kongatják a vészharangot: olyan folyamat zajlik, amely pusztító vírusokat szabadíthat ránk
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.