Palkó István

Palkó István

vezető elemző

Palkó István 2007-ben a Budapesti Corvinus Egyetem Pénzügy szakán, majd 2008-ban a hollandiai Dronten Professional Agricultural University European Funds Management szakán szerzett diplomát. 2009 óta a Portfolio elemzője, 2012 óta vezető elemzője, a pénzügyi szektor a szakterülete. Főszerepet vállal a Portfolio Hitelezés, Biztosítás és Future of Finance konferenciáinak szakmai megszervezésében. A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Pénzügyi szakosztályának elnökségi tagja, 2011-ben sajtó kategóriában Junior Prima díjat kapott. 
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 1334

Devizahitelesek: a forinthitel tényleg jobb lett volna?

Az elmúlt hónapok devizahiteles mentőcsomagjai és bírósági perei nyomán megint előkerült: jobb lett volna inkább forintban eladósodnia a sok százezer devizahitelesnek. Ismét megvizsgáltuk ezért a kérdést pusztán a törlesztőrészletek szempontjából. Számításaink eredményeként az alábbiakra jutottunk:

- egy átlagos devizahitel minden időszakban jobb döntésnek bizonyult, mint egy akkori piaci kamatozású forinthitel
- a devizahitelesek közül általában a jen- és euróhitelesek fizették ki eddig a legkisebb törlesztőrészletet, most az euróhitelesek állnak a legjobban
- jelenleg a frankhitelesek törlesztőrészlete a legmagasabb, de visszatekintve még így is kevesebbet fizettek a forinthiteleseknél.

Mennyit húzott ki a még gyengébb forint az emberek zsebéből?

Soha nem okozott még annyi fejfájást a devizahiteleseknek az erős frank, mint tavaly. Legalábbis azoknak, akik valamilyen okból lemaradtak a kedvezményes végtörlesztésről, márpedig ők közel 80%-os többségben vannak. A magasabb törlesztési terhek pedig a lakosság fogyasztására és megtakarításaira is negatívan hatottak. De vajon mekkora mértékben? Tízmilliárdok, netán százmilliárdok úsztak el így? A Portfolio.hu becslései szerint a helyes adat 2012-ben 40 milliárd forint körül volt, vagyis tavaly ennyivel költöttek többet devizahiteleik törlesztésére a végtörleszteni nem tudó magyar háztartások, mint egy évvel korábban. Ehhez jött hozzá (2011 végével együtt) az a közel 984 milliárd forint, amit végtörlesztési célból gyűjtöttek össze mások.

Válságmenedzserrel hozták rendbe Szentendrét

Csaknem egy éve járta be a hír a magyar sajtót: a Raiffeisen Bank "jelöltjét" választotta meg Szentendre város új alpolgármesterének, hogy vele hozassa rendbe saját pénzügyeit. A megfogalmazás kicsit sántít, hiszen a bank csak egy külső jelölthöz ragaszkodott, végül az önkormányzat által választott személyhez adta beleegyezését. A több cégnél, így a Herendi Porcelánmanufaktúránál és a Magyar Telekom bolgár érdekeltségénél is válságmenedzserként megfordult pénzügyi szakember úgy véli, az adósságkonszolidációval még egyáltalán nem oldódnak meg a települések pénzügyi gondjai. Sőt, szerinte most érkezett el az az idő, amikor a szentendreihez hasonló radikális szemléletváltás már nem halogatható tovább. Ehhez a gazdasági alpolgármester vagy gazdasági jegyző intézményének felállítását javasolja.

Kiderült, melyik banknál hány ügyfél kap ingyen pénzt

A Portfolio.hu becslései szerint közel 140 ezer igénylés futott be a bankokhoz 2012 végéig az árfolyamgát konstrukcióra. Ez azt jelenti, hogy majdnem minden harmadik jogosult devizahiteles élt a kivételes lehetőséggel az első, december végi határidőig. Ebből a PSZÁF adatai szerint november végéig 105 ezer esetben írták már alá a szerződést is. A parlament időközben 2013. március 29-éig kitolta az igénylés határidejét. Így akár a 40%-os részvételi arány is elérhető, persze ez is jelentősen elmarad a korábbi várakozásoktól. Cikkünkben a bankok egyedi tapasztalatait és adatait mutatjuk be a 2012 végi állapot szerint.

Mit hoz a lakásbiztosítások új adója?

