Az orosz-ukrán háború ellenére kedvező turisztikai évre számítanak a piaci szereplők, habár az orosz turisták elmaradása néhány régiót megviselhet. A következő időszakban az árak emelkedésére és a munkaerőhiány növekedése számítanak a szakértők.
Egy új törvényjavaslatnak köszönhetően egy újabb adminisztrációs és anyagi terhet megugró cégek számára könnyebb lesz a külföldi munkaerő behozatala a Portfolio által megkérdezett szakértők szerint. Az Európai Unión kívül 9 olyan országból válhat gördülékenyebbé a külföldi munkaerő behozatala, ahol a hatóságok maguk is a szabályok enyhítésén dolgoznak. A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről adott be ugyanis egy törvényjavaslatot Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, ebben szerepel az úgynevezett minősített foglalkoztatók és kölcsönbeadók fogalma. Leginkább a feldolgozóiparban, az építőiparban és a mezőgazdaságban érdekelt cégeknek van égetően szükségük a könnyített munkaerőbehozatali lehetőségre.
Az idei strandszezonban is áremelkedéssel fognak találkozni a nyaralók. Az általunk megkérdezett cukrász és vendéglátós ipartestületi szakemberek megjegyezték, hogy természetesen nagy árkülönbségek tapasztalhatók majd a nyaralóhelyek éttermi-, büfé- és cukrász árazásai között, de alapvetően valamennyi vállalkozó magasabb fogyasztói árakkal kénytelen majd fogadni a vendégeket. 300 forint alatti gombócárral már nem lehet például hosszútávon nyereségesen működtetni egy cukrászdát. Az átlagár itt 400 forint körül lehet. A cappuccino reális ára pedig 6-700 forint között van. A büféknél kevés esély van az 1000 forint alatti lángosra is a felkapott nyaralóhelyeken. Az éttermek már idén minimum 8, de van, ahol 10-15 százalékkal emelték az áraikat. Nagyon nem is tehetnek mást a többszörösére ugró energiaárak, és drasztikusan emelkedő alapanyagköltségeik miatt.
Évente a legtöbb esetben egyszer szokták emelni a bért a vállalatok. Idén azonban elszállt az infláció, és a munkaerőhiányos környezetben a dolgozók ezt igyekeznek kihasználni. Ez nem csoda: az idei bértárgyalások még 3-4%-os inflációs prognózissal indultak, ma már 10%-os infláció valószínűsíthető. Akinek a béremelésénél gyorsabban emelkednek az árak, azok most újabb emelést igyekezhetnek kiharcolni. Az idei év második felében rendhagyó módon újra tárgyalóasztalhoz ülhetnek a cégvezetők és a szakszervezetek vezetői a meglódult fogyasztói árak miatt. A szakszervezetek vállalják, hogy a kormány és a munkaadók képviselőivel is tárgyaljanak az infláció csökkentéséről.
Szinte mindenki arról beszél, hogy 20-30%-kal nőnek a szálláshelyárak. Szakmai szervezetek és szállásfoglaló portálok tapasztalata is az, hogy egyre többet kell fizetni a pihenésért. A KSH ennél kissé visszafogottabb emelkedést mér egyelőre. A következő hónapokban tovább nőhetnek az árak, és könnyen lehet, hogy nyáron már 30-40 ezer forint lesz a hotelek országos átlagára egy éjszakára két fő részére. Ez azt jelenti, hogy a frekventált üdülőhelyeken ennél is érdemben magasabb árakkal találkozhatunk.
A több mint két hónapja tartó orosz-ukrán háború egyelőre az alapanyagok terén okoz fennakadásokat a magyar vállalatok számára, illetve az energiahordozók drágulása miatt a termelési költségeik emelkedtek meg. A Portfolio által megkérdezett szervezetek szerint kisebb leállások ugyan vannak, főleg az autóiparban, de a cégek többségénél még mindig érvényesül a Covid-hatás, vagyis az elmaradt kereslet kielégítése. A munkaerőhiány a háborútól függetlenül továbbra is gondot okoz a magyar cégeknél. A héten meghosszabbított árstop pedig továbbra is sújtja az üzemanyagkiskereskedőket, mert a szomszédos országokból folyamatos a benzinturizmus. A probléma tehát most nem is a termeléssel, hanem az árakkal és az alapanyagok hiányával van. A legnehezebb időszakra nem most számítanak a cégek, hanem a fosszilis energiáról való leválás, a zöld átállás lesz a legsúlyosabb kérdés a következő években.
Az energiaárak drámai elszállása, a nagyot ugró bérigények és az emelkedő alapanyagárak megdobták az éttermi árakat. Már a tavaly év végi költségemelkedéseik miatt az idei első negyedévben 10-15 százalékkal emelték áraikat az éttermek, és nem lenne meglepetés a további 15 százalékos áremelkedés. Most nyitnak a teraszok és húsvéttól várhatóan beindul a balatoni szezon is, ez munkaerőfronton okozhat majd kihívást a vendéglátók tulajdonosainak.
Az új kormány megalakulása után, tehát körülbelül május végén akár azonnal újra tárgyalóasztalhoz ülnének a pedagógus szakszervezetek a bérük emeléséről és a munkaterheik csökkentéséről. A miniszterelnök által újra megemlített, 3 évre szétterített, összesen 30 százalékos bérfejlesztést "nevetségesen kevésnek" tartják, minimum egyszeri, 45 százalékos emelést követelnek. A két nagy szakszervezet szerint csak egy érezhető mértékű jövedelememelkedés és munkatehercsökkentés tudja elérni azt, hogy legalább ne romoljon a helyzet a közoktatásban. Ha nyáron nincs béralku, akkor szeptembertől újabb sztrájk lehet az iskolákban.
Bár rengeteg menekült jött Magyarországra az orosz-ukrán háború kitörése óta, többségük tovább megy más országokba, egyelőre csak párezren maradtak. Az eddigi információk szerint 268 óvodás és 1050 az általános iskolába járók száma. A helyzetet nehezíti, hogy nem pár oktatási intézményben csoportosulnak az ukrán gyerekek, hanem közel 600-ban. Hivatalosan két oktatási intézmény van Magyarországon, ahol már a háború kirobbanása előtt is ukránul is tanítottak egyes tantárgyakat.
Eddig több mint 7 ezer ukrán menekült folyamodhatott menedékes státuszért a magyar hatóságokhoz, és párszáz ember állhatott könnyített eljárás révén munkába. Főleg a hiányszakmákban várnák a cégek ezeket a dolgozókat tárt karokkal. Mérnökökre, technikusokra, gyártósori összeszerelőkre, vendéglátóipari vagy éppen építőipari munkásokra lenne a legnagyobb igény. A magyar állam már több ösztönzőt működtet, nemcsak az ukrán menekülteket foglalkoztató cégek költségeinek mérséklésére, hanem arra is, hogy a gyermekeik óvodába vagy iskolába járhassanak.
A székesfehérvári Videoton Holding Zrt. már korábban is dolgoztatott ukrán munkavállalókkal, az elmúlt 1 hónapban pedig további 35 embert vettek fel. Így sikerült az egyik gyártósoron megszervezni a harmadik műszakot. Nemcsak a magyar fizetésnek megfelelő bért adnak a régi ukrán munkavállalóknak, de gondoskodnak az ő és közvetlen családtagjaik szállásáról is. A kiskorúaknál az óvodai-iskolai elhelyezésben is segíteni próbálnak. Sinkó Ottó, a Videoton Holding Zrt. társvezérigazgatója arról is nyilatkozott, hogy a háborús helyzet hogyan változtatta meg a szállítási és termelési viszonyaikat.
Folytatódik a pedagógusok tiltakozása, miután a kormány részéről az Emberi Erőforrások Minisztériuma jelezte, hogy csak a választások után tárgyalnának a béremelésről és a munkakörülmények javításáról. A tanárok egyszeri, 45 százalékos alapbéremelést szeretnének, és további bérfelzárkóztatást követelnek. Elégtelennek tartják a korábban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter által belengetett 30 százalékos emelést, ami jövő évtől, fokozatosan indulna el. A kancelláriaminiszter javaslatáról nem kapott egyik pedagógusszakszervezet sem írásos ajánlatot. Bár 2014-ben nagy reményekkel indult el a tanárok bérfelzárkóztatása, ma már Romániában is nettó 150 euróval többet keresnek ezen a pályán, kevesebb munkával.
Az orosz-ukrán háború megakaszthatja a turizmus kilábalását a koronavírus-válságból. Habár a magyarok utazási kedve egyelőre nem esett vissza, könnyen lehet, hogy idén sokan a hazájukhoz közel pihennek majd, mintsem távoli országokba utaznának.
Már az orosz-ukrán háború kirobbanása előtt is arról lehetett hallani, hogy a magyarországi munkaerőhiány miatt további jelentős külföldi dolgozói beáramlás várható, leginkább Ukrajnából. Főleg a sofőrhiányt enyhítenék így a szállítmányozással foglalkozó cégek, de akár ipari és feldolgozóipari vállalatok is így oldanák meg a létszámproblémáikat. A folyamatot a háború felgyorsíthatja, bár az nem világos, hogy az épp orosz támadás alatt álló országból egyáltalán kijöhetnek-e a 18 és 60 év közötti, jogilag hadkötelezettség alatt álló férfiak. Vannak olyan cégek, amelyek az „olcsó ukrán” munkaerő hallatán azon kezdtek el gondolkodni, hogy a jelenlegi állományt szélnek eresztik, és az „olcsónak beharangozott” munkaerővel töltik fel. Az egyik nagy munkaerő-közvetítő szerint szerint jelenleg felelőtlenség így gondolkodni; ilyen döntésnek hihetetlenül káros hatása lehet a magyar munkaerőpiacra.
