Nagy Viktor

Macedón meglepetés a Magyar Telekomnál

Ma reggel tette közzé harmadik negyedéves számait a Magyar Telekom. A társaság árbevétel szinten a vártnak megfelelő eredményt közölt, operatív szinttől az eredménysorokat azonban egy egyszeri tétel torzítja, a társaság ugyanis Macedóniában ingatlan tranzakciót hajtott végre. Az alapfolyamatokban továbbra sincs változás, a mobil és a vezetékes hang alapú szolgáltatások továbbra is visszaesést mutatnak, a negyedév során a leányvállalatok is gyengén teljesítettek.

A gyorsjelentés fontosabb pontjai:

• A várakozásoknak megfelelő árbevétel, egyszeri tételnek köszönhetően pozitív meglepetés az operatív eredménysortól lefelé
• Macedóniában négy ingatlant értékesített a vállalat, ez pozitívan hatott az eredményre
• A leányvállalatok gyengén teljesítettek
• A negyedévet már terhelte a telefonadó
• A menedzsment megerősítette 2012-es eredményvárakozását, a beruházások szintje azonban a macedón tranzakció miatt magasabb lesz a korábban vártnál

Elromlott a hangulat, mégsem segít a pénznyomtatás?

Annak ellenére, hogy az amerikai és az európai jegybank szeptemberben az eszközvásárlási programokkal "támogatásáról biztosította" a tőkepiacokat, a hangulat októberben elromlott, a vezető részvényindexek és a fontosabb nyersanyagok árai is estek a hónap során. A befektetők figyelme a jövő évi amerikai költségvetésre, a spanyol államadósság finanszírozhatóságára, a globális gazdasági kilátásokra és a vállalati gyorsjelentésekre szegeződik. Júniustól szeptemberig egy komoly ralinak lehettünk szemtanúi a világ tőkepiacain, a korrekció tehát már érett, ennek mértéke pedig attól függ, hogy az európai és az amerikai gazdaságpolitika tud-e újabb jó hírekkel szolgálni a piacoknak.

Obama vagy Romney? Melyik elnökjelöltnek szurkoljunk?

Ezen a héten kedden választják meg az Egyesült Államok következő elnökét. A hét, de talán az év hátralévő részének egyik legfontosabb eseménye különleges izgalmakat tartogat, hiszen a két jelölt - a még hivatalban lévő demokrata elnök Barack Obama és republikánus kihívója Mitt Romney - több területen, így a gazdasági kérdésekben is igencsak különböző tervekkel kampányol. Míg Obama kitart a Bush-éra adókedvezményeinek kivezetése mellett, adóemelésben és a kiadások lefaragásában gondolkodik, addig Romney többek között az adók csökkentését és a gazdaság élénkítését támogatja. A két jelölt közül inkább Romney-t nevezhetjük piacbarátnak, hiszen a személyi jövedelemadót, a kamatadót, a nyereségadót és az osztalékadót is csökkentené, ezek a lépések pedig komoly lökést adhatnának a tőkepiacoknak. Az alábbiakban összegyűjtöttük, mit ígér Obama és Romney.

Főbb megállapításaink:

Obama programja

• szigorú költségvetési politika mentén államadósság-csökkentést indíthat el
• további támogatásban részesítené az alternatív energia cégeket
• az egészségügyi rendszer átalakításának folytatásával helyzetbe hozhatja az egészségügyi szolgáltatókat

• a nyereségadó, az osztalékadó és a kamatadó csökkentésén keresztül általában kedvez a tőkepiacoknak
• a Dodd-Frank törvény és a Volcker-szabály hatályon kívül helyezésével kedvez a pénzügyi szektornak
• egyértelműen a fosszilis energiahordozók felhasználásának növelésére épít
• kedvez a védelmi szektor vállalatainak, hiszen erősebb hadsereget és a védelmi kiadások emelését célozza meg
• az üzemanyag-fogyasztás csökkentési szabályok felpuhításával kedvezhet az autógyártóknak

