Nem sűrűn látunk olyan heves mozgásokat a tőzsdéken, mint a brit népszavazást követően, a részvénypiacok beszakadtak, a font drámaian gyengült, a biztonságos menedéknek tartott eszközök, mint az arany vagy a japán jen árfolyama viszont jelentősen erősödött. Azóta közel két hét telt el, megnéztük, melyik eszközök sérültek a leginkább, és mi az, amibe most a befektetők menekülnek.
Az elmúlt hónapokban újra emelkedik a forgalom a magyar tőzsdén, van is honnan, mert míg a válság utáni időszak a világ tőzsdéin egyébként is a részvénypiaci forgalom visszaesését hozta, nálunk erre például a különadók miatt az árfolyamok visszaesése és egy világrekorder brókerbotrány is rátett egy lapáttal. A hazai torta tehát jóval kisebb, mint a válság előtt, nem véletlen, hogy a brókercégeknél egyre hangsúlyosabbak a külföldi instrumentumok forgalmából származó bevételek.
Nem sokan értik, mi történik a DIGI-nél. Iparági szakértők is csak találgatják, miért öl a vállalat elképesztő pénzeket olyan frekvenciákba, amit évekig nem is használ, ráadásul országos szolgáltatást nem is képes velük nyújtani. Blöffnek azért durva lenne.
Csalódottak lesznek a németek. És a spanyolok meg az angolok is, mert nem ők nyerik a pénteken kezdődő foci Eb-t, a Goldman mindent tudó szupermodellje ugyanis a franciákat dobta ki győztesnek. A magyar szurkolók viszont örülhetnek, a csapatunk továbbjut a csoportból, ott viszont elvérzünk a spanyolokkal szemben.
Nem volt könnyű 2015 a befektetési vállalkozásoknak, az év elején a svájci frank árfolyamküszöbének elengedése okozott több szolgáltatónak veszteségeket, részben emiatt terebélyesedett ki a brókerbotrány, ezért viszont az életben maradt cégek Beva-befizetései is emelkedtek. Bár a botrányok után az ügyfelek bizalma lassan visszatért, az ügyfélállományok elkezdtek visszaépülni, a tavalyi eredményeken alapos nyomot hagytak a nem várt események. Idén év elején a bevételek és a profit is tovább csökkent, bár negyedévről negyedévre javul a szektor eredménye, éves bázison még nem látunk fordulatot a szektorban.
Másfél évig lehetett kereskedni Norbi részvényeivel a tőzsdén, de micsoda másfél év volt ez! Felfüggesztett részvényjegyzés, részvényzárolás a brókerbotrányok miatt, kommunikációs bakik, milliós bírságok és végül rekordgyorsaságú kivonulás a tőzsdéről. A Norbi Update tőzsdei pályafutása tökéletes állatorvosi ló, jó sok tanulsággal.
Tavaly tovább emelkedtek a nagyobb hazai távközlési vállalatok bevételei, a kisebb cégek árbevétele viszont csökkent, abban viszont egységes a kép, hogy a vállalatok eredményessége nagyot esett, a UPC és az Invitel újra veszteséges lett. A távközlési cégek 2015-ös beszámolóiból az is kiderül, hogy a Telenor a 2014-es 60 milliárd után csak közel 48 milliárd forint osztalékot fizetett a 2015-ös eredménye után, és két év kihagyás után a Magyar Telekom is fizetett osztalékot. (A Vodafone 2015-ös számai jelenleg még nem elérhetők, mivel a cég pénzügyi éve az anyacéghez igazodva egy negyedévvel elcsúsztatott, március végével ér véget)
Az elmúlt két évben több mint 80 milliárd forint veszteséget okozott az OTP-nek az ukrán bankja (az orosz még közel 30-at), ami nem véletlen: Ukrajna katonai konfliktusba sodródott Oroszországgal, területének egy részét elveszítette, keleti megyéiben továbbra is feszült a helyzet, az ország mély recesszióba süllyedt és csak az IMF lélegeztető gépén képes életben maradni. Ebben a környezetben az OTP helyzete sem volt könnyű, a drámaian gyengülő hrivnya miatt sorra dőltek be a devizahitelek, a megugró kockázati költségek miatt a bank masszívan veszteséges lett. Az ukrán OTP most már egészen más bank, mint amilyen néhány éve volt, a teljesítő hitelállomány negyedére, a fiókok száma harmadára, az alkalmazotti létszám a felére csökkent, de most már talán szerény nyereséget képes termelni a bank. Az ukrán OTP vezérigazgatójával, Hák-Kovács Tamással beszélgettünk arról, hogyan élték meg a válságot, és mire lehet képes az ukrán bank, ha nyugodtabb idők jönnek.
A téli fagyok elmúltával a gyümölcsösökben a gondos gazda felméri a kárt, ha kell, növényeket telepít, permetezi, metszi a fákat, készül a jó időre, hogy legyen mit betakarítani. Az OTP-nél is így volt ez, az orosz-ukrán háború legsúlyosabb szakasza után fiókokat zártak be, alkalmazottakat bocsátottak el, hiteleket írtak le és adtak el, és jó nagy adag céltartalékot képeztek meg Oroszországban és Ukrajnában. A múltkor erről azt írtuk, kisöpörték a padlást, megágyaztak a profitnövekedésnek. Ezt továbbra is tartjuk, azzal a frissítéssel, hogy a betakarítás már el is kezdődött, az OTP úgy ért el 34 milliárdos profitot, hogy az egész éves magyar bankadót is elszámolták az év elején. Nem kell túlértékelni az első negyedéves eredményeket, és bőven el tud még romlani az orosz és az ukrán helyzet, de az már most jól látszik, mire képes a bank, ha megszabadul a ballaszttól, és a céltartalékolás tartósan alacsony marad.
Pozitívumok
Május 31-én dönthet úgy Norbi (hivatalosan a Norbi Update közgyűlése), hogy elhagyja a tőzsdét. Csakhogy akkor meg kellene vásárolnia a kisrészvényesek részvényeit. Ez akár több mint 300 millió forintba is kerülhet.
Brutálisan jó cég az Apple. Valószínűleg kevés az olyan vállalatvezető, aki ne írná alá látatlanban azt az eredményt, amit a cég az elmúlt negyedévekben szállított, tavaly július óta mégis több mint 200 milliárd dollárt veszített az értékéből az Apple. Egyszerűen túl jóhoz voltak hozzászokva a befektetők és az elemzők, most jön a fájdalmas kijózanodás. Pedig hosszú távon még mindig nagy sztori az Apple, elég csak a 233 milliárd dollár készpénzállományra gondolni, rövid távon viszont sokakat egy karizmatikus vezető hiánya és a bevételek (átmeneti?) visszaesése aggaszt. Az árfolyam kritikus szintre esett vissza, innen gyors és nagy mozgás jöhet felfelé és lefelé is, mutatjuk, mire érdemes figyelni.
2008 óta nem volt olyan alacsony az OTP negyedéves összes bevétele, mint amekkorát a bank az idei első negyedévben elérhetett, a nagy sztori azonban az, hogy utoljára a válság előtt volt olyan alacsony a céltartalékolás is, mint most, nagyrészt ez okozza, hogy 2011 óta nem látott mértékű első negyedéves profitot termelhetett az OTP, amely május 13-án, pénteken hajnalban teszi közzé első negyedéves számait.
A vártnál jobban teljesített a Magyar Telekom anyavállalata, a Deutsche Telekom az idei első negyedévben, a befektetőket azonban ez nem hatotta meg, közel 2 százalékot veszítettek értékükből a DT papírjai, mivel a befektetők a (főként a nagy volumenű beruházások miatt) cash-flow visszaesése miatt arra számítanak, hogy a DT visszafogja majd osztalékfizetését. Ráadásul a görög leánycégnél is bajok vannak, az ország gazdasági problémái és az éles verseny miatt nagyot esett az ottani leánycég profitja.
Jól megtolta az Origo és az Infopark eladása a Telekom profitját, az eszközök értékesítésével ráadásul a vállalat eladósodottsága is nagyot csökkent, de ezek nélkül is egészen rendben van a Telekom első negyedéve, a bevételek az energiaszolgáltatás nélkül emelkedtek, az EBITDA az extra tételek nélkül is emelkedett volna, ráadásul minden soron magasabb eredményt ért el a Telekom, mint amire az elemzők számítottak.
A befektetők egyre kevésbé hisznek abban, hogy az amerikai jegybank idén agresszíven kamatot emelne, emiatt gyengül a dollár, ami nem jó hír az európai exportcégeknek, amelyek részvényárfolyama nagyot esett az elmúlt hónapokban.
Ma piaczárást követően teszi közzé a Magyar Telekom az első negyedéves számait. Összegyűjtöttük, mire érdemes figyelni.
Melyik a nagyobb? A Coca-Cola vagy a Pepsi? Érzésből a Coca-Cola a nagyobb márka, szénsavas üdítőitalban biztos erősebbek, de melyiknek nagyobb az árbevétele és a profitja? Melyik ér többet a tőzsdén?
Elsősorban a feltörekvő piacokon, Bangladesben, Indiában és Mianmarban nőt nagyot a Telenor, a norvég piacon azonban az éles verseny és a vezetékes bevételek visszaesése miatt szenved a norvég távközlési cég.
Fájdalmas, ahogy emelkednek a tőzsdék. Fáj azoknak, akik az év elején már elhitték, hogy elkezdődik egy nagyobb esés, és talán még mindig shortban ülnek. Fáj azoknak, akik februárban, 15-20 százalékkal lejjebb lemaradtak a "jó vételekről". De azok sem felhőtlenül boldogok, akik most vásárolnak, nem ezek azok a vételek, amikbe kényelmesen bele lehet ülni évekre, inkább olyanok, amiknél azon kell izgulni, mikor kellene már lezárni őket. Nem jó ez szinte senkinek.
Úgy tűnik, hogy az egyes termékkategóriákban végrehajtott áremelések és a költségcsökkentések kezdik meghozni a gyümölcsüket a Coca-Colánál, nagyrészt ennek köszönhető, hogy organikusan nőttek a vállalat árbevétele és profitja. Továbbra is problémát okoz azonban, hogy a vállalat több piacán, így Európában is egyre kevesebb üdítőitalt fogyasztanak, ráadásul az erős dollár is negatívan hat.
Az emberi erőforrásokkal összefüggő kérdések és kockázatok megértése egy tranzakciós folyamat során általában... 
Folyamatosan keresek olyan osztalékfizetőket, amiket nem örök tartásra, hanem pár hónapos kereskedésre vennék meg....
Minden reggel ugyanaz: miután elvittük a gyereket az iskolába, egyesével, a saját autónkban, véget nem érő sorban...
Ne keressünk ott mintázatot, ahol nincs! Alakokat látunk a felhőkben, jelentést a csillagokban, emberi arcokat a Mars... 
Óceánon innen és túl, podcastünk így is dúl. Jó szórakozást! Milyen platformokon találjátok még meg? A HOLD...
Nemrég olvastam egy jó könyvet, ami az adózásról, főként annak a történelméről szólt. Egyfelől számomra nagyon...
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
