Idén és a következő években is rekord nagyságú új naperőmű kapacitást telepíthetnek a világon. Az emelkedő trendből a várakozások szerint Magyarország sem marad majd ki; a folyamatot egyebek mellett a támogatások, az áramár-emelkedés és a bruttó elszámolás elhalasztása erősíti.
A korábban reméltnél sokkal sebesebben, ráadásul gyorsulva emelkedik a Föld felszíni átlaghőmérséklete, és egyre csökken az esély a katasztrofális mértékű klímaváltozás elkerülésére. Reménykeltő ugyanakkor, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának erőteljes és tartós csökkentése lefékezné az éghajlatváltozást, a levegőminőségben pár éven belül érzékelhető lenne a javulás, 20-30 éven belül pedig a globális hőmérsékletet is stabilizálni lehetne így - áll az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) új, 6. értékelő jelentésében.
A karbonmentes hidrogén előállításának megkerülhetetlen szereplőjévé válna 2030-ra az MVM Csoport Magyarországon. A társaság a hidrogén alkalmazására is olyan stratégiai lehetőségként tekint, amely elősegítheti értékláncai és vagyonelemei továbbfejlesztését, szén-dioxid kibocsátása csökkentését, valamint új piacokon való megjelenését is.
Lengyelországnak adott igazat az Európai Unió Bírósága a német-cseh Opal gázvezeték ügyében, és ez magyar ellátás orosz gáztól való függőségének csökkentése szempontjából is pozitív fejleménynek tekinthető.
Világszerte egyre több országban telepítenek tengerek, tavak vagy folyók felszínére úszó naperőműveket, melyek bizonyos előnyökkel is rendelkeznek a szárazföldi fotovoltaikus erőművekkel összevetve. A technológia réspiaci megítéléséből kitörve a szektor harmadik pillérévé válhat, lehetőséget kínálva a napenergia-kapacitás bővítésére, Magyarszágon is.
Lassult a magyar fotovoltaikus naperőmű-kapacitás bővülése 2021 első hónapjaiban a 2020-es ütemhez képest, de még így is elég gyorsnak tűnik az energiastratégiába foglalt 2030-as cél eléréshez. A növekedés sebességének csökkenése valószínűleg csak átmeneti jelenség, különösen a háztartási méretű naperőművek esetében várható, hogy újra felpörög a telepítési tempó.
A valaha volt legnagyobb júniusi áramfogyasztását produkálta Magyarország az elmúlt hónapban, így 2021-ben február, március és április után már negyedszer dőlt meg a történelmi havi rekord. Ez egyben azt is jelenti, hogy az idei első fél évben fogyott a legtöbb áram az országban, és amennyiben a trend folytatódik, úgy 2021-ben minden korábbinál magasabb lesz a hazai felhasználás.
Számos kihívással néz szembe a hazai energiaágazat az időjárásfüggő megújulók rendszerintegrációjától az ellátásbiztonságon át a klímaváltozásig. Ez azonban nem csak a vállalati szektort érinti, hiszen a szabályozói oldalon is rengeteg feladatot teremt, amit valahogyan kezelni kell. Ebbe beletartozik többek között a hatósági árak kialakítása, a kiegyenlítő energiaárak emelkedésének kezelése, a határkeresztező távvezetékek engedélyeztetése, az egységes energiapiac kialakításának vagy éppen az energiahatékonyság elérésének elősegítése mondta el a Portfolio-nak Horváth Péter János, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke. Az Energiahivatal első embere ezen kívül azt is elmondta, hogy a jövő energiarendszerében egyre nagyobb szerepet kapnak majd az energiaközösségek, és személyes küldetésének tekinti erőforrásaink bölcs használatát.
Az otthonfelújítási támogatással megvalósuló lakossági napelemes rendszerek mellett várhatóan az uniós forráson alapuló céges pályázatokon - például GINOP-on - elnyert támogatással létesülő háztartási méretű napelemes kiserőművek esetében is elhalasztják a bruttó elszámolás bevezetését értesüléseink szerint.
A június közepén megvalósult piacösszekapcsolás hiányában valószínűleg még annál is magasabb árak is alakulhattak volna ki a magyar villamosenergia-piacon, mint amelyek a június végi hőhullám hatására megjelentek. A rekord árak mellett az elmúlt napokban a valaha mért legnagyobb forgalmat bonyolította a HUPX.
Az elmúlt heti hőhullám hatására Csehországban, Lengyelországban és Magyarországon is rég látott magasságokba emelkedtek a villamosenergia-árak. Magyarországon legutóbb közel négy és fél éve voltak ilyen szinten a másnapi piaci árak, míg Csehországban az extrém időjárás miatt a temelíni atomerőmű karbantartását is előrébb kellett hozni. Június utolsó napjaiban visszatérhet a forróság, a jövőben pedig egyre gyakoribbak lehetnek a hasonló helyzetek.
A szűkös földgázpiaci kínálat és a villamosenergia-fogyasztás növekedése évtizede nem látott magasságba emelte a szén árát, amihez egyebek mellett a Kínát is sújtó csapadékszegény időjárás hatása is hozzájárul. A szénárak emelkedése az olaj, a réz és más árupiaci termékek - a koronavírus-vakcináció nyomában járó fellendülés által hajtott - drágulását is túlszárnyalja.
A hőségben alaposan felpörgött és rekord szintre nőtt a hazai áramfogyasztás, a következő napokban – akár már szerdán - pedig ismét megdőlhet a magyar villamosenergia-rendszer nyári rendszerterhelési csúcsa. Közben az áramtőzsdei árak is rendkívüli magasságokba emelkedtek.
Bár már csak napok vannak hátra a hónapokkal korábban bejelentett változásig, az új, bruttó elszámolás részletei továbbra sem ismertek. Mindeközben továbbra sem egyértelmű, hogy az otthonfelújítási támogatás igénybevételével megvalósuló lakossági napelemes rendszereket érintő elszámolási változás július 1-i határideje pontosan mire is vonatkozik. Az elosztó társaságok mindenesetre igyekeznek felpörgetni a háztartási napelemes rendszerek hálózatra csatlakoztatását.
Az Európai Unió határain kívülről importált villamos energiára is kivetné az Európai Bizottság az új, 2023-ban bevezetendő uniós karbonvámot - derül ki a Bizottság rendelettervezetéből. Ez egyebek mellett a magyar áramimportot is érintheti, azon belül is elsősorban az Ukrajnából behozott, rendkívül karbonintenzíven megtermelt villamos energiát, amely ellátásunk jókora részét teszi ki.
Története egyik legnagyobb forgalmát bonyolíthatja le a GE húszéves veresegyházi gyára idén és a következő évben, nagyrészt azért, mert a nyugati világ egyre több földgáztüzelésű csúcserőművet állít üzembe. A gázturbinák természetes úton fejlődnek afelé, hogy egyre több hidrogént tudjanak elégetni, ezért egyáltalán nem gondoljuk úgy, hogy alkalmazásukkal zsákutcába sétálunk - mondta a Portfolio-nak Lencsés Gergő, a GE globális gázturbina-gyártási üzletágának vezérigazgatója, akinek vezetésével korábban a társaság legnagyobb megújuló energiatermelő berendezéseket gyártó üzeme is felépült.
Mindössze egyetlen olyan, a klímacélokkal összefüggő nagy tétel szerepel a magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervben (HET), amelynek összege nem csökkent az eredeti verzióhoz képest. A magyar villamosenergia-hálózat modernizációját, rugalmasságának növelését és bővítését a naperőművek terjedése mellett a folyamatosan növekvő rendszerterhelés, illetve áramfogyasztás is nélkülözhetetlenné teszi.
A hazai lakossági naperőművek beépített teljesítménye a mostani bővülési tempóval pár év alatt elérheti a Nemzeti Energiastratégiában 2030-ra kijelölt 800 MW minimális célt, de a 200 ezres darabszám is határidő előtt teljesülhet. Sok múlik azonban a szabályozási környezet jövőbeli alakulásán. Az már most látszik, hogy az átlagos rendszerméret jóval nagyobb annál, mint amivel az energiastratégia számolt.
Az áramszektor dekarbonizációjával, az akkumulátor- és hidrogénstratégia implementációs folyamatának megindításával, illetve az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer véglegesítésével kapcsolatos teendők tartoznak egyebek mellett a közelmúltban megalakult Zéró Karbon Központ (ZKK) rövid távú feladatai közé - mondta el Kaderják Péter, a ZKK vezetője a Portfolio-nak.
Amellett, hogy feketén-fehéren kiderült: a jelenlegi kedvező szaldó elszámolást az eddig sokak által véltnél (és reméltnél) szigorúbb feltételekkel vezetik ki az otthonfelújítási támogatással létesülő új lakossági napelemes rendszerek esetében, az is világossá vált, a változás a vissza nem térítendő állami támogatásból a vállalkozások által megvalósított háztartási méretű (azaz az 50 kW-ot nem meghaladó teljesítményű) naperőművekre is vonatkozik.