Palkó István

Itt a forintosítás menetrendje - Ölre mennek a devizahitelesekért?

Díjmentesen végtörleszthetik a hitelüket a devizahitelesek a tavaszi forintosítás utáni 150 napban, ha nem lesznek elégedettek a frissen átszámolt törlesztőrészletükkel. A hitelkiváltás azonban sem a bankoknak, sem az ügyfeleknek nem lesz nagy üzlet: az elszámolások következtében eleve alacsonyabb lesz a hitelek jó részének a kamata (a minimum 3,1% lesz), mint a bankok által reálisan kínálható piaci kamatszint. Az automatikus forintosításról szóló törvényjavaslat tehát úgy lett megalkotva, hogy aligha lesz öldöklő verseny jövő nyáron a devizahitelesek széles tömegéért, a hitelközvetítőket pedig egy korlátozással ki is zárják mindebből.

Devizahitelek: megjött Rogánék jobbegyenese, íme a részletek

A bankok számára újabb nagy bevételkiesést okozó módosító javaslat jelent meg csütörtökön este a parlament honlapján. Ha elfogadják a keddi parlamenti szavazáson a fideszes indítványt, akkor

• a devizahitelesek döntő többségének tényleg nem nő a havi terhe a forintosítás miatt,
• a bankok kénytelenek lesznek beérni akár 1%-os kamatfelárral is az eddig tervezett 2%-os minimumszint helyett,
• az árfolyamgátasok törlesztőrészlete pedig a jelenlegi szinten maradhat a rögzítési időszak végéig, de a ki nem fizetett összeg ezentúl egy az egyben a tartozást növeli.

Devizahiteles sztori: elvesztetted a fonalat? Segítünk!

A hétfőn megjelent utolsó fontosabb törvényjavaslattal gyakorlatilag eldőlt a lakossági devizahitelek sorsa Magyarországon. Sokan lehetnek azonban, akik elvesztették a fonalat az elszámolás és a forintosítás útvesztőiben, nekik próbálunk kedveskedni az alábbi összefoglalóval. Ádámnál és Évánál kezdjük, de ígérjük, gyorsan haladunk.

Érik a botrány: veszélyben a nagy devizahiteles leszámolás

A nulláról kellene felépítenünk a lakossági üzletágat fél év alatt. Ez szinte teljes képtelenség, óriási káosz lehet belőle - nagyjából így foglalható össze a Portfolio által megkérdezett banki vezetők véleménye arról a temérdek teendőről, ami a következő hónapokban a bankokra vár. Jogszabályok hiányoznak, de még a meglévők végrehajtására sincs elég idejük egyes bankoknak. Vannak, akik a határidők kitolását, mások a tájékoztatási kötelezettség egyszerűsítését kérik a döntéshozóktól, vagy éppen mindkettőt. A nagy sietségben az ügyfelek is pórul járhatnak, pedig pont értük történik elvileg az egész.

Baljós terv a bankoknak: így nyesnék le a törlesztőket

Új kamatszabályozással akadályozná meg a kormány, hogy a forintosítás következtében visszaemelkedjen a devizahitelesek törlesztőrészlete arról a szintről, amelyre a februári elszámolások során (átlagosan mintegy 25%-kal) csökken majd. Sajtóértesülések szerint nem a devizahitelek eredeti kamatát, hanem eredeti kamatfelárát állítanák vissza. A bankszektor számára e kettő nagyjából ugyanazt jelentené: évi több tízmilliárdos bevételkiesést okozna számára mindkettő. A tűzzel játszanak a döntéshozók, hiszen a bankok már így is több mint (bruttó) 900 milliárd forintot buknak a tisztességtelennek minősített feltételek elszámolása miatt. Az alábbiakban azt is megnézzük, hogy alakulhat a tervek alapján a hitelek kamatszintje.

Megvan a forintosítási árfolyam - Mire készülhetnek a devizahitelesek?

Több mint egy év tragikomikus huzavonájának vetett véget vasárnap a családi délutánt megszakító bejelentés: a jelenlegi piaci árfolyam közvetlen közelében váltják át forintra a devizahiteleket. A devizahitelesek (akik a februári elszámolás után negyedével kisebb törlesztőrészletet fognak eleve fizetni) többsége valószínűleg most nem tudja olyan nagyra értékelni, amit mi igenis nagyra értékelünk: 2011 decembere óta nem látott, piacbarát megállapodás született a devizahitelesekről a bankok és a kormány között, és hamarosan lezárul a magyar lakossági devizahitelek egy évtizedig tartó, verejtékes és kínos korszaka. Vagy mégsem? A friss bejelentésekkel még nincs vége a történetnek.

Baljós MNB-bejelentések - Töröcskeiék adták, Töröcskeiék elveszik?

