Magyarország az elmúlt években ugyan az energetika több területén előrelépést ért el, de további jelentős intézkedéseket kell tennie az energiabiztonság, a fosszilis energiahordozók felhasználásának csökkentése és az elérhető energiaárak biztosítása érdekében - áll az OECD keretein belül létrejött Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) Magyarországról szóló jelentésében.
A 70-es évek olajválságai ráirányították a fejlett ipari országok figyelmét a kőolaj és kőolajtermékek stratégiai készletezésének szükségességére, míg Magyarországon a rendszerváltást követően merült fel az ellátásbiztonság állami szabályozásának igénye. Röviden bemutatjuk, ki tárolja és hol a hazai biztonsági üzemanyag-tartalékokat, miből finanszírozzák a tárolás költségeit és hogy hogyan őrzik meg a készletek minőségét.
Tovább nőtt a magyarországi naperőművek beépített teljesítőképessége augusztusban, a mintegy 90 MW-os bővüléssel az összesített fotovoltaikus kapacitás megközelítette a 3570 MW-ot szeptember elsején - derül ki a Mavir által ismertetett adatokból. A rezsiszabályok módosulása, illetve az energiaárak emelkedése miatt pedig a piac még jobban felpöröghet, miután a napenergia iránt a nagy energiaigényű szereplők érdeklődése is megnőtt, de az elérhető támogatásokon sok múlhat – hangsúlyozza Lugos Roland, az Optimum Solar Zrt. üzletfejlesztési igazgatója.
Hétfőn délelőtt 10 óra körül teljesen leállt a Mátrai Erőmű, és mivel a Paksi Atomerőmű 1. blokkja karbantartás miatt még mindig nem termel, valamint a borús idő miatt a naperőművek termelése is alacsony, az import aránya kiemelkedően magas a hazai áramellátásban és hétfő dél körül 40 százalék körül alakult.
Egészen 2016-ig kell visszamenni az időben ahhoz, hogy az idei augusztusinál alacsonyabb országos villamosenergia-felhasználási értéket találjunk, pedig a nyár utolsó hónapja a második legmelegebb augusztus volt a 20. század kezdete óta. Ez arra utal, hogy folytatódott a rezsicsökkentés csökkentéséről szóló kormányzati bejelentés után indult spórolás, azzal együtt, hogy az egyre nagyobb háztartási naperőmű kapacitás nem bekalkulált termelésével a valós fogyasztás jóval magasabb lehet a közöltnél.
Több szempontból figyelemre méltó módon bővült a hazai alternatív üzemanyagtöltő-infrastruktúra, miután Mosonmagyaróvár mellett, az M1-es autópályánál található egyik legnagyobb európai kamion töltőállomáson csütörtökön új cseppfolyósított földgáz (LNG) gyorstöltő állomás nyílt.
Fontos, hogy Magyarország ellátásbiztonsága minél szilárdabb lábakon álljon, és a magyar gazdaság ne veszítse el versenyképességét a régióban – mondta el a Portfolio-nak adott nagyinterjúban Horváth Péter János. A Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke hangsúlyozta, hogy az orosz-magyar gázszerződések mindenképpen növelik a magyar lakossági gázellátás biztonságát, de közben nagyobb hangsúlyt kell helyezni az energiahatékonyságra, valamint az energiafüggetlenség fokozására, ezért az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer újbóli élesítésére van szükség, valamint a hazai áramtermelő kapacitások megőrzése, megújítása és bővítése a következő évek egyik kulcskérdése. Azt is kiemelte, hogy Magyarország mellett a régiós országok, illetve Németország és Olaszország is erősen építettek eddig az olcsó orosz vezetékes gázra, amelyről egyszerűen nem lehet gyorsan leválni kellő egyéb alternatíva hiányában, maga a leválás pedig nagyobb gazdasági áldozatokkal járhat. Közben az máris látszik a heti gázfogyasztási adatokon, hogy mind a lakosság, mind az ipar elkezdett spórolni. Az interjúban szó volt többek között a dekarbonizáció folytatásáról, és a naperőművek hálózati csatlakozási stopjáról is. Az is kiderült, hogy a MEKH elnök szerint a németek kezében van az eszköz az extrém gázárak leszorítására, mégpedig az Északi Áramlat 2 engedélyezésével, az áramárak mérséklésére pedig javasolt lenne uniós szinten a fosszilis erőművek átmeneti mentesítése a kötelező karbonkvóta vásárlás alól.
Folynak a tárgyalások a magyar-ukrán áramkereskedelem feltételeiről, de a magyar átvitelirendszer-irányító szerint csak az uniós szabályzatoknak és irányelveknek megfelelő aukciós eljárás bevezetése esetén indítható el a kereskedelmi forgalom a magyar-ukrán határmetszéken, ahogyan ez más magyar határszakaszon is történik. A társaság szerint így nem alkalmazható az a korábbi kapacitáskiosztási gyakorlat sem, amelyre egyébként átmenetileg a szlovák-ukrán és román-ukrán határokon is támaszkodnak. A Mavir közlése szerint az ukrán fél 2-3 hónapos átfutási időt jelölt meg az eljárás legkorábbi bevezetésére.
A kormány ígérete szerint hamarosan konkrét javaslatokkal is ösztönözni fogja a split klímával való fűtést, de a H tarifa alkalmazásával a levegő-levegő hőszivattyú már jelenleg is jóval olcsóbb megoldást kínál, mint a gázzal vagy egyéb elektromos berendezésekkel „normál” tarifáról történő fűtés, különösen akkor, ha a fogyasztás átlépi az átlagként meghatározott szintet. Annak, aki az előttünk álló télen így szeretné otthonát melegen tartani, érdemes mielőbb elindítania a H tarifa igénylését az áramszolgáltatónál.
Bár még el sem kezdődött a jellemzően a légszennyezettség megugrásával járó fűtési szezon, máris több magyarországi városban ismét az egészségügyi határérték fölé emelkedett a szállópor-koncentráció a héten. Mivel a rezsicsökkentés részleges kivezetésének egyik következményeként sokan fatüzelésre és olyan egyéb alternatívákra térnek át, mint a szén, az olaj, sőt a háztartási hulladék, ezért a hűvösebb idő beköszöntével várhatóan a levegőminőség jelentősebben romolhat majd sok magyarországi településen, mint az elmúlt években.
Az energiaválság és rezsiemelés, valamint az Európát és benne Magyarországot sújtó példátlan aszály miatt mostanában kiemelt közérdeklődés kíséri a csapadék-, illetve a fűtési/hűtési igényt alapvetően meghatározó hőmérsékleti viszonyok várható alakulását. A meteorológiai nyár végéhez közeledve már elérhetőek az őszre, sőt a télre vonatkozó hosszú távú meteorológiai prognózisok, amelyek ugyan jellemzően annál több bizonytalanságot rejtenek, minél távolabbra tekintenek előre, a várható főbb trendeket azonban nagy vonalakban így is képesek bemutatni. Ezek alapján megnéztük, milyen időjárás várhat régiónkra és Magyarországra az előttünk álló hónapokban.
Jelentősen és stabilan növekedni látszik a Mátrai Erőmű lignittüzelésű blokkjainak termelése az elmúlt napok adatai alapján, és elméletileg még további több 100 MW-tal fokozható a termelés. A kormány az ellátásbiztonság energiaválság közepette való megerősítése érdekében döntött az utolsó nagy magyar szénerőmű kihasználtságának fokozásáról, a gazdasági és klímavédelmi szempontok miatt viszont valószínű, hogy a korábbi terv értelmében 2025-ig leállnak a lignites blokkok.
A háztartási méretű (HMKE) napelemes rendszerek gyors hazai terjedése nem csak klímavédelmi- és egészségügyi szempontból örvendetes hír, de az ország energiafüggőségének csökkentését, külkereskedelmi mérlegének javítását is szolgálja. Időjárásfüggő jellegéből következően azonban ezen erőművek termelése óhatatlanul magában hord valamekkora bizonytalanságot, ami az egészen más típusú erőművekre és energiafogyasztásra tervezett elosztó és az átviteli hálózatok számára jókora kihívást jelent. Ezért, miközben az olykor 60-70 éves hálózat fejlesztései igyekeznek lépést tartani a naperőműves kapacitás növekedésével, egyebek mellett az is előfordulhat, hogy a háztartási napelemes rendszer átmenetileg nem tudja leadni termelését a hálózatnak.
Rendszerirányítói, ellátásbiztonsági szempontból nem jelent többletkockázatot a magyarországi villamosenergia-importnak a Paksi Atomerőmű termeléscsökkenése miatti időszakos megemelkedése - közölte érdeklődésünkre az átvitelirendszer-irányító Mavir, mely szerint a beszállítás a hálózaton keresztül minden gond nélkül megoldható. Az ütemezett módon történő karbantartások elvégzése kiemelt fontosságú az erőmű üzemkészségének állagmegóvása miatt, erre pedig elmondásuk szerint az augusztusi időszak a leginkább megfelelő, tekintettel arra, hogy jellemzően az évnek ezen időszakában a legkisebb a rendszerterhelés.
Közel 9 százalékkal volt kisebb az áramfogyasztás a magyar villamosenergia-rendszerben július utolsó hetében, mint egy évvel korábban. A hónap egészében 5,6 százalékkal esett a felhasználás 2021 júliusához képest, amelynél nagyobb havi csökkenés legutóbb több mint két éve, a koronavírus-járvány első hulláma alatt történt. A történtekben érdemi szerepe lehetett a hónap közepén bejelentett rezsiemelés után indult spórolásnak, a gyorsan terjedő háztartási méretű napelemes rendszerek adatait viszont nem tartalmazza a statisztika, márpedig ezek egyre nagyobb mértékben befolyásolják a hálózati fogyasztási értékeket.
Óriási az érdeklődés a háztetőre telepíthető napelemes rendszerek iránt a rezsiemelésről szóló kormányzati bejelentést követően; kis túlzással aki teheti, a teljes tetőfelületét napelemekkel borítja be. A vásárlók ugyanakkor a beruházás drágulásával szembesülnek, de az energiaárak emelkedése miatt a megtérülési idő így is szinte megfeleződött, és a kilátások alapján a folyamat még nem ért véget.
Az év első három hónapjához képest jóval több új háztartási méretű napelemes rendszert telepítettek a második negyedévben Magyarországon. Bár a közel 125 MW-os bővülés gyengébb, mint a 2021 hasonló időszakában regisztrált 167 MW-os rekord növekedés, a rezsicsökkentés részleges kivezetése következtében többszörösére ugró kereslet miatt 2022 valószínűleg minden korábbinál erősebb éve lehet a szegmensnek.
A rezsicsökkentés részleges megszüntetése után még a korábbiaknál is többen szeretnének napelemes rendszert telepíttetni a házukra. Sokan ezt az akár 50 százalékos vissza nem térítendő támogatást is nyújtó otthonfelújítási támogatással tervezik megvalósítani, de a támogatás igényelhetőségének közelgő év végi határideje, illetve a kivitelezési folyamat több ok miatti megnyúlása következtében pórul járhatnak.
A rezsicsökkentés részleges kivezetése számos háztartásnak energiaköltségeik olyan fokú emelkedését eredményezi, hogy nekik érdemes jelentősebb átalakításokba is beruházniuk a számlákon szereplő összegek mérséklése céljából. Bár valószínűleg két teljesen megegyező energetikai profilú háztartást nem lehetne találni Magyarországon, de vannak olyan jellegzetes élethelyzetek, amelyek sokak lakhatási körülményeit meghatározzák, ezért a megoldási lehetőségek is hasonlóak. Ilyen például a tetemes gázfogyasztással rendelkező régi építésű családi házakban élők (vagy a megújulóenergia-forrás mentesen sok villamos energiát használó háztartások helyzete). Ebben a cikkben az ő számukra igyekszünk megoldási lehetőségeket felmutatni a Magyar Mérnöki Kamara elnöke, Wagner Ernő segítségével.
A magyar villamosenergia-rendszer egyensúlyának biztosíthatóságára hivatkozva a saját fogyasztásra telepített céges napelemes rendszerekhez is kötelezővé tették a rugalmassági kapacitás létesítését. A hálózati csatlakozási kritériumok szigorítása érzékenyen érinti a magas piaci energiaárak miatt saját napelemes rendszer telepítésében a kiutat kereső cégeket.