• Megjelenítés
Palkó István

Palkó István

vezető elemző

Palkó István 2007-ben a Budapesti Corvinus Egyetem Pénzügy szakán, majd 2008-ban a hollandiai Dronten Professional Agricultural University European Funds Management szakán szerzett diplomát. 2009 óta a Portfolio elemzője, 2012 óta vezető elemzője, a pénzügyi szektor a szakterülete. Főszerepet vállal a Portfolio Hitelezés, Biztosítás és Future of Finance konferenciáinak szakmai megszervezésében. A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Pénzügyi szakosztályának elnökségi tagja, 2011-ben sajtó kategóriában Junior Prima díjat kapott. 
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 1335

Lakáshitelesek, figyelem: hónapokon belül itt a nagy törlesztőrészlet-emelés

Tömeges, akár 15%-os törlesztőrészlet-emelést, rosszabb esetben pedig futamidő-hosszabbítást is hozhat a következő másfél év a volt devizahitelesek egy része számára. Most áprilistól ugyanis tömegével jár le az árfolyamgát 5 éves időszaka, és közel 170 ezer jelzáloghiteles lehet érintett. Azok a leginkább veszélyeztetettek, akiknek a 2015-ös elszámolás csak kis mértékben csökkentette a tőketartozását (akár eltűnt a gyűjtőszámla-tartozásuk, akár nem), illetve akik a Portfolio többszöri figyelmeztetése ellenére azóta sem kérték a törlesztőrészletük rögzítésének a megszüntetését.

Fordulat az MKB-nál, őrült verseny készülődik

Hat év durva vesztesége után az MKB Bank is nyereséges lett tavaly, méghozzá nem is akármilyen számok kíséretében: kkv-hitelállományát (a követelés-eladásokat nem számítva) csaknem harmadával növelte, költségeit pedig több mint negyedével csökkentette egy év alatt a pénzintézet. Őrületes verseny várható: a többi nagybankhoz hasonlóan az MKB is a 4-5 sokat emlgetett, megmaradó univerzális nagybank között akar lenni hosszú távon. Balog Ádám vezérigazgatót kérdeztük.

CIB-vezér: csak idő kérdése a bankszektor átalakulása

A magyar bankszektor történetének egyik legkeményebb tisztítókúráján esett át a CIB Bank, hogy aztán tavaly hat év után először ismét nyereségessé váljon. Bizonyos értelemben tehát az újrakezdésről kérdeztük Simák Pált, a bank elnök-vezérigazgatóját. Mint alábbi interjúnkból kiderül, nem egyszerűen univerzális nagybankként és stabil szereplőként képzeli el a jövőjét Magyarországon az olasz tulajdonos, hanem a fenntartható profitabilitást és a növekedést is célul tűzte ki. Ugyanakkor Simák Pál szerint a bankszektorban a konszolidáció nem maradt el, legfeljebb csúszik néhány évet.

Kihullottak közülünk a kóklerek

Új elnök került a nagyobbik alkuszszövetség, az FBAMSZ élére. Papp Lajos leköszönő és Sebestyén László új elnökkel a biztosítási alkuszok helyzetéről, szabályozási és piaci kihívásairól beszélgettünk.

Ki az a hülye, aki most vesz fel lakáshitelt?

Ha teljesül az MNB tegnap napvilágot látott elképzelése, akkor ősztől jóval olcsóbban és egyszerűbb feltételekkel vehetünk fel lakáshitelt, mint eddig. Ez kivárásra késztetheti a hitelt felvevő lakásvásárlók egy részét, hazavágva a bankok következő néhány havi hitelkihelyezését. Egyébként erősen indult az év a lakossági hitelezésben: az új lakáshitelek volumene 64%-kal, a személyi hiteleké pedig 54%-kal nőtt egy év alatt; igaz, a tavaly év eleji bázis kifejezetten alacsony volt. A bankszektor friss, januári adatait elemezzük.

Zárul az MNB hitelprogramja, de mi jön utána?

Az EU-támogatások tömeges megjelenése az elmaradó beruházások megvalósítását húzhatja maga után, felpörgetve a bankhitelek iránti keresletet idén - véli Takács Zoltán, az FHB Bank vezérigazgató-helyettese. A bankszakember a Növekedési Hitelprogram kivezetése után előálló helyzetről is beszélt a Portfolio-nak adott interjújában. A kkv-kért folytatott verseny következő szakasza a kockázati kondíciókban jelentkezik, azonban ez veszélyes üzem, könnyen lehet növelni akár már rövid távon is a nem fizető portfóliót - figyelmeztetett.

Kinyírja Brüsszel a magyar bankok bizniszét?

A Növekedési Hitelprogram március 31-ei lezárása és az MFB Pontokban értékesített visszatérítendő EU-források kiszorító hatása ellenére további növekedést tervez a bankszektor idén a kis- és középvállalkozások hitelezésében. Bár van mitől tartaniuk, attól nem félnek tehát a bankok, hogy az EU-források elveszik a kenyerüket. Az MNB felé 170 milliárd forintnyi kkv-hitelnövekményt vállaltak a bankok 2017-re a tavalyi több mint 300 milliárdos növekedés után. Idén minden eddiginél jobban felértékelődhet a hitelgarancia intézménye, ezért három banki vezető mellett a Garantiqa vezérét is megkérdeztük, mi várható a kkv-hitelek piacán.

Szép csendben kitört egy forradalom a magyar biztosítóknál

A biztosításközvetítői szakma a legnagyobb vesztese, az egészségbiztosítási piac pedig a legnagyobb nyertese lehet a magyar biztosítási szektor következő 5 éves történetének - véli csütörtöki Biztosítás 2017 konferenciánk közönsége. A legnagyobb változásokat azonban a digitalis forradalom hozhatja el a szektor számára, ennek negatív hatásaitól egyelőre nem nagyon tart a szakma. Lássuk hát a közönségszavazás eredményeit!

Még nagyobb bajba kerülhetnek a hitelesek egy mai bejelentés miatt

Kontraproduktívnak, sőt kifejezetten károsnak tartják banki forrásaink azt a ma bejelentett és be is nyújtott törvényjavaslatot, amely csak a becsértékükön vagy afölött engedné árvereztetni a régóta nem fizető jelzáloghitelesek ingatlanát. Egy ilyen szabály ugyanis a hitelezés mellett a bajba került adósok helyzetén is sokat ronthatna, és az egyéb hitelezőket (NAV, önkormányzatok, társasházak, közműszolgáltatók) is kedvezőtlen pozícióba hozná.

Bajban a hitelesek, nagyon beindultak a lakásárverések

Megugrott a pénzügyi intézmények által kényszerértékesített lakások száma a tavalyi év második felében - mutatják az MNB friss adatai. 2013 eleje óta 2124 lakás került kalapács alá, ennek 39%-a a tavalyi második félévben. A Nemzeti Eszközkezelő 26 ezer lakás megvásárlását zárta le 2016 végéig, több mint 100 ezer nem fizető jelzáloghiteles helyzete pedig megoldatlan.

Megtáltosodott Magyarország, a bankoknál cseng a kassza

A 2009-es szintre tisztult a magyar bankok hitelportfóliója 2016-ban, az ezzel járó céltartalék-felszabadítások pedig rekord szintre röpítették a hitelintézetek profitját. A kamatkörnyezet azonban még mindig egyre mostohább a bankok számára, így az egyszeri pozitív hatások lecsengésével szinte lehetetlennek tűnik megismételni 2017-ben a tavalyi kiugró teljesítményt. Lássuk, mit hozott 2016 a magyar bankoknál!

Hét éve nem látott szinten a magyarok bedőlt hiteltartozásai

Utoljára 2010 elején volt a mostaninál is alacsonyabb a magyar lakosság 90 napon túl nem teljesítő bankhiteleinek összege. Arányuk, vagyis a lakossági NPL-ráta 13%-ra olvadt 2016 végére, ami ötéves mélypontot jelent. Üröm az örömben, hogy az év végi javulás négyötödét nem a törlesztési képesség helyreállása, hanem a követeléseladások adták, amelyek miatt egyszerűen kikerültek e hitelek a statisztikákból. A novemberi Erste-Intrum Justitia ügylet kiugróan nagy volt, ez az eladás akár 100 milliárd forint feletti jelzáloghitelállományt is érinthetett.

A biztosító már azt is látja, ha túl gyorsan vezetsz

A tavalyihoz hasonló, 5%-ot nem meghaladó növekedést vár 2017-ben a biztosítási piac legfontosabb szegmenseitől Kuruc Péter, a K&H Biztosító divízióvezetője. A csütörtöki Biztosítás 2017 konferenciánkon panelbeszélgetőként részt vevő szakembert a biztosítási piac legfontosabb aktualitásairól kérdeztük.

Nyakunkon a lakáshitelválság? - 10 pontban az igazság

Akit a devizahiteles kígyó megmart, már a forinthiteles gyíktól is fél. Nem árt ezért összefoglalni, miért is gondoljuk, hogy a lakáshitelezés mostani fellendülése jóval veszélytelenebb, mint a válsághoz vezető, 10 évvel ezelőtti hitelbuborék.

Őrült roham: elvérzett a lakossági állampapírok utolsó riválisa is

Erős túlzással élve leszokott saját megtakarítási termékeinek értékesítéséről a magyar pénzügyi szektor. 10-ből 6 új ügyfélforint ugyanis állampapírba került 2016-ban, és tavaly először átlépte az 1000 milliárd forintot a lakosság állampapír-állományának növekedése. 2011-ben a nyugdíjpénztárak, 2012-ben a bankbetétek, 2015-ben a befektetési alapok véreztek el az állampapírokkal vívott küzdelemben, végül 2016 is hozott egy nagy vesztest: utolsóként a háztartások készpénztartása bukott el a versenyben. Kétséges, hogy az állampapírok forgalmazási jutalékának 0,8%-ra csökkentése és a lakossági állampapírkamatok esése elég lesz-e idén egy újabb fordulathoz a magyar megtakarítási piacon.

Ébred a piac, amely még a devizahiteleknél is nagyobb bajt hozott

Üresen maradt telkek, épülettorzók és banki kézbe került szállodák fémjelezték évekig a magyar nagybankok válság előtti egyik legnagyobb baklövését, a nyakló nélküli projekthitelezést. A CIB, az MKB, a Raiffeisen és az Erste tulajdonosának több száz milliárd forintnyi tőkét kellett leánybankjába raknia 2009 és 2015 között, hogy a balul elsült ingatlanprojekteken elszenvedett hitelezési veszteségeket túléljék. Manapság ismét éledezik ez a hitelpiaci szegmens is, remélhetőleg már a válság tanulságaival gazdagodva. Az új finanszírozás legnagyobb szereplői közül az UniCredit és a Raiffeisen illetékesével, valamint a hitelfelvevő Diófa Alapkezelő vezetőjével beszélgettünk.

Leomlanak az eddig ismert bankrendszer határai

Nehezen fognak pénzt keresni a bankok azokon a termékeken, amelyeket tudatosan keresnek az ügyfelek, és árszintjüket pár másodperc alatt, online összehasonlítják. Maga a pénzügyi termék kifejezés is értelmét fogja veszteni, ha már mindent a mobilunkon intézünk. A magasabb fokozatba kapcsoló digitalizáció nemcsak az információs aszimmetriát bontja le, de idővel a bankszektor határait is felszámolja. A történelem legnagyobb átalakulása zajlik a szemünk láttára, aminek az európai bankrendszer ma még inkább elszenvedője. A bankok jövőjéről beszélgettünk Dietz Miklóssal, a McKinsey Kanadában élő senior partnerével, aki meglepő tapasztalatát is megosztotta velünk: a magyar bankok előbbre járnak a digitalizációban, mint a kanadaiak.

Az autósok hizlalják ennyire a magyar biztosítókat

A befizetett biztosítási díjak mindössze 14%-a kapcsolódik kötelező gépjármű-felelősségbiztosításhoz, ehhez képest a biztosítási szektor díjbevétel-növekedésének több mint a felét ez a tevékenység adja most - mutatják a MABISZ adatai. Ez persze nem jelenti azt, hogy az autóbiztosítás igazán jövedelmező ágazattá vált volna a szektor számára. Éppen egy hónap múlva tartandó biztosítási konferenciánkon részletesen szó lesz a biztosítási szektor aktualitásairól, alábbi cikkünkben a piac díjbevétel-helyzetét mutatjuk be röviden.

CSOK ide vagy oda, a lakáshitelnél is nagyobb kedvencük lett a magyaroknak

Kettősség jellemezte tavaly a bankok hitelezését: a tranzakciók a lakosságnál és a vállalatoknál is növekedési fordulatot jeleznek, a hitelállomány azonban még enyhén csökkent 2016-ban. A legnagyobb növekedést nem a lakáshitelek, hanem az áruhitelek és személyi kölcsönök produkálták a magyar lakosságnál. Az MNB ma közzétett decemberi és egyúttal éves hitelezési és betéti adataiból szemezgettünk.

Most fog csak igazán nagyot szólni a CSOK

Közel 30 ezren, vagyis nagyjából minden negyedik lakástranzakcióhoz igényelték tavaly a CSOK-ot, a kérelmek 72%-a használt lakáshoz, 28%-át újakhoz hagyták jóvá a bankok. Bár a három vagy több gyermekesek aránya megközelíti az egyharmadot, az új lakáshoz járó "10+10 milliós" lehetőséggel csak 13% élt eddig - mutatják a bankok válasza alapján elkészített becsléseink. Közel tízezer házaspár vehette igénybe eddig a támogatást előre vállalt gyermekre. A CSOK népszerűsége nagyjából megfelel a korábbi várakozásoknak, a használt lakások piacát nem lendítette fel jobban, igénybevétele az új lakások piacának felpörgésével idén nőhet meg igazán.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Európa legrosszabb rémálma válhat valóra Donald Trumppal – Tényleg Kamala Harris maradt a kontinens utolsó reménysége?
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility