Palkó István

CIG: se a részvényesek, se az ügyfelek nem lesznek boldogok ettől

Az egy évvel korábbinál 39%-kal alacsonyabb, 153 millió forintos adózott eredményt ért el a harmadik negyedévben a CIG Pannónia. A kedden reggel közzétett gyorsjelentés fontosabb részletei (magyar számviteli szabályok szerint):

• a díjbevételek és az új szerzések csökkenő trendje egyaránt folytatódott június és szeptember vége között,
• az életbiztosítási díjbevételek 3,6 milliárd forintra rúgtak, ami 7%-os éves csökkenést jelent, ezen belül a folyamatos díjak 3%-kal zsugorodtak,
• az új szerzések 26%-kal, ezen belül a unit-linked új szerzések 28%-kal estek vissza,
• a szigorodó költséggazdálkodás nyomán az igazgatási költségek 242 millió forintra csökkentek, ami 19%-os esést jelent,
• az életbiztosításokon elért befektetési eredmény még soha nem volt ilyen rossz a biztosítónál, ez jórészt az ügyfeleket terheli.

Suttyomban 1400 milliárdos mentőcsomagot kaptak a magyar bankok

Általában nem verik nagydobra a magyar bankok, ha tőkeemelést hajtanak végre náluk. Jellemzően a súlyos veszteségeik miatt kieső tőkéjüket pótolják ugyanis ezzel a csőd elkerülése és a működés zavartalan folytatása érdekében. A pénzt szinte kivétel nélkül egy külföldi anyabank adja oda, ez az összeg 2009 óta már az 1400 milliárd forintot is meghaladta. Ezzel ellentétes folyamatként eközben azonban 5300 milliárd forintot ki is vontak a külföldiek a magyar bankokból. Persze nem a nem létező nyereségükből, hanem az időlegesen nekik adott "hiteleiket" vonták vissza. Az előbbit tőkeemeléseknek, az utóbbit pedig forráskivonásnak hívjuk. Kilenc érdekes ábra segítségével most röviden feloldjuk a kétféle folyamat között feszülő ellentmondást.

Most aztán jól megnézhetik magukat a hitelközvetítők

Csökkenti, sőt az ügyfelek kérésére nyilvánossá teszi a kormány a hitelközvetítők díjszabását. A Varga Mihály által javasolt 2%-os jutalékmaximum becsléseink szerint 0,7-3,1 milliárd forintos bevételkiesést jelent a magyar hitelközvetítői piacnak, amely az elmúlt egy évben 140-210 milliárd forintnyi lakáshitelt közvetített a háztartásoknak. Egyes bankok akár a lakáshitel első két évi kamatmarzsának megfelelő jutalékfizetést is megspórolhatnak a lépéssel, cserébe persze nehezebb lesz ügyfelet szerezniük. Egy 10 millió forintos lakáshitelt felvevő ügyfél eddig akár 400 ezer forint közvetítői jutalékot is kifizethetett a kamaton keresztül, ez (amennyiben a bank nem nyeli le) 200 ezer forintra csökkenhet.

Öt éve a tőzsdén - Ez lett Járaiék biztosítójából

A kirobbanó, de drága növekedés és a hihetetlen ígéretek társaságából a józanabb, de kevésbé vonzó "merjünk kicsik lenni" biztosítója lett mára a CIG Pannónia. A Járai Zsigmond és Horváth Béla szeme fényéből Bayer Józsefék érdekeltségévé átvedlett biztosító szinte csak vért és verejtéket hozott eddig kisrészvényeseinek a 2010. novemberi tőzsdei bevezetés óta: 938 forintos kezdeti árfolyama mára szinte töretlen eséssel a hetedére, 140 forint közelébe jutott. A Brokernet szárnyalására túl későn felülő, és tavaly a Brokernet utódjával is szakító biztosító vezértermékeinek jövőjét ma már többek között az MNB "etikus életbiztosítási koncepciója" is elbizonytalanítja. A szerencsére ma már nyereséges, de néhány éven belül valószínűleg méretgazdaságossági problémákkal szembesülő cég háza táján talán csak az lesz majd ígéretes sztori a fásult befektetők számára, ha egyszer valaki megveszi a biztosítót.

Tényleg jobban leszünk Matolcsyék csodapirulájától?

Szépen nődögél a gyerek, de sokat betegeskedik, egy ideje már magas láz gyötri. A gyógyszerész tegnap torokfájást kiáltott, és három torokfertőtlenítőt nyomott a gyerek markába. Vajon elég lesz-e neki? Ez jutott eszünkbe az MNB tegnapi bejelentése után. Sokat nyavalyogtunk az utóbbi időben mi is, hogy nem megy a vállalati hitelezés, de a torokfertőtlenítőt általános értelemben túl kevésnek, az egyes hatóanyagok szintjén viszont túl soknak érezzük.

10 tuti tipp: így húzd le állam bácsit a bankodon keresztül!

Akár megtakarítunk, akár hitelt veszünk fel, jó eséllyel beleütközünk az államba, amely a magyarok takarékosságát és eladósodását is súlyos tízmilliárdokkal támogatja. A pénzintézetek is egész üzletágakat alapítottak a nekünk közvetített állami támogatások minél jövedelmezőbb hasznosítására. Íme 10 adókedvezmény és állami támogatási forma, amelyet érdemes igénybe vennünk magánszemélyként a bankokon és más pénzügyi intézményeken keresztül.

Fordulat az Ersténél - Meglepő húzás a volt devizahitelesektől

2016 eredményfordulatot, 2017 pedig a hitelportfólió növekedését hozhatja a magyar Erste számára, miközben egyre inkább a fogyasztási hitelezésre koncentrál a bank. A fedezetlen hitelpiaci területen a Citibank felvásárlása megduplázza az Erste méretét - mondja a társaság lakossági vezérigazgató-helyettese. Harmati László a bank által is várt hitelkiváltási dömping elmaradásának okairól, a magáncsődről és a saját jelzálogbank alapításáról is beszélt a Portfolio-nak. Szerinte nagyobb teret nyerhetnek a jelzáloglevelek a megtakarítási piacon - utóbbiról egyébként a bankvezető Öngondoskodás konferenciánkon is előadást tart.

Megvan, hová menekíti a pénzt a magyar lakosság - 12 ábrán a valóság

Kiütéssel nyertek az állampapírok a lakosság kegyeiért folytatott, ma már nem is olyan öldöklő versenyben, a megtakarítások szempontjából még a brókerbotrány nyertesének is az állam kiáltható ki. 12 ábrán mutatjuk be az alábbiakban a magyar lakossági megtakarítási piac helyzetét, alaposabban pedig keddi Öngondoskodás konferenciánkon hallhat Ön is róla.

Jön a sztárközgazdász, aki összeráncolja miattunk a homlokát

Jövő keddi bécsi konferenciánk nyitóelőadását nem más, mint "A jó és a rossz közgazdaságtana" című sikerkönyv szerzője, Tomas Sedlacek tartja "A jövő közgazdaságtana, a jövő európai gazdasága" címmel. A cseh sztárközgazdász válaszolt most néhány kérdésünkre is. Sedlacek nem tartja sokra a növekedési statisztikákat, de Magyarország miatt is gyakran összeráncolja a homlokát.

Kezdődhet a nyílt háború a magyar bankszektorral?

A Portfolio múlt heti konferenciájának közönsége szerint színfalak mögötti háború dúl a kormány és a bankok között. Nyílttá fog fajulni ez a háború, amennyiben a kormány egyértelműen felrúgja február 9-ei szándéknyilatkozatát, amelyet az EBRD-vel és az Erstével kötött. Márpedig most ez fenyeget - például a jövő évi bankadó-csökkentés feltételekhez kötésével -, a casus belli pedig a bankok alacsony vállalati hitelaktivitása lehet. A kormány decemberig "vizsgálná felül" a megállapodást, és úgy tudjuk, az MNB-nek sem lenne ellenére, hogy a bankadó-csökkentést az aktív vállalati hitelezéshez mint feltételhez kössék. Úgy értesültünk azonban, a jegybank a maga részéről pozitív hitelösztönzők bevezetését tervezi novemberre.

Bankok magyar kézben: két lépésben teljesült Orbán álma

Nem tartott sokáig, az MKB és a Budapest Bank megvásárlásával pedig valószínűleg be is fejeződött a magyar állam tulajdonosi terjeszkedése a hazai bankszektorban. A Portfolio számítása szerint egyértelműen teljesült a kormány célja: a hitelintézetek 55%-a belföldi kézben van, ezzel megelőztük Belgiumot. Nagy a jövés-menés a bankszektorban a válság eleje óta, hiszen több mint 20 magyar bank cserélt gazdát, a 10 legnagyobb szereplő azonban ugyanaz, mint a válság elején, túlzás lenne tehát mindent felforgató állami beavatkozásról beszélni. Piaci koncentrálódásnak pedig híre-hamva sincs: a nagyok viszonylag sokat veszítettek piaci részesedésükből.

Mégiscsak az OTP viszi az MKB-t?

Ami 2014-ben nem sikerült a legnagyobb magyar banknak, az 2016-ban összejöhet neki: úgy tudjuk, ismét komolyan érdeklődik az OTP a jegybanki szanáláson idén év végéig áteső MKB Bank iránt, és nőtt az esélye a vásárlásra a kormányzati döntéshozóknál is. Az MKB a megtisztítás után is alacsony mérethatékonysággal bír, és nem lesz nagy értékű bank belőle, ezért egyértelműen az OTP lehet az a szereplő, amelynek a szinergialehetőségek miatt a legmagasabb áron érné meg megvásárolni a bankot. Bár az OTP megkeresésünkre cáfolta őket, az erősödő piaci pletykák miatt ismét megvizsgáltuk a tranzakció esélyeit és ésszerűségét.

Bankok nélkül nem megy: így osztja szét a kormány az új EU-pénzeket

Jelenlegi árfolyamon közel 710 milliárd forintnyi visszatérítendő EU-támogatás juthat el a magyar vállalkozásokhoz a 2014-2020-as EU-ciklusban. A Portfolio megtudta: ebből 445 milliárd forintot hitel formájában fognak kihelyezni, de ezt többször is megforgatnák a magyar gazdaságban. Az elosztás legnagyobb újdonsága, hogy ezúttal nem refinanszírozási programként, hanem közvetlen MFB-hitelként jut el a forrás a cégekhez, mégpedig a hitelintézetek fiókhálózatában kialakított legalább 400 MFB Ponton keresztül. Bár szűkül a feladatkörük, nem teljesen hagyják ki tehát a bankokat sem, infrastruktúrájukat hamarosan közbeszerzési pályázat keretében ajánlhatják fel díjazásért a hitelt folyósító MFB-nek.

Eltűnt a CIB és az MKB fele - Egy bank mindenkit lepipált

2014 a magyar bankszektor történetének legfeketébb éve volt - erősíti meg az MNB most közzétett Aranykönyve, amit már eddig is tudtunk. Újdonság lehet azonban sokaknak, hogy még így is volt négy olyan bank, amely 10% feletti tőkearányos nyereséget ért el. A Cetelem mindenkit lepipált, de a Fundamenta is kimagaslóan teljesített. A statisztika persze a válság eleje, 2008 óta bekövetkezett szomorú változásokra is rávilágít, például arra, hogy a nagybankok hitelállománya 36%-kal esett vissza, és ebben a devizahiteles elszámolás hatása még nincs is benne. A CIB és az MKB hitelállománya gyakorlatilag feleződött.

Trónfosztók és elbukók: itt a magyar biztosítók listája

Nem a piaci részesedés, hanem a profit a lényeg - tartja a mondás biztosítói körökben. Lehet, hogy így van, mégis mindenki a piaci részesedésről beszél - halljuk gyakran ugyanezekből a körökből. Utóbbira ráerősítve jöjjön hát egy kis ábraparádé, amely megmutatja, melyik biztosító miben erős.

Szeptember 21-22-én lesz a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége által szervezett hagyományos, immár XII. Biztosításszakmai Konferencia és Kiállítás. Részletek és regisztráció itt.

Készül a nagytakarítás: így pucolják ki a magyar bankokat

Idén év végén megkezdheti a bedőlt projekthitelek és ingatlanok megvásárlását a MARK Zrt. a bankoktól - árulta el a Portfolio-nak adott interjújában az MNB által alapított eszközkezelő elnök-vezérigazgatója. Kandrács Csaba szerint nem dolguk mérlegelni, mekkorát buknak vagy éppen nyernek majd a bankok eszközeik eladásán, az EU véleményét azonban figyelembe veszik. Kandrács szerint az MNB csak a kezdő lökést adta meg, a működés már piaci lesz.

Most akkor mi lesz Matolcsy csodafegyverével?

Ha innen nézzük, módosított, ha onnan, akkor pontosított a növekedési hitelprogram sorsáról szóló kommunikációján a jegybank Nagy Márton alelnök mai nyilatkozatával. Ami most már biztos: jövőre is lesz NHP, még ha kisebb hitelkerettel és más feltételekkel is, mint eddig.

Tíz vadiúj ábrán a magyar bankok - Semmi sem az, aminek látszik

Első látásra pozitív fordulatként értékeltük pénteken a magyar bankszektor második negyedévben elért 10%-os tőkearányos megtérülését. A számok mögé tekintve azonban kijelenthető, hogy bevételi fordulatnak híre-hamva sincs, a profit visszatérése a hitelezési értékvesztések csökkenésének/visszaírásának, vagyis kevésbé tartós tényezőknek köszönhető. Sokatmondó ábrákon mutatjuk többek között, milyen nagy mértékben visszaesett eközben az egyes nagybankok bevétele.

Ezeket a biztosítókat rohanták meg a leendő magyar nyugdíjasok

Lassan, de biztosan immár harmadik éve bővül a magyar biztosítási piac. A növekedés motorját elsősorban maga a GDP-növekedés jelenti, ami a nem-életbiztosítások második negyedéves 9,0%-os növekedésén és a gépjárműszerződések számának gyarapodásán érhető leginkább tetten. Miközben az egyszeri díjas életbiztosítások visszaestek, a rendszeres díjas termékek biztató, 4,2%-os növekedést mutattak március és június vége között. Egy negyedév erejéig (?) a Generali állt az élre a biztosítók díjbevétel-versenyében, és az adókedvezményes nyugdíjbiztosítások területén is ez a biztosító a legaktívabb. A "nyugdíjdobogó" második fokán az NN, a harmadikon az Allianz áll. A MABISZ és az MNB legfrissebb statisztikáiból szemezgetünk.

Halál a devizahitelekre: 13+1 kérdés és válasz az új forintosításról

Közgazdaságilag tegnap megtörtént, jogilag pedig december 1-jén megy végbe az autóhitelek, más fogyasztási hitelek és autólízing-szerződések forintosítása. Mivel a jelzáloghiteleknél ez már február 1-jén megvolt, most tényleg kivezetik a lakossági devizahiteleket Magyarországról. A svájci frank idén év eleje óta bekövetkezett erősödésének következményeitől már most megszabadulnak az autóhitelesek, és az elmúlt nyolc hónaptól eltekintve ugyanolyan forintosítási árfolyamot kapnak, mint a jelzáloghitellel rendelkezők. Az alábbiakban összefoglaljuk, hogy is zajlik a forintosítás, és mivel jár pontosan.