Palkó István

Palkó István

vezető elemző

Palkó István 2007-ben a Budapesti Corvinus Egyetem Pénzügy szakán, majd 2008-ban a hollandiai Dronten Professional Agricultural University European Funds Management szakán szerzett diplomát. 2009 óta a Portfolio elemzője, 2012 óta vezető elemzője, a pénzügyi szektor a szakterülete. Főszerepet vállal a Portfolio Hitelezés, Biztosítás és Future of Finance konferenciáinak szakmai megszervezésében. A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Pénzügyi szakosztályának elnökségi tagja, 2011-ben sajtó kategóriában Junior Prima díjat kapott. 
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 1335

Mi szóltunk: milliós pofon fenyeget 170 ezer volt devizahitelest

Ki örülne annak, ha néhány év múlva kiderülne, hogy több százezer vagy millió forinttal többel tartozik a bankjának, mint eddig hitte? És ha egyszer csak két-három évvel kitolódna a hitele futamideje? Sok devizahitelessel előfordult már hasonló, közülük a volt árfolyamgátasok azonban ennek megismétlődését kockázatják, ha nem tájékozódnak most eléggé. A törlesztőrészletük, még inkább a futamidejük ugyanis akár jelentős mértéken is megugorhat, ha nem kérik mielőbb a bankjuktól az árfolyamgát helyébe lépett mesterséges törlesztőrészlet-korlátozás megszüntetését. Azért hívjuk fel a figyelmet a problémára, mert tudomásunk szerint az érintett 170 ezer család töredéke igényelte csak eddig a változtatást, és a bankok többsége nem hívja fel kellően ügyfelei figyelmét a veszélyre.

Kapaszkodj meg: még ők is földbe döngölték a frankhiteleseket

Hamarosan a forinthitelesek is megkapják a nekik járó elszámolást, így elvileg meg lehet mondani, hogy ezt is figyelembe véve a forint-, a frank-, az euró-, netán a jenhitelesek jártak-e a legjobban a hitelfelvétel óta. A gyakorlatban számos statisztikai hiányosság nehezíti a becsléseket, mindenesetre mi kísérletet tettünk az összevetésre. Érdekes eredményre jutottunk: az elszámolást is figyelembe véve még mindig az döntött a legrosszabbul, aki frankhitelt vett fel, a többiek nagyjából egyformán jobban állnak. Nem csupán a lengyel frankhitelesek jártak tehát jobban a magyar frankhiteseknél, hanem például azok is, akik a magasabb kezdeti törlesztőrészletet vállalva forintban adósodtak el.

Kegyetlenül földbe döngölték a magyar devizahiteleseket a lengyelek

Mintha mi átlag 170 forintos árfolyamon forintosítottuk volna a devizahiteleket, nagyjából olyan mentőcsomagot kaptak most a nem túl jómódú lengyel frankhitelesek. Pedig eddig is sokkal jobban álltak, mint a magyarok. Alaposan áttanulmányozta Varsó a magyar elszámolást is, náluk azonban nem lett volna értelme hasonlónak, ugyanis egyoldalú kamatemelések helyett inkább csökkentek a hitelkamataik a válság alatt. Sokkoló ábrákkal és számokkal illusztráljuk, mennyivel járt jobban, aki nem Magyarországon, hanem néhány száz kilométerrel északabbra vett fel frankhitelt.

Befuccsolt a devizahiteles mesterterv - Máris itt az újabb menet

Hányszor hallottuk, hogy majd a devizahiteles elszámolás, illetve a forintosítást követő hitelkiváltási hullám fogja átrendezni a magyar bankrendszert! Nem mintha erre szerintünk égető szükség lett volna, mindenesetre most, a díjmentes hitelfelmondás lehetőségének lezárulta előtt néhány nappal már tényleg kijelenthető, hogy a nagy átrendeződés elmaradt. Egyes bankok épp úgy csalódtak az ügyfelek passzivitása láttán, ahogy maguk az ügyfelek a tavaszi devizahiteles elszámoló levelük tartalma miatt. Az elszámolás most másokkal folytatódik: augusztus 1-jével elindult, és szeptember 30-áig tart a forinthitelesek és a devizában törlesztők tájékoztatása, ettől az újabb menettől azonban még kevésbé várható a banki erőviszonyok átrendeződése. Most összefoglaljuk, hol is állunk a devizahiteles hitelkiváltási versenyben, és mit kell tudni az induló forinthiteles elszámolásról.

Elszabadultak a lakáshitelek, sorscsapás a cégeknél

Érdekes fejleményeket hozott június a magyar hitelpiacon: 2009 óta nem látott összegű lakáshitelt vett fel a magyar lakosság, ami a csak most induló új szocpol (CSOK) hatása helyett valószínűleg inkább a szerény ütemben beinduló, már látható hitelkiváltásoknak köszönhető. A vállalatok viszont úgy szabadulnak piaci hiteleiktől, mintha muszáj lenne nekik, korainak tűnik tehát az MNB jelzése a Növekedési Hitelprogram kivezetésére. Miközben a forintbetétek nagyjából stagnáltak, a forint gyengülésére a devizabetétek felvételével reagált a lakosság júniusban. A jegybank pénteken közzétett havi adataiból szemezgetünk.

A betétesek pénze is elúszhat - Egy teljes bankrendszer vív haláltusát

Az EKB lélegeztető gépén várja sorsa jobbra fordulását a görög bankrendszer, miközben egyre inkább most már egy másik lélegeztető gépre is szüksége lenne. Sok más mellett ezért is zajlanak a bankokat is érintő 86 milliárd eurós görög mentőcsomagról a tárgyalások. Nem csupán a készpénzből, hanem az életben maradásukhoz szükséges tőkéből is kifogynak lassan ugyanis a görög bankok, és ezt valakinek pótolnia kell. E körülmények között nem csoda, hogy egyre több görög menekíti a szomszédos Bulgáriába a vagyonát, hiszen a kötvényesek követelése mellett akár a 100 ezer euró feletti bankbetéteket is megcsapolhatják a görög bankrendszer helyreállítása érdekében.

Készül az újabb devizahiteles csomag - Megint a bankok szívnak?

Mai szemmel nézve érthetetlen, miért hagyták ki a forintosításból eddig a mintegy 162 ezer autóhitelest. Annál is inkább, mert "csak" 1 milliárd euróra lett volna szükség ehhez az MNB devizatartalékából, szemben a jelzáloghitelek forintosításához felhasznált 8 milliárd euróval. A svájci frank elszállása miatt nagyot fizetnek az autóhitelesek ezért a hibáért, amelyért egyébként egymásra mutogatnak most a háttérben kormányzati és jegybanki forrásaink. Könnyen meglehet azonban, hogy az árfolyamveszteség miatti végső számlát a bankok fizetik meg, ha ősszel tényleg bekövetkezik a forintosítás. Az EBRD-vel kötött szándéknyilatkozatot azonban formálisan nem feltétlenül szegné meg ezzel a kormány.

Váratlan pénzügyi helyzetbe kerültél? - Megérkezett a segítség

Bár lassan indul be a piac, egyre nagyobb fantáziát látnak a bankok a személyi kölcsönökben, amelyeket a lakáshitelekhez hasonlóan most rekord olcsón kínálnak. Július közepétől nemcsak a bankfiókokban és az interneten, hanem immár a postákon is elérhető ez a lakásfedezetet nem igénylő megoldás a váratlan pénzügyi helyzetekre. 10 ábra segítségével tekintjük most át, hol tart a személyi kölcsönök piaca.

Görög majré: hát ezért nyaralnak most nyugodtan a bankárok

Az elmúlt évekhez képest viszonylag nyugodtan várhatják a hamarosan kezdődő második negyedéves gyorsjelentési szezont Európa legnagyobb bankjainak vezetői és részvényesei is. Míg a görög bankok az összeomlás szélén állnak, Európa hitelintézetei már úgy hátat fordítottak a görögöknek, hogy legfeljebb a közvetett piaci hatásoktól érdemes tartaniuk.

Létezik magyar bank, amelynek nincs dolga a kormánnyal

Nem növekedésorientált bank, mégis folyamatosan nő, így már a középbankok közé tartozik a MagNet Bank, amelynek igazgatósági elnökével, Fáy Zsolttal beszélgettünk. Az interjúból kiderül, milyen kihívásokkal néz szembe egy közösségi bank, hogy sikerült a Banco Popolare beolvasztása és hogy mikor indítják újra a lakossági hitelezést.

Rémálom: egy teljes bankrendszer táncol a szakadék szélén

A nyugdíjasok szerdai rohamához képest egy sokkal fenyegetőbb veszély leselkedik most a görög bankokra: egyszerűen a létük forog kockán. A kiáramlott betétek, az elértéktelenedő állampapírok és a nem fizető hitelek egyszerre tartják rettegésben a szektort. Cikkünkben 8 ábrán foglaljuk össze, hogy álltak eddig pénzügyileg, mi a helyzet balkáni piacaikon, és mi vár a bankokra, ha Görögország tényleg csődöt mond.

Soha nem látott nagytakarítás készülődik a magyar bankoknál

Szép lassan beindul a rossz minőségű vállalati hitelek, különösen a projekthitelek és a hozzájuk tartozó ingatlanok eddig alig létező piaca Magyarországon. Az MKB már meghirdette portfóliója egy részét, de úgy hírlik, a CIB, a Raiffeisen és az Erste is szívesen megválna összesen több százmilliárd forintnyi projekthitelétől. Úgy tudni, egyre több külföldi befektető érdeklődik náluk, de a piac katalizátora és egyúttal a követelésvásárlók legnagyobb versenytársa az MNB által alapított eszközkezelő, a MARK Zrt. lehet, amely az év második felében indíthatja meg vásárlási tevékenységét. Négy szakértőt kérdeztünk meg, mi várható ezen a gyakorlatilag most induló piacon.

Mikor lép már oltár elé az MKB?

Rohamtempóban halad az MKB Bank átalakítása, mégpedig úgy, hogy akár önmagában, a Budapest Bank beolvasztása nélkül is megálljon a lábán - mondja interjúnkban Hetényi Márk vezérigazgató-helyettes. Megkezdődött a bank bedőlt projekthiteleinek értékesítési folyamata is: sorra érkeznek az ajánlatok, az első tranzakciókra már ebben a hónapban sor kerülhet. Az elmúlt fél évtized csaknem négyszázmilliárdos bukója után az idei évet (a bankadó figyelembe vétele nélkül) már nullszaldó körül szeretné zárni a bank, jövőre pedig már a bankadóval együtt is enyhén pozitív számokkal kalkulálnak. Hetényi a bank balatonfüredi ingatlanegyüttesének titkaiba is beavatott minket, és kiderült, nem feltétlenül ragaszkodnak patinás székházukhoz.

Nem is sejtik a volt devizahitelesek, miről csúszhatnak most le

Van olyan nagybank, amely válságtanácskozást hívott össze, mivel jócskán elmarad a várttól a hitelkiváltás iránt komolyan érdeklődők száma - értesült a Portfolio. A bankok nekünk küldött "hivatalos" válaszai alapján is elenyésző egyelőre azon egykori devizahitelesek száma, akik kihasználták már a legkésőbb július végéig élő díjmentes hitelfelmondási lehetőséget. Paradox módon kissé az MNB újraindult kamatcsökkentési sorozata is visszavetheti a kiváltási kedvet, ugyanis ennek köszönhetően egyébként is csökken a törlesztési teher. Egy hónapon belül eldől, elmarad-e végül a várt intenzív hitelkiváltási hullám, mindenesetre elég nagy azok aránya, akik havi sok ezer forintot spórolhatnának vele.

Készülhetnek az adófizetők és a megmaradt devizahitelesek

Három fontos gazdaságfehérítő intézkedésre készül a kormány - árulta el a Portfolio-nak adott interjújában Orbán Gábor, aki azt is elmondta, nem bánta meg döntését, hogy bő két évvel ezelőtt elvállalta az államtitkári munkát. Az adó- és pénzügyekért felelős államtitkár várakozása szerint még az idén legalább egy hitelminősítő átsorol minket a befektetési kategóriába. A Quaestor-ügy még nincs lezárva, a kötvényesek kártalanításáról szóló törvényt még összhangba kell hozni az EBRD-megállapodással az államtitkár szerint. A bankok és az ügyfelek számára egyaránt önkéntes, de központi jellegű forintosítást szeretne a kormány az autóhitelesek számára. Orbán a vasárnapi boltzárról és a bankokkal kötött békéről is kifejti álláspontját az interjúban.

Mit akar nálunk a világ egyik legnagyobb biztosítója?

Nagyot fordult a világ a biztosítók körül az elmúlt években. A magyar Generali például 2,2 milliárd forinttal alacsonyabb fix költség szinttel és radikálisan átalakult portfólióval vág neki az anyacég friss stratégiájának, amelyet májusban hirdetett meg az olasz cégcsoport. Luciano Cirinával, a Prágában dolgozó régiós vezérigazgatóval és Erdős Mihállyal, a magyar leánybiztosító első emberével beszélgettünk Budapesten a régiós és a magyar biztosítási piac aktualitásairól.

Az ő bajszukat húzogatja Orbán: 7 leleplező ábra az anyabankokról

Orbán Viktort és Matolcsy Györgyöt ismerve még előttünk áll néhány külföldi nagybank kivonulása, ennek csak az időpontja kérdéses - nyilatkozta nemrég Patai Mihály a Portfolio-nak. Utánanéztünk, mekkora most a magyar leánybankok súlya a megmaradt 5 külföldi nagybank mérlegében és eredményében, és meglepő számokra bukkantunk. A nyers adatok alapján aligha hiányozna bármelyiknek is ez a piac, az olasz bankok mérlegében ráadásul tényleg csak kerekítési hiba Magyarország. Ahogy azonban épp Patai mondta, a tulajdonosok nem mindig üzleti logikát követnek, így az alábbi, meglehetősen érdekes számokból sem szabad messzemenő következtetést levonni.

Orbán és Putyin egyszerre? - Bécsből üzen a Raiffeisen vezére

A legnagyobb magyarországi bankok egyike kíván maradni a Raiffeisen - cáfolja az ellentétes várakozásokat a Portfolio-nak adott interjújában Karl Sevelda, az anyabank vezérigazgatója. A Raiffeisen Bank International alaposan megszenvedte az Orbán-kormány "populista intézkedéseit", amelyekkel bizony összefüggésben állnak április végén bejelentett itteni leépítéseik. A válságnak szerinte nincs még vége, de Magyarország Romániához hasonlóan rövidesen ismét bekerülhet a leggyorsabban növekvő bankpiacok közé. Ehhez persze a kormánynak is tartania kell a szavát. Elégedett a profitgyár orosz leánybankkal, és nem szeretne visszatérni a hidegháborús ellenségképekhez, miközben a szabályozói túlkapásokban nagy kihívást lát az osztrák bankvezér.

Őrületes rangsor: így töpörödtek össze az ország bankjai

Rá se lehet ismerni Magyarország nagybankjaira a 2008-tól 2014-ig tartó hat szűk esztendő után. A hitelállományuk 32%-kal, reálértéken pedig 44%-kal (!) ment össze, a legnagyobb "zsugorodó" a CIB és az MKB volt. Hiteleit mindegyik bank csökkentette, mérlegét pedig csak az UniCredit és az OTP volt képes bővíteni. A devizahiteles csomagok nélkül is 1953 milliárd forintnyi céltartalék típusú veszteséget könyvelt el a nyolc nagybank, adózott veszteségük pedig 603 milliárd forintra rúgott hat év alatt. A hitelezési veszteségeket a kamatmarzs szélesítésével csak kis részben tudták kompenzálni a bankok, ráadásul erre a lehetőségeik idén nagyon beszűkültek. 10 sokatmondó ábrát mutatunk most be az ország nagybankjairól.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kongatják a vészharangot: olyan folyamat zajlik, amely pusztító vírusokat szabadíthat ránk
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.