Míg a földi erőforrások felélésének ütemét jelző általános magyar túlfogyasztási mutató rosszabb a világátlagnál is, a műanyag-hulladék menedzselés szempontjából az ország a nemzetközi mezőny közvetlen élvonalába tartozik egy új jelentés szerint.
Olvasói jelzés szerint előfordulhat, hogy egészen a mérőcseréig sikerül elvinni a telepítési folyamatot, ami lényegében a HMKE hálózatcsatlakozási eljárásának utolsó fontosabb lépése az üzembehelyezés előtt. Mégsem érdemes reménykedni abban, hogy esetleg valahogy sikerül átcsúszni a radar alatt, és a betáplálási stop időszakában igényelni és üzembe helyezni szaldós HMKE-t.
A kormány egységesítené a megújuló energiaforrások hálózati csatlakozási eljárását arra hivatkozva, hogy a befektetők szerint az elosztóhálózat-üzemeltetők megközelítése jelenleg nem szabványosított, ami adminisztratív nehézségeket okoz számukra, amikor különböző régiókban fektetnek be - derül ki a kormány hétvégén publikált terveiből.
Az uniós források energetikai célú felhasználásával kapcsolatos kormányzati tervek szerint a háztartásoknak és a mikrovállalkozásoknak nem is olyan sokára lehetőségük nyílhat rá, hogy a rezsicsökkentett árú fogyasztási szint felett dinamikus villamosenergia-áras szerződéseket kössenek. Ez lehetővé teszi majd számukra, hogy kihasználják az áringadozást, és akkor használják a villamos energiát, amikor az olcsóbb vagy negatív áron vásárolható meg, vagyis az ilyenkor megvalósuló felhasználásáért még pénzt is kaphatnak majd.
A mértékadó Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) modellezési eredményei, az ENSZ európai gazdasági bizottsága, és más elemzések szerint a klímavédelmi célok eléréséhez elengedhetetlen a világ atomerőmű-kapacitásának bővítése. Ugyanakkor növekvő számú tanulmány által alátámasztott tény, hogy a klímaváltozás egyre nagyobb kockázatot jelent a hagyományos erőművekre, köztük az atomerőművekre is, aminek következtében kimutathatóan csökken a reaktorok energiatermelése.
Az utóbbi időszakban több esemény miatt ismét a közérdeklődés előterébe került a vasút hazai állapota, ezért érdemes nemzetközi kitekintésben is megvizsgálni a témát. A szegmensben megvalósított beruházásokról és az infrastruktúra főbb mutatóiról az OECD rendelkezik számos országra kiterjedő statisztikával, amely alapján az elmúlt évtizedek trendjeiről is képet lehet kapni. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a statisztika azt nem tudja megmutatni, hogy a források milyen hatékonysággal hasznosultak, így a vasúti pályák, vonatok, vasútállomások valós állaga és a szolgáltatás minősége sem olvasható ki belőle.
Kiss Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSz) elnök-ügyvezető igazgatója nem tud olyan, a nagyfeszültségű hálózathoz csatlakozni tervezett, újonnan fejlesztendő kereskedelmi célú nagy naperőmű-projektről, melynek befektetője a nemrég kézhez kapott hálózati csatlakozási feltételek ismeretében továbbra is meg kívánja valósítani projektjét. A több mint 300 napelemes tagvállalatot tömörítő érdekképviseleti szervezet vezetője ugyan nem zárta ki, hogy akadnak fejlesztők, akik elfogadják a felkínált feltételeket, de valószínűnek tartja, hogy az érintettek nagy többsége, akár mindegyikük visszavonja csatlakozási szándékát, ami lényegében egyenlő a projekt törlésével.
A negatív áras időszakok egyelőre csak szórványosan és rövid ideig jelentkeznek, kialakulásuk a magyar árampiacon viszonylag újkeletű, ezért is igyekeznek egyelőre csak kevesen menedzselni az ilyen helyzeteket, de ez a következő időszakban változhat. A negatív árak egyre erőteljesebb jelzést adhatnak az érintett piaci szereplőknek arra, hogy a naperőművek vezérelhetőek legyenek, de elősegíthetik az energiatárolás elterjedését, valamint a fogyasztási szokások átalakítását is.
Egész Európában, azon belül Magyarországon különösen jelentős potenciál rejlik az agri-fotovoltaikus naperőművek telepítésében, amelyek a hagyományos nagyméretű, kereskedelmi célú napelemparkhoz hasonlóan termőföldre települnek, de azokkal ellentétben a villamosenergia-termeléssel egy időben a napelemek alatt és között mezőgazdasági növénytermesztés is folyik. A napelemes rendszerekkel való kombinált termőföldhasználat megfelelő stratégiának bizonyulhat az agrárium előtt részben a klímaválság miatt álló kihívások kezelésére, amely kölcsönös előnyökkel jár a naperőmű és az ültetvény számára is.
Augusztus első hetében jelenhet meg a hálózati energiatárolók telepítését energiapiaci szereplők számára támogató, eredetileg az idei év első negyedévére tervezett pályázati kiírás, a pályázatokat pedig szeptember elseje és október közepe között lehet majd beadni, míg a támogatási döntések meghozatala decemberben kezdődhet meg az Energiaügyi Minisztérium jelenlegi tervei szerint - derült ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által a támogatási konstrukcióról július 19-én tartott újabb online iparági konzultáción.
Magyarország egy lépéssel közelebb került ahhoz, hogy néhány éven belül fekete-tengeri román földgázzal mérsékelje orosz földgáztól való függőségét, miután a projektet vivő OMV Petrom és Romgaz bejelentette, hogy 4 milliárd euróig terjedő tőkét invesztálnak a Neptun Deep kitermelési fázisába. A kitermelés a terv szerint 2027-ben kezdődhet meg a Románia számára stratégiai fontosságú projektnek számító Neptun Deep keretében, és várhatóan egy évtizeden keresztül évi 8 milliárd köbméter földgázt hoznak majd a felszínre. Akár évi 1-2 milliárd köbméter román gáz bevonása is jelentősen hozzájárulhatna a magyar behozatali források diverzifikálásához.
A katasztrofális mértékékű klímaváltozás megelőzéséhez szükséges új, tiszta energiagazdaság gyorsabban épül ki, mint azt sokan gondolják, de míg a napenergia, a villanyautók és az energiatakarékos világítás terjedése már elég gyors a 2050-es klímasemlegesség eléréséhez, az energiarendszer egyéb területein sürgősen fokozni kell a változás sebességét - közölte a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA).
Júniusban már zsinórban 13. hónapja folytatódott a magyar villamosenergia-rendszer bruttó felhasználásának esése, és a negatív sorozat egészét tekintve most lett a legnagyobb a csökkenés mértéke éves összevetésben. Ahhoz, hogy ennél alacsonyabb júniusi fogyasztási adatot találjunk, másfél évtizedet kell visszamennünk az időben, igaz, a statisztika nem tartalmazza a háztartási méretű napelemes rendszerek adatait; ezeket beleszámítva érdemben magasabb értékeket kapnánk.
A lassulásra utaló jelek ellenére az első fél évben olyan gyorsan nőtt a hazai naperőmű-kapacitás, hogy ha ezt a tempót sikerül tartani, akkor már 2026 végére elérhető a közelmúltban kétszeresére emelt 2030-as stratégia cél is. A bővülés nemzetközi összevetésben is jelentős sebességének fenntarthatóságát ugyanakkor a kapcsolódó hálózati, illetve rendszerszintű kihívások is megkérdőjelezik, ami legalábbis részben azt is magyarázhatja, miért tűnik visszafogottnak a 2030-as magyar napenergiás cél nem egy nálunk kedvezőtlenebb besugárzási adottságú ország célszámaival összevetve.
A hőség hatására az idei nyár legmagasabb szintjére emelkedett a héten a hazai áramfogyasztás, a most elért értékek ugyanakkor jelentősen elmaradnak a korábbi évek hasonló adataitól. A jövő hét első felében akár ismét megdőlhet a csúcs az újabb hőhullám megérkezésével.
Jelen állás szerint Németország nem éri el 2030-es klímacélját, elsősorban a szállítási/közlekedési szektor kibocsátásának csökkentését célzó intézkedések hiánya miatt. A probléma a német kormányon belül is feszültségeket generált, és egyelőre a kihívásra választ adni hivatott stratégia is hiányzik, sőt, a klímatörvény reformjával a kabinet inkább eltörli az ágazatspecifikus klímacélokat.
Július 12-én szerdán döntő, és várhatóan szoros eredményt hozó szavazásra kerül sor az Európai Parlamentben a természet-helyreállítási jogszabálytervezetről. Hosszú egyeztetés után a tagállamok ugyan kompromisszumos megállapodást értek el a javaslatról, de az az EP mezőgazdasági és halászati bizottságának elutasítása után a környezetvédelmi bizottságban sem tudta megszerezni az egyszerű többséget, ami először fordult elő az Európai zöld megállapodás egy kulcsfontosságú elemével. A leromlott állapotú ökoszisztémák helyreállítása érdekében kötelező célokat kitűző javaslat ellenzői szerint elfogadása élelmiszerár-emelkedéssel fenyeget, és veszélyezteti a földművelők megélhetését, illetve a globális élelmiszer-ellátást, míg támogatói szerint erről szó sincs, és a kritikusok rövid távú politikai érdekeiket szem előtt tartva hajoltak meg a gazdasági lobbicsoportok akarata előtt.
A jellemzően a hazai viszonylatban nagyobbnak számító, több tíz MW-os, újonnan építendő napelemparkok befektetői, akiknek a tervezett naperőműveik csatlakozásához nagyfeszültségű hálózati fejlesztés szükséges, 2029-2030-as ajánlatokat kaptak a csatlakozás várható időpontjára. Ezért, illetve az egyéb feltétetelekre, például a megemelkedett kapcsolódó költségekre tekintettel várhatóan sokan visszalépnek majd a fejlesztésektől, a középfeszültségű projektekhez hasonlóan.
Azt már lehetett tudni, hogy jelentősen felgyorsulhat az üvegházhatású gázok hazai kibocsátásának csökkentése és a megújuló energiaforrások terjedése az eddigi tervekhez képest, továbbá nagyobb mértékben nőhet az energiahatékonyság a kormány felülvizsgált magyar Nemzeti Energia- és Klímatervének (NEKT) előzetes verziója szerint, a dokumentumból azonban további érdekességek is kiderülnek, így például az, hogy a szélerőmű-kapacitás a maihoz képest megháromszorozódhat, viszont, noha az elérhető rövidített változat előszava leszögezi, hogy az energiaimport-függőség csökkentése prioritás, az erre vonatkozó fő célszámok mégsem módosultak a korábbiakhoz képest.
A villamosenergia-rendszerhez középfeszültségen csatlakozni szándékozó naperőmű-projekt tervek kétharmadát lényegében visszavonták a befektetők, miután megismerték a hálózati cégek által meghatározott csatlakozási feltételeket.