Nem valószínű, hogy a biztosítási adó felénél sokkal többet át tudnának hárítani a biztosítók ügyfeleikre - véli Zatykó Péter, az Aegon Magyarország elnök-vezérigazgatója. A Portfolio.hu-nak adott interjújában a biztosítási adó veszélyei mellett az MLM-rendszerű értékesítés esetleges betiltásáról és az életbiztosításokat érintő hosszú távú változásokról is beszél a lakásbiztosításokban piacvezető társaság vezetője.

Devizahitelek, tranzakciós illeték: támad a pénzügyi ezotéria

A devizahitelek mint hibás termékek megtámadása, a kilakoltatások leállítása és a tranzakciós illeték áthárításának megakadályozása - láthatóan e három cél bűvöletében töltötte első munkanapjait a pénzügyi jogok biztosa. Doubravszky György első nyilatkozataiban túltett e témákban eddig megszólaló politikusok nagy részén is, pénzügyi babonákra és hiedelmekre építve eddigi rövid munkásságát. Egyelőre semmi gond ezzel, leszámítva, hogy nemcsak a tevékenységét figyelemmel kísérő, pénzügyileg képzetlen ügyfeleknek, de a hitelesek csendes többségének is komoly károkat okozhat ez a kommunikáció. A fogyasztóvédelmi problémák megoldásához a pénzügyi szektor stabilitásának erősítése biztosítaná a legjobb alapot, bármennyire ortodox útnak tűnik is ez.

Ezt már nem lehet a Brokernetre fogni

Folytatódott 2012 őszén is az életbiztosítások értékesítésének mélyrepülése Magyarországon. A Portfolio.hu birtokába került adatok szerint a harmadik negyedévben a válság legnehezebb időszakát, 2009-et idéző értékesítési számok jellemezték a piacot, hiszen 12 milliárd forintnál is kevesebb éves díjat hozó életbiztosítás talált "gazdára". A befektetéssel kombinált életbiztosítások továbbra is alulteljesítenek más megtakarítási formákkal szemben, ismét felerősítve a biztosítók értékesítésének szabályozásáról szóló vitát. Ennek egyik legfrissebb eleme a PSZÁF javaslata, amely elsősorban fogyasztóvédelmi szempontok miatt tiltaná a szektor múltbeli növekedésében kiemelkedő szerepet játszó multi level marketing (MLM) típusú értékesítést.

Közérdek, hogy ne dőljenek be a hitelek (Interjú)

A mostani ingatlanpiaci folyamatok a nem teljesítő vállalati portfoliók jó részének csak a hosszú távú megtérülését és átsrukturálását teszik lehetővé. Ma is vannak azonban olyan vállalati szegmensek, amelyek kedvező növekedési lehetőségeket kínálnak - mondja Kementzey Ferenc, a Raiffeisen Bank Vállalati és Önkormányzati Területéért felelős vezérigazgató-helyettese. A Raiffeisen komoly önkormányzati kitettséggel rendelkezik - a szakember szerint a bankok reális hozzájárulása lehet a szektor adósságkonszolidációjához, hogy az ÁKK által átvett állományt kedvező kondíciókkal finanszírozzák tovább. A Raiffeisen vezetője a tranzakciós illeték várható hatásairól is nyilatkozott a Portfolio.hu-nak.

Világvége helyett: új kor virrad ma férfiakra és nőkre

December 21-ével új korszak veszi kezdetét a biztosítási piacon. Mától ugyanis nem köthető olyan biztosítás, amelynek a díja eltér nők és férfiak esetében. Az erről szóló gender-direktíva hatásairól több cikkünben is beszámoltunk már. A hatályba lépés napján pedig Petr Bohumsky, a Generali PPF Holding Prágában dolgozó kockázati menedzsment igazgatója foglalja össze a tudnivalókat a Portfolio.hu-nak adott interjújában.

A kiskapuk helyett mi az ország érdekét nézzük (Interjú)

A biztosítási adó lépcsőzetessége tiltott állami támogatásnak minősül, így a kisebb biztosítóknak fel kell készülniük, hogy az EU elmeszeli a most még nekik kedvező szabályozást - mondja Kisbenedek Péter. Az Allianz elnök-vezérigazgatója és a MABISZ elnöke úgy véli, a két hét múlva életbe lépő biztosítási adónak csak kevesebb, mint felét lesznek képesek áthárítani a biztosítók. Szerinte szomorú, hogy egyes biztosítók csak a saját érdekeiket tartják szem előtt, és ezek alapján lobbiznak. A kötelező biztosítás szabályozása viszont most már rendben van, az életbiztosítási piacon pedig a vegyes életbiztosítások térnyerésére lehet számítani a unit-linked termékekkel szemben. Az Allianz költséghatékonysága és eredményessége nagyon jó, így leépítések helyett az innovációkra koncentrálhatnak. Egyelőre azonban nehéz megmondani, mikor jön el a szakma által várt piaci fordulat.

Most akkor hozzák vagy viszik a pénzt a külföldi bankok?

Csaknem 3800 milliárd forintnyi forrást vontak ki a külföldiek az elmúlt két évben a magyar bankszektorból. Eközben több mint 600 milliárd forint összegben tőkét emeltek az anyabankok - szintén a magyar bankszektorban. Hogy lehet egyszerre igaz mindkét állítás, és mi lehet a jelenség hátterében? Elemzésünkben e sokszor félreértelmezett kettőséget mutatjuk be röviden. Szem előtt kell tartanunk: a fenti két adat nem vonható ki egymásból, az almát a körtével nem érdemes összehasonlítanunk.

Magyar biztosítások százezrei tűntek el - Egy évtized veszett oda

A magyar gazdasággal együtt a biztosítási szektor is komoly válságát éli. 670 ezerrel kevesebb biztosítási szerződés van ma érvényben, mint a válság elején. A biztosítók díjbevétele 2005 óta először 800 milliárd forint alá eshet idén, ami reálértéken még a 2002-es szintnél is alacsonyabb. Az elmúlt négy év jellemzően a nagy biztosítóknak sikerült a legrosszabbul. Cikkünkben szemléletes ábrákon mutatjuk be néhány szempont alapján, hol is tart ma a magyar biztosítási szektor.

Miért nem a bankokat menti meg a kormány?

2013-ra marad az eladósodott vállalkozások problémájának kezelése. A három korábbi adósságcsökkentés után jövőre csak erre fogunk koncentrálni - mondta Orbán Viktor nemrég egy rádióinterjúban. Ha így folytatja a kormány az egyes gazdasági szereplők "megmentését", a 2014-es választásokig nem marad más, akit meg tudna szabadítani adósságától, mint a bankszektor. Ráadásul ez a leginkább eladósodott ágazat mind közül - vihetnénk végig a kormányzati logikát, amely persze velejéig hibás.

Nem ismétlődhet meg a 2008-as szégyen

Mi történik Amerikában, ha csődbe megy egy bank? Biztosítják-e az USA-ban a magyarok betéteit? Mitől jó, ha megelőzési funkciókkal is rendelkezik egy betétbiztosító? Mi a jó irány Európa számára a bankunióval kapcsolatban? Többek között ezekre a kérdésekre válaszolt az OBA konferenciáján a Portfolio.hu-nak adott interjújában Fred Carns, az amerikai Szövetségi Betébiztosító Társaság (FDIC) nemzetközi ügyekért felelős igazgatója.

Ugrottak a bankbetétek, estek a hitelkamatok

Több szempontból is érdekesek a Magyar Nemzeti Bank pénteken közzétett hitelezési és betéti statisztikái. A jegybanki alapkamat többszöri csökkentésének hatásai jelentkeznek már a vállalati hitelkamatokban, hiszen augusztusról októberre a meglévő forinthiteleké 0,41 százalékponttal, az újaké 0,95 százalékponttal csökkent. A kamatcsökkentések nyomán közel fél százalékponttal csökkent a rövid lejáratú lakossági forintbetétek kamatszintje is. Ennek ellenére ritkán tapasztalható, nettó 130 milliárd forintnyi pénz áramlott be a forintbetétekbe egyszeri tételeknek köszönhetően. A hitelezés volumene ugyanakkor nem nőtt, az állami kamattámogatás egyelőre az évtizedes mélypontján lévő lakáshitelezést sem tudta felrázni.

Kitárulkoztak a bankok - Kész a friss rangsoruk

A Raiffeisen e heti gyorsjelentésével véget ért a régió legnagyobb bankjainak harmadik negyedéves gyorsjelentési szezonja, így ismét összehasonlíthatóvá vált pénzügyi teljesítményük. Jó hír a befektetők számára, hogy az egy évvel korábbihoz képest javult a bankok teljesítménye, igaz, a javulás jó részét a piac már be is árazta. Elemzésünkben ezúttal is bemutatjuk, hogy muzsikálnak a régiós bankok. A számok alapján úgy tűnik, annál jobban teljesít egy bank, minél inkább csak egyetlen országra koncentrálja a tevékenységét. Ez leginkább a rendkívül stabil bankszektorral és nagy piaccal rendelkező Lengyelországra igaz. Az osztrák bankok és az OTP növekedése azonban még várat magára. A legnagyobb magyar bank leginkább magas nettó kamatmarzsával és hiteleinek 19%-os nem teljesítési arányával tűnik ki mezőnyből.

Vallottak a bankok: ezermilliárdok hagyták el az országot

A harmadik negyedévben is két táborra oszlott a magyar bankrendszer: az OTP, a K&H és az UniCredit nyereséggel, a CIB és az MKB viszont veszteséggel zárta ezt az időszakot - hogy csak a legnagyobb bankok közül néhányat említsünk. Összességében a részvénytársasági hitelintézetek 10 milliárd forint veszteséget könyveltek el, vagyis a bankadó nélkül 40 milliárd forint körüli pluszban zárt volna a szektor. Drámai mértékben felgyorsult a hitel/betét arány csökkenése a negyedév során. A forint erősödése is gyorsította a folyamatot, de egy év alatt csaknem 2300 milliárd forintnyi (!) közvetlen külföldi forrás is kiáramlott a szektorból. Annak dacára, hogy a bankszektor mérete több mint tizedével csökkent egy év alatt, forrásköltségei csaknem három éve nem voltak ilyen magasak, mint most. Működésük ily módon bekövetkezett drágulására jellemzően hitelkamataik emelésével reagáltak a bankok, miközben nominális költségszintjüket lényegében szinten tartották.

Mit művelt a Brokernet Járaiék biztosítójával?

Az elemzői várakozásnál kisebb veszteségről számolt be a harmadik negyedévre vonatkozóan a CIG Pannónia. Az életbiztosító ma reggel közzétett gyorsjelentése alapján ez elsősorban a vártnál alacsonyabb költségszintnek köszönhető. Az új szerzések azonban nagyon gyengén alakultak, ebből a hírekben mostanában gyakrabban szereplő Brokernet is rossz termelési számokkal vette ki a részét. Hiba lenne azonban csak az ő számlájára írni ezt, ugyanis a többi csatorna is gyengén muzsikált.

A gyorsjelentés főbb pontjai:
- 5,878 milliárd forintos negyedéves díjbevétel (MSZSZ szerint), ami az elemzői várakozástól és az egy évvel korábbitól is elmarad.
- Az elemzői várakozásnál kisebb adózott veszteség (372 millió forintos MSZSZ, 488 millió forintos IFRS szerint), ami jobb az egy évvel korábbinál is.
- Az igazgatási költségek is a vártnál kedvezőbben alakultak.
- Az új értékesítések jelentősen, az egy évvel korábbihoz képest 59%-kal estek vissza. A díjbevételre kedvezőtlenül, a költségszintre kedvezően hatott ez.

Ördögi körbe kerültek a bankok

Alig van vevő a bankok eszközeire, holott a szektor helyzetének normalizálásához rájuk lenne szükség. Bár sokat beszélünk róla, a tőkeáttétel csökkentése sem halad emiatt - mondja Fülöp András, a Deloitte vezető partnere. A pénzügyi tanácsadó szerint a bankok lesznek a legnagyobb ingatlantulajdonosok Magyarországon, hitelezni pedig ebben a környezetben nem igazán fognak. A bankhitelnek hosszú távon sincs alternatívája, a magyar bankszektor konszolidációja ennek ellenére elkerülhetetlen.

Matolcsy kezében a Brokernet és a CIG Pannónia sorsa

Egyetlen biztosítási adószakértő segélykiáltásának tűnik, de a szakma jó részének tetszésére találhat József Polonyi Gábor biztosítási adózási szakértő ma megjelent sajtóközleménye. Az ügy hátterében két erős lobbi csoport áll: az egyik szerint meg kell szüntetni az életbiztosítások egy részének (whole life biztosítások) munkáltatói adómentességét, a másik szerint nem. Végső döntés heteken belül várható.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kongatják a vészharangot: olyan folyamat zajlik, amely pusztító vírusokat szabadíthat ránk
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.