Palkó István

Palkó István

vezető elemző

Palkó István 2007-ben a Budapesti Corvinus Egyetem Pénzügy szakán, majd 2008-ban a hollandiai Dronten Professional Agricultural University European Funds Management szakán szerzett diplomát. 2009 óta a Portfolio elemzője, 2012 óta vezető elemzője, a pénzügyi szektor a szakterülete. Főszerepet vállal a Portfolio Hitelezés, Biztosítás és Future of Finance konferenciáinak szakmai megszervezésében. A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Pénzügyi szakosztályának elnökségi tagja, 2011-ben sajtó kategóriában Junior Prima díjat kapott. 
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 1416
A biztosítókat is elérte a koronavírus, nagy ugrásra készül az NN

A biztosítókat is elérte a koronavírus, nagy ugrásra készül az NN

Ezer szálon hat a magyar biztosítási szektorra is a koronavírus-járvány. Az egyik legnagyobb hazai életbiztosító, az NN ettől függetlenül továbbra is kitart amellett, hogy a tavaly év végi bejelentésének megfelelően elindítja nem-életbiztosítási üzletágát. Idén hitelfedezeti és lakásbiztosításokkal jönnek elő a tervek szerint. A járvány negatív hatásairól és az online értékesítés lehetőségeiről, az alulteljesítő életbiztosítási piacról és a bajba kerülő ügyfelek megsegítésének lehetőségeiről is beszélgettünk Baranyai Dávid igazgatósági taggal, akit az NN Biztosító megbízott vezérigazgatónak tervez kinevezni a felügyeleti jóváhagyást követően.

Elképesztő trükkök a törlesztési moratóriummal? - Olvasóink kérdéseire válaszolunk

Elképesztő trükkök a törlesztési moratóriummal? - Olvasóink kérdéseire válaszolunk

Megéri-e a moratóriumot választanom azért, hogy a be nem fizetett törlesztőrészleteket befektessem, és ebből a moratórium végén előtörlesszek? Megtehetem-e, hogy folyamatosan előtörlesztek a moratórium alatt, és így gyorsítom fel a tőketartozásom csökkenését? A babaváró hitelre is érdemes igénybe venni a moratóriumot? Mi lesz a moratóriumban érintett hitelkártyákkal, a futamidő nélküli hitelkeretekkel? Többek között ezeket a kérdéseket válaszoljuk meg az alábbiakban. Előre kell bocsátanunk: nem látunk nagy nyerészkedési lehetőséget a törlesztési moratóriumban, az valóban a rászorulóknak szól.

Olasz meló: kiszállhat a vagyonbiztosításokból a CIG Pannónia

A CIG Pannóniától „békeidőben” elvárható több mint 2 milliárd forintos nyereség helyett 641 millió forintos veszteséggel zárta a biztosító 2019-et, amely kétségtelenül a társaság sötét éve volt a vagyonbiztosítási érdekeltség olaszországi veszteségei miatt. A negyedik negyedév 287 millió forintos mínuszt hozott a csoportnak, ráadásul az utolsó hónapokban újabb nagy kárigények merültek fel a vagyonbiztosítóval szemben. Miközben az életbiztosítási tevékenység nem kiugró mértékű, de elfogadható növekedést produkált, az eddig 2,4 milliárd forintba kerülő olasz események áldozatát, a vagyonbiztosítási tevékenységet a megszüntetett tevékenységek közé sorolták át, magyar és lengyel portfólióit értékesítheti is a társaság.

Kiszámoltuk, mit buksz és mit nyersz a törlesztési moratóriummal

Kiszámoltuk, mit buksz és mit nyersz a törlesztési moratóriummal

Kiderült az éjszaka megjelent kormányrendeletből, miként is fog működni a gyakorlatban a törlesztési moratórium. Az ügyfelek számára legkedvezőbb forgatókönyv vált valóra: nem számíthatnak fel a bankok kamatos kamatot a halasztott kamattörlesztésre, és a moratórium miatt nem nőhetnek meg a törlesztőrészletek sem. Utóbbinak az az ára, hogy a futamidő általában közel egy évvel meghosszabbodik azoknál, akik nem jelzik a bankjuknak, hogy kimaradnának a lehetőségből. Közgazdasági értelemben érdemes élni a moratórium adta lehetőséggel, más érvek azonban ellene szólhatnak.

Kiderült, kik fognak kijönni nyertesként a koronavírus-járvány időszakából

Kiderült, kik fognak kijönni nyertesként a koronavírus-járvány időszakából

A munkaerő adó- és járulékterheinek a radikális csökkentése most a legsürgősebb állami feladat a vállalkozások munkaerejének megtartása érdekében – vélik az EY szakértői. Szerintük a járvány elmúltával elhalasztott kereslet fog jelentkezni a legtöbb szektorban, erre készülnie kell mind az államnak, mind a bankoknak. A hitelezési moratórium pedig nem feltétlenül öli meg a hitelezést, különösen nem a THM-plafon alá beszorított fogyasztási hiteleket, főleg azoknál a bankoknál, ahol a folyamat magas szinten digitalizált. Demeter Ákossal és Hoós Jánossal, az EY partnereivel beszélgettünk.

Példátlan bejelentést tett az MNB, mi a fészkes fene lesz most a hiteltörlesztéssel?

Példátlan bejelentést tett az MNB, mi a fészkes fene lesz most a hiteltörlesztéssel?

A vállalatok után a lakosság esetében is 2020 végéig szóló törlesztési moratórium bevezetésére szólította fel az MNB a bankokat, ennek elmaradása esetén a kormány vezetheti be az intézkedést. Értékelésünk szerint a moratórium azonnali létkérdés, ezért nagyon gyorsan be kell vezetni, mégis körültekintően és higgadtan, az érintettek szempontjait szem előtt tartva. Cikkünkben három kérdésre igyekszünk válaszolni: 1. Miért van szükség a moratóriumra? 2. Hogyan működhet és hogyan nem? 3. Nem megy bele tönkre a bankszektor?

Hitelből élő magyar családok: koronavírus nélkül is meglehet a baj

Hitelből élő magyar családok: koronavírus nélkül is meglehet a baj

Miközben soha nem látott csúcsokat ér el a személyi kölcsönök felvétele Magyarországon, kezd kirajzolódni egy fogyasztási hitelekből élő társadalmi réteg, amely miatt már a koronavírus terjedését megelőzően aggódni kezdett a magyar bankok egy része. Bár a bankok 90 napon túl késedelmes lakossági hiteleinek aránya a pénzügyi válság előtt volt utoljára ilyen alacsony (2,7%), a pénzügyi tűzoltásra felvett személyi kölcsönökre egyre inkább érdemes lesz odafigyelniük.

A vihar kapujában? Bomba formában várják a legrosszabbat a magyar bankok

A vihar kapujában? Bomba formában várják a legrosszabbat a magyar bankok

A koronavírus miatt könnyen meglehet, hogy 2019 volt a magyar bankszektor eddig látott növekedési ciklusának a csúcséve.  Az MNB tegnap közzétett éves adatai szerint soha nem látott, 698 milliárd forintos nyereséget ért el a hitelintézeti szektor tavaly (13%-os tőkearányos megtérülés mellett), ennek 59%-át az OTP szállította, további 16%-át pedig az Erste és a K&H. Úgy tűnik azonban, véget ért az aranykor a hitelezési veszteségek szempontjából: négy éve nem látott értékvesztést könyveltek el a bankok, de a feketeleves még nagyon úgy fest, hogy hátravan. Emellett a költséghatékonyság területén sem sikerült előrelépniük a pénzintézeteknek.

Szuperállampapír, természeti katasztrófák, nyugdíjbomba: így látja saját jövőjét Magyarország biztosítási szektora

Szuperállampapír, természeti katasztrófák, nyugdíjbomba: így látja saját jövőjét Magyarország biztosítási szektora

A tavalyinál jóval alacsonyabb, 6 százalék alatti piaci növekedésre számít idén a magyar biztosítási szektor a Portfolio csütörtöki konferenciájának közönségszavazása alapján. A Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítások (MFO) csak lassan hódíthatják meg a piacot, a nyugdíjcélú életbiztosítások pedig még mindig drágák, sőt kevésbé vonzók az állampapírokhoz képest. Bemutatjuk a közönségszavazások eredményét.

Koronavírus: drasztikus intézkedéseket hoztak egyes magyar bankok

Az UniCreditnél megtiltották a 10 főnél nagyobb meetingeket, a CIB-nél a repülős üzleti utakat. Az Erste utazási tilalmat vezetett be a 10 főnél több fertőzöttel rendelkező országokba, a Takarékbank  kötelező távmunkát tervez járványhelyzet esetére, ahol ez lehetséges. A Budapest Banknál lemondták a külföldről érkező hivatalos látogatásokat, az MKB Banknál elterjedtek a telefon- és videókonferenciák, az OTP pedig elhalasztja nagyrendezvényeit. Miközben a bankok egyre nagyobb hányada digitális ügyintézésre kéri ügyfeleit, a Magyar Bankszövetég 13 pontos ajánlást adott ki tegnap, amelyben a teljes szektor számára javasol a felsoroltakhoz hasonló intézkedéseket. Íme a koronavírus első hatásai a magyar bankoknál.

Hol a szuperállampapír-pánik? Hatalmasat hajráztak a magyar biztosítók

Hol a szuperállampapír-pánik? Hatalmasat hajráztak a magyar biztosítók

Jól sült el az év vége a magyar biztosítóknál: 1150 milliárd forintos díjbevételt és 76 milliárd forintos adózott eredményt ért el 2019-ben a biztosítási szektor – tette ma közzé a Magyar Nemzeti Bank. 5%-os hozamú szuperállampapír ide vagy oda, nagy év végi hajrát produkáltak a megtakarítási célú egyszeri díjas életbiztosítások, így az élet üzletág díjbevétele tavaly 7%-kal emelkedett. A nem-élet ág a baleseti adó díjba építése miatt 17%-ot száguldott tavaly, de valószínűleg enélkül is kétszámjegyű növekedést produkált volna. Holnapi Biztosítás 2020 konferenciánkon értékeli a biztosítási szakma az aktuális helyzetet.

Allianz-vezér: óriási kihívás a szuperállampapír, már készül az újfajta lakásbiztosítás

Allianz-vezér: óriási kihívás a szuperállampapír, már készül az újfajta lakásbiztosítás

A MÁP+ vonzó befektetés, és hatalmas elszívó hatást gyakorol a biztosítási piacra, egy ilyen magas hozamszintet a kapcsolódó kockázatok vállalása nélkül elérni komoly kihívás – hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjújában Alexander Protsenko, az Allianz Hungária Biztosító elnök-vezérigazgatója. Készül a biztosító saját minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítása bevezetésére, de nem értenek egyet az MNB-vel abban, hogy ne lenne kellően kompetitív a piac. Az egészség- és gépjárműbiztosításokról, valamint a digitális újdonságokról is kérdeztük emellett a biztosítóvezért, aki jövő csütörtöki Biztosítás 2020 konferenciánkon is beszélni fog.

Elszállt a forint, közeledik a koronavírus - Mi vár a magyar bankokra?

Elszállt a forint, közeledik a koronavírus - Mi vár a magyar bankokra?

Lassuló, de intenzív növekedésre számít idén a vállalati hitelezés területén Kementzey Ferenc, a Raiffeisen Bank vezérigazgató-helyettese, akit az autóipar és az ingatlanszektor nehézségei mellett a Növekedési Kötvényprogram és az NHP fix hatásairól, sőt a kamatemelkedés és a forintgyengülés hatásairól is megkérdeztünk interjúnkban.

Nem bűvészkedünk az állami vagyonnal (Interjú Bártfai-Mager Andreával)

Nem bűvészkedünk az állami vagyonnal (Interjú Bártfai-Mager Andreával)

Következetes, ciklusokon átívelő állami vagyongyarapítást hajt végre a kormány – mondta a Portfolio-nak adott interjújában Bártfai-Mager Andrea. A nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter sok más mellett a Magyar Posta és a tömegközlekedési cégek jövőjéről, illetve a Mátrai Erőművel és a takarékszövetkezeti integrációval kapcsolatos kormányzati álláspontról is részletekbe menően beszélt nekünk. Megkérdeztük azt is, meddig és mi alapján választják ki a Budapest Bank új tulajdonosát.

Időzített nyugdíjbombán ül Magyarország, de van itt egy még nagyobb baj

Időzített nyugdíjbombán ül Magyarország, de van itt egy még nagyobb baj

Néhány évtized múlva a jelenlegi magyar nyugdíjrendszer fenntarthatatlanná válik. Ennél talán még nagyobb probléma, hogy nem készül erre rendesen a lakosság: az öngondoskodást segítő megtakarítások (életbiztosítások, nyugdíjpénztárak, NYESZ) aránya nagyot csökkent az elmúlt években a megtakarításokon belül. Az életbiztosításokba 6 éve, a nyugdíjpénztárakba 7 éve nem áramlott olyan kevés friss megtakarítás, mint tavaly, és NYESZ-en is egyre kevesebben takarékoskodnak. Március 5-ei Biztosítás 2020 konferenciánkon a téma elismert szakértői foglalkoznak a jelenséggel és a kitörési lehetőségekkel, érdemes lesz eljönni.

Elszabadul a pokol a lakáshiteleknél? Magyarok százezrei figyelik lélegzet-visszafojtva, mi jön most

Elszabadul a pokol a lakáshiteleknél? Magyarok százezrei figyelik lélegzet-visszafojtva, mi jön most

Több mint hároméves csúcsra emelkedtek a rövid lejáratú bankközi kamatlábak az elmúlt hetekben. Minél tovább kitart az MNB az újkeletű monetáris szigorítás mellett, annál több jelzáloghiteles szembesülhet törlesztőrészlete emelkedésével, hiszen minden második adós még mindig változó kamatozású hitelben ül. Közel 250 ezer lakáshitelt és 150 ezer szabad felhasználású jelzáloghitelt érinthet a probléma. Utoljára a devizahiteles válság idején tapasztalt törlesztőrészlet-emelkedést a jelzáloghitelesek többsége, megnéztük, ezúttal mekkora sokkra lehet számítani.

Félelmetes dolog derült ki ma a szuperállampapírról

Félelmetes dolog derült ki ma a szuperállampapírról

Az elemzőket is meglepve hét éve nem látott szintre, 4,7%-ra emelkedett januárban az éves infláció a KSH ma közzétett adatai szerint. Fél év leforgása alatt 1,9%-kal emelkedett az árszínvonal Magyarországon, ami azt jelenti, hogy a szuperállampapír első féléves, 1,75%-os hozamánál is nagyobb volt a drágulás. A köztudatban magas kamatozásúként elkönyvelt MÁP+ befektetői is veszítettek tehát befektetésük reálértékéből az elmúlt fél év alatt.

Soha nem látott számok a CSOK-ról: valakik nagyon jól jártak?

Soha nem látott számok a CSOK-ról: valakik nagyon jól jártak?

Fennállásának négy éve alatt éppen 100 ezer család vette fel a CSOK-ot Magyarországon 318 milliárd forint értékben. A felvett összeg 60 százaléka, 192 milliárd forint mindössze 20 ezer, legalább három gyermeket vállaló családnál összpontosult – tudta meg a Portfolio. A legnagyobb kedvezményezettek jelentős része valószínűleg már eleve rendelkezett három gyermekkel. A CSOK-pénzek közel felét az OTP, ötödét pedig a Takarék Csoport közvetítette eddig.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kőkeményen belerúgott a legendás F-35-ös vadászgépekbe a világ leggazdagabb embere - Tényleg ekkora a baj?
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.