Az elmúlt években megszületett és a gyors növekedés útjára lépett egy új nemzetközi piac, amelyen a vállalatok a szén-dioxid légkörből való eltávolításáért fizetnek az egyre több, ilyen tevékenységet és szolgáltatást végző társaságoknak, ezzel előmozdítva fenntarthatósági céljaik teljesítését.
A folytatódó hőhullám hatására megugrott a hűtési igény, a légkondicionálók fokozott használata pedig olyan szintre emelte a hazai villamosenergia-rendszer terhelését hétfő este, amelyre korábban nyári napon még nem volt példa. Az áram- és gázfogyasztási trendekről, kilátásokról is szó lesz a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, további részletek és regisztráció itt.
Brutálisan erős év volt 2023 a naperőmű-építések szempontjából, amikor is világszerte 87%-kal nagyobb új kapacitást telepítettek világszerte, mint 2022-ben. A SolarPower Europe iparági szervezet szerint a folytatásban ugyan várhatóan jelentősen lassul a tempó, de így is olyan erőteljes növekedés jöhet a következő években, amire az elemzők eddig megközelítőleg sem számítottak.
Ne lehessen szélerőműveket telepíteni erdőkben, vízfelületeken és azok 250 méteres védőzónájában, akkor sem, ha nem részei az ökológiai, vagy egyéb védelmi területnek - javasolja egyebek mellett az Energiaklub összefoglaló tanulmányában, amelyben kutatások alapján a 2030-as szélenergia célszám legalább négyszeresére emelését is szorgalmazzák a kiegyenlítettebb energiamix kialakítása érdekében.
Miközben a klímaváltozás és a növekvő igények miatt egyre jobban felértékelődik az általuk nyújtott szolgáltatás, a nagyrészt a rezsibefagyasztás miatt krónikus forrás- és szakemberhiánnyal küzdő hazai víziközmű-ágazat jelenleg nem képes finanszírozni a romló állapotú rendszer igencsak időszerű széleskörű felújítását, sok helyen még az állagmegóvást sem, és ez a kedvezőtlen állapot többnyire eredménykimutatásaikban is tükröződik. Az integráció és a nem lakossági díjak 2024-ben bekövetkezett egységesítése és jelentős emelése támogatást adhat a szolgáltatóknak, de az e hatást még nem tartalmazó pénzügyi beszámolóik még inkább arról tanúskodnak, hogy miközben árbevételeik jellemzően csak lassan emelkednek, addig költségeik esetében jóval ütemesebb a növekedés.
Az energiaárak 2022-es elszállását követően 2023 nagyrészt a piacok konszolidálódásáról szólt, azonban az energiaválság hatásai még egyáltalán nem csengtek le teljesen. A körülmények változása különféleképpen érintette a hazai energiaszektor szereplőit, de a kereskedők, szolgáltatók, hálózati és tároló cégek, valamint energiatőzsdék többnyire növelni tudták profitjukat.
A hazai tőzsdei energiacégek és az oda tartó MVM Csoport főbb 2023-as pénzügyi eredményeiről már korábban beszámoltunk, de ezek csak a szektor egy részét fedik le tevékenységükkel. A nem tőzsdei energiacégek teljesítménye szintén érdeklődésre tarthat számot, amelyek közül cikkünkben a jelentősebb magyarországi energiatermelő vállalatok eredményeit tekintjük át a főbb energiaforrások mentén, az Igazságügyi Minisztérium e-beszámoló honlapja, illetve a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) engedélyesi adatbázisa alapján. A szektor egyéb területein aktív fontosabb tőzsdén kívüli energiavállalatok számaival külön cikkben foglalkozunk majd.
Felemás képet mutat a magyarországi napelemes szektor, mert miközben a hazai fotovoltaikus kapacitás és termelés nemzetközi összevetésben is kiemelkedő szintre emelkedett, a működési környezet kedvezőtlen változásai miatt a piac szinte minden része visszaesést mutat, a telepítő cégek nagy része pedig a létezésüket fenyegető kihívásokkal küzd.
Paks II után nem sokkal üzembe is állhat a terv szerint az új szlovák atomerőmű, és bár elsődleges célja északi szomszédunk villamosenergia-ellátásának biztosítása lesz, Magyarországra irányuló áramexportra is futhatja a termeléséből, aminek valószínűségét a néhány éve átadott magyar-szlovák távvezetékek is növelik.
Az Európai Bizottság újabb lépéseket tett az európai szélturbina iparág elsősorban a kínai gyártók által veszélyeztetett versenyképességének megerősítése, és annak elkerülése érdekében, hogy az ágazat az európai napelemgyártó ipar sorsára jusson.
Tovább lassult a magyarországi naperőmű-kapacitás bővülése áprilisban az első negyedévhez képest, de még a jelenlegi, a korábbiaknál visszafogottabb tempó mellett is ismét 1000 MW-nál nagyobb mértékben nőhet a hazai fotovoltaikus beépített teljesítőképesség 2024-ben. A teljes hazai erőművi termelésnek már 20,9%-át adták a nagy naperőművek áprilisban, a háztartási napelemek termelését is figyelembe véve pedig az arány jóval 25% fölött lehetett.
Áprilisban ismét, második hónapja csökkent a magyar villamosenergia-rendszer bruttó havi felhasználása éves összevetésben a MAVIR adatai alapján, igaz a háztartási méretű kiserőművekkel együtt nézett adatot csak később ismerjük meg.
Sorra születnek a hulladéktermelés csökkentését, és az újrahasznosítás erősítését célzó új európai uniós szabályozások. Az új előírások értelmében még inkább visszaszorulhatnak az egyszer használatos csomagolások, könnyebb lehet megjavíttatni az EU-ban forgalmazott termékeket, és szigorodnak a hulladékexport feltételei.
Különleges támogatási rendszert vezetett be Berlin a német ipar kibocsátáscsökkentésének előmozdítására. Az egyelőre 23 milliárd eurós, később bővítendő kerettel rendelkező úttörő támogatási program célja a nagy ipari üvegházhatásúgáz-kibocsátók dekarbonizációs beruházásainak finanszírozása egy speciális aukciós rendszeren keresztül. Az eszköz kidolgozásával a német kormánynak nem csak a klímavédelem szolgálata volt a célja, hanem az amerikai inflációcsökkentési törvényre is választ adva a versenyképesség növelése is.
Az Európai Unió államai az elmúlt időszakban jelentősen növelték a nap- és szélerőmű-kapacitás bővítésére irányuló céljaikat, de a villamosenergia-hálózat és rugalmasságának fejlesztésére vonatkozó tervek jelenleg messze elmaradnak az ehhez szükségestől több elemzés egybehangzó eredményei szerint. Megfelelő energiarendszer-tervezés nélkül Európa azt kockáztatja, hogy a szekeret fogja a lovak elé, és elbukja energia-, illetve klímapolitikai céljait.
Világszerte mind több napelem ér élettartama végére, és bár újrahasznosításuk nyereséges tevékenység lehet, több ok miatt jelenleg a használt panelek akár 90%-a is hulladéklerakókban végzi. Egy, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. részvételével indult európai nemzetközi konzorcium által indított projekt azt a célt tűzte ki maga elé, hogy változtat ezen.
Az idei első negyedévben összesen 282 megawattal (MW) nőtt a hazai fotovoltaikus naperőművi kapacitás a saját célra termelő naperőműveket nem számítva, jócskán elmaradva a 2023 első három hónapjában látott, rekordnak számító 516 MW-os bővüléstől.
Márciusban ismét esett Magyarország villamosenergia-felhasználása, ami először fordult elő a tavaly őszi pozitív fordulat óta, legalábbis ez látszik a háztartási méretű (HMKE) naperőművek és a saját célra termelő erőművek adatait nem tartalmazó statisztikából.
Jelentős igény mutatkozik a magyar háztartások részéről arra, hogy Németországhoz hasonlóan itthon is legálisan lehessen erkélynapelemet telepíteni - erre utal a Másfélfok 2023 november-decemberében végzett saját online kérdőíves kutatásának a portál cikkében ismertetett eredménye. E szerint a megkérdezett háztartások közel négyötödét (78%-át) érdekelné a rendszer, ha annak használata csak ingyenes bejelentéshez lenne kötve, de a válaszadóknak akkor is több, mint fele (56,3%) érdeklődne, ha az erkélynapelem használatának engedélyeztetés lenne a feltétele.