Nagy Viktor

Nagy Viktor

Vezető elemző

Cikkeinek a száma: 933
Összeroppant a Tesla, soha nem láttunk ekkora zuhanást

Összeroppant a Tesla, soha nem láttunk ekkora zuhanást

Magasról lehet nagyot esni, és ez igaz a Teslára is, augusztus végéig idén közel 500 százalékot emelkedett az árfolyam, egy ekkora rali után nyilván könnyebben megremegnek a kezek, elindult a profitrealizálás, nem is akármilyen, szeptember eleje óta értékének több mint harmadát elveszítette az amerikai autógyártó, részben a Tesla esése rántotta magával a tech szektort és a világ tőzsdéit is, alaposan elrontva a befektetői hangulatot. Az árfolyam zuhanásával Elon Musk vagyona olyan mértékben csökkent (nyilván nem kell ezért sajnálni), amire korábban nem voilt példa. Szilaj gyönyörnek vége is szilaj.

Őrült emelkedés a tőzsdéken, segítünk, ha lemaradtál a jó vételekről

Őrült emelkedés a tőzsdéken, segítünk, ha lemaradtál a jó vételekről

Március közepe óta tart a részvénypiaci rali, a világ vezető részvényindexeinek értéke 40-60 százalékot emelkedett az elmúlt 5 hónapban. Sokan lemaradtak a jó beszállókról, nekik igyekszünk kapaszkodókat nyújtani. Előző elemzésünkben azokat az európai és amerikai részvényeket mutattuk meg, amelyek a nagy lemaradók a raliban, most pedig egy másik elmélet alapján szűrtünk részvényekre, miszerint ralikban a vezetőkbe érdemes fektetni, vagyis azokba a részvényekbe, amelyek már eddig is kiemelkedően teljesítettek.

Lemaradtál a tőzsdei raliról? Mutatjuk, mibe érdemes most fektetni

Lemaradtál a tőzsdei raliról? Mutatjuk, mibe érdemes most fektetni

A globálissá váló koronavírus-járványt és az azt követő korlátozások után márciusban nem sokan gondolták, hogy a tőzsdei zuhanás után néhány hónappal később már új részvénypiaci csúcsokról beszélhetünk, pedig pont ez történt, a március közepi mélypontról a vezető részvényindexek 40-60 százalékot emelkedtek, több közülük történelmi csúcsa közelében, vagy akár a korábbi rekordszint felett áll. A raliból sokan kimaradtak, így most kapaszkodókat keresnek a beszálláshoz. Egy népszerű elmélet szerint a következő hónapokban a rali a lemaradó részvények árfolyamának emelkedésével folytatódik, ezért megvizsgáltuk 30-30 olyan európai és amerikai nagyvállalat részvényét, amelynek árfolyama a legnagyobb mértékben esett idén.

Ratatics Péter: Rövid távon az emberek viselkedése, a gazdaság dinamikája vissza fog rendeződni

Ratatics Péter: Rövid távon az emberek viselkedése, a gazdaság dinamikája vissza fog rendeződni

A járványt követő korlátozó intézkedésekkel, határzárakkal márciusban felgyorsult a dominóeffektus, a Mol is alaposan megérezte a pandémia negatív hatásait, jelentősen visszaesett az üzemanyagértékesítés, a nemzetközi olajnagyhatalmak közti viaskodások következtében túlkínálatossá vált piacon rekordgyorsasággal esett az olajár, ilyenre 15 éves szakmai karrierjéből nem is emlékszik Ratatics Péter, a Mol-csoport fogyasztói szolgáltatásokért felelős ügyvezető igazgatója. A menedzser szerint azonban rövid távon az emberek viselkedése, a gazdaság dinamikája vissza fog rendeződni, az elmúlt hónapokban jól vizsgázott home office pedig nem megoldás mindenre, ebből a szempontból továbbra is van létjogosultsága az épülő Mol-székháznak. Ratatics Péterrel válságkezelésről, az otthon végzett munka számonkéréséről, iparági konszolidációról, a szektor részvényeinek árazásáról, az új székházról és a mobilitási szolgáltatások jövőjéről is beszélgettünk, utóbbival kapcsolatban elhangzott, hogy reális elképzelés, hogy a jövőben a Mol szolgáltatásait igénybe véve Budapestről lemenjünk az Adriára.

Koronavírus: Mennyire ütésálló az OTP, a Mol a Richter és a Telekom?

Koronavírus: Mennyire ütésálló az OTP, a Mol a Richter és a Telekom?

Az első negyedévben még relatíve jól teljesítettek a tőzsdén jegyzett hazai nagyvállalatok, hiszen a koronavírus-járvány és a korlátozó intézkedések negatív hatásai lényegében március utolsó heteiben jelentkeztek, a második negyedévben azonban már lényegesen nehezebb iparági környezettel szembesültek a vállalatok, ez pedig több esetben az eredményükön is meglátszott. Hogy mennyire fontos téma most a járvány, jól mutatja, hogy a négy blue chip, az OTP, a Mol, a Richter és a Magyar Telekom első féléves beszámolójában közel 140-szer szerepel a koronavírus, a járvány vagy a Covid kifejezés, az üzleti folyamatok alakulásának nagy részét az epidémiával magyarázták a cégek, amelyek nagyon eltérő pályát futottak be az év első hat hónapjában. Miközben a Richter még a válság egyik nyertesének is mondható, a gyógyszercég bevételei és profitja is emelkedett, a Mol eredménye jelentősen csökkent, a vállalat masszívan veszteséges lett. Az OTP bevételein és hitelportfóliójának minőségén már kezd látszani a válság hatása, profitját alaposan megütötte a magas céltartalékolás, a Magyar Telekom operációja pedig eddig relatíve rezisztensnek mondható, a fontosabb eredménysorokon nem látszik érdemi romlás. Megnéztük, hogyan teljesítettek a magyar blue chipek az első félévben.

Már látszanak a válság első jelei, de még mindig erős az OTP

Már látszanak a válság első jelei, de még mindig erős az OTP

Már látszanak a válság első jelei az OTP működésén, negyedéves alapon már csökkent a nettó kamatbevétel, valamint a nettó díj- és jutalékbevétel, több operációban gyenge volt az értékesítési tevékenység, a teljesítő hitelállomány stagnált, a hitelportfólió minősége már mérsékelten romlott, ezek ellenére azonban a működési eredmény az előző negyedévhez képest már javult (itt azért az egyéb bevételek megugrása segített), és a bankcsoport úgy ért el az események fényében igen impresszív, az elemzői várakozásoknál magasabb profitot a második negyedévben, hogy a kockázati költségek még mindig magas szinten állnak. Továbbra is válságállónak tűnik az OTP, az árfolyam elmúlt hetekben látott alakulása nem ezt tükrözi.

Soha nem látott kihívások, továbbra is veszteséges a Mol

Soha nem látott kihívások, továbbra is veszteséges a Mol

Lefeleződött a Mol két legfontosabb szegmensének, a kutatás-termelés és a finomítás-kereskedelem részlegnek az EBITDA-ja, utóbbi eredménye az elemzői várakozásoktól is alaposan elmaradt, a Mol pedig az első után a második negyedévben is masszívan veszteséges lett. Öröm az ürömben, hogy az egyszerűsített szabad pénzáram pozitív maradt a második negyedévben is, az EBITDA meghaladta az elemzői várakozásokat, a fogyasztói szolgáltatások szegmens pedig kifejezetten erős, a negyedévben a szegmens EBITDA-ja már összemérhető volt az upstream és a downstream eredményével, az első félévben a Mol legnagyobb szabad pénzáram hozzájárulója volt a szegmens. Összességében tehát nehéz a Mol működési környezete, a vállalat arra fókuszál, hogy a szabad cash flow továbbra is pozitív legyen, és ebben az év első felében sikeres is volt, azonban láthatóan vannak durván negatív tendenciák. A menedzsment új iránymutatást adott 2020-ra, ami alapján az EBITDA idén 1,7-1,9 milliárd dollár lehet, az igazgatóság pedig kezdeményezte a stratégia felülvizsgálatát és frissítését, amelynek eredményeiről fél éven belül tájékoztatnak.

Jöhet a Tesla következő nagy dobása!

Jöhet a Tesla következő nagy dobása!

Az elmúlt egy évben hatszorosára emelkedett a Tesla értéke, a vállalat már 259 milliárd dollárt ér, több mint 12-szer akkora, mint az összes magyar tőzsdei cég, OTP-vel, Mollal, Richterrel együtt. Hamarosan a legnagyobb amerikai vállalatok részvényeit tömörítő S&P 500-ba is bekerülhet a Tesla, ehhez azonban még szükség lenne arra is, hogy egymást követő 4 negyedévben nyereséges legyen az autógyártó, erre eddig még nem volt példa. Az esélyek még soha sem voltak olyan jók, mint most, ha a Tesla 3 egymást követő nyereséges negyedévvel a háta mögött az idei második negyedévben is profitot mutat ki, akkor újabb akadály hárul el az indextagság elől, ami újabb vevőket hozhat, ami még feljebb emelheti a részvényárfolyamot. Ellenkező esetben csúnya esés jöhet, jó adag optimizmus van ugyanis beárazva a papírokba.

Vásárolhatsz drágán, csak tudd, miért teszed!

Vásárolhatsz drágán, csak tudd, miért teszed!

Féktelen emelkedésen vannak túl a világ részvénypiacai, március közepe óta 30-40 százalékot raliztak a fontosabb benchmarkok, még a továbbra is súlyos globális pandémiás helyzet sem tudta elrontani a befektetők hangulatát. Ekkora emelkedés után adódik a kérdés, nem drágák-e már a részvények. A rövid válasz az lenne, hogy a legtöbb piacon már feszített az árazás, de a képlet ennél bonyolultabb. Nem mindegy ugyanis, hogy figyelembe vesszük-e, hogy a tőzsdék sztárjai, a benchmarkokat egyre inkább uraló nagy techvállalatok részvényei miatt egyre kevésbé reprezentatívak az aggregált árazási mutatók a szélesebb piacokkal kapcsolatban, de az alternatívák sem túl vonzók, alacsony állampapírhozamok mellett  egyrészt érdemes kimozdulni a komfortzónából, és például részvényekbe fektetni, másrészt nulla közeli kockázatmentes hozamnál a vállalati árazások is olyan magasak, amiket csak elbír az Excel.

Egy évtized kellett hozzá, de végül a Tesla lett a legnagyobb

Egy évtized kellett hozzá, de végül a Tesla lett a legnagyobb

Kevés olyan tőzsdei vállalat van, amelyik annyira megosztaná a befektetőket, mint a Tesla, hiszen ki venné meg egy olyan vállalat részvényét, amelyik sorsa éveken keresztül egy hajszálon függött, amelyiknek bármikor elfogyhat a pénze, amelyik a legutóbbi időkig veszteségesen működött, és amelyiknek vezetője sokszor úgy viselkedik, mint egy félbolond botrányhős, viszont ki ne fektetne A Jövő Vállalatába, A Mobilitási Szolgáltatóba, amelyik néhány év alatt kenterbe verte a dinoszaurusz autógyártókat, saját rendszert épített töltőhálózattal, otthoni napelemekkel és autótöltéssel, lassan teljes, saját ökoszisztémával, egy olyan cég, aminek a vezetője korunk egyik legnagyobb zsenije? Ugye, hogy megosztó? Ha csak a piaci értéket nézzük, akkor a Muskot és a Teslát istenítő tábornak van igaza, ez a cég most már a világ legnagyobb piaci értékű autógyártója, annyit ér, mint a Volkswagen, a Daimler és a BMW együtt, és apróként még hozzáadva a Ferrarit. Fun fact: a Tesla szinte napra pontosan 10 éve, 2010. június 29-én ment tőzsdére, vagyis majdnem pontosan egy évtized alatt lett kis tőzsdei cégből a világ legnagyobb piaci értékű autógyártója.

Az életben maradásért küzd a német botránycég, közben két nap alatt hatszorosára ugrott az árfolyam

Az életben maradásért küzd a német botránycég, közben két nap alatt hatszorosára ugrott az árfolyam

Nem nyugodnak a kedélyek a Wirecard körül, perek sora indulhat nem csak Németországban, de más országokban is, mivel több ezer befektető égette meg magát a tőzsdei cég részvényeivel, a vállalat vezetőivel szemben már több országban büntetőfeljelentést tettek, a cég amerikai leányvállalata pedig eladó. Közben a múlt heti mélypontról meredeken emelkedik a Wirecard árfolyama, egyrészt annak örülnek a befektetők, hogy Nagy-Britanniában tovább működhet a vállalat, másrészt annak is, hogy egyre több német politikus beszél arról, hogy életben kellene tartani a Wirecardot. A címben még hatszoros szerepel, de van egy visszafogott volatilitás a papírokban, fél órával a cikkünk megjelenése után inkább nyolc az a hat.

Pusztít a koronavírus, több mint 2 millió étterem tűnhet el világszerte

Pusztít a koronavírus, több mint 2 millió étterem tűnhet el világszerte

Világszerte az éttermek tizede, akár több mint 2 millió étterem tűnhet el a koronavírus miatt egy előrejelzés szerint. Bár a gazdaság újranyitásával élénkül a vendéglátás, több országban nem látszik V-alakú felpattanás az éttermi forgalomban, a kezdeti biztató jelek után az elmúlt napokban újra csökkent a forgalom.

Ekkora botrány még nem volt Németországban, több ezer befektetőt temetett maga alá a lavina

Ekkora botrány még nem volt Németországban, több ezer befektetőt temetett maga alá a lavina

A Wirecardnál zajló machinációk már évek óta a német pénzügyi felügyelet és a rendőrség látókörébe kerültek, könyvvizsgálók már korábban is jelezték, nem minden stimmel a cég és leányvállalatainak mérlegében, a nemzetközi sajtóban is egymást érték a leleplező cikkek, mégis, egészen idén tavaszig tartott, hogy a német botránycégnél eljött a végjáték, most azonban alaposan felgyorsultak az események. Ekkora botrány még soha sem volt a DAX-cégek történetében, az események több ezer intézményi és lakossági befektetőt temetettek maguk alá, a veszteség túlmutat a pénzügyi vetületen, és sokak szerint az egész német tőkepiac, a befektetői kultúra is nagy sebet kapott, a német vállalatok nemzetközi megítélésén is csorba esett. Ha csődbe is megy a Wirecard, akkor azzal még nem lesz vége a történetnek, elkezdődött a felelősök keresése a német pénzügyi felügyeletnél, és a vállalat könyvvizsgálójánál, az EY-nál is.

Budapest vagy Bukarest? A tőzsdei kaszinóban ez most senkit sem érdekel

Budapest vagy Bukarest? A tőzsdei kaszinóban ez most senkit sem érdekel

Csődbe ment vagy csődközeli cégek részvényeivel, centes papírokkal, opciós pozíciókkal zsonglőrködnek a tőzsdéken egyre nagyobb tömegekben olyan befektetők, akiknek korábban eszükbe sem jutott, hogy a tőkepiacokon fialtassák a pénzüket. A koronavírus azonban ezen a területen is nagy változást hozott, tömegesen nyílnak a számlák a brókercégeknél, a kisbefektetők mindenre rávetik magukat, ami sztori. Sokszor már az sem számít, mivel foglalkozik a cég, amelyiknek a részvényeiből vásárolnak, a lényeg, hogy mozogjon az árfolyam. Budapest vagy Bukarest? FANGDD vagy FAANG? Nem számít.

Milliárdos üzlet jön a magyar tőzsdén, hogy lehet meghekkelni a rendszert?

Milliárdos üzlet jön a magyar tőzsdén, hogy lehet meghekkelni a rendszert?

