• Megjelenítés
Palkó István

Palkó István

vezető elemző

Palkó István 2007-ben a Budapesti Corvinus Egyetem Pénzügy szakán, majd 2008-ban a hollandiai Dronten Professional Agricultural University European Funds Management szakán szerzett diplomát. 2009 óta a Portfolio elemzője, 2012 óta vezető elemzője, a pénzügyi szektor a szakterülete. Főszerepet vállal a Portfolio Hitelezés, Biztosítás és Future of Finance konferenciáinak szakmai megszervezésében. A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Pénzügyi szakosztályának elnökségi tagja, 2011-ben sajtó kategóriában Junior Prima díjat kapott. 
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 1335
Hitelek, kamatok, bankfiókok: mire számíthat a magyar lakosság az OTP-nél?

Hitelek, kamatok, bankfiókok: mire számíthat a magyar lakosság az OTP-nél?

Havonta egyszer beül egy bankfiókba, és ügyintézőként dolgozik Becsei András, akit az OTP Bank vezérigazgató-helyettesévé neveztek ki január 1-jével a Retail divízió élére. E szokása jelentősége mellett a jelzáloghitelpiac aktualitásairól, a kamatok alakulásáról, a lakás-takarékpénztári értékesítés újraindításáról és az OTP-fiókok sorsáról is beszélgettünk vele. Arra számít a bankszakember, hogy június 30-án valóban véget ér a kamatstop, és nagy lehetőségeket lát a hitelfelvétel még egyszerűbbé és digitálisabbá tételében. Utóbbiról előadást is tart a Portfolio május 4-ei Hitelezés 2023 konferenciáján, érdemes regisztrálni a rendezvényre.

Megmentette Svájc a világ bankrendszerét, de a pénzügyi válság itt dörömböl az ajtón

Megmentette Svájc a világ bankrendszerét, de a pénzügyi válság itt dörömböl az ajtón

A 2008-as pénzügyi válság és a 2011-es európai adósságválság óta nem élt át olyan kritikus napokat Európa bankrendszere, mint most. A Credit Suisse likviditási és tőkemutatói alig voltak rosszabbak, mint az eurózóna bankrendszerének átlaga, az ennek dacára bekövetkezett hétvégi bankmentés így azt üzeni: a piaci bizalmat semmilyen fejlett bankszabályozás nem helyettesítheti. Ez a bizalom ingott meg súlyosan az Amerikából elindult válsághullámmal, a pénzügyi válság réme pedig egészen a bizalmi válság elmúlásáig velünk maradhat a globális bankrendszerben. Pozitív és negatív üzenetei egyaránt vannak a svájci történéseknek - cikkünkben az előbbiekkel kezdünk, de súlyukat tekintve sajnos az utóbbiaknak van most igazi jelentőségük.

Ezt nem gondoltuk volna: elképesztő dolgot műveltek a magyar nagybankok tulajdonosai

Ezt nem gondoltuk volna: elképesztő dolgot műveltek a magyar nagybankok tulajdonosai

Rekordszintű, összesen 20 milliárd eurós nyereséget ért el hat, Magyarországon is aktív bankcsoport 2022-ben, egyedül az OTP-nek csökkent közülük a profitja. Ritka együttállás segítette a bankokat: miközben a kamatkörnyezet emelkedése csaknem 7 milliárd euróval gazdagította őket egy év alatt, a hitelezési veszteségeik a háború és az energiaválság ellenére csak 2 milliárd euróval nőttek, köszönhetően a nem teljesítő hitelek szinte mindegyik banknál csökkenő arányának. Miközben a magas kamatok pozitív hatása még idén is kitarthat, a nagy kérdés az lesz, mennyire sikerül megőrizniük a bankcsoportoknak a most még kiváló portfólióminőségüket, és fenntartani hitelezési aktivitásukat.

Magyarok százezrei figyelik lélegzet-visszafojtva, mi jön most a lakáshiteleknél

Magyarok százezrei figyelik lélegzet-visszafojtva, mi jön most a lakáshiteleknél

Tavaly november óta jórészt stagnálnak a referenciakamatok Magyarországon, és az amerikai bankcsőd friss fejleményei sem adtak határozott irányt. Az újonnan elérhető lakáshitelek sem drágultak tovább idén, pedig 1-2 százalékpontos kamatemelés bőven benne volt még a pakliban.  A legmagasabban árazó nagybankokat, a K&H-t, az OTP-t és az Erstét leszámítva mintha aktív piacszerzésre, vagy inkább az aktivitásuk (úgy-ahogy lehetséges) fenntartására próbálnák megragadni a több mint 60%-os keresletzuhanással sújtott üzleti környezetet a hitelintézetek. Szórványosan, de már kamatcsökkentések is előfordulnak. Nagy átlagban így is másfélszer akkorák a törlesztőrészletek, mint a kamatemelések megindulása előtt, és a 9-10%-os kamatok a legkevésbé sem vonzóak a hitelfelvevőknek, de jó bankválasztással sokat lehet nyerni, ebben is segítünk az alábbiakban.

Mi az, hogy csak úgy bedől egy bank? Egy gigantikus bankcsőd első tanulságai

Mi az, hogy csak úgy bedől egy bank? Egy gigantikus bankcsőd első tanulságai

Azt képzeltük, mindent megtanult a világ a 2008-as pénzügyi válságból, amit csak lehetett. Irgalmatlanul megszigorították Bázelben a globális tőke- és likviditási szabályokat, mindenhol újraírták a pénzügyi tankönyveket, és úgy tűnt, annyira golyóálló lett a bankrendszer, hogy ennél golyóállóbb már nem is lehetne. Katasztrófaeseményhez méltó módon emberi hibák és balszerencsés véletlenek sorozata kellett most ahhoz, hogy az élet minderre rácáfoljon, és 2023. március 10-én bekövetkezzen az USA történetének a második legnagyobb bankcsődje, a 16. legnagyobb amerikai bank bedőlése. A sokak képzeletét felülmúló gazdaságtörténeti eseménynek már most bőven vannak tanulságai a hirtelen realizálódó árfolyamveszteségtől a forráshiányossá váló startupokra épülő veszélyes üzleti modellen át a Trump idején felvizezett felügyeleti szabályokig.

Csapások sora érte a magyar bankokat, mégsem lettek veszteségesek

Csapások sora érte a magyar bankokat, mégsem lettek veszteségesek

Az extraprofitadó és a kamatstop ellenére 485 milliárd forint adózott nyereséggel zárta a magyar bankszektor 2022-t, ami a korábbi kamatkörnyezetben, de a mostanihoz hasonló kormányzati terhek mellett már nullszaldó körül alakult volna. Az osztalékbevételek nélkül számított tőkearányos megtérülés így is csak 4,4% volt, ami a nemzetközi benchmarkok szerint gyatrának mondható.

Háromfelől kopasztják egyszerre a magyar biztosítókat, kész csoda, amit elértek

Háromfelől kopasztják egyszerre a magyar biztosítókat, kész csoda, amit elértek

Három nagy eredményrontó tényező, a kárinfláció, az aszály és az állami túladóztatás ellenére tűrhető, 36 milliárd forintos nyereséggel és 7,4%-os díjbevétel-növekedéssel zárta 2022-t a magyar biztosítási szektor az MNB hétfőn reggel megjelent éves biztosításpiaci statisztikái szerint. Alábbi elemzésünk mellett részletesen foglalkozunk a témával szerdai Biztosítás 2023 konferenciánkon is. Rekordszintű érdeklődés mellett zajlik a szakmai esemény, az utolsó helyek még kiadók, érdemes regisztrálni.

Példátlan dolog történt a magyarok bankszámláin, hétéves mélypontra estek a lakáshitelek

Példátlan dolog történt a magyarok bankszámláin, hétéves mélypontra estek a lakáshitelek

Utoljára 2016 elején, a mostani CSOK bevezetésekor vett fel kevesebb lakáshitelt a magyar lakosság az idén januári 41 milliárd forintnál, ami éves összehasonlításban 62%-os zuhanást jelent. A fogyasztási és a vállalati hitelek is gyengén muzsikáltak az év első hónapjában, utóbbi adatait csak a Vodafone-felvásárlás kozmetikázta ki. Az MNB ma közzétett januári statisztikáiban azonban a lakossági betétek alakulása a legszomorúbb: az itt tapasztalt nettó 334 milliárd forintos pénzkivonásra korábban még soha nem volt példa, és minden bizonnyal a csúcson lévő infláció váltotta ki.

Működésben a nagy magyar pénzszivattyú: mindenki nyakig benne van, most az MNB lépett oda

Működésben a nagy magyar pénzszivattyú: mindenki nyakig benne van, most az MNB lépett oda

Drága mulatság a szigorú monetáris politika üzemeltetése egy jegybank számára, de a magas kamatok mellett olcsóbb adminisztratív eszközök is a rendelkezésére állnak, hogy az infláció elleni fegyverként használja a bankokat. Ebben láthatta meg a fantáziát az MNB vezetése a kereskedelmi bankok kötelező tartalékának legújabb változtatásaival. A monetáris politikai felszín alatt nem más ez, mint egy újabb, százmilliárd forintos nagyságrendű transzfer az MNB, a bankok, az állam és a lakosság közötti körkörös pénzáramlásban egy zárolásszerű lépéssel, ezúttal a bankok kárára, a jegybank javára, nem véletlenül tiltakozott ma a bankszövetség.

Veszteségbe lökhetik idén a biztosítókat, itt a reakció a kormány lakásbiztosítási lépéseire

Veszteségbe lökhetik idén a biztosítókat, itt a reakció a kormány lakásbiztosítási lépéseire

Tavaly messze az infláció mértéke alatt, 7,6%-kal növekedett a magyar biztosítási piac díjbevétele – közölte szerdai sajtótájékoztatóján saját tagjainak adatait a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ). Az MNB várhatóan hétfőn teszi közzé részletesebb biztosításpiaci adatait. Tavaly a 112 milliárdos biztosítási adó mellett 51 milliárdos új pótadót fizethetett a szektor, idén stagnáló díjbevételek mellett is 124, illetve 85 milliárd forintra kúszhat fel ez a kettő, amivel könnyen veszteségessé válhat az ágazat. A MABISZ stratégiai ajánlásokat fogalmazott meg és együttműködést kezdeményezett a jogszabályalkotókkal, ennek részleteit is bemutatták a sajtóeseményen.

Érik a magyar nyugdíjkatasztrófa, de van itt egy még nagyobb baj

Érik a magyar nyugdíjkatasztrófa, de van itt egy még nagyobb baj

Riasztóan fogy a magyar lakosság, feje tetejére állt a társadalom demográfiai szerkezete. 30 év múlva minden harmadik magyar 65 év feletti lesz, miközben kiugróan sok a méltánytalanság és a fenntarthatatlan elem az állami nyugdíjrendszerben. A fenyegető nyugdíjkatasztrófa várható hatásait jelentősen tompíthatná egy fejlett hazai öngondoskodási kultúra és egy jól működő piaci tőkefedezeti rendszer. A ma erre hivatott életbiztosítások, nyugdíjpénztárak és NYESZ-számlák statisztikái azonban lesújtó képet mutatnak: csökken a penetráció, és egyre kisebb e hosszú távú megtakarítások aránya a magyar lakosság pénzügyi eszközein belül. A témával részletesen foglalkozunk március 8-ai Biztosítás 2023 konferenciánkon, érdemes regisztrálni.

Szépen csillognak az Erste számai, jöhet az osztalék

Szépen csillognak az Erste számai, jöhet az osztalék

A Reuters 480 millió eurós elemzői konszenzusát meghaladó, 518 millió eurós nyereséggel zárta a negyedik negyedévet az Erste Group. Sokat segített a kamatkörnyezet emelkedése a banknak, miközben a hitelkereslet sem omlott össze, és a hitelportfólió minősége is kiváló maradt. Az osztrák bankcsoport tavalyi profitjának a 6%-át (125 millió euró) hozta a magyar leánybank. A menedzsment pozitív üzenetek sorát fogalmazta meg, és részvényenként 1,9 eurós osztalék kifizetését javasolja a májusi éves közgyűlésnek.

Négy hónapot „hiába” dolgoztak a CIG Pannóniánál, elvonta a pénzt a kormány

Négy hónapot „hiába” dolgoztak a CIG Pannóniánál, elvonta a pénzt a kormány

Tisztességesnek nevezhető teljesítménynövekedéssel zárta 2022-t a CIG Pannónia: a díjbevételek 42%-os növekedése mellett a profit 8%-kal bővült volna, ha nincs a kormány által tavaly bevezetett pótadó, amely végül a biztosító tisztított profitjának mintegy egyharmadát vonta el: 599 millió forintot. Így végül az előző évinél 28%-kal kisebb, 1,2 milliárd forintos nyereséggel zárta az évet a társaság.

Szinte hihetetlen, hová menekítette a pénzét a magyar lakosság a gyilkos infláció elől

Szinte hihetetlen, hová menekítette a pénzét a magyar lakosság a gyilkos infláció elől

Eszeveszett tempóban rombolja a háztartások megtakarítási képességét és meglévő megtakarításainak értékét az infláció, miközben a befektetési jegy lett az új állampapír. Egy mondatban így lehetne összefoglalni a 2022-es év eseményeit a hazai megtakarítási piacon, amelynek éves statisztikáit hétfő reggel tette közzé az MNB. A témával a Portfolio március 8-ai Biztosítás 2023 konferenciáján is foglalkozunk, érdemes eljönni.

Óriási az érdeklődés a kormány legújabb kedvezményes hitelei iránt, gyorsan elfogyhat a 700 milliárd

Óriási az érdeklődés a kormány legújabb kedvezményes hitelei iránt, gyorsan elfogyhat a 700 milliárd

A magas piaci kamatkörnyezet miatt már most nagy az érdeklődés a hazai vállalatok részéről a kormány által február 1-jével meghirdetett kedvezményes Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram iránt. Nemcsak az exportőrök számára érhetők el a maximum 6%-os forinthitelkamatok és 3,5%-os euróhitelkamatok, hanem más cégek számára is, így jó esély van arra, hogy akár már a nyáron kimerül a program kerete. Tavaly 560 milliárd forintnyi hitelt folyósított az EXIM, a betervezett 700 milliárd forint új rekordot jelentene. Bár hitelgarancia nem társul a programhoz, a benne részt vevő kereskedelmi bankok aktív támogatása és lelkesedése most adottságnak vehető. Az EXIM és a Raiffeisen Bank illetékesei beszéltek nekünk a hitellehetőségről és a program kilátásairól.

Magasabb fokozatba kapcsol a CIG Pannónia (Interjú)

Magasabb fokozatba kapcsol a CIG Pannónia (Interjú)

Konzervatív, osztalékpolitikára építő növekedést kíván hosszú távon megvalósítani a CIG Pannónia Fedák István, a társaság vezérigazgatója szerint. A Magyar Bankholding fúziós folyamatának befejeztével magasabb fokozatba fog tudni kapcsolni a banki együttműködés, még messze van a cél elérése – mondja. A szakemberrel a biztosítási extraprofitadóról, az infláció hatásairól és a legalább 50%-os hazai biztosításpiaci tulajdonra vonatkozó állami célkitűzésről is beszélgettünk.

Durva törlesztőrészlet-emelkedésről kaptak levelet a kamatstoposok, mégis mi folyik itt?

Durva törlesztőrészlet-emelkedésről kaptak levelet a kamatstoposok, mégis mi folyik itt?

Elhűlve bontotta fel olvasónk a bankja levelét, amelyben arról tájékoztatták, hogy a lakáshitele törlesztőrészlete májustól az eddigi 78 ezer forint helyett 152 ezer forint lesz, miután a hitel kamata 3% körüli szintről 14,5%-ra emelkedik. Meglepetése nem volt alap nélküli, hiszen tavaly november óta nemcsak a változó kamatozású, hanem az 5 éves kamatperiódusú jelzáloghitelekre is kiterjed a kamatstop, és neki ilyen hitele van. Mint megtudtuk, a jelenség tömeges lehet, és csak részben megnyugtató rá a magyarázat. Cikkünkre annak megjelenése után a Gazdaságfejlesztési Minisztérium is reagált, az állásfoglalást szintén az alábbiakban közöljük.

Itt a fordulat? Magyarok százezrei figyelik lélegzet-visszafojtva a legújabb fejleményeket a lakáshiteleknél

Itt a fordulat? Magyarok százezrei figyelik lélegzet-visszafojtva a legújabb fejleményeket a lakáshiteleknél

A referenciakamatok alakulása alapján bőven benne volt a pakliban, hogy 1-2 százalékpontot még emelnek az év első heteiben a bankok az újonnan felvehető lakáshiteleik kamatán. Érdekes módon egyelőre nem ezt látjuk: megállt a lakáshitelek drágulása az utóbbi két hónapban, és már nem ritkák a banki kamatcsökkentések sem. A legmagasabban árazó K&H, OTP és Erste kivételével mintha aktív piacszerzésre, vagy inkább az aktivitásuk (úgy-ahogy lehetséges) fenntartására próbálnák megragadni a gyengülő hitelkereslettel sújtott üzleti környezetet a hitelintézetek. Nagy átlagban így is 9-10% körül alakulnak a piaci lakáshitelkamatok, ami a legkevésbé sem vonzó a hitelfelvevőknek, de jó bankválasztással sokat lehet nyerni, ebben is segítünk az alábbiakban.

Magyarok millióinak lakásügyébe nyúl bele durván a kormány, lázong egy teljes iparág

Magyarok millióinak lakásügyébe nyúl bele durván a kormány, lázong egy teljes iparág

A háztartások háromnegyedének van lakásbiztosítása Magyarországon, meghaladja a vagyonbiztosítási szerződések száma a 3,3 milliót. A most már évente 165 milliárd forintnyi befizetett lakásbiztosítási díjhoz képest azonban nagyon kevés kártérítést fizetnek a biztosítók, gyenge köztük a verseny az ügyfelek kegyeiért, és elkényelmesedett a piac – legalábbis a kormány szerint. A tavalyi ígéretet beváltva ezért most a lakásbiztosításoknál kezdték el a biztosítási piac újraszabályozását, egy friss rendelet alapján meglehetősen vitatható eszközökkel. Központi téma lesz ez a Portfolio március 8-ai Biztosítás 2023 konferenciáján is, érdemes regisztrálni a rendezvényre.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kongatják a vészharangot: olyan folyamat zajlik, amely pusztító vírusokat szabadíthat ránk
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility