Fenekestül felforgatta az "etikus" szabályozás a hazai életbiztosítási piacot: év elejével megfelezte az elérhető életbiztosítási konstrukciók számát, és negyedével csökkentette átlagköltségét. Az élet- és nyugdíjbiztosításoknál előállt új helyzetről kérdeztük Bunghardt Csabát, a Vienna Life Biztosító igazgatósági tagját.
Tömeges, akár 15%-os törlesztőrészlet-emelést, rosszabb esetben pedig futamidő-hosszabbítást is hozhat a következő másfél év a volt devizahitelesek egy része számára. Most áprilistól ugyanis tömegével jár le az árfolyamgát 5 éves időszaka, és közel 170 ezer jelzáloghiteles lehet érintett. Azok a leginkább veszélyeztetettek, akiknek a 2015-ös elszámolás csak kis mértékben csökkentette a tőketartozását (akár eltűnt a gyűjtőszámla-tartozásuk, akár nem), illetve akik a Portfolio többszöri figyelmeztetése ellenére azóta sem kérték a törlesztőrészletük rögzítésének a megszüntetését.
Hat év durva vesztesége után az MKB Bank is nyereséges lett tavaly, méghozzá nem is akármilyen számok kíséretében: kkv-hitelállományát (a követelés-eladásokat nem számítva) csaknem harmadával növelte, költségeit pedig több mint negyedével csökkentette egy év alatt a pénzintézet. Őrületes verseny várható: a többi nagybankhoz hasonlóan az MKB is a 4-5 sokat emlgetett, megmaradó univerzális nagybank között akar lenni hosszú távon. Balog Ádám vezérigazgatót kérdeztük.
A magyar bankszektor történetének egyik legkeményebb tisztítókúráján esett át a CIB Bank, hogy aztán tavaly hat év után először ismét nyereségessé váljon. Bizonyos értelemben tehát az újrakezdésről kérdeztük Simák Pált, a bank elnök-vezérigazgatóját. Mint alábbi interjúnkból kiderül, nem egyszerűen univerzális nagybankként és stabil szereplőként képzeli el a jövőjét Magyarországon az olasz tulajdonos, hanem a fenntartható profitabilitást és a növekedést is célul tűzte ki. Ugyanakkor Simák Pál szerint a bankszektorban a konszolidáció nem maradt el, legfeljebb csúszik néhány évet.
Új elnök került a nagyobbik alkuszszövetség, az FBAMSZ élére. Papp Lajos leköszönő és Sebestyén László új elnökkel a biztosítási alkuszok helyzetéről, szabályozási és piaci kihívásairól beszélgettünk.
Ha teljesül az MNB tegnap napvilágot látott elképzelése, akkor ősztől jóval olcsóbban és egyszerűbb feltételekkel vehetünk fel lakáshitelt, mint eddig. Ez kivárásra késztetheti a hitelt felvevő lakásvásárlók egy részét, hazavágva a bankok következő néhány havi hitelkihelyezését. Egyébként erősen indult az év a lakossági hitelezésben: az új lakáshitelek volumene 64%-kal, a személyi hiteleké pedig 54%-kal nőtt egy év alatt; igaz, a tavaly év eleji bázis kifejezetten alacsony volt. A bankszektor friss, januári adatait elemezzük.
Az EU-támogatások tömeges megjelenése az elmaradó beruházások megvalósítását húzhatja maga után, felpörgetve a bankhitelek iránti keresletet idén - véli Takács Zoltán, az FHB Bank vezérigazgató-helyettese. A bankszakember a Növekedési Hitelprogram kivezetése után előálló helyzetről is beszélt a Portfolio-nak adott interjújában. A kkv-kért folytatott verseny következő szakasza a kockázati kondíciókban jelentkezik, azonban ez veszélyes üzem, könnyen lehet növelni akár már rövid távon is a nem fizető portfóliót - figyelmeztetett.
A Növekedési Hitelprogram március 31-ei lezárása és az MFB Pontokban értékesített visszatérítendő EU-források kiszorító hatása ellenére további növekedést tervez a bankszektor idén a kis- és középvállalkozások hitelezésében. Bár van mitől tartaniuk, attól nem félnek tehát a bankok, hogy az EU-források elveszik a kenyerüket. Az MNB felé 170 milliárd forintnyi kkv-hitelnövekményt vállaltak a bankok 2017-re a tavalyi több mint 300 milliárdos növekedés után. Idén minden eddiginél jobban felértékelődhet a hitelgarancia intézménye, ezért három banki vezető mellett a Garantiqa vezérét is megkérdeztük, mi várható a kkv-hitelek piacán.
A biztosításközvetítői szakma a legnagyobb vesztese, az egészségbiztosítási piac pedig a legnagyobb nyertese lehet a magyar biztosítási szektor következő 5 éves történetének - véli csütörtöki Biztosítás 2017 konferenciánk közönsége. A legnagyobb változásokat azonban a digitalis forradalom hozhatja el a szektor számára, ennek negatív hatásaitól egyelőre nem nagyon tart a szakma. Lássuk hát a közönségszavazás eredményeit!
Kontraproduktívnak, sőt kifejezetten károsnak tartják banki forrásaink azt a ma bejelentett és be is nyújtott törvényjavaslatot, amely csak a becsértékükön vagy afölött engedné árvereztetni a régóta nem fizető jelzáloghitelesek ingatlanát. Egy ilyen szabály ugyanis a hitelezés mellett a bajba került adósok helyzetén is sokat ronthatna, és az egyéb hitelezőket (NAV, önkormányzatok, társasházak, közműszolgáltatók) is kedvezőtlen pozícióba hozná.
Megugrott a pénzügyi intézmények által kényszerértékesített lakások száma a tavalyi év második felében - mutatják az MNB friss adatai. 2013 eleje óta 2124 lakás került kalapács alá, ennek 39%-a a tavalyi második félévben. A Nemzeti Eszközkezelő 26 ezer lakás megvásárlását zárta le 2016 végéig, több mint 100 ezer nem fizető jelzáloghiteles helyzete pedig megoldatlan.
A 2009-es szintre tisztult a magyar bankok hitelportfóliója 2016-ban, az ezzel járó céltartalék-felszabadítások pedig rekord szintre röpítették a hitelintézetek profitját. A kamatkörnyezet azonban még mindig egyre mostohább a bankok számára, így az egyszeri pozitív hatások lecsengésével szinte lehetetlennek tűnik megismételni 2017-ben a tavalyi kiugró teljesítményt. Lássuk, mit hozott 2016 a magyar bankoknál!
Utoljára 2010 elején volt a mostaninál is alacsonyabb a magyar lakosság 90 napon túl nem teljesítő bankhiteleinek összege. Arányuk, vagyis a lakossági NPL-ráta 13%-ra olvadt 2016 végére, ami ötéves mélypontot jelent. Üröm az örömben, hogy az év végi javulás négyötödét nem a törlesztési képesség helyreállása, hanem a követeléseladások adták, amelyek miatt egyszerűen kikerültek e hitelek a statisztikákból. A novemberi Erste-Intrum Justitia ügylet kiugróan nagy volt, ez az eladás akár 100 milliárd forint feletti jelzáloghitelállományt is érinthetett.
A tavalyihoz hasonló, 5%-ot nem meghaladó növekedést vár 2017-ben a biztosítási piac legfontosabb szegmenseitől Kuruc Péter, a K&H Biztosító divízióvezetője. A csütörtöki Biztosítás 2017 konferenciánkon panelbeszélgetőként részt vevő szakembert a biztosítási piac legfontosabb aktualitásairól kérdeztük.
Akit a devizahiteles kígyó megmart, már a forinthiteles gyíktól is fél. Nem árt ezért összefoglalni, miért is gondoljuk, hogy a lakáshitelezés mostani fellendülése jóval veszélytelenebb, mint a válsághoz vezető, 10 évvel ezelőtti hitelbuborék.
Erős túlzással élve leszokott saját megtakarítási termékeinek értékesítéséről a magyar pénzügyi szektor. 10-ből 6 új ügyfélforint ugyanis állampapírba került 2016-ban, és tavaly először átlépte az 1000 milliárd forintot a lakosság állampapír-állományának növekedése. 2011-ben a nyugdíjpénztárak, 2012-ben a bankbetétek, 2015-ben a befektetési alapok véreztek el az állampapírokkal vívott küzdelemben, végül 2016 is hozott egy nagy vesztest: utolsóként a háztartások készpénztartása bukott el a versenyben. Kétséges, hogy az állampapírok forgalmazási jutalékának 0,8%-ra csökkentése és a lakossági állampapírkamatok esése elég lesz-e idén egy újabb fordulathoz a magyar megtakarítási piacon.
Üresen maradt telkek, épülettorzók és banki kézbe került szállodák fémjelezték évekig a magyar nagybankok válság előtti egyik legnagyobb baklövését, a nyakló nélküli projekthitelezést. A CIB, az MKB, a Raiffeisen és az Erste tulajdonosának több száz milliárd forintnyi tőkét kellett leánybankjába raknia 2009 és 2015 között, hogy a balul elsült ingatlanprojekteken elszenvedett hitelezési veszteségeket túléljék. Manapság ismét éledezik ez a hitelpiaci szegmens is, remélhetőleg már a válság tanulságaival gazdagodva. Az új finanszírozás legnagyobb szereplői közül az UniCredit és a Raiffeisen illetékesével, valamint a hitelfelvevő Diófa Alapkezelő vezetőjével beszélgettünk.
Nehezen fognak pénzt keresni a bankok azokon a termékeken, amelyeket tudatosan keresnek az ügyfelek, és árszintjüket pár másodperc alatt, online összehasonlítják. Maga a pénzügyi termék kifejezés is értelmét fogja veszteni, ha már mindent a mobilunkon intézünk. A magasabb fokozatba kapcsoló digitalizáció nemcsak az információs aszimmetriát bontja le, de idővel a bankszektor határait is felszámolja. A történelem legnagyobb átalakulása zajlik a szemünk láttára, aminek az európai bankrendszer ma még inkább elszenvedője. A bankok jövőjéről beszélgettünk Dietz Miklóssal, a McKinsey Kanadában élő senior partnerével, aki meglepő tapasztalatát is megosztotta velünk: a magyar bankok előbbre járnak a digitalizációban, mint a kanadaiak.
A befizetett biztosítási díjak mindössze 14%-a kapcsolódik kötelező gépjármű-felelősségbiztosításhoz, ehhez képest a biztosítási szektor díjbevétel-növekedésének több mint a felét ez a tevékenység adja most - mutatják a MABISZ adatai. Ez persze nem jelenti azt, hogy az autóbiztosítás igazán jövedelmező ágazattá vált volna a szektor számára. Éppen egy hónap múlva tartandó biztosítási konferenciánkon részletesen szó lesz a biztosítási szektor aktualitásairól, alábbi cikkünkben a piac díjbevétel-helyzetét mutatjuk be röviden.
Kettősség jellemezte tavaly a bankok hitelezését: a tranzakciók a lakosságnál és a vállalatoknál is növekedési fordulatot jeleznek, a hitelállomány azonban még enyhén csökkent 2016-ban. A legnagyobb növekedést nem a lakáshitelek, hanem az áruhitelek és személyi kölcsönök produkálták a magyar lakosságnál. Az MNB ma közzétett decemberi és egyúttal éves hitelezési és betéti adataiból szemezgettünk.
Az élettársi életközösség megszűnésekor is felmerül az igény az élettársi kapcsolat "jogi" lezárására,... 
Most publikált nemzetközi tudományos cikkünkben a világon elsőként vizsgáljuk meg, mi a közvélekedés a zöld jegybanki...
Húsz éve nem látott jelenség köszöntött be: a vezető amerikai részvényindex hozama alacsonyabb, mint a kockázatmentesnek... 
Az év vége közeledtével egyre többeket foglalkoztathat az a gondolat, hogy mihez kezdjenek az önkéntes nyugdíjpénztári...
Tegnap eladtam az összes T. Rowe Price részvényemet 122,075 dolláron, egy hónap alatt ment 7,18%-ot. Ha várok...
Kormányzati tényezők és a szellemi hátterük köreiben rendszeressé vált a magyar gazdaság nehézségei legfőbb...
Tűzszünet a libanoni konfliktusban.
Együtt sír, együtt nevet a kereskedő és a lakosság.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