Érdekes formáját választotta a Magyar Telekom a részvényesek javadalmazásának, a vállalat aukció keretében akár 5,2 milliárd forintnyi Telekom-papírt is megvásárolhat a részvényesektől. A tranzakcióra június 25-én kerül sor, sokan várják már a nagy napot, a befektetők egy része arra számít, hogy a piaci árfolyamnál akár jóval drágábban is eladhatja a részvényeit a Telekomnak, egyesek már azon gondolkodnak, hogyan lehetne meghekkelni az aukciót, és valahogy magasabb eladási árat elérni. Spoiler: ha nem akar, nem hogy magas áron, de egyáltalán nem vesz részvényt a Telekom. A tranzakcióval kapcsolatban sok a kérdés, ezekre kerestük meg a válaszokat.

Kivonul a Tesco Lengyelországból, Magyarországon mi várható?

Kivonul a Tesco Lengyelországból, Magyarországon mi várható?

Kivonul Lengyelországból a Tesco, a kiskereskedelmi lánc több mint 300 üzletét értékesíti. Az elmúlt években rendszeresen felmerült a pletyka, hogy Magyarországot is elhagyja a vállalat, erről azonban nincs szó, a Tesco elkötelezett Magyarország iránt, az itteni operáció jól teljesít, és további fejlesztések várhatók, mondta el a Portfolio-nak Matt Simister, a vállalat közép-európai vezérigazgatója.

Megy előre az OTP, mint egy atomjégtörő hajó - Érdemes követni?

Megy előre az OTP, mint egy atomjégtörő hajó - Érdemes követni?

Idén már több mint 33 milliárd forintot költött saját részvény vásárlásra az OTP, 2008 óta nem volt ilyenre példa. Május közepén 9 ezer forintos árfolyamnál Csányi Sándor azt mondta, hogy az OTP nyilvánvalóan ennél sokkal többet ér, és a 15 ezres ár egyáltalán nem volt túlzó. Most 12 ezer forint felett áll az OTP, ha csak profitszerzési célból vette volna részvényeit a bank (nem azért tette), már 20 százalékot keresett volna a papírokon. Ezek szerint tehát akkor kell venni, amikor az OTP vesz? Ilyen egyszerű lenne? Ennek jártunk utána az elmúlt évek adatai alapján.

Már majdnem véget ért a tőzsdei buli, erre berakták a Despacitót

Már majdnem véget ért a tőzsdei buli, erre berakták a Despacitót

A történelem egyik legfájdalmasabb ralija zajlik a tőzsdéken, sokan lemaradtak a nagy vételekről, a márciusi mélypont után sokan reménykedtek még egy újabb esésben, ami azonban nem jött el, és aminek egyre kisebb az esélye. A pesszimisták, a shortosok, a huhogók az elmúlt napokban újra remélhették, hogy most majd végre eljön a várt korrekció, felkapcsolják a villanyt és vége lesz a tőzsdei bulinak, aztán jött Trump és a Fed, és azt mondták a DJ-nek, hogy márpedig a bulinak folytatódnia kell. Mehet a Despacito. Unalmas már, de még mindig működik.

Zsiday: Magyarországon véget ért a hét bő esztendő

Zsiday: Magyarországon véget ért a hét bő esztendő

A magyar gazdaságban megtört a lendület, amit nehéz lesz újra beindítani, nagyon komoly versenyképességi és államszervezeti változásokra, és a független demokratikus intézményrendszer visszaépítésére lenne szükség, hogy hosszú távon ne szakadjunk le. Ettől még lehet útépítés, sőt a beszállítói láncokban is bent maradunk, de nem lesz AI, biotech meg űrtechnológia, bennragadhatunk a huszadik században, Magyarországon véget ért a hét bő esztendő, véli Zsiday Viktor, akivel a koronavírus-járvány kezeléséről, a pandémia második hullámának gazdasági hatásairól, home office-ról, az ingatlanpiacról és természetesen a részvénypiacokról is beszélgettünk. Az ismert tőkepiaci szakember azt is elárulta, miben tartja most a megtakarításait.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kongatják a vészharangot: olyan folyamat zajlik, amely pusztító vírusokat szabadíthat ránk
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.