A Pénzügyminisztérium által most, a társadalmi egyeztetési felületen közzétett rendelettervezete szerint
a nyugdíjasok és más társadalombiztosítási ellátásra jogosultak 2025 januárjától 3,2 százalékos emelésre számíthatnak.
Nagy meglepetést ez nem jelent, mivel a költségvetésből már tudható, hogy ekkora inflációval számol a kormány, és a jelenlegi rendszerben a kormány célja a nyugdíjak vásárlóerejének megőrzése. A pénzügyi tárca mostani tervezete is jelzi, a konkrét emelés a jövő évi költségvetési törvény elfogadásától függ.
A Pénzügyminisztérium tervezetének hatásvizsgálati lapja szerint jövőre 192,3 milliárd forint többletkiadást jelentenek az emelések a 2025-ös költségvetésnek.
Milyen nyugdíjak emelkednek jövőre?
A tervezet szerint az emelés a társadalombiztosítási öregségi nyugdíjak mellett olyan ellátásokra is kiterjedne, mint:
- az özvegyi nyugdíj,
- a rokkantsági és rehabilitációs ellátások,
- a baleseti járadék,
- valamint egyes, speciális helyzetben lévő csoportok támogatásai (például a bányászok egészségkárosodási járadéka vagy a nemzeti helytállásért járó pótlék).
A változás érintené az időskorúak járadékának és a megváltozott munkaképességűek ellátásának alapösszegeit is, utóbbi 142 060 forintra emelkedhetne.
A nyugdíjak esetében a rendelet előírná, hogy az emelés mértékét minden jogosult ellátás esetében külön-külön kell alkalmazni, ami azt jelenti, hogy az egyidejűleg többféle ellátást igénybe vevők mindegyik esetében az emelt összeget kapnák.
Milyen nyugdíjemelésre számíthatnak a külföldön dolgozók?
Az emelés nem csupán a társadalombiztosítási nyugdíjakat érintené, hanem a szociális biztonsági szerződések alapján folyósított juttatásokat is. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy Magyarország több országgal kötött szociális biztonsági egyezményeket, amelyek célja, hogy biztosítsák a két ország állampolgárainak szociális ellátásokhoz való hozzáférését, amikor azok a másik ország területén élnek vagy dolgoznak.
Ezek az egyezmények lehetővé teszik az érintettek számára, hogy a másik országban szerzett biztosítási időszakokat is figyelembe vegyék a nyugdíjra és egyéb szociális ellátásokra való jogosultság megállapításakor.
A tervezet külön hangsúlyozza, hogy az emeléseket a Magyar Államkincstár előlegezné meg, míg a forrást a központi költségvetés biztosítaná.
Az előirányzatok között szerepel a politikai okokból elítéltek kárpótlási alapösszegének 161 035 forintra való emelése is, amely az érintett csoportok számára különösen fontos lehet.
Bár a rendelettervezet egyértelműen a nyugdíjasok helyzetének javítását célozza, felmerülhet a kérdés, hogy a 3,2 százalékos emelés elegendő a növekvő inflációs nyomás ellensúlyozására, vagy a tényadatok majd felülmúlják a várakozásokat – egyes elemzői várakozások 3,5-4 százalék közé várják a jövő évi pénzromlást.
A nyugdíjkorrekcióról általában az év első nyolc hónapjának inflációs adatai alapján döntenek. Ha az infláció mértéke meghaladja az év eleji nyugdíjemelés százalékát, a kormány novemberben kiegészítő nyugdíjemelést hajthat végre.
A tervezet megvalósulása attól is függ, hogy a parlament milyen formában fogadja el a 2025-ös költségvetést.
Megjelentek már a valorizációs számok is
A valorizációs szorzók fontosságára hívta fel a figyelmet a Nyugdíjguru News legfrissebb hírlevelében Farkas András, aki rendszeresen publikál a Portfolio On The Other Hand című rovatában.
Mint írja, a 2025-re vonatkozó új szorzók várhatóan 13,7%-kal lesznek magasabbak a 2024-esnél.
Ez a változás jelentősen befolyásolja a 2025-ben megállapítandó nyugdíjak összegét, hiszen a valorizációs szorzók a korábbi évek kereseteit igazítják a nyugdíjmegállapítás előtti év átlagkereseti szintjéhez. A szorzószámokat a KSH november végi kereseti adatai alapján kalkulálják, véglegesítésük pedig 2025 márciusában vagy április elején várható.
Farkas András nyugdíjszakértő szerint a valorizáció igazságtalanságokra is rávilágít. Egy korábbi elemzésében részletezte, hogy
Magyarországon két hasonló életpályával rendelkező személy jelentősen eltérő nyugdíjat kaphat attól függően, hogy melyik évben vonult nyugdíjba.
Az elmúlt évek tendenciái alapján a későbbi nyugdíjigénylés rendszerint magasabb összegű ellátást eredményezett, ami az idősebb generációk számára hátrányos helyzetet teremt. Az igazságtalanság kiküszöbölésére vonatkozó reformok ugyanakkor továbbra is váratnak magukra.
A szakértő arra is kitért, hogy a 2025-re tervezett 3,2%-os nyugdíjemelés mintegy 200 milliárd forinttal növeli a költségvetési kiadásokat. Ez a nyugdíjasok számára jelentős könnyebbséget jelenthet, ugyanakkor a költségvetési terhelés egy része gyorsan visszaáramlik az államkasszába az áfa, jövedéki adó és egyéb fogyasztási terhek révén.
Megjegyzi, hogy a februárban esedékes 13. havi nyugdíj szintén jelentős tétel, amely
a tervek szerint jövőre már 487 milliárd forintot tesz ki, szabályozása azonban némileg szigorodik.
Csak azok jogosultak rá, akik a tárgyév februárjában is nyugdíjas státuszban vannak, ezzel is csökkentve az adminisztrációs költségeket.
Címlapkép forrása: EU
