Palkó István

Új világ jöhet a bedőlt hitelek kezelésében

Amikor tavaly februárban aláírta az EBRD felé tett szándéknyilatkozatát a kormány, akkor nemcsak a bankadó csökkentését ígérte meg, hanem például azt is vállalta, hogy a legjobb nemzetközi gyakorlatokat követi Magyarország a bankok nem teljesítő hitelállományának leépítése során. Kezd beérni az elhatározás: az EY az EBRD által finanszírozott tanulmányban foglalta össze a konkrét teendőket a problémás vállalati hitelek kezelésére, és akár MNB-ajánlás is születhet a témában. Haás Lászlóval, a tanácsadócég Restrukturálási és Finanszírozási Üzletágának igazgatójával beszélgettünk a témáról.

A fél világot romba döntheti a legnagyobb német bank összeomlása

Az európai bankrendszer beteg embere és a világ legkockázatosabb bankja, egyúttal Európa legnagyobb gazdaságának pénzügyi ütőere és egészen a közelmúltig a világ öt legnagyobb befektetési bankjának egyike, a derivatív piac főszereplője. Veszélyes kombinációt testesít meg a Deutsche Bank, amelyet egyre többen az új Lehman Brothersként emlegetnek, nem alaptalanul: a bankot még mindig 2008 előtti bűnei kísértik, ezúttal egy saját tőkéjének ötödére rúgó amerikai bírság képében. Németország szégyenfoltja lehet a bankból, akár bukni hagyják, akár állami pénzből megmentik, e két forgatókönyv elkerülése pedig vért és verejtéket ígér a részvényeseknek.

Megbuherálták a magyar lakáshitelek kamatát?

Február óta 0,45 százalékponttal csökkent az MNB alapkamata, és márciusban 2%-ban maximálta a törvény a hitelközvetítők jutalékát. Az új lakáshitelek átlagkamata ennek ellenére alig csökkent: az MNB adatai szerint mindössze 0,1 százalékponttal volt kisebb júliusban, mint februárban, vagyis mintha lenyelték volna a bankok e kétfajta "könnyítés" nagy részét. Utánanéztünk és utánakérdeztünk, mi áll a háttérben, és találtunk néhány hiteles magyarázatot.

Új helyzet állt elő a magyar biztosítóknál

Az alacsony hozamkörnyezet ellenére folyamatosan nő a magyar biztosítási szektor jövedelmezősége: az év első felében 32 milliárd forintos profitot értek el a biztosítók, amire hét éve nem volt példa. A díjbevételek ritkán látható ütemben, 11%-kal nőttek a második negyedévben. Az élet és a nem-élet üzletág bevétele hasonló mértékben növekedett, az életbiztosítások profittartalmára viszont egyre nagyobb nyomás helyeződik.

Összeolvadás előtt: mi lesz veled, Raiffeisen?

A jövő héten eldőlhet, összeolvad-e a magyar leánybankot is érdekeltségei között tudó Raiffeisen Bank International tulajdonosával, a szintén osztrák Raiffeisen Zentralbankkal. Nagyok a kockázatok a részvényárfolyam szempontjából.

Felminősítésünk árnyoldalai: mi lesz a magyar bankokkal?

Most már európai összevetésben is viszonylag nagy hazai állampapír-állománnyal rendelkezik a magyar bankszektor, ezért nem mindegy, milyen hatásai vannak a felminősítésnek vagy bármilyen más eseménynek az állampapírpiacon. A befektetői környezet általános javulása jó hír a bankoknak, de a hozamcsökkenés közvetlen hatásai nem egyértelműen pozitívak a hitelintézetekre: míg a rövid távú hatás a hosszú lejáratú állampapír-portfólió felértékelődésén keresztül kifejezetten kedvező, hosszabb távú hatásként a banki kamatmarzs és a nettó kamatbevételek további szűkülése következhet be. Épp az a folyamat erősödhet tehát tovább, amely mostanában a profitnövelésük talán legnagyobb ellensége.

Eladó a Budapest Bank, nagyot szakíthat, aki megveszi

A kormánybiztos elképzeléseinek ismertetésével lendületet kap ezen a héten az alig egy éve állami tulajdonban lévő Budapest Bank privatizációja. Mivel a megvásárlásában kiaknázható szinergialehetőséget láthat több hazai piaci szereplő is, nem érdektelen számukra sem Zolnai György elnök-vezérigazgatóval készült alábbi interjúnk. Lakossági ügyfélszám és fiókhálózat alapján a negyedik legnagyobb hazai bankról van ugyanis szó. A bankvezér szerint 2-1 arányú vesztésre állnak a hazai bankok az eredmény javításáért folytatott küzdelemben, és ismét látszódnak egy túlzott hitelezési verseny jelei, a Budapest Bank azonban több szempontból is elüt a mezőnytől.

