Állampapír, készpénz, bankbetét - népszerűség szerinti sorrendben leginkább ezekbe a megtakarítási formákba helyezte el összesen 7,9%-kal gyarapodó megtakarítását a magyar lakosság 2015-ben. A befektetési alapok reneszánsza véget ért: ezek bővülését még a nyugdíjpénztárak és a szintén adókedvezménnyel megtámogatott életbiztosítások is megelőzték. 12 ábrán mutatjuk most be, hogy áll a magyar lakosság a pénzügyi megtakarításokkal.
Nemcsak az új lakásokra, hanem a használtakra is új szabályokat léptetett életbe a kormány a múlt héten a Családok Otthonteremtési Kedvezményének (CSOK) igénybevételére vonatkozóan. A támogatás összege nem függ többé a lakás alapterületétől, a gyermekszámtól viszont igen, és csak a 35 millió forintnál olcsóbb használt lakásokhoz jár. Bár jellemzően kedvezőbbé váltak a feltételek, vannak, akik a változtatással rosszabbul járnak. Miután pénteki cikkünkben részleteztük az új lakások (azon belül a 10 milliós összeg) szabályait, most a használt lakások vásárlásánál és bővítésénél életbe lépett legfontosabb változásokat mutatjuk be 13 kérdés és 13 válasz formájában.
Szerdán hirdették ki, csütörtökön pedig már hatályba is lépett a Családok Otthonteremtési Kedvezményét (CSOK) szabályozó két új rendelet. A változások a számos könnyítés mellett szigorítást is tartalmaznak, például jóval kockázatosabbá vált a 10 milliós összeg felvétele előre vállalt gyermek esetén, és kevésbé lehet használt lakás vételére kijátszani a 10 milliós támogatást. Most 15 kérdés és 15 válasz formájában összefoglaljuk az új lakásokra vonatkozó változásokat, következő cikkünkben pedig a használt lakások megváltozott szabályait vesszük sorba.
A nem teljesítő hitelek kitisztításának éve lehet 2016 a magyar bankszektorban. Mintegy 2000 milliárd forintnyi, 90 napon túli késedelmes hitelen ülnek most a bankok, aminek több mint a fele lakossági tartozás. A vállalati üzletágban a vásárlásait most megindító MARK Zrt., a legszegényebb jelzáloghiteleseknél pedig a 35 ezresre bővített Nemzeti Eszközkezelő segíti a banki mérlegek kitisztítását, miközben a többi lakossági adós helyzete megoldatlan, például a magáncsőd kudarca miatt. Kezd azonban éledezni egy Magyarországon eddig szinte ismeretlen piac is, amely átveheti azok egy részét, akiknél a fenti megoldások egyike sem működik: az ország nyugati kapuin kopogtatnak a bőven 10% feletti hozamra éhes nemzetközi követelésvásárlók. Ennek az adósokra nézve nagyon szélsőséges hatásai lehetnek a "megmentettek" érzéstől a totális csődig.
Több mint húsz kisebb bankot adtak el a válság kezdete óta Magyarországon, és az állam két nagybankot is szárnyai alá vett, mégsem rendeződött át látványosan a szektor. A bankadó feleződésének, a működési költségek csökkentésének és a hitelezési veszteségek leírásának köszönhetőn viszont mára külső befektetőknek is érdekesek egyes hazai bankok, különösen az eladó MKB és a Budapest Bank. Nagy eltérés azonban a 10-20 évvel ezelőtti helyzethez képest, hogy ezúttal nem a régiós hálózatban gondolkodó, hagyományos nagybankok (mint szakmai befektetők), hanem elsősorban a messzebbről érkező, egzotikusabb kockázati tőkések (mint pénzügyi befektetők) az aktívabb érdeklődők. Alábbi, csupa A betűs szereplőt felvonultató gyűjtésünkből egy szereplőről tudjuk, hogy konkrétan érdeklődik magyar bank(ok) iránt, a többiek közép- és hosszú távon jelenhetnek meg nálunk.
Nehéz jobb magyarázatot találni Rogán Antal tegnapi bejelentésére, mint hogy a jól működő lakás-előtakarékossági piacot is egyre inkább saját befolyási övezetévé szeretné tenni a kormány. A szektor évi 5-10 milliárd forintos profitja nem nagy tétel a kormány számára, a több mint 600 milliárd forintos megtakarított vagyon azonban elég lehetett ahhoz, hogy megmozgassa a politikusok fantáziáját. Amíg a konkrétumokat nem ismerjük, lássuk, hogy fest a négyszereplős magyar lakás-takarékpénztári szektor, és mit takar az angol modell! A lakásfinanszírozás "közösségiesítése" persze nemcsak a lakáskasszáknak, hanem a CSOK miatt egyre aktívabb kereskedelmi bankoknak is fájhat.
Boldog lennék, ha az állam hagyná magától működni a gazdaságot, és nem szólna bele a családtervezésbe. A CSOK e két kívánságomnak épp az ellenkezőjét testesíti meg, a kormány gazdaság- és társadalom-politikájának kiváló esszenciájaként. Az az egyoldalúság azonban, amelyet az online sajtó az utóbbi két hétben felmutatott e program értékelése során, már nem világnézetet, hanem tisztánlátást sért.
Már be is futottak az első CSOK-igénylések az FHB-hoz, ahol különösen a három gyermekkel rendelkezők részéről látnak kiemelkedő érdeklődést az elérhető 10 milliós támogatás iránt. Az első hét tapasztalatairól és a várható hitelpiaci, lakáspiaci hatásokról kérdeztük Tokodi Gábort, a bank vezérigazgató-helyettesét.
A friss hír szerint kiszáll Demján Sándor alapító tulajdonos a Gránit Bankból, eladva részvényeit Hegedüs Éva vezérigazgatónak. A tulajdonosváltást tőkeemelés is kíséri, amelynek során nemcsak a magyar állam fektet be ismét a bankba, hanem a bankkal együttműködő CIG Pannónia egyik érdekeltségeként is ismert Pannónia Nyugdíjpénztár is. Utóbbi dolgát egy rendeletmódosítással is megkönnyítette a kormány. Hegedüs Évát, a Gránit Bank vezérigazgatóját kérdeztük többek között a miértekről.
Nemzetgazdasági érdekekre hivatkozik az MKB Bank vezérigazgatója, amikor arról kérdezzük, mi értelme volt a realizált 17 milliárd forintos bukóért beszállnia az államnak a bankba. A társaság 2015-ben nagyot vágott működési költségein, és megmutathatta, milyen, amikor egy állami bank hitelez. Az elmúlt napokban az MKB megszabadult rossz örökségének tekinthető projekthiteleitől, és a Szanálási Vagyonkezelő tulajdonába került, hogy aztán a jövő év közepéig új gazdára találjon. Volt tehát miről beszélgetnünk Balog Ádámmal.
A mögöttünk álló év egyik legfontosabb gazdaságpolitikai eseménysorozata az állam és a bankok viszonyának vargabetűkkel tarkított rendezése volt. E kapcsolat érzelmi-indulati, esetleg adózási dimenzióján túl ritkán esik szó a lényegről: arról a célról, hogy a banki finanszírozás 1. a teljes magyar gazdaság növekedését segítse, 2. benne a magyar állam pénzügyi stabilitását is erőteljesen támogassa. Ezek szükségességének felismerése és konkrét programokká formálása nemcsak a 2015-ös év pénzügypolitikáját dominálta, de garantáltan befolyásolni fogja a következő évekét is.
A befektetők jelentős része még mindig nincs tisztában azzal, milyen megtakarítás mellett köteleződik el akár évtizedekre, amikor biztosítást köt, a biztosítások értékesítői pedig olykor épp e hiányos tudásból húznak hasznot. Éppen ezért némi félelemmel vegyes érdeklődés övezi a szakmában az MNB új, "etikus életbiztosítási koncepcióját", amely jobban védené az ügyfeleket. Az új szabályokról egyelőre kevés konkrétum látott napvilágot, ám alapjaiban határozhatják meg a megtakarítási célú életbiztosítások értékesítését 2017-től. Nagy Koppány MNB-igazgató megosztotta velünk, mi tudható az előkészítés jelenlegi szakaszában a várható intézkedésekről.
A most következő számoktól minden magyarnak kinyílhat a svájci bicska a zsebében. A svájci és a magyar jegybank adatait összevetve ugyanis kiszámítottuk, hogy egy átlag svájci 17-szer gazdagabb, mint egy átlag magyar, és megtakarításaikért a svájciak 7-szer annyit tudnának vásárolni, mint a magyarok. A svájci lakások jóval többet érnek, mégis kisebb a lakások jelentősége a svájciak vagyonán belül, mint nálunk.
A befektetési célú életbiztosítások jellemzőinek radikális átgondolása zajlik ma Magyarországon. Cornelia Coman, a névváltás után NN-ként ismert életbiztosító vezérigazgatója szerint a reformok révén egyértelművé kell válnia, mi a unit-linked termék hozzáadott értéke egy befektetési alaphoz képest. Ezért is üdvözli a szakember az MNB etikus életbiztosítási koncepcióját, ugyanakkor a közvetítői jutalékokhoz már nem nyúlna hozzá. Cornelia Coman a Portfolio-nak adott interjújában elárulja, miben más az új NN, mint a régi ING, és mi vár szerinte a magyar életbiztosítási piacra.
Keresztet vethet az MNB az önfinanszírozási programjára, és az állam is a bankokra mint legfontosabb hazai hitelezőire, ha megvalósul az EU egyes jegybanki vezetőinek javaslata. Saját tőkéjük 25%-ában korlátoznák ugyanis a bankok kitettségét saját államuk felé (ez nálunk közel 200%), csökkentve ezzel a két fél egymásra való pénzügyi ráutaltságát. Jelen állás szerint a magyar bankoknak állampapírjaik 87%-át kellene eladniuk, ami a magyar államadósság közel ötöde. A magyar önfinanszírozási programmal teljesen szembenő ötlet nyers formájában hatalmas eladói nyomást generálna az állampapírpiacon és visszafordítaná a nagy külsősérülékenység-csökkentési akciót egy nehezen mérhető hosszú távú cél érdekében, amennyiben az eurózónán kívüli országokra is kiterjesztik. A javaslattal kapcsolatban kérésünkre az MNB is megszólalt.
Könyörtelenül elintézte a hazai bankszektor pénzügyi helyzetét a szerte Európában pusztító alacsony kamatkörnyezet és a szigorú szabályozás, és ezt csak tetézi nálunk a devizahiteles elszámolások tovagyűrűző hatása. Az MNB negyedéves adataiból egyre inkább az derül ki, hogy stagnáló működési költségek, tovább csökkenő hitelállomány és beszűkült kamatmarzs mellett lényegében nullszaldóra képesek csak a magyar hitelintézetek. A harmadik negyedévben például 1,3 milliárd forintos adózott profit jött csak nekik össze. Jövőre egyfajta külső segítséget a bankadó vártnál nagyobb csökkentése hozhat nekik, nagy kockázatokat hordoz azonban a projekthitelek eladása és az új Quaestor-törvény is. A fentiek mellett minden eddiginél pontosabb szám jelent most meg arról, mekkora valójában a hazai irányítású hitelintézetek aránya.
Minden híresztelés és fenyegetés ellenére tartja magát a februári EBRD-megállapodáshoz a kormány, és úgy fest, nem bünteti a bankokat a gyenge vállalati hitelezésért. Jövőre ugyanis még az eddig tervezettnél is nagyobb, ráadásul EU-konform bankadó-csökkentés jön Varga Mihály kedden benyújtott törvényjavaslata alapján. Minden egyes bank legalább 55%-os bankadócsökkentést kap jövőre, és még nagyobbat utána. A hír fellélegzést hozhat a pénzügyi szektorban, emellett nagyon kedvező a bankok jövőbeni hitelkínálata, a befektetői környezet és Magyarország hitelminősítése szempontjából is. Már csak a decemberben elkészülő új Quaestor-törvényt kellene méltányosra szabni.
Az elszámolás előtti csúcs közelébe, 18,8%-ra emelkedett a legalább 90 napja nem teljesítő lakossági hitelek aránya Magyarországon. A vállalati üzletággal ellentétben egyelőre nem látszik pontosan, mitől tisztulna ki a bankok lakossági hitelportfóliója, miután a magáncsőd a maga 51 igénylőjével csődöt mondott, a Nemzeti Eszközkezelő pedig csak 35 ezer lakás átvételére jogosult a 144 ezer érintett lakásból. A fizetésképtelen adósok döntő része még az otthonában él, az elmúlt három évben ugyanis a bankok mindössze 1100 lakást értékesítettek végrehajtás keretein belül. Nem sok jó vár azonban a nem fizető adósokra, a bankok ugyanis az értékesítés adminisztratív korlátainak lebontásával próbálkoznak a jogalkotóknál, és nem rosszak az esélyeik. A jelzáloghitelezés intézménye viszont talán ezzel visszanyerheti majd eredeti értelmét.
Mindössze 1,9%-kal, vagyis 3,8 milliárd forinttal nőtt a harmadik negyedévben a magyar biztosítási szektor díjbevétele. A növekedést a Groupama és a K&H egyszeri díjas életbiztosításainak 4,9 milliárdos növekedésével már meg is magyaráztuk, vagyis lényegében stagnál a hazai biztosítási piac. Rossz hír az ügyfeleknek, hogy három hónap alatt 46 milliárdot buktak a biztosítók az életbiztosításban lévő pénzükön, amire 2008 vége óta nem volt példa. Trónfosztás történt időközben a nyugdíjbiztosítások piacán: a legnagyobb nyugdíjbiztosító a Generalit megelőző NN lett.
Az egy évvel korábbinál 39%-kal alacsonyabb, 153 millió forintos adózott eredményt ért el a harmadik negyedévben a CIG Pannónia. A kedden reggel közzétett gyorsjelentés fontosabb részletei (magyar számviteli szabályok szerint):
A vállalatok sikeressége nagymértékben a vezetőik kompetenciáin alapul, ezért nagyon fontos a vezetők folyamatos... 
A Bankmonitor új kalkulátorának segítségével most mindenki könnyedén megnézheti, hogy reálisan mennyi nyugdíjra...
Az elmúlt bő másfél évben, mióta a ChatGPT széles körben elérhetővé vált, a nagy nyelvi modelleken (Large Language...
Egy múlt heti hír nem annyira bolygatta fel az ország közvéleményét, mint kellett volna. Az ukránok megtiltották...
Értelmetlen befektetés az, ami a dráguláson kívül semmire sem képes? Vagy önmagában a drágulás tényétől máris... 
Azt sem tudjuk pontosan, hány ember él a Földön, pláne nehéz megbecsülni, hányan fognak száz év múlva. Az ENSZ...
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