380 és 390 forint között ingadozó euróárfolyam, száguldó olaj- és földgázár, nagyot emelkedő fémalapanyagárak, 24 óráig érvényes árajánlatok, várhatóan még tovább emelkedő jegybanki kamatok, megszakadó ellátási láncok. Ezek lehetnek a legfontosabbak azok közül a gazdasági hatások közül, amelyekkel meg kell küzdeniük idén a magyar cégeknek az orosz-ukrán háború miatt. Sok cég vészforgatókönyvet készít.
Az orosz és az ukrán turisták gyakorlatilag eltűntek Magyarországról, de nemcsak ezekből az országokból, hanem máshonnan is kevesebben jönnek a konfliktus miatt. Sokan nem mernek elindulni hazánkba a szomszédban dúló háború miatt. A háború hatására még tovább emelkedő energiaárak a turizmusban is gondot okoznak.
A munkaerőhiány már nemcsak a képzett szakemberek szintjén tetten érhető, hanem kezd olyan méreteket ölteni, ami az ország versenyképességét is kedvezőtlenül érinti. Több munkaerő-kölcsönző cég vezetőjével beszéltünk, akiknek korábban elég volt 6-800 kilométerről, Szerbiából, Romániából vagy Ukrajnából hozni a dolgozókat, ma már nem ritka a vietnámi, a thaiföldi, az indai vagy éppen a fülöp-szigeteki dolgozó. A kormányzati könnyítéseknek köszönhetően már újabb kilenc országból, főként délkelet-ázsiai államokból jöhet majd a friss munkaerő. Az egyre erőteljesebb munkaerőhiány miatt égetően szükség van az új dolgozókra, főként az ipari, logisztikai és nem egy esetben a mezőgazdasági cégek számára. Az orosz-ukrán konfliktus megnehezítheti ugyanakkor az ukrán munkaerő behozatalát a következő hetekben, valamint erősen rányomhatja a bélyegét a már itt dolgozó ukrán munkavállalók hangulatára, hiszen folyamatosan aggódnak az otthonmaradt családtagjaikért.
Az egyre súlyosabb munkaerőhiány, a nagyot emelkedő bérek, a durván emelkedő nyersanyag- és energiaköltségek egyaránt sújtják a vendéglátást. A Portfolio által megkérdezett vállalkozók abban egyetértenek, hogy a talpon maradt éttermek szempontjából kulcsfontosságú volt az a kormányzati döntés, hogy a koronavírus-járvány negyedik és ötödik hullámában nem kellett bezárniuk. Most az a kérdés, hogy az előttünk álló időszakban hogyan tudnak úgy működni, hogy ne legyenek veszteségesek. Egyes piaci szereplők szerint 15-20%-os áremelkedés várható, de van olyan várakozás is, amely szerint 30-50%-kal drágulhatnak a vendéglátóhelyek.
Akár az első negyedév végéig eltarthatnak az idei évről szóló bértárgyalások a munkáltatók és a munkavállalók között. Érdekképviseleti vezetőket kérdeztünk arról, hogy mekkora a bérnyomás. A bértárgyalásokon eddig jellemzően 7-15% közötti megegyezésekről számoltak be, de van, ahol ennél is nagyobb az emelés mértéke. A felgyorsult infláció, az egyre erőteljesebb munkaerőhiány és persze önmagában a 20%-os minimálbéremelés is felfelé hajtja a fizetéseket. Közben a cégvezetőket szorítja az is, hogy sok esetben elszaladtak a termelési költségeik a többszörösére ugró energiaárak miatt, míg a korábban jó ötletnek tűnő hosszútávú beszállítói szerződések alapvető gátjai lehetnek annak, hogy egy-egy cég árat emeljen a megrendelője felé.
Nő a kórházban ápolt koronavírusos betegek számra, és a statisztikák szerint az elmúlt napokban emelkedett az áldozatok száma is. Zacher Gábor orvos szerint már szinte csak az oltatlanok kerülnek intenzív osztályra az omikron miatt, illetve az idős, krónikus betegek. A 40-50 évesek könnyebben átvészelik az omikront. Úgy vélte, olyanok is vannak kórházban, akik más betegség miatt kerülnek be, de közben kiderül, hogy koronavírusosak is, vagyis nem a vírus miatt kialakult állapotuk indokolja a kórházi kezelést. Azok közül sem mindenkit kell felvenni, akik a koronavírus miatt felkeresik a sürgősségit.
Termeléscsökkenés, létszámleépítés, vállalati bezárások A Volkswagen nemrégiben bejelentette, hogy az alacsony...
Írtam a Curve-ről egy update cikket nemrég. Akkor vettem észre, hogy a Curve lehetőséget ad a bankkártyán és mobiltelefonon...
Az Eurozóna inflációja lassú növekedésbe fordult át az elmúlt időszak egyértelmű csökkenő tendenciáját követően....
Az emberi erőforrásokkal összefüggő kérdések és kockázatok megértése egy tranzakciós folyamat során általában... 
A közelmúltban hatályba lépett és több lépcsőben alkalmazandóvá váló MI Rendelet mellett az Európai Bizottság...
Hogyan ment pénz egy olyan autóba, ami nem is volt Jani bácsié? The post Az autó, ami nem is volt - ÍNSZE S2E6 first...
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