Orbán és Rogán szavaitól félhetnek az OTP részvényesei

Orbán Viktor múlt heti bejelentése alapján az állam az önkormányzati hitelek közel felét átvenné. Az államháztartás egésze szempontjából üdvözlendő a lépés, sokak félelme alapján azonban az adósságátvállalás újabb terheket róhat a bankrendszerre. Az OTP szempontjából különösen érdekes a helyzet, hiszen az önkormányzatok banki hiteleinek harmadát a legnagyobb magyar pénzintézet helyezte ki. Orbán Viktor és Rogán Antal szavai semmiképpen sem nyugtathatják meg az OTP részvényeseit, a két politikus ugyanis a bankszektor további áldozatvállalására és az önkormányzati hiteleken történő leírásokra utalt. Bár első ránézésre az állam jobb adósnak tűnik, mint az önkormányzatok, érdemes megvizsgálni, milyen negatív hatásokkal járhat, ha az állam újratárgyalja a kondíciókat.

Miért fáj az OTP-nek Matolcsy bejelentése?

A kormány tegnapi bejelentése alapján a bankadó 2013-ban nem kerül lefelezésre, a pénzügyi tranzakciós illeték pedig a korábban tervezett duplája lesz. A terhek emelkedése egyértelműen negatívan hat a bankok, így az OTP eredményére is, a hitelezés várható visszaesése és az alacsony gazdasági növekedés miatt azonban további csatornákon keresztül sérülhet a bankok profitabilitása. Ráadásul a tegnap bejelentett intézkedések tükrében az EU/IMF-megállapodás is egyre bizonytalanabb, ez pedig a magasabb hozamkörnyezet és magasabb kockázati felárak, valamint az esetlegesen gyengülő forint miatt hathat negatívan az OTP működésére.

Wáberer: jó ötleteink vannak, ezért hallgat meg minket a kormány

Míg úgy tűnik, hogy a kormány több szektor képviselőivel nem is folytat érdemi tárgyalásokat, a teherfuvarozóknak igencsak eredményes a lobbi-tevékenysége, hiszen az elmúlt időszakban több olyan ötletet is letettek az asztalra, amire rábólintott a politikai vezetés. A kereskedelmi gázolajár rendszer bevezetését vagy a napidíj adómentes részének a környező országok szintjére való emelését sikerként könyvelhetik el a fuvarozók, Wáberer György azonban ennél tovább menne, az iparűzési adó leépítését szorgalmazza, de azt is támogatja, hogy az e-útdíj bevezetését követően valahogyan kompenzálják a teherfuvarozó cégeket. A Waberer's International elnök-vezérigazgatójával a fuvarozó cég sikereiről, a válság hatásairól és a magyar gazdaságpolitikáról beszélgettünk.

Elszállt az OTP árfolyama - Mi történt a bankkal?

Idén már több mint 30 százalékot emelkedett az OTP részvényárfolyama, csak az elmúlt két hétben több mint 10 százalékot ralizott a magyar bankpapír. Az elmúlt napokban volt igazán látványos az emelkedés, hiszen a nemzetközi hangulat valamelyest elromlott, az OTP mégis folytatta menetelését. A jó teljesítmény mögött elsősorban a Magyarország befektetői megítélésében bekövetkezett fordulat tükröződik, a forint erősödik, a CDS-felár csökken, az akár hónapokon belül megkötésre kerülő EU/IMF-megállapodás meghozta a vevőket a magyar eszközökben.

Mégsem veszi meg a Magyar Telekomot a Deutsche Telekom?

A Magyar Telekom anyavállalata, a Deutsche Telekom már jó ideje próbál megszabadulni amerikai leánycégétől, tavaly úgy tűnt, elképesztően jó áron tudnak túladni a T-Mobile USA-n. A befolyó milliárdokból a befektetők reménye szerint nem csak a Deutsche Telekom adósságának törlesztésére vagy hálózat-modernizációra, de például a leánycégek, így a Magyar Telekom felvásárlására is jutott volna pénz. A tranzakció azonban meghiúsult, az amerikai T-Mobile-t (a Magyar Telekom részvénytulajdonosok nagy bánatára) egyik amerikai versenytársának segítségével igyekeznek ismét versenyképessé tenni.

Zakatol a pénznyomda - nem kell félnünk semmitől?

Szeptemberben ismét a Fed és az EKB volt a főszereplő, a jegybankok tovább folytatják a pénznyomtatást, ez pedig alapvetően jó hangulatot hozott a világ tőkepiacain. Már-már úgy tűnik, semmi sem állhat az árfolyamok további szárnyalásának útjába, nem árt azonban tisztában lenni a kockázatokkal.

"Nem lehet maratoni futóversenyen robogóval indulni"

"Ha ma Európában egy maratoni futóversenyre megyünk, akkor oda még bicikliseket sem engednek be, nem hiszem, hogy ott robogóval közlekedhetne bárki", utalt lapunknak adott interjújában Budafoki Róbert, a T-Systems Magyarország vezérigazgatója arra, hogy az állami mobilcégnek is ugyanazokkal az eszközökkel kell majd versenyeznie, mint a már piacon lévő szolgáltatóknak. A Magyar Telekom leányvállalata, a T-Systems Magyarország nem tart a megmérettetéstől, és áll az állami mobilcég támasztotta verseny elébe. Pedig a vállalatnak van "veszíteni valója", hiszen a T-Systems Magyarország bevételeinek közel negyede az állami szférából származik, az állami megrendelések komoly visszaesésére azonban nem számít a vállalat vezetése. Budafoki Róbertet a T-Systems Magyarország átalakítása kapcsán kérdeztük a vállalat és az iparág helyzetéről.

Nehéz a mobilcégek helyzete, de van még remény

A telekom szolgáltatók a fejlett és a fejlődő piacokon is komoly kihívásokkal szembesülnek. A vezetékes és a mobil hálózatok fejlesztése és üzemeltetése komoly beruházásokkal jár, a hang alapú bevételek viszont folyamatos visszaesést mutatnak, a kisebb részszegmensek, mint a TV, a felhő alapú szolgáltatások, az energia kiskereskedelem (pl. Magyar Telekom) vagy az IT bevételeinek bővülése csak stabilizálni tudja a telekom csoportok teljes árbevételét. A telco cégek az adat alapú szolgáltatások felfutásában bíznak, kérdés azonban, hogyan tudják pénzre váltani az előfizetők adat-éhségét.

A Telenor múlt héten tartott elemzői találkozójának (Capital Markets Day) tapasztalatai alapján összefoglaltuk, milyen stratégiát választhatnak az európai telekom cégek bevételeik növelésére és költségeik lefaragására. A norvég távközlési vállalat vezetékes és mobil szegmenssel, fejlődő és fejlett piaci kitettséggel is rendelkezik, így tökéletes állatorvosi lónak tűnik a telco cégek problémáinak és az azok kezelésére adott megoldások bemutatására.

Marad az MTel-osztalék? Az európai trendek nem túl biztatóak

A Telekom Austria tegnap bejelentette, hogy jelentősen csökkenti az osztalékfizetés mértékét a következő 2 évben. A menedzsment a lépést azzal indokolta, hogy az osztrák mobilpiacon igencsak kiélezett a verseny a szolgáltatók között, a vállalat egyéb piacain pedig a makrogazdasági kilátások romlottak jelentősen. Az osztrák telekom vállalat osztalék-csökkentése nem egyedülálló a szektorban, idén az olasz Telecom Italia, a spanyol Telefonica és a holland KPN szintén jelentősen visszavágta a fizetendő osztalékot. Az európai trendek tehát az osztalékfizetés csökkentése irányába mutatnak, kérdés, hogy a Magyar Telekom is hasonló lépésre kényszerül-e.

Bernanke és Draghi ígéretekkel tartja markában a piacokat

Ben Bernanke és Mario Draghi megígérték. Lesz itt stimulus, állampapír-vásárlási program ha kell, a világ meg lesz mentve. Pont. A piaci szereplők egy része elhitte a jegybankári ígéreteket, a másik része meg hiába látja a globális gazdasági lassulással együtt járó eszméletlen kockázatokat, nem mer szembe menni a Feddel és az EKB-val. Részben ennek köszönhető, hogy a kedvezőtlen makroadatok ellenére nem tudnak igazán nagyot esni a piacok. Augusztusban sem volt ez másként, a vezető indexek felfelé kúsztak, a stimulus ígéretére a fontosabb nyersanyagok ára is emelkedett. Kérdés, hogy meddig tart a befektetők türelme.

