Sokéves tárgyalást követően az ENSZ azerbajdzsáni klímacsúcsán részt vevő országok megállapodtak egy új globális szén-dioxid-kibocsátási piac alapszabályaiban. A megállapodás támogatói szerint ez kulcsfontosságú fejlemény a klímaváltozás elleni fellépés szempontjából, a kritikusok viszont súlyos hibákra figyelmeztetnek és arra, hogy a rendszer késleltetheti az érdemi kibocsátáscsökkentést.
Ellehetetlenítheti a nagyobb hazai megújuló energiaforrás és naperőmű beruházások jelentős részét a magyar építészetről szóló törvény új rendelkezése, mely szerint ha egy településen új beépítésre szánt terület vagy különleges beépítésre nem szánt terület kerül kijelölésre, annak feltétele a csereterület biztosítása ugyanazon településen belül.
Három kiemelt mutató - a kibocsátáscsökkentésre, a megújuló energia végső energiafelhasználáson belüli részarányának növelésére, valamint az energiahatékonyság javítására vonatkozó, a nemzeti NEKT-ekben rögzített 2030-as célszámok - alapján vetettük össze Magyarország, Ausztria, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia vállalásait.
Az új rendszerterhelési csúcs az elmúlt években a megszokottnál hidegebb időben megnövekedett fűtési igény és az elektrifikációs trend következménye. A rekord idején az áramigény legnagyobb részét import fedezte, a naperőművek a borús időben alig termeltek, viszont a szélerőművek jól teljesítettek.
Az elmúlt években elsősorban a közlekedési és fűtési szektorban a villanyautók, illetve hőszivattyúk terjedésének köszönhetően érzékelhetően elindultak az elektrifikációs folyamatok, vagyis a villamos energia szerepének növekedése az Európai Unióban is, de miközben az áramtermelés világszerte az EU-ban az egyik legtisztább, számos más régióban magasabb az elektrifikációs ráta. A közeljövőben azonban több, az elektrifikáció szempontjából jelentős lépés is várható az EU-ban - hangzott el a REKK elektrifikációs trendekről és ezek elosztóhálózati hatásairól szóló régiós energiapolitikai fórumán Szabó László, a REKK igazgatójának előadásában.
Óriási potenciál rejlik a hőtermelés elektrifikációjában, ami alapjaiban fogja megváltoztatni a villamos energia felhasználását, ezzel együtt a hőszivattyúk telepítése jócskán elmarad az Európai Unióban a 2030-ra megcélzott darabszámtól - mutatott rá Jan Rosenow, a Regulatory Assistance Project (RAP) európai programigazgatója a REKK elektrifikációs trendekről és ezek elosztóhálózati hatásairól szóló minapi régiós energiapolitikai fórumán. A fűtési ágazat villamosításának hajtóerőit ismertető előadása szerint a fűtés bizonyos szempontból elefánt a porcelánboltban - angolosan: a szobában -, amikor az energia- és klímapolitikai célok megvalósításáról van szó.
Az európai gazdaság versenyképességének megerősítéséhez elengedhetetlen elektrifikáció feltétele a villamosenergia-hálózat jelentős bővítése és fejlesztése. Ha az EU nem kétszerezi meg viszonylag rövid időn belül az elosztó hálózat korszerűsítésére fordított beruházásokat, az jelentősen visszafoghatja megújuló energiaforrások, a hőszivattyúk és az elektromos autók itteni terjedését, jó hír azonban, hogy a kapcsolódó fajlagos beruházási költségek mérsékelhetőek.
Több olyan, lényeges változást is tartalmaz a frissített magyar Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) végleges verziója a tavalyi tervezethez képest, amelyre eddig nem irányult figyelem. Ilyen például az, hogy az új NEKT szerint 2030 és 2050 között alig épülne új naperőmű Magyarországon.
A Portfolio értesülései szerint már korábban elkészült a tervezete annak, a Lantos Csaba energiaügyi miniszter által tavasszal még az idei évre beígért új lakossági pályázati konstrukciónak, amelyben kizárólag akkumulátoros energiatároló telepítéséhez szerezhetne támogatást a háztartások egy része. A pályázat megjelentetését feltehetően a források szűkössége is késlelteti, de akár még idén megtörténhet a bejelentése. Éppen ezért érdemes körbenézni, hogy Európa országaiban milyen pénzügyi támogatási eszközöket alkalmaznak annak érdekében, hogy ösztönözzék a háztartási akkumulátoros energiatároló rendszerek telepítését a lakossági napelemekhez kapcsolódóan. Ezek a programok ugyanis azt is előre vetíthetik, hogy itthon miket tartalmazhat a pályázat, amely elősegítheti a lakossági energiatárolók hazai elterjedését is.
Az Európai Unió Kínával és az Egyesült Államokkal szembeni versenyképességi hátránya ha nem is kizárólag, de jelentős részben a magasabb itteni energiaárak miatt jött létre. A teljes energiafogyasztásban egyre nagyobb súllyal rendelkező villamos energia ára tekintetében az EU hátránya mérséklődhet az előttünk álló időszakban, és akad egy olyan technológia is, az offshore (tengeri) szélerőműveké, amelynek áramtermelési költsége az Unióban hosszabb távon is kisebb lehet, mint fő versenytársainál - derül ki a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) minap kiadott éves jelentéséből (World Energy Outlook 2024).
Alacsonyabb CO2-kibocsátás, az importált fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség enyhülése, a nagykereskedelmi villamosenergia-árak és áringadozások, illetve a rendszer összköltségének csökkenése jellemezné az európai villamosenergia-rendszert, miközben a napenergia piaci értéke is emelkedne, ha a jövőben létrehozandó naperőművek jó részét a jelenleg egyeduralkodó déli tájolás helyett kelet-nyugati tájolású kétoldalú, függőleges napelemekkel telepítenék egy kutatás szerint.
Jelentősen felfelé módosította a kibocsátáscsökkentéshez kulcsfontosságú több tiszta villamosenergia-termelő technológia 2050-ben várható globális kapacitásaira vonatkozó előrejelzéseit a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) 2024-es éves jelentésében (World Energy Outlook) az egy évvel ezelőttiekhez képest, köszönhetően az előző jelentés óta világszerte elfogadott döntések és az azóta meghozott intézkedések várható hatásainak beépítésével magyarázható. Rossz hír ugyanakkor, hogy közben emelkedtek a klímasemlegesség eléréséhez szükségesnek tartott 2050-es célszámok is, az ezekhez vezető pálya pedig még meredekebbé vált.
Ma már jóval több, mint 2000, a felhasználók és az energiarendszer számára is előnyöket kínáló energiaközösség működik Ausztriában mintegy 30 ezer taggal. A siker leglényegesebb feltétele a politikai akarat megléte, így az első számú sikertényező az ösztönzőkkel és finanszírozási rendszerrel is kiegészülő szilárd jogi és szabályozási keret - osztotta meg az energiaközösségekkel kapcsolatos kedvező tapasztalatokat Angela Holzmann, az Osztrák Energiaügynökség szakértője a Magyar Természetvédők Szövetsége és Közösségi Energia Szolgáltató NKft. által rendezett szakmai fórumon, ahol a csehországi tapasztalatokról, illetve a hazai tanulságokról, kihívásokról és tervekről is szó esett.
Idén szinte összemosódott a hűtési szezon vége és fűtési időszak eleje Magyarországon, miután a hőmérséklet szélsőséges hullámzása miatt sok háztartás jóformán átmenet nélkül váltott hűtésről fűtésre.
Minimálisan javultak a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének kilátásai az egy évvel korábbihoz képest, de az országok és vállalatok által beígért intézkedések teljes körű megvalósításán túl további jelentős intézkedések is szükségesek a klímacélok eléréséhez - derül ki a Nemzetközi Energia Ügynökség 2024-es éves nagy jelentéséből.
A magyarországi szélerőművek az elmúlt nyár legnagyobb áramfogyasztású, -importigényű és legmagasabb villamosenergia-árú legforróbb időszakaiban is jelentősen hozzájárultak az áramigény kielégítéséhez. A turbinák közel 14%-os átlagos kihasználtsággal termeltek a nyár hőségriasztásos napjain sötétedés után, 20 és 22 óra között, amikor napenergia hiányában a magyar villamosenergia-import és a piaci árak rendszeresen megugrottak. Az eredmények alátámasztani látszanak, hogy a szélerőmű-állomány észszerű bővítése csökkenthetné az ország függőségét az áram- és gázimporttól, és mérsékelhetné a kapcsolódó költségeket, nem beszélve a kedvező környezeti hatásokról.
Tavaly hozzávetőleg annyi hőszivattyút értékesítettek Magyarországon, mint a nem sokkal több, mint feleakkora lakosságú Szlovákiában, míg a hasonló lélekszámú Csehországban körülbelül négy és félszer, a hazánknál közel négyszer népesebb Lengyelországban pedig több, mint tízszer annyi ilyen berendezést adtak el, és az eddig összesen telepített állomány is jóval nagyobb az említett országokban. Pedig igény lenne rá itthon is; kutatások szerint a gázzal fűtők mintegy fele váltana hőszivattyúra.
A régióban Magyarországon volt az egyik legkisebb az intelligens energiafogyasztás-mérők elterjedtsége 2023 végén az Európai Bizottság jelentése szerint, márpedig ezek az eszközök elősegítik az itthon nemzetközi összevetésben is kiemelkedően nagy számban létesített napelemes rendszerek integrálását a villamosenergia-rendszerbe. A további előnyöket biztosító okosmérők hazai telepítése azonban idén is folytatódott, és várhatóan a kormányzati cél elérését követően is folytatódik majd.
Rég kapcsoltak termelésbe olyan nagy mennyiségű új naperőmű-kapacitást, mint az előző hónapban. A saját célra termelő vállalati napelemes rendszerek beépített teljesítőképessége csaknem annyival bővült, mint az eddigi rekordévben összesen, a kereskedelmi célú nagy napelemparkok havi kihasználtsága pedig ismét csúcsot döntött, idén már negyedszer.
Az elmúlt években nem csak Magyarországon, de Európa-szerte megváltoztak a háztartási méretű (HMKE) napelemes kiserőművekre vonatkozó elszámolási szabályok; és a következő nagy változás idehaza elméletileg 2025 januártól várható. Az év elejétől lenne lehetőség arra, hogy a bruttó elszámolási rendszerben az öt forint helyett akár jóval többet is kaphassanak a napelem tulajdonosok a hálózatba betáplált villamos energiáért. A piaci körülmények közötti értékesítési lehetőséghez számos technikai feltétel szükséges, amelyek a hírek szerint hamarosan adottak lesznek, de szükség lenne aggregátorokra, energiakereskedőkre is ennek tényleges megvalósításához. Iparági várakozások alapján arra nem érdemes számítani, hogy az öt forintnál jóval nagyobb, azt sokszorosan meghaladó átvételi árakra lesznek, és egyébként is meglehetősen vegyes a kép Európa-szerte a hálózatba betáplált villamos energia elszámolási ára terén. Ezeket, a napelemes elszámolási rendszerek tíz uniós tagállambeli jellemzőit vizsgálta meg egy új tanulmányban a REKK Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont; és a magyarországi kilátások szempontjából is fontos tanulságokat foglaljuk össze az alábbiakban.
A globális minimumadó törvény 2024. január 1-jei életbe lépésekor egyértelművé vált, hogy a törvény hatálya... 
Ebben a hónapban is bővítettem, most Pepsit vettem. Eladtam a T. Rowe Price részvényeimet, amik után nem is kaptam...
Étkezési szokásaink fenntarthatatlanságára, valamint a modern ipari mezőgazdaság és fejlett társadalom túlfogyasztásához...
Az új termékfelelősségi irányelv elfogadásával több évtized után megújulnak a termékfelelősségi szabályok...
Még mindig nincs olyan óra a középiskolákban, ami kellően felkészítené a végzős diákokat a pénzügyi döntésekben... 
Pulyka nélkül, de szakszervezettel, milliárdos bónusszal, Druckenmillerrel és Szabó Lászlóval búcsúztatjuk az évadot!...
Alakul az új magyar gazdasági vezetés.
Megjelent a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének harmadik epizódja.
Nagyon gyengült ma az árfolyam.