Forradalom az interneten: mennyire veszélyesek a biztosítások?

Fogyasztóvédelmi kérdések hosszú sorát veti fel a digitalizáció a biztosítási szektorban, az igényfelméréstől a panaszkezelésig kemény munkát adva a biztosítóknak, a közvetítőknek és a felügyeletnek is. A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) által szervezett XIII. Biztosításszakmai Konferencia és Kiállítás egyik moderátorával, Siklósi Máté fogyasztóvédelmi szakértővel beszélgettünk a témáról.

Beindul a hitelezés? - Persze, csak egy jó grafikon kell hozzá

A világért se állítanánk, hogy az MNB kozmetikázná, vagy ami még durvább lenne, meghamisítaná a hitelezési adatokat. Ettől függetlenül bosszantó, hogy miközben mi a kkv-hitelezés visszaesését látjuk a statisztikában, a jegybank dinamizálódó növekedésről beszél. Különösen idén érzékeny a téma, amikor a bankok a Növekedési Hitelprogramról a piaci hitelezésre próbálnak áttérni, és mindenki árgus szemekkel figyelné a várva várt hitelezési fordulatot. Szerencsére ígéretet kaptunk a jegybanktól a múlt héten a statisztikai publikáció bővítésére, addig is nézzük, miért nehéz hinni a szemünknek!

Négyből egy lakáshitelest nagy veszély fenyeget

Elszámolás ide, forintosítás oda, a magyar lakáshitelesek közel negyedének még mindig nagyobb a (csak lakáshitelből fakadó) tartozása, mint a lakás forgalmi értéke. A szabad felhasználású jelzáloghitellel rendelkezőknél még rosszabb a helyzet. Bár manapság megint egyre kevésbé vagyunk óvatosak a hitelfelvétel során, csak a lakásérték átlagosan 60%-ára veszünk fel hiteleket, és már az árfolyamkockázat sem fenyeget, tehát sokat enyhült a helyzet.

Nem hiszünk a szemünknek: megtáltosodtak a magyar bankok

Míg 2010 és 2015 között Európa legmagasabb bankadóját nyögte, az állam fejőstehene és a devizahiteles csomagok áldozata volt, most, hogy leszálltak róla, már szárnyal is a magyar hitelintézeti szektor profitja. Az MNB adatai alapján még soha nem volt a mostanihoz fogható, 343 milliárd forintot elérő nyeresége az első félévben. Kicsit a számok mögé tekintve, és a hitelezési céltartalékok visszaírását a helyén kezelve azonban inkább stagnálást vagy csak gyenge növekedést láthatunk a banki alapfolyamatokban.

Bedőlt hitelesek százezrei maradtak segítség nélkül - Mi jön most?

Három és fél éve nem volt olyan alacsony a nem teljesítő lakossági hitelek aránya a bankrendszerben, mint most. Az MNB ma közzétett adatai szerint ugyanis június végén 17,3% volt a lakossági NPL-ráta. A bedőlt hitelek állományának csökkenése azonban olyan alacsony, hogy a hasonló összegű követeléseladásokkal és -leírásokkal is jórészt megmagyarázható. Az MNB márciusi jelzáloghiteles ajánlása egyelőre nem hozott látványos javulást, a lakossági nem fizetési probléma pedig egyre feltűnőbb, hiszen a vállalati NPL-ráta már 8% alatt jár, miközben a lakosságnál nem történt érdemi portfóliótisztítás. Még a magáncsőd is teljes kudarcot vallott, a jelzáloghitelek eladása viszont - ha kis volumenben is - az elmúlt háromnegyedévben újraindult.

Csalóka rekordnyereség a CIG Pannóniánál (2.)

Történetének eddigi legjobb, 218 millió forintos második negyedéves adózott eredményét érte el a CIG Pannónia a magyar számviteli szabályok szerint,

• miközben az életbiztosító új szerzése csak minimálisan (7%-kal) nőtt az egy évvel korábbihoz képest,
• az életbiztosítási díjbevételek 9%-kal visszaestek, ezen belül a rendszeres díjak viszont ugyanennyivel nőttek,
• a vagyonbiztosítási üzletág az alacsonyabb bázisról 83%-kal növelte díjbevételét,
• a társaság életbiztosítási állománya és biztosítástechnikai eredménye az egy évvel ezelőtti szinten stagnált,

Adósodik a magyar: nyakunkon az újabb "devizahiteles" válság?

Miután ismét beindult a lakossági hitelezés Magyarországon, egyre többen teszik fel nekünk az alábbi három kérdés valamelyikét: 1. nem vált ismét túlzottá a lakossági hitelfelvétel? 2. Mennyivel ugranak majd meg a törlesztőrészletek, ha az MNB durva kamatemelésre kényszerül? 3. Veszélytelenebbek-e az új forinthitelek, mint a régi devizahitelek voltak? Most igyekszünk ezekre válaszolni.

Új pénzügyi birodalom épül az MKB körül?

Alig zárult le az MKB szanálása és ezzel szinte egyidejűleg a bank privatizációja, újra azt találgatják a sajtóban és a bankszektorban, megvalósul-e az állami Budapest Bankkal az összeolvadás, esetleg ennél is ambiciózusabb célokat tűz ki maga elé a pénzügyi csoport. Az Európai Bizottsággal kötött megállapodás és az MNB által korábban összeállított stratégia sok mindenben meghatározza a bank jövőjét, de azért a fentiekről is megkérdezzük alábbi interjúnkban Balog Ádám vezérigazgatót.

Már látszik: ők a Brexit legnagyobb áldozatai

A piaci várakozások szerint egyöntetűen romlott a legnagyobb amerikai bankok teljesítménye a második negyedévben tavalyhoz képest. Bevételét egyedül a Wells Fargo, adózott eredményét pedig egyedül a Goldman Sachs növelhette a hat legnagyobb közül. A Brexitnek valószínűleg még csak a szele érintette a bankok pénzügyi teljesítményét a második negyedévben, a neheze még csak ezután jön. A banki gyorsjelentési szezon a JP Morgannel ma veszi kezdetét.

Bankválság a Brexit miatt: az adófizetők mentik meg a bankokat?

Több a bankfiók, mint a pizzéria - kevesen gondolnák, de Olaszországban állítólag még mindig ez a helyzet. Jókora késésben van tehát az olasz bankszektor megtisztítása ír, spanyol vagy éppen görög társához képest, a reform elmaradását pedig a Brexit-népszavazás óta pénzük közel harmadát elvesztő részvényesek érzik a bőrükön. Az olasz kormány most azért küzd Brüsszelben, hogy a nagybetétesek és a kötvényesek (olasz családok tízezrei) ne jussanak a részvényesek sorsára, és állami segítséget kapjanak Itália bankjai. Róma dolgát több körülmény is nehezíti.

A piac megtámadására készülhetnek a magyar biztosítók

A válság lecsengése után néhány éven belül egy újabb nagy kihívással, a digitális piac szereplőivel kell majd megküzdeniük a magyar biztosítóknak is. A tavaly még veszteségesen működő, de idén már nyereségre gyúró Uniqa Biztosító erre az időszakra készül. Többek között ennek részleteiről beszél a Portfolio-nak adott interjújában Kurtisz Krisztián, a cég nemrég kinevezett vezérigazgatója.

Mi szóltunk: 170 ezer volt devizahiteles törlesztője ugorhat meg

Tavaly tavasszal, amikor a devizahitelek elszámolása megtörtént, közel 145 ezer árfolyamgátas jelzáloghiteles lélegzett fel, mondván, megszűnt a gyűjtőszámlás tartozása. Közel 25 ezren voltak csak, akiknek megmaradt. Ez volt ugye az a fokozatosan halmozódó tőkeösszeg, amelyet 2012 tavaszától kezdődően azért nem törlesztettek az árfolyamgátasok, mert 180 forintos frankárfolyamon rögzítették a törlesztőrészletüket. Igen ám, de arról sokan megfeledkeztek (vagy nem olvasták akkori figyelmeztetésünk), hogy a forintosítással egyidejűleg a törlesztőrészlet törvény szerint mesterségesen alacsony, a 180 forintnak megfelelő szinten maradt. Ennek súlyos következménye lehet: akiknek az elszámolás során nem csökkent eléggé a tőketartozásuk, azok az árfolyamgátba való belépéstől számítva 5 év múltán, vagyis akár már 2017 tavaszától a havi terhük megemelkedésére számíthatnak. Úgy látjuk, a bankok többsége nem hívta fel kellően ügyfelei figyelmét erre a veszélyre.

Erre a bejelentésre vártunk: hitelek százmilliárdjait szórják ki a bankok

Nagy érdeklődést mutatnak a bankok a MARK Zrt. programjára: ma járt le a 3 hónapos regisztrációs időszak, és több mint 300 milliárd forintnyi vállalati projekthitelt és ingatlant ajánlottak fel az MNB által alapított eszközkezelőnek - jelentette be az MNB. Mivel a MARK a bejelentés szerint várhatóan 90-125 milliárd forintos piaci árat fizethet a bruttó (értékvesztés nélkül számított) 300 milliárd forintnyi eszközökért, és a különbözet jó részét valószínűleg értékvesztésként már megképezték a bankok, most úgy tűnik, nem jár jelentős többletveszteséggel a tranzakciósorozat a szektornak. Meglepően nagyszámú, összesen 23 intézmény ajánlott fel eszközt a MARK-nak.