Miért ilyen gyenge az OTP?

"Elképesztően olcsó az OTP, kérdés, hogy a nagy szereplők mikor veszik már észre", mondta kérdésünkre egy profi befektető, amikor azt firtattuk, mi az oka az OTP látványos alulteljesítésének. Kétségtelen, hogy a magyar bankpapírok hatalmas diszkonton forognak a régiós bankrészvényekhez képest, a befektetők azonban több területen is komoly kockázatokat látnak az OTP-ben. Az alábbiakban azokat a tényezőket vettük sorba, amelyek nyomás alatt tarthatják az OTP papírokat.

Ismét megverte a becsléseket az OTP

Az OTP Bank a második negyedévben 208 milliárd forintos összes bevételt és 41 milliárd forintos adózott eredményt ért el. Az előbbi kisebb, az utóbbi viszont nagyobb pozitív meglepetés, hiszen a profit közel 20 százalékkal haladja meg az elemzői konszenzust. Az adózott eredményben a becslés és a tényadat közötti közel 6,5 milliárd forintos eltérés nagy részét azonban a leányvállalatokkal kapcsolatban elszámolt goodwill/részesedés értékvesztés társasági adó utáni pozitív hatása okozta. Az egyszeri tételtől tisztítva az OTP ma hajnalban megjelent számai nagyjából megfelelnek a becsléseknek, az elemzők legpontosabban a kockázati költségek szintjét találták el, a 64 milliárd forintnyi céltartalékolásra azért volt szükség, mert Horvátországon kívül a bankcsoport összes operációjában romlott a hitelportfólió minősége. Az OTP azonban továbbra is rendkívül erős tőke- és likviditási helyzettel jellemezhető, árazás alapján pedig az egyik legvonzóbb bank a régióban.

A gyorsjelentés főbb pontjai:

- A vártnál magasabb adózott eredmény, amelyet jórészt egy egyszeri tétel magyaráz
- A hitelportfólió minősége a horvát OTP-n kívül minden operációban romlott
- A vártnak megfelelő, magas céltartalékolásra kényszerült a bank
- A leánybanki profit-hozzájárulása magas
- Erős tőkehelyzet, stabil likviditás

Mekkora bajban vannak a mobilcégek?

A régiós telekom vállalatok a második negyedéves gyorsjelentésekben a negatív iparági trendek folytatódásáról számoltak be. A vezetékes és a mobil szegmens hang alapú bevételei tovább csökkennek, ezt igyekeznek a vállalatok például a mobil szélessávú, az IT-, a TV-szolgáltatásokból származó bevételekkel ellensúlyozni, a cseh Telefónica a felhő alapú szolgáltatásokat futtatja fel, a Magyar Telekom az energia kiskereskedelemből jut extra bevételhez. A vállalatok profitabilitása azonban tovább csökken, az új szolgáltatások nem nyújtanak olyan fedezetet, mint az árbevételnek még mindig nagy részét adó vezetékes szolgáltatások, és a költségek lefaragása sok esetben nem tud lépést tartani a bevételek visszaesésével.

A három általunk górcső alá vett vállalat egyébként nem tűnik drágának, kiemelkedő osztalék-hozamot nyújtanak, a kérdés azonban továbbra is az, hogy a romló iparági környezet mellett nem kényszerülnek-e osztalékuk csökkentésére. A spanyol Telefónica példája intő jel lehet, a vállalat ugyanis nem csökkentette, hanem felfüggesztette osztalékfizetését az európai adósságválság negatív hatásaira hivatkozva.

Magyar Telekom: szertefoszlott remények

"A magyarországi gazdasági környezetben tapasztalható erősödő negatív tendenciák és szabályozói hatások továbbra is kedvezőtlen hatással vannak a hagyományos hangalapú bevételeinkre. Emiatt szertefoszlottak az év eleji pozitív várakozások, miszerint lassú fellendülésre számítunk Magyarországon.", áll a Magyar Telekom második negyedéves gyorsjelentésében. Nem túl pozitív üzenet ez a menedzsment részéről, a részvényárfolyamban újabb és újabb mélypontokat elszenvedni kénytelen befektetők sem lesznek ettől boldogabbak. Pedig a vállalat vezetése mindent megtesz az árbevétel stabilizálása, a költségek lefaragása érdekében, de a makrogazdasági folyamatokra, a lakossági fogyasztásra és legfőképpen a szabályozói környezetre nem sok ráhatása van. Márpedig a potenciálistól elmaradó gazdasági növekedés, a lakosság kifeszített pénzügyi helyzete, az újabb és újabb adók és illetékek egyértelműen negatívan hatnak a vállalat működésére, kérdés, hogy meddig elégséges "csupán" a költségeket lefaragni, és mikor nyúl a menedzsment más eszközökhöz, például az osztalék további csökkentéséhez.

A gyorsjelentés fontosabb pontjai:

- Az árbevétel valamivel jobb, a profit-sorok azonban gyengébbek a vártnál
- A fontosabb szegmensekben csökkennek a bevételek, de a Rendszer Integráció/IT és az energia kiskereskedelem támasztja az árbevételt
- A leányvállalatok gyengén teljesítenek
- A menedzsment keményen fogja a működési költségeket
- Az eladósodottság a menedzsment által meghatározott 30-40 százalékos sáv tetejére ugrott
- A negyedévet a telekomadó 6,1 milliárdos, és a végkielégítések 0,5 milliárd forintos extra tétele terhelte
- A menedzsment tartja a korábban megfogalmazott 2012-es célokat

Egy ember mozgatja a piacokat

Nincs az a vállalati gyorsjelentés, az az amerikai, kínai, német (vagy bármilyen) makrogazdasági adat, ami akkorát mozgatna a világ tőkepiacain, mint az EKB első emberének, Mario Draghinak a szavai. A július eleji kamatdöntést követő kommentek, és a hónap során tett kijelentései alapvetően pozitívan hatottak a befektetők hangulatára, ennek megfelelően tovább tartott a jókedv a világ tőkepiacain júliusban. A vezető részvényindexek és a fontosabb nyersanyagok ára emelkedett a hónap során, mégpedig annak ellenére, hogy az elmúlt hetekben a vállalati gyorsjelentések és a makrogazdasági adatok is inkább csak vegyesnek mondhatók.

Jóárasították a Magyar Telekomot - Most kell megvenni?

A Magyar Telekom részvényei március eleje óta több mint 25 százalékkal kerültek lejjebb, eközben a 10 éves magyar állampapír-hozamok is lefelé vették az irányt. A két folyamat eredőjeként az MTel papírjai osztalék-alapon igencsak vonzónak tűnnek, a válság kitörése óta csupán 2 olyan alkalom volt, amikor a mostanihoz hasonló prémiumot nyújtottak a társaság részvényei a 10 éves magyar állampapírokhoz képest. Érdemes azonban a kockázatokkal is tisztában lenni, hiszen az állami mobilcég piacra lépése, a telefonadó, vagy a magyar gazdaság lassulása nem éppen pozitívan hatnak a vállalat üzletmenetére.

8 óra! Ébresztő! Itt az idő részvényeket venni!

A várt dögunalom helyett igencsak izgalmasan alakult az előző hónap a világ tőkepiacain, a görög választások, a spanyol csődről szóló találgatások és az európai válságkezelés új irányait meghatározó EU-csúcs megmozgatták a piacokat. A befektetők azonban továbbra is aggódnak, hiszen a politikai és gazdasági vezetők pénznyomtatással és az adósságállomány további felduzzasztásával válaszoltak az eurózóna válságára és a globális gazdasági lassulásra, ami lehet, hogy csak ideig-óráig nyugtatja majd meg a piacokat. Mindeközben egyre több elemzőház biztatja kockázatosabb eszközök, például részvények vásárlására ügyfeleit, a Citi szerint a mostani, félelmekkel terhelt időszak nyújtja a legjobb lehetőséget a részvényvásárlásra.