Valami nagyon nem stimmel a Töröcskei István érdekkörébe tartozó hitelintézetekkel. A Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet csődjével év elején 23 milliárd forint úszott el, e hét keddjén felügyeleti biztosokat rendeltek a Széchenyi Bankhoz, csütörtökön pedig kiderült, hogy a Széchenyi Hitelszövetkezet a csőd szélén táncol. Emlékezetes: év elején még a Széchenyi Bank szerette volna megvenni a nála százszor nagyobb Raiffeisent. Pikáns adalék az is, hogy a betéteket garantáló, és most már csak 40 milliárd forintból gazdálkodni tudó Országos Betétbiztosítási Alap vagyonát éppen a Töröcskei István által vezetett Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) kezeli, nem is rosszul.

Fordulat a biztosítóknál - Csapás az autósoknak?

Legkésőbb a jövő héten meghirdetik a január 1-jei fordulónapon érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) díjaikat a magyar biztosítók. E tarifák most már csak az autósok mintegy fele számára lesznek mérvadóak, az elmúlt öt évben autót vásárlók ugyanis nem most, hanem év közben válthatnak. Az előjelek alapján egyértelműnek tűnik: a biztosítók döntő többsége már az év végi kampányban is díjemeléssel próbálja elfogadhatóbbá tenni a kgfb-üzletág megtérülését. A szokásos kampány több okból is fékezett habzásúnak ígérkezik.

Megtudtuk: ezen az árfolyamon forintosítják a devizahiteleket

November 4-én, kedden nyújtja be a kormány a parlamentnek a "fair bankrendszerről" szóló törvényjavaslatot, és valamikor ekkor érkezik külön javaslat formájában a forintosításról szóló törvény is - értesült több független forrásból a Portfolio. Ennél még fontosabb, hogy a tervek szerint aktuális piaci árfolyamon, a bankok közötti hitelkiváltási versenyben forintosítják a devizahiteleket várhatóan 2015 első felében. Újabb "végtörlesztéstől" tehát nem kell tartaniuk a bankoknak, ehelyett a bankadó szinten tartásával és szűk kamatfelárakkal fegyelmezné őket a kormány január 1-jétől.

Megjöttek a szuperolcsó hitelek - Nem állnak le a bankok?

A Növekedési Hitelprogram a forintalapú, az Eximbank programja pedig a devizaalapú hiteligények 80 százalékát fedheti le egy-két éven belül a kis- és középvállalkozások körében - mondja a CIB Bank KKV és Lízing üzletágak vezetője, Szabados Richárd. Alábbi interjúnkból többek között az is kiderül, milyen változásokat látnak a banknál a lízing- és a faktoringpiacon. Utóbbiban a bank piacvezetővé vált.

Öveket becsatolni: nagy bejelentéssel kezdődik a vasárnapi ebéd

Izgalmas hétvége vár a bankokra és részvényeseikre, ugyanis vasárnap délben teszi közzé a londoni székhelyű Európai Bankhatóság az EU 123 nagybankján elvégzett stresszteszt eredményeit. A hazai irányítású bankok közül egyedül az OTP-t, a többi magyarországi nagybank közül viszont számos anyabankját alávetették a vizsgálatnak. A piac inkább fellélegzésre, mint drámai bukássorozatra számít, ám a nyertesek mellett biztosan lesznek olyan hitelintézetek is, amelyek elbuknak majd. De vajon mely bankok részvényárfolyamának alakulására érdemes spekulálni? Elemzők szerint az Erste, a Raiffeisen és a KBC részvényeivel nem árt most óvatosan bánni.

Ez lenne a csodaszer a nyugdíjkatasztrófa ellen?

Év eleje óta 20%-os díjarányos adókedvezménnyel köthetünk nyugdíjbiztosítást, 2015 elejétől pedig új jutalékkorlátozás lép érvénybe a biztosítási ügynökökre. Többek között e változások hatásairól is beszélgettünk Bartók Jánossal, a MetLife Biztosító vezérigazgatójával. Megkérdeztük azt is, mire számíthatnak az életbiztosítást kötők a mostani hozamsivatagban, mennyire hasítanak a nyugdíjbiztosítások, és lesznek-e változások az egészségbiztosításokban.

Pénzeső vagy ordas nagy kamu? - Így forintosítják a devizahiteleket

Hiába ígérte nyár elején Varga Mihály, hogy karácsonyra kivezetik a devizahiteleket Magyarországról, ma már a kormány sem beszél erről. 2015 viszont nagyon is esélyes erre, így megkérdeztük az elemzőket és az alapkezelőket, mire számítanak a lakossági devizahitelek jövő évi forintosításával kapcsolatban. Tízen válaszoltak kérdéseinkre, az eredmény sokatmondó.

Elölről kezdhetik a devizahitelesek - Nyolc év kárba veszett?

Hiába törlesztettem már milliókat, még mindig sokkal többel tartozom, mint amekkora kölcsönt felvettem - hallani sok devizahitelestől. Rossz hírünk van a többségük számára: még a "bankok elszámoltatása" után is nagyobb lesz a tartozásuk az eredetileg felvett hitelösszegnél. Egy esetleges piaci árfolyamú forintosítás során pedig nagyobb összegű forinthitelt kell felvenniük, mint amekkorát eredetileg bevállaltak. Az elmúlt 6-10 év izzadságos hiteltörlesztései tehát ebből a szempontból mit sem értek - nyolc meghökkentő ábrán mutatjuk be a szomorú helyzetet.

Új világ jön hétfőtől - Beengedik a biztosítókat az egészségügybe?

A vasárnapi önkormányzati választások után akadálymentesen láthat neki a kormány számos nagy rendszer, többek között az egészségügy reformjának. A krónikus állami forráshiány leküzdésére igénybe vennék egyes hírek szerint a magántőkét is, bevonva a piaci egészségbiztosításokat a finanszírozásba. Felcsillant a remény a biztosítók előtt: végre érdemi növekedésnek indulhat a ma még mindössze évi 7 milliárd forintos hazai magán-egészségbiztosítási piac. A kulcsfogalom a vegyes finanszírozás lehet.

Valakik tényleg nagyon jól járnak a devizahiteles csomaggal?

Jobban jártak volna a devizahitelesek, ha forinthitelt vettek volna fel annak idején? És a devizahiteles csomag mennyire változtatja meg a relatív helyzetüket? Becsléseink alapján az alábbiakra jutottunk:

• az átlagos frankhitelesek 2011 óta magasabb törlesztőrészletet fizetnek, mint forinthiteles társaik,
• az átlagos (árfolyamgáton kívüli) frankhitelesek törlesztőrészlete most több mint harmadával magasabb a hasonszőrű forinthitelesekénél,
• a devizahiteles elszámolások során velük nagyjából egy szintre kerülhetnek, hozzájuk képest nagyon jól azonban valószínűleg senki sem jár,
• az eddig törlesztett összeg alapján csak azok a frankhitelesek állnak rosszabbul a forinthiteleseknél, akik 2008 bizonyos hónapjaiban vettek fel hitelt,
• a legjobban a jen- és euróhitelesek jártak eddig, de ők kevesebbet is kaphatnak vissza az elszámolások során.

Suttog a piac: újabb nagy pénzeső vár a devizahitelesekre?

Ahogy a múlt héten kiderült, verseny indulhat tavasszal a bankok között a hitelképes devizahitelesek kegyeiért a forintosítás során. De vajon mekkora tartozást kell forintosítani? Az elszámolás után megmaradó, eleve csökkentett összeget, vagy annak egy részét még el kell engedniük a bankoknak? A bankok természetesen hallani sem akarnak ez utóbbiról, de a piaci elemzők egy része készül erre is. Még egy 10%-os árfolyamkedvezményt tartalmazó forintosításnak is a végtörlesztéshez fogható, durva következményei lehetnek. Cikkünk végén lehet szavazni arról, érdemes-e bevállalnia a kormánynak hasonlót.

Elkészült a mesterterv: így forintosíthatják a devizahiteleket

Ami eddig devizahitel volt, az jogilag mostantól forinthitelnek számít - sokan egyszerűen így képzelték el a lakossági devizahitelek jövő évi forintosítását. Várhatóan nem így lesz: a Portfolio értesülései szerint a bankrendszer átrendezésére használná fel a gazdaságpolitika a forintosítást, vagyis kötelesek lesznek a bankok hitelkiváltási célú forinthiteleket kínálni nemcsak saját devizahiteleseiknek, hanem más bankokénak is. Fél év alatt mintegy 470 ezer darab, 2700 milliárd forintnyi hitelt kellene erővel átpasszírozni így a bankrendszeren. A hitelképes ügyfelek és az alacsony kamatozású hitelt nyújtó bankok járhatnak ezzel jól, nagy kétségeink vannak azonban afelől, célra vezeti-e a kormányt a kitalált modell - például a törlesztőrészletek jelentős csökkentése ügyében.

Devizahitelesek: már csak ez az óriási pofon maradt hátra?

Nagy csalódás érheti jövőre a devizahiteleseket: nem a kamatemelést, mint olyat, hanem csak a tisztességtelennek nyilvánított változatát felejthetik el örökre. A hitelek kamatszintje ugyanis az elszámolás révén csak átmenetileg csökkenthető az eredeti szintre, hosszabb távon a bankok ezzel nem tudnak együtt élni. A kormány által január 1-jére ígért "fair bankrendszerről" szóló törvény tehát "átlátható és tisztességes" formában, de szinte borítékolhatóan a kamatok és így a törlesztőrészletek újbóli emelkedését fogja a rendszerbe programozni. Hogy miként, talán az lesz a legérdekesebb.

Devizahitelek: olyan ez, mint amikor a medve és a nyuszi dobókockázik

Elsősorban azért nem csökkent az utóbbi időben a frankhitelek kamatszintje, mert korábban több kamatemelés is elmaradt - mondja Becsei András, a Magyar Bankszövetség alelnöke a devizahitelek elszámolása kapcsán. A szerdán elfogadott devizahiteles törvénybe nem nyugszanak bele a bankok, mint ahogy a kedvezményes árfolyamú forintosítás ötletét sem fogadják el, a jegybank két új eszköze viszont alkalmas lehet a forintgyengülés elkerülésére. Becsei a hitelezés és a bankszektor jövőjéről, valamint a forintosításról is kifejti véleményét interjúnkban.