Palkó István

2014. június 16. 06:35 | Palkó István

Ítéletnap a devizahiteleknél - Óriási a tét

Aligha létezhet nagyobb hatalom a devizahitelek sorsát illetően, mint amekkora most a Kúria kezében van. Óriási a bizonytalanság, de akár már ma eldőlhet mind a három alapvető kérdés:

1. Törvénytelen volt-e az árfolyamkockázatok ügyfelekre hárítása? E kis valószínűségű döntés a Portfolio becslései szerint egyszeriben 2166 milliárdot mozgatna meg a bankok felől az ügyfelek felé.
2. Törvénytelenek voltak-e az egyoldalú kamatváltoztatások? A tét becsléseink szerint visszamenőleg 312 milliárd elvesztése lehet a bankoknak, közepes valószínűséggel.
3. Törvénytelen volt-e az árfolyamrés alkalmazása? A döntés mintegy 96 milliárd forintba kerülhet a bankoknak nagy valószínűség mellett.

Ha azzal is számolunk, hogy az ügyfelek követelése 5 év után elévülhet, mindennél valamivel kisebb, rendre 2154 milliárd; 312 milliárd, illetve 35 milliárd forint sorsa dőlhet el a három kérdésben. Feltéve persze, hogy a kormány hamarosan a lakossági devizahitek széles tömegére kiterjeszti a Kúria egyedi perekben irányadó döntését, aminek nagy az esélye.

2014. június 14. 07:00 | Palkó István

Durva devizahiteles csomagra számít a piac

Nem húzza már sokáig az időt a kormány a devizahiteles csomag összeállításával. Hogy mennyire radikális intézkedések várhatók, az nagyban függ a Kúria (legkorábban hétfői) döntésétől. Ennek a legnagyobb tétje az, hogy az árfolyamréshez hasonlóan hozzányúlnak-e az egyoldalú kamatváltoztatásokhoz is. Elemzőket és alapkezelőket kérdeztünk arról, mire számítanak. Piaci konszenzusunk azt mutatja, hogy a bankszektorra 150-400, az OTP-re 25-90 milliárd forintos egyszeri veszteség vár. Ez nem apokaliptikus méretű, de akár a végtörlesztésével felérő hatás lenne.

2014. június 13. 11:00 | Palkó István

De most komolyan: mi az, hogy árfolyamrés?

Tisztességtelen, ezért semmis az árfolyamrés alkalmazása a lakossági devizahiteleknél - ha mást nem is, ezt várhatóan ki fogja mondani hétfőn a Kúria jogegységi határozat keretében, általánosítva ezzel a múlt héten végződött Kásler-per ítéletét. Bár a Magyar Bankszövetség hallgat, mint a sír, a bankok jellemzően vitatják a Kúria álláspontját, mondván, valós szolgáltatás áll a különnemű (vételi és eladási típusú) árfolyamok használata mögött. Egy hazai nagybank gyakorlata alapján, kérdés-válasz formában az alábbiakban bemutatjuk, mi indokolhatja az árfolyamrés alkalmazását a bankoknál. Röviden: az árfolyamrés a bank (a devizaalapú hitelek konverziójával kapcsolatban) felmerült költségeinek és napon belüli kockázatainak a fedezésére szolgál. Az Olvasó megítélésére bízzuk, ez alapján tisztességtelen-e.

2014. június 12. 06:30 | Palkó István

Csak év végéig legyen ennek vége! - Megszólal a CIB-vezér

Marad a CIB Magyarországon, pedig izzasztó nyaruk lesz a hazai bankvezéreknek: a Kúria döntése és a kormány devizahiteles csomagja mellett a hitelfolyósításokat érintő szigorítások is húsbavágóan érinthetik bankjuk üzletét. A CIB Banknak is érdekes lehet az MNB bad bank koncepciója, ezért a fentiek mellett erről is megkérdeztük Simák Pált, a társaság nemrég érkezett elnök-vezérigazgatóját. Kiderült: a bankot hiába keresnénk az állampapír-piaci hozamesés mögött, a devizahiteles ügynek pedig Simák szerint év végéig le kell zárulnia.

2014. június 11. 15:57 | Palkó István

Állami agrárbank kell Magyarországnak?

A kormány újabb négy évének feladata egy erős takarékszövetkezeti-népbanki hálózat, illetve állami befolyás alatt is álló agrár- és zöldbanki hálózat létrehozása - jelentette be Lázár János a napokban. A gondolat nem új, azt azonban továbbra is homály fedi, milyen hozzáadott értéke lenne egy agrárbanknak az agrárfinanszírozásban, amely ma Magyarországon a vállalati hitelezés egyik legjobban működő szegmense. Összegyűjtöttük, mit tudunk eddig a témában a kormánypárti politikusoktól és a statisztikákból.

2014. június 04. 06:30 | Palkó István

Csaknem 100 milliárd üthette tegnap a devizahitelesek markát

Az árfolyamrés semmis, a vételi és eladási árfolyamok helyett az MNB hivatalos árfolyamát kell használni visszamenőlegesen is - mondta ki a Kúria egyetlen devizahitel-szerződésről. Mivel nagy az esélye, hogy a kormány várható csomagja nyomán ez lesz érvényes az összes lakossági devizahitelre, két okból is negatív a hír a bankoknak:

1. Jogszerűtlen folyósítási árfolyam: a bankok jogtalan árfolyamnyereséget számoltak el a folyósítás során, és ez most az ügyfeleket illeti. Ez becsléseink szerint 36 milliárd forintos veszteséget jelenthet a bankszektornak.

2. Jogszerűtlen törlesztési árfolyam: 2005 eleje óta becsléseink szerint több mint 4000 milliárd forintnyi devizahitel-törlesztőrészletet fizettek a devizahitelesek, amiből mintegy 60 milliárd forint visszajárhat nekik. A nem lakáscélú hitelek esetében a jövőbeni törlesztőrészlet is alacsonyabb lehet nagyjából évi 5 milliárd forinttal.

Mindezek fényében a Kúria döntése egyértelműen kedvezőtlen a bankok, köztük a terhek több mint egyötödét viselő OTP számára. E becsléseink a felső korlátot jelentik (igaz, esetleges késedelmi/kamatos kamatok nélkül, nominálisan), és a már lezárt devizahiteleket is tartalmazzák. Nagy kérdés, a kormány tömegessé tenné-e a pénzvisszatérítést, az azonban biztosnak tűnik, hogy a Kúria egyértelmű iránymutatását fel fogja használni.

2014. június 03. 09:00 | Palkó István

Ítélet a devizahiteles ügyben: mától okosabb a kormány

Ismét nagy napra ébredtek a bankok vezetői és a devizahitelesek. Lényegét tekintve három nagy kérdés dől el ugyanis a Kúria mai ítéletével:

1. Jogszerű-e a devizahiteles árfolyamrés alkalmazása?
2. Ha igen, miért; ha nem, miért nem?
3. Ha nem jogszerű az árfolyamrés, milyen kikötéssel kell helyettesíteni a szerződésben?

Bár az ítélet csak Kásler Árpádék OTP-s devizahitelét érinti, hatással lesz más devizahiteles perekre, a Kúria ősszel várható devizahiteles jogegységi döntésére és így a kormány későbbi devizahiteles csomagjára is. Emellett bár az árfolyamrésről szól a konkrét ügy, a Kúria korábbi jelzése alapján következtetni lehet belőle az egyoldalú kamatemelések sorsára is. A délelőtti tárgyalásról és az ítéletről a Portfolio.hu élőben tudósít.

2014. június 03. 06:30 | Palkó István

Berobban-e Matolcsy ingyenhitele?

Év végéig 300-400 milliárd forint kihelyezése várható Magyarországon a jegybank növekedési hitelprogramja keretében, amiből a CIB Bank részesedése nagyjából 8,5 százalék lehet - mondja Szabados Richárd, a CIB Bank KKV és Lízing üzletágak vezetője, aki a várakozásoknál alacsonyabb kereslet ellenére nem csalódott a programban. Megindultak a beruházások, és nagy átrendeződés ment végbe a vállalati hitelezésben, de robbanást nem vár a szakember.

2014. június 02. 06:36 | Palkó István

Gigantikus bankmentő akció készülődik Magyarországon?

Ilyen még nem volt Magyarországon: egy úgynevezett rossz bank felállításával tisztítaná meg a bankok vállalati hiteleit az MNB. A jegybank kimondott célja, hogy ezzel helyrebillentse a vállalati hitelezést és stabilizálja a bankrendszert. Két ki nem mondott mellékhatása is lehet azonban: 1. a külföldi bankok kivonulásának felgyorsítása, 2. értékes kereskedelmi ingatlanok állami kézbe kerülése. Hogy mindez ne jelentsen új veszteséget a bankoknak, ahhoz meglátásunk szerint akár mintegy 400 milliárd forint állami forrás bevonására is szükség lehet, igaz, ennek egy része a növekedési hitelprogram "apró" kiegészítésével is megoldható. Hónapokon belül kiderül, mi sül ki az ötletből, addig is bemutatjuk, miért lehet szükség Magyarországon a rossz bankra, és vannak-e nemzetközi példák.

2014. május 30. 06:36 | Palkó István

Fürdővizet gyerekestül? - Banki ügyfelek tízezrei maradhatnak hoppon

Döbbenetes adat látott napvilágot: a deviza lakáshitelesek 61%-ának nagyobb ma a tartozása, mint a hitelfelvételkori lakásérték 90%-a. Emellett közhelyszámba megy, hogy a jövedelmük nagyon nagy részét fordítják hiteltörlesztésre. A múlt hibás döntései aligha tehetők jóvá, hogy azonban ilyen többé elő ne fordulhasson, a Magyar Nemzeti Bank hamarosan megelőző csapásokat mér a lakossági hitelezésre. Az EKB-nak is elküldött tervek a bankok szerint csaknem harmadával vethetik vissza a még csak most éledő forinthitelezést, és forrásaink szerint az OTP járhat ezzel a legrosszabbul.

2014. május 27. 16:31 | Palkó István

115 ezer lakás sorsa a bankok kezében - Mit lép a kormány?

Olyan sok bedőlt hitelhez tartozó lakás vár ma jobb sorsra Magyarországon, mint ahány lakástranzakció a teljes piacon az elmúlt másfél évben végbement. Ha ezeket most a bankok és a szabályozók mind a piacra öntenék, drámai lakásár-zuhanást idéznének vele elő. A Nemzeti Eszközkezelőhöz április végéig 19 ezer megkeresés futott be a lakás átvételére, de még így is 115 ezer ingatlant fenyeget banki kényszerértékesítés az MNB friss adatai szerint. A jegybank egyedi, feltételekhez kötött részleges tartozás-elengedéssel orvosolná a problémát, amely ma nagyobbnak tűnik, mint valaha. Valószínű, hogy a végső szót ősszel a kormány fogja kimondani.

2014. május 27. 06:37 | Palkó István

Új kormány, régi bank - Mire készül az MFB?

A felületes szemlélőnek úgy tűnhet, lenyomta az MNB és az Eximbank az MFB-t a magyar kkv-hitelek refinanszírozásáért folyó állami versenyben. Nagy Csaba vezérigazgató szerint erről szó sincs, hangsúlyeltolódás azonban tényleg végbement a most már nyereségesen működő és a csontvázaitól sikeresen megszabaduló állami banknál. A társaság kiterjedt állami vagyonkezelést folytat és számos befektetése van, amelyekhez hasonlóan gazdaságpolitikai célokat segít majd a kínaiakkal hamarosan megkötendő 1 milliárd eurós megállapodás is.

2014. május 26. 06:36 | Palkó István

Menekül a külföldiek pénze a magyar bankokból

A töretlen jegybanki kamatcsökkentés ellenére nőttek az első negyedévben a bankszektor nettó kamatbevételei, miközben hitelezési veszteségei örvendetes módon csökkentek. A hitelintézetek 70 milliárd forintos nyeresége mögött azonban továbbra is jókora az egyes bankok közötti szakadék. Érdekes adat, hogy csaknem tízszer annyi külföldi (főleg anyabanki) forrás távozott a bankszektorból egy év alatt, mint ügyfélbetét. Sőt, a forráskivonás mértéke jelentősen meghaladta a hitelállomány visszaesését is, amiben persze szerepet játszik a jegybank hitelprogramja is. Az MNB pénteken közzétett első negyedéves banki statisztikáit vizsgáljuk meg részletesebben az alábbiakban.

2014. május 24. 07:45 | Palkó István

Drámai számok a bankoktól: nem volt még ennyi becsődölt család

Történelmi csúcsra, 1242 milliárd forintra emelkedett március végére a nemtörlesztő lakossági hitelek összege - mutatják az MNB friss adatai. Ezzel a lakossági nemfizetési arány soha nem látott, 19,2%-os szintet ért el annak ellenére, hogy a Nemzeti Eszközkezelő már 60 milliárd forintnyi adósságtól szabadította meg a lakosságot. Míg a vállalati hitelek esetében az MNB szigorított banki követelményekkel és esetleg egy "rossz bank" felállításával gyorsítana fel a tisztulást, a lakosság esetében a Kúria és a kormány őszi bejelentésére várnak.

2014. május 22. 06:36 | Palkó István

Mi legyen a devizahitelesekkel? - A válasz megérkezett!

Két-három hazai nagybank tulajdonosa is elhagyja Magyarországot a következő öt évben - vélte a Portfolio.hu keddi hitelezési konferenciáján a közönség kétharmada. Az MNB bankszektorról alkotott jövőképével mindössze 37% szimpatizál, a növekedési hitelprogram mindkét szakaszát pedig 27% ítéli sikeresnek. A közönségszavazás során az is kiderült (lásd cikkünk második oldalát), mit gondol a szakma az őszre ígért devizahiteles csomagról.

2014. május 20. 06:36 | Palkó István

Hol vannak a nyugdíjpénzek?

Hiába vezették be év elején a nyugdíjbiztosítások adókedvezményét, az év első három hónapjában kevesebb pénz folyt be a rendszeres életbiztosításokba, mint egy évvel korábban, az elmúlt időszak slágerének számító egyszeri díjas termékekről nem is beszélve. Ennek ellenére négy éve nem látott nettó (!) pénzbeáramlás zajlott az életbiztosításokba, vagyis úgy tűnik, sikerült megállítaniuk a biztosítóknak a meglévő életbiztosításokat sújtó pénzkivonást. A nem-életbiztosítások eközben meglepően jól teljesítettek, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításoknál például folytatódott a díjbevételek tavaly megindult emelkedése. A MABISZ és az MNB friss statisztikáiból szemezgettünk.

2014. május 15. 13:30 | Palkó István

Itt a lélektani pillanat - Még olcsóbbak lehetnek a lakáshitelek

A legjobb hitelképességű ügyfelek már 5 százalék körüli hitelkamattal vehetnek fel lakáshitelt Magyarországon. Igenis nagy verseny zajlik a bankok között - mondja Tokodi Gábor, az FHB vezérigazgató-helyettese. A Portfolio.hu-nak adott interjújában megosztja véleményét arról, miért ilyen alacsony a szocpol népszerűsége, és elmondja, miként alakult át az utóbbi időben a hitelügynökök piaca. Tokodi szerint nem csupán a futamidő első 5 évére szóló jelenlegi kamattámogatás feltételeinek lazítása, hanem a régóta lebegtetett félszocpol bevezetése is tovább segíthetné a lakáshitelek piacát.

2014. május 11. 07:53 | Palkó István

Versenyfutás a bankokkal: kamatmentes hitelek Magyarországon

Hitelt nem csak banktól lehet felvenni - a hazai cégek nagy része ezzel tökéletesen tisztában van. A Magyar Credit Management Szövetség elnöke a Portfolio.hu-nak adott interjújában röviden bemutatja, hogy fest ma a vállalatok egymás számára nyújtott hiteleinek piaca. Szentirmay Péter úgy látja, a közelmúltban nem igazán csökkent a körbetartozások problémája, a most lendületet kapó faktoring viszont kiváló eszköz a likviditás javítására.

2014. április 30. 16:15 | Palkó István

Döntött a bíróság - Mi lesz most a devizahitelekkel?

Jó hírek érkeztek a bankoknak: nem nyilvánította ma érvénytelennek a devizahitel-szerződéseket az Európai Bíróság, az árfolyamrés pedig nem eleve tisztességtelen. Jó híreket kaptak az adósok is: az árfolyamrés nem tekinthető szolgáltatásért fizetendő díjnak, a magyar bíróságok pedig kijavíthatják a tisztességtelennek bizonyuló szerződési feltételeket valami jobbal. De akkor most a bankok vagy az adósok jártak jól? A Portfolio.hu által megkérdezett jogászok többsége szerint nem léptünk előre: a Kúriának és a bíróságoknak az alapján kellene eldönteniük az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelések sorsát, hogy az ügyfelek megfelelő tájékoztatást kaptak-e ezekről. Minden egyes hitelszerződés más azonban, így átfogó jogi megoldás valószínűleg nem létezik, a gordiuszi csomót csak a kormány tudná átvágni.

2014. április 30. 06:30 | Palkó István

Devizahitelek: eljött a nagy ítélet napja

Ma délelőtt kihirdeti Kásler Árpád és az OTP ügyében hozott ítéletét az Európai Bíróság. Nagy a tétje a luxembourgi székhelyű intézmény döntésének: ez alapján döntheti el ősszel a Kúria, miként kezeljék a bíróságok a devizahitelek árfolyamrését és a bankok által végrehajtott egyoldalú kamatemeléseket. Iránymutatás lesz ez a jogi vitákat lezárni akaró kormány számára is, hisz várhatóan ez alapján fog tömeges változtatásokat tenni a meglévő devizahitel-szerződésekben, amire még márciusban az Alkotmánybíróság jogosította fel. A sok áttétellel rendelkező ügyet és az ügy jelentőségét az alábbiakban foglaljuk össze.