Európai összevetésben is kimagaslóan nagy hazai állampapír-állománnyal rendelkezik a magyar bankszektor. A szakirodalomban home biasnek nevezett jelenséget az MNB önfinanszírozási programja csak erősíti, így a magyar állam egyre nagyobb arányban az ország bankjainak tartozik. Joggal merül fel ezért is a kérdés: mennyit nyerhetnek a bankok Magyarország közelgő felminősítésével? A válasz nem egyszerű.
Ki örülne annak, ha néhány év múlva kiderülne, hogy több százezer vagy millió forinttal többel tartozik a bankjának, mint eddig hitte? És ha egyszer csak két-három évvel kitolódna a hitele futamideje? Sok devizahitelessel előfordult már hasonló, közülük a volt árfolyamgátasok azonban ennek megismétlődését kockázatják, ha nem tájékozódnak most eléggé. A törlesztőrészletük, még inkább a futamidejük ugyanis akár jelentős mértéken is megugorhat, ha nem kérik mielőbb a bankjuktól az árfolyamgát helyébe lépett mesterséges törlesztőrészlet-korlátozás megszüntetését. Azért hívjuk fel a figyelmet a problémára, mert tudomásunk szerint az érintett 170 ezer család töredéke igényelte csak eddig a változtatást, és a bankok többsége nem hívja fel kellően ügyfelei figyelmét a veszélyre.
Hamarosan a forinthitelesek is megkapják a nekik járó elszámolást, így elvileg meg lehet mondani, hogy ezt is figyelembe véve a forint-, a frank-, az euró-, netán a jenhitelesek jártak-e a legjobban a hitelfelvétel óta. A gyakorlatban számos statisztikai hiányosság nehezíti a becsléseket, mindenesetre mi kísérletet tettünk az összevetésre. Érdekes eredményre jutottunk: az elszámolást is figyelembe véve még mindig az döntött a legrosszabbul, aki frankhitelt vett fel, a többiek nagyjából egyformán jobban állnak. Nem csupán a lengyel frankhitelesek jártak tehát jobban a magyar frankhiteseknél, hanem például azok is, akik a magasabb kezdeti törlesztőrészletet vállalva forintban adósodtak el.
Mintha mi átlag 170 forintos árfolyamon forintosítottuk volna a devizahiteleket, nagyjából olyan mentőcsomagot kaptak most a nem túl jómódú lengyel frankhitelesek. Pedig eddig is sokkal jobban álltak, mint a magyarok. Alaposan áttanulmányozta Varsó a magyar elszámolást is, náluk azonban nem lett volna értelme hasonlónak, ugyanis egyoldalú kamatemelések helyett inkább csökkentek a hitelkamataik a válság alatt. Sokkoló ábrákkal és számokkal illusztráljuk, mennyivel járt jobban, aki nem Magyarországon, hanem néhány száz kilométerrel északabbra vett fel frankhitelt.
Hányszor hallottuk, hogy majd a devizahiteles elszámolás, illetve a forintosítást követő hitelkiváltási hullám fogja átrendezni a magyar bankrendszert! Nem mintha erre szerintünk égető szükség lett volna, mindenesetre most, a díjmentes hitelfelmondás lehetőségének lezárulta előtt néhány nappal már tényleg kijelenthető, hogy a nagy átrendeződés elmaradt. Egyes bankok épp úgy csalódtak az ügyfelek passzivitása láttán, ahogy maguk az ügyfelek a tavaszi devizahiteles elszámoló levelük tartalma miatt. Az elszámolás most másokkal folytatódik: augusztus 1-jével elindult, és szeptember 30-áig tart a forinthitelesek és a devizában törlesztők tájékoztatása, ettől az újabb menettől azonban még kevésbé várható a banki erőviszonyok átrendeződése. Most összefoglaljuk, hol is állunk a devizahiteles hitelkiváltási versenyben, és mit kell tudni az induló forinthiteles elszámolásról.
Érdekes fejleményeket hozott június a magyar hitelpiacon: 2009 óta nem látott összegű lakáshitelt vett fel a magyar lakosság, ami a csak most induló új szocpol (CSOK) hatása helyett valószínűleg inkább a szerény ütemben beinduló, már látható hitelkiváltásoknak köszönhető. A vállalatok viszont úgy szabadulnak piaci hiteleiktől, mintha muszáj lenne nekik, korainak tűnik tehát az MNB jelzése a Növekedési Hitelprogram kivezetésére. Miközben a forintbetétek nagyjából stagnáltak, a forint gyengülésére a devizabetétek felvételével reagált a lakosság júniusban. A jegybank pénteken közzétett havi adataiból szemezgetünk.
Az EKB lélegeztető gépén várja sorsa jobbra fordulását a görög bankrendszer, miközben egyre inkább most már egy másik lélegeztető gépre is szüksége lenne. Sok más mellett ezért is zajlanak a bankokat is érintő 86 milliárd eurós görög mentőcsomagról a tárgyalások. Nem csupán a készpénzből, hanem az életben maradásukhoz szükséges tőkéből is kifogynak lassan ugyanis a görög bankok, és ezt valakinek pótolnia kell. E körülmények között nem csoda, hogy egyre több görög menekíti a szomszédos Bulgáriába a vagyonát, hiszen a kötvényesek követelése mellett akár a 100 ezer euró feletti bankbetéteket is megcsapolhatják a görög bankrendszer helyreállítása érdekében.
Mai szemmel nézve érthetetlen, miért hagyták ki a forintosításból eddig a mintegy 162 ezer autóhitelest. Annál is inkább, mert "csak" 1 milliárd euróra lett volna szükség ehhez az MNB devizatartalékából, szemben a jelzáloghitelek forintosításához felhasznált 8 milliárd euróval. A svájci frank elszállása miatt nagyot fizetnek az autóhitelesek ezért a hibáért, amelyért egyébként egymásra mutogatnak most a háttérben kormányzati és jegybanki forrásaink. Könnyen meglehet azonban, hogy az árfolyamveszteség miatti végső számlát a bankok fizetik meg, ha ősszel tényleg bekövetkezik a forintosítás. Az EBRD-vel kötött szándéknyilatkozatot azonban formálisan nem feltétlenül szegné meg ezzel a kormány.
Bár lassan indul be a piac, egyre nagyobb fantáziát látnak a bankok a személyi kölcsönökben, amelyeket a lakáshitelekhez hasonlóan most rekord olcsón kínálnak. Július közepétől nemcsak a bankfiókokban és az interneten, hanem immár a postákon is elérhető ez a lakásfedezetet nem igénylő megoldás a váratlan pénzügyi helyzetekre. 10 ábra segítségével tekintjük most át, hol tart a személyi kölcsönök piaca.
Az elmúlt évekhez képest viszonylag nyugodtan várhatják a hamarosan kezdődő második negyedéves gyorsjelentési szezont Európa legnagyobb bankjainak vezetői és részvényesei is. Míg a görög bankok az összeomlás szélén állnak, Európa hitelintézetei már úgy hátat fordítottak a görögöknek, hogy legfeljebb a közvetett piaci hatásoktól érdemes tartaniuk.
Elemzések tömkelegében foglalkoztunk az elmúlt hónapokban azzal, miként teljesít az ország bankrendszere. Általunk 12 fontosnak tartott ábrát segítségül hívva most összefoglaljuk, hol is tart most gazdaságunk egyik legfontosabb motorja.
Nem növekedésorientált bank, mégis folyamatosan nő, így már a középbankok közé tartozik a MagNet Bank, amelynek igazgatósági elnökével, Fáy Zsolttal beszélgettünk. Az interjúból kiderül, milyen kihívásokkal néz szembe egy közösségi bank, hogy sikerült a Banco Popolare beolvasztása és hogy mikor indítják újra a lakossági hitelezést.
A nyugdíjasok szerdai rohamához képest egy sokkal fenyegetőbb veszély leselkedik most a görög bankokra: egyszerűen a létük forog kockán. A kiáramlott betétek, az elértéktelenedő állampapírok és a nem fizető hitelek egyszerre tartják rettegésben a szektort. Cikkünkben 8 ábrán foglaljuk össze, hogy álltak eddig pénzügyileg, mi a helyzet balkáni piacaikon, és mi vár a bankokra, ha Görögország tényleg csődöt mond.
Szép lassan beindul a rossz minőségű vállalati hitelek, különösen a projekthitelek és a hozzájuk tartozó ingatlanok eddig alig létező piaca Magyarországon. Az MKB már meghirdette portfóliója egy részét, de úgy hírlik, a CIB, a Raiffeisen és az Erste is szívesen megválna összesen több százmilliárd forintnyi projekthitelétől. Úgy tudni, egyre több külföldi befektető érdeklődik náluk, de a piac katalizátora és egyúttal a követelésvásárlók legnagyobb versenytársa az MNB által alapított eszközkezelő, a MARK Zrt. lehet, amely az év második felében indíthatja meg vásárlási tevékenységét. Négy szakértőt kérdeztünk meg, mi várható ezen a gyakorlatilag most induló piacon.
Rohamtempóban halad az MKB Bank átalakítása, mégpedig úgy, hogy akár önmagában, a Budapest Bank beolvasztása nélkül is megálljon a lábán - mondja interjúnkban Hetényi Márk vezérigazgató-helyettes. Megkezdődött a bank bedőlt projekthiteleinek értékesítési folyamata is: sorra érkeznek az ajánlatok, az első tranzakciókra már ebben a hónapban sor kerülhet. Az elmúlt fél évtized csaknem négyszázmilliárdos bukója után az idei évet (a bankadó figyelembe vétele nélkül) már nullszaldó körül szeretné zárni a bank, jövőre pedig már a bankadóval együtt is enyhén pozitív számokkal kalkulálnak. Hetényi a bank balatonfüredi ingatlanegyüttesének titkaiba is beavatott minket, és kiderült, nem feltétlenül ragaszkodnak patinás székházukhoz.
Van olyan nagybank, amely válságtanácskozást hívott össze, mivel jócskán elmarad a várttól a hitelkiváltás iránt komolyan érdeklődők száma - értesült a Portfolio. A bankok nekünk küldött "hivatalos" válaszai alapján is elenyésző egyelőre azon egykori devizahitelesek száma, akik kihasználták már a legkésőbb július végéig élő díjmentes hitelfelmondási lehetőséget. Paradox módon kissé az MNB újraindult kamatcsökkentési sorozata is visszavetheti a kiváltási kedvet, ugyanis ennek köszönhetően egyébként is csökken a törlesztési teher. Egy hónapon belül eldől, elmarad-e végül a várt intenzív hitelkiváltási hullám, mindenesetre elég nagy azok aránya, akik havi sok ezer forintot spórolhatnának vele.
Három fontos gazdaságfehérítő intézkedésre készül a kormány - árulta el a Portfolio-nak adott interjújában Orbán Gábor, aki azt is elmondta, nem bánta meg döntését, hogy bő két évvel ezelőtt elvállalta az államtitkári munkát. Az adó- és pénzügyekért felelős államtitkár várakozása szerint még az idén legalább egy hitelminősítő átsorol minket a befektetési kategóriába. A Quaestor-ügy még nincs lezárva, a kötvényesek kártalanításáról szóló törvényt még összhangba kell hozni az EBRD-megállapodással az államtitkár szerint. A bankok és az ügyfelek számára egyaránt önkéntes, de központi jellegű forintosítást szeretne a kormány az autóhitelesek számára. Orbán a vasárnapi boltzárról és a bankokkal kötött békéről is kifejti álláspontját az interjúban.
Nagyot fordult a világ a biztosítók körül az elmúlt években. A magyar Generali például 2,2 milliárd forinttal alacsonyabb fix költség szinttel és radikálisan átalakult portfólióval vág neki az anyacég friss stratégiájának, amelyet májusban hirdetett meg az olasz cégcsoport. Luciano Cirinával, a Prágában dolgozó régiós vezérigazgatóval és Erdős Mihállyal, a magyar leánybiztosító első emberével beszélgettünk Budapesten a régiós és a magyar biztosítási piac aktualitásairól.
Orbán Viktort és Matolcsy Györgyöt ismerve még előttünk áll néhány külföldi nagybank kivonulása, ennek csak az időpontja kérdéses - nyilatkozta nemrég Patai Mihály a Portfolio-nak. Utánanéztünk, mekkora most a magyar leánybankok súlya a megmaradt 5 külföldi nagybank mérlegében és eredményében, és meglepő számokra bukkantunk. A nyers adatok alapján aligha hiányozna bármelyiknek is ez a piac, az olasz bankok mérlegében ráadásul tényleg csak kerekítési hiba Magyarország. Ahogy azonban épp Patai mondta, a tulajdonosok nem mindig üzleti logikát követnek, így az alábbi, meglehetősen érdekes számokból sem szabad messzemenő következtetést levonni.
A legnagyobb magyarországi bankok egyike kíván maradni a Raiffeisen - cáfolja az ellentétes várakozásokat a Portfolio-nak adott interjújában Karl Sevelda, az anyabank vezérigazgatója. A Raiffeisen Bank International alaposan megszenvedte az Orbán-kormány "populista intézkedéseit", amelyekkel bizony összefüggésben állnak április végén bejelentett itteni leépítéseik. A válságnak szerinte nincs még vége, de Magyarország Romániához hasonlóan rövidesen ismét bekerülhet a leggyorsabban növekvő bankpiacok közé. Ehhez persze a kormánynak is tartania kell a szavát. Elégedett a profitgyár orosz leánybankkal, és nem szeretne visszatérni a hidegháborús ellenségképekhez, miközben a szabályozói túlkapásokban nagy kihívást lát az osztrák bankvezér.
Most publikált nemzetközi tudományos cikkünkben a világon elsőként vizsgáljuk meg, mi a közvélekedés a zöld jegybanki...
Az élettársi életközösség megszűnésekor is felmerül az igény az élettársi kapcsolat "jogi" lezárására,... 
Az év vége közeledtével egyre többeket foglalkoztathat az a gondolat, hogy mihez kezdjenek az önkéntes nyugdíjpénztári... 
Tegnap eladtam az összes T. Rowe Price részvényemet 122,075 dolláron, egy hónap alatt ment 7,18%-ot. Ha várok...
Kormányzati tényezők és a szellemi hátterük köreiben rendszeressé vált a magyar gazdaság nehézségei legfőbb...
A közelmúltban kihirdetésre került az új termékfelelősségi irányelv (2024/2853 irányelv), amely megújítja,...
Tűzszünet a libanoni konfliktusban.
Együtt sír, együtt nevet a kereskedő és a lakosság